Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
NÉPÚJSÁG V 1982. október 19-, kedd A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyárában 38 Diesel-elektromos mozdony készül bangladesi megrendelésre (MTl-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Gyepfeltörés után Mezöhegyesi üszők szeghalmi legelőkön Rövid idő alatt immár harmadszor érhetjük azon a Szeghalmi Állami Gazdaságot, hogy új kezdeményezések élenjáró résztvevőjeként mozgósítja sikerrel a termelés tartalékait. Elsők között alakították ki a gazdaságban egymástól jól elkülöníthető termelési egységek önelszámoló rendszerét, s ehhez igazítva a tervek teljesítésére ösztönző érdekeltségi rendszert a megye állami gazdaságainak körében. Ezt követően még a program hivatalos meghirdetését megelőzően úttörők voltak a gabonatermesztés növelésének ama megoldásában, aminek lényege a búzatermesztésre is alkalmasnak ítélt legelők időleges feltörése. Ebben, tekintettel, hogy a program meghirdetésekor már 200 hektár feltört legelőn vetettek búzát, tapasztalatokról is számot adhatnak ez idő szerint. Megállapíthatták ugyanis — miként ezt Szobonya Gyula igazgatóhelyettes is elmondta —, re. Azt is lehetővé tették, hogy a korábban elrendelt építési tilalmak feloldásra kerüljenek. A többszintes lakásépítések telekellátottsága minden érintett településen biztosított. Viszont folyamatos és határozott cselekvést a magánlakás-építés telekellátottságának javítása igényel. Nem kis befektetést követel a helyi tanácsok részéről a terület-előkészítés. Ebben komoly segítő partnerként működik közre az OTP. A vizsgálat megállapítása szerint a tartós telekhasználat formájában megszerezhető telkektől még mindig tartózkodás tapasztalható a lakosság részéről, és még többlet anyagi teher vállalása mellett is inkább magántulajdonú telkek vétele útján biztosítják az építéshez szükséges telkeket. Ez mérsékli a tartós telekhasználati díjban a terület-előkészítéssel kapcsolatos költségek megtérülését, mivel az ilyen telkeket „áron alul” tudják a tanácsok esetenként értékesíteni. A lakásépítés területén végzett vizsgálat megállapítása szerint a több szintes lakások döntő hányada korszerű technológiával valósul meg. Mégis, a vizsgált időszakban évről évre csökken az átadott lakások száma. Alapvető oknak tekinthető a befejező munkák területén mutatkozó szűk keresztmetszet. Ennek következménye a hiánypótlások, garanciális munkák elhúzódása is, ami miatt a műszaki átadás és a használatbavételi engedély között jelentős időeltolódások voltak megállapíthatók. Közhangulati tényezővé vált a lakásoknál tapasztalható minőségromlás. Ennek ellenére a vizsgálat szerint elenyésző — mindössze két esetben fordult elő — a minőségi levonások száma. Viszont annál magasabb a szavatossági hibáké. Ez utóbbiam között olyan hiányosságok is vannak, amelyek már a műszaki átadáskor is észlelhetők voltak. Ennek kihogy csak alapos szakmai értékelés döntheti el: melyik az igazán alkalmas terület. Az említett 200 hektárt a szeghalmiak továbbra is tartani akarják, kamatoztatva azokat a tapasztalatokat is, amelyeket annak idején a Szeghalmi Lucernatermesztési Rendszer gazdájaként szereztek. Vagyis kétévi búzatermesztés után lucernát telepítenek a legelőfeltörésbe, s ezt részben lucerna- magfogással, részben takarmánytermesztéssel igyekszenek majd hasznosítani, mielőtt a területet ismételten visszaadnák a gyepnek. Így csökkenthetik a lucernater- mő-területet is a szántóföldön, ezzel egy időben kiterjeszthetik az árunövények termesztését. Mindent egybevetve, a Szeghalmi Állami Gazdaságban a növénytermesztést ezután már több mint ötven százalékban a gabonaprogram határozza majd meg. ami azt is jelenti, hogy most az őszi munkák során a 320 hektár árpa és a 3300 hektár búza elvetése köti le a fő erőket. Végül még egy figyelemre méltó szerződésről is tudósíthatunk, amelyet éppen az elmúlt héten ütött nyélbe a gazdaság a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombináttal. E megállapodás értelmében Mezőhegyesről 300 üsző érkezik a legelőkben gazdag sárréti tájra, ahonnan majd kigömbölyödve, és vemhesen várják haza a teheneket. Ez idő alatt a mezőhegye- siek cserébe .ezer szarvas- marhát fogadnak Szeghalomról, hogy a helyi cukorgyárban keletkező répaszelet hasznosításával hizlalják meg a „vendégállatokat”. Ehhez a megegyezéshez az szolgált előzetesül, hogy a mezőhegyesiek már évek óta a szeghalmi legelőkre „utalják be” magas tenyészértékű. de utóbb már nehezebben termékenyülő kancáikat, s arra gondoltak, ha a környezetváltozás, a levegő, a mozgás jótékonyan segíti a „csikófogást”, miért ne válhatna be ugyanez a kúra a szarvasmarha-tenyésztésben is. K. E, P. küszöbölésére határozottabb beruházói magatartást igényel a jövőben. A lakásépítés mellett legalább olyan jelentős lakossági közérzetet befolyásoló tényező a lakáselosztás, a lakásokkal való gazdálkodás. Emiatt vált szükségessé a korábbi lakáselosztási rendszer korszerűsítése, melynek első lépése a lakásigénylések megújításának elrendelése volt. Ezt a helyi tanácsok elvégezték, melynek során megállapítható volt, hogy a települések többségében növekedett a lakásigénylők száma, ezek jelentős hányada nem rendelkezik lakással. A lakáselosztással kapcsolatos ügyintézések korszerűsítésére is talált követendő példát a vizsgálat. Békéscsabán például bevezették az igényjogosultság elbírálását segítő pontrendszert, és a lakásigények adatait számítógépen dolgozzák fel. Ez jelentős változást eredményezett a lakásigénylők korábbi sorrendjében, mely több esetben nem volt indokolt. Ennek kapcsán a rendszer tökéletesítésének szükségességére hívta fel a vizsgálat az illetékes tanácsi szervek figyelmét. Komoly társadalmi kontrollt, de egyben segítséget is jelentenek a lakáselosztásnál a lakásügyi társadalmi bizottságok. Befolyásuk lemérhető volt a vizsgálat során. A névjegyzéktervezet készítésében érdemi módon működtek közre. Biztosították, hogy a névjegyzékbe történő felvétel a vonatkozó tanácsrendeletben rögzített irányelvek alapján történjen. Tovább kel] viszont fejleszteni a tervkészítés rendszerét, ezen a téren jelenleg nincs egysége« megyei gyakorlat, így az érdekelt szak- igazgatási szervek együttműködése is változó színvonalú ezen a területen. A névjegyzékek nyilvánosságra hozatala biztosított, viszont növelni lenne célszerű a nyilvánosság körét, amit az üzemei bevonásával lehetne biztosítani.Köztudott, hogy a vállalatok munkáslakáskölcsön biztosításával eddig is jelentősen kivették részüket a la- , kásalap növelésében. Az SZMT megállapítása is egyezett a vizsgálatot végzőkével abban, hogy az eddig elért eredmények tovább növelhetők a helyi tanácsok és a kölcsönt biztosító vállalatok közötti kapcsolat szorosabbra fűzésével. Így elkerülhető, ami több esetben előfordult, hogy a vállalatoknál odaitÄj» révén lekötött kölcsön «Wfcen keresztül nem kerül felhasználásra lakáskiutalás hiányában. Névjegyzéken kívüli lakáskiutalásra a vizsgálat szerint is sor került az elmúlt években, de ennek jogossága az esetek döntő többségében indokolt volt (szanálás, közérdek). A szanálásokkal kapcsolatban megállapította a vizsgálat, hogy indokolatlanul nagy azoknak a száma, akik ilyen esetben állami lakásra tartottak igényt. A tanácsoknak feltétlen törekedni kell arra, hogy a kisajátítások rendezése minél több esetben adás-vétel formájában történjen. Nagyobb szerepet kaphatna itt a magán- tulajdonú lakások bevonása a lakásgazdálkodásba. A lakáscserében hasonló a megye helyzete az országoshoz. Lassú, az igényektől messze elmarad. Oka, hogy a tanácsok lakáscserealappal nem rendelkeznek, bár erre az utóbbi években törekvés tapasztalható. A meglevő lakásalap megóvásában kialakult helyzet értékelése céljából megvizsgálták a lakásfenntartást és -felújítást. Ennek alapján megállapítható volt, hogy az ingatlankezelői feladatokat igen eltérő színvonalon látják el a vizsgált szervezetek. Messze elmarad a kívánalmaktól a lakásszövetkezetek ez irányú munkája. Volt olyan tapasztalat is, hogy elVéleményem a szabályzókról fgy látja a nagybánhegyesi Zalka Tsz főkönyvelője A mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályzók jövő évi módosításáról szóló rendelet időben napvilágot látott. Megjelent a szaksajtóban, a termelőüzemek nyomtatvány formájában is kézhez kapták. Hogyan fogadták a módosítást a nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben — erről beszélgettünk Czibula István főkönyvelővel. — A szabályozókról szóló közlemény egyértelműen kimondja. hogy az üzemek vásárlóerejét kívánja csökkenteni a kormányzat. — Ismerve a népgazdaság jelenlegi problémáit, feltétlenül meg kell érteni, hogy az egyensúly csak úgy javulhat, ha a termelőüzemek, sőt, az állampolgárok is jobb munkaszervezéssel, takarékos gazdálkodással járulnak hozzá a termelés gazdaságos fokozásához. Elveiben valóban nem változott a szabályozórendszer, de anyagi vonzata olyan mértékű, hogy feltétlenül elgondolkodtat minden vezetőt. Ahol váltani kell 1983-ban, ott most, tervezéskor érvényre kell juttatni az új követelményeket. — Valóban időben kapták meg a tájékoztatót a szabályozómódosításról ? — Igen, feltétlenül jói jött a közlemény. Azt azonban hiányolom, hogy a konkrét végrehajtási utasítást még nem kaptuk meg. Es sok még a bizonytalanság. Erre legjobb példa a műtrágyák árváltozásáról szóló kijelentés. Az írásos anyag szerint nem emelkedik- a műtrágyák ára. Megjelenése után azonban részt vettem néhány tanácskozáson, belső tájékoztatón. A DÉTE és a tsz-szö- vetség szervezte ezeket az összejöveteleket. Többször is elhangzott, hogy 30—40 száhanyagolják a lakóépületek folyamatos üzemeltetésével kapcsolatos tennivalókat is. A lakbérbefizetési morál nem mondható kielégítőnek. Jelentős elmaradások voltak tapasztalhatók. Ez még tovább rontja azt a kedvezőtlen helyzetet, mely a lakbér és a felújítási költségek között egyébként is jelentkezik az utóbbi kárára. Különösen szembetűnő a megyei székhelyen kívüli településekben, ahol az erősen avult állagú bérlakások felújítására még állami támogatás mellett is csak részlegesen kerülhet sor. Az alacsony felújítási összegek így nem nyújtana^ fedezetet korszerű műszaki megoldásokra sem. Pl. hőtechnikai igények kielégítésére. Az is megállapítható volt, hogy a lakásfelújítás tervezésének és végrehajtásának ninc<j egységes gyakorlata a megyében. A felújítandó lakások jegyzékének összeállítását, illetve annak jogosságát nem mindig ellenőrzik a felügyeleti szervek. A felújítási munkák döntő többségénél nem biztosított a külső ellenőrzés sem minőség, sem a felhasznált költségek vonatkozásában. Találkozott a vizsgálat olyan gyakorlattal is, mely szerint nem is készült előzetes költségvetés, így utókalkulációra sem nyílt lehetőség. Alacsony a szervezettségi színvonal is, így az átfutási idők hosszúak. Ezért a lakók egy része elégedetlenségét fejezte ki e tevékenységet illetően. Végül arra is választ keresett a vizsgálat, hogy a bérlakások lakói mennyiben vannak érdekeltté téve lakásuk és környezetük megóvásában. Sajnos, erre irányuló kezdeményezéssel, ilyen gyakorlattal sehol sem találkoztak a népi ellene őrök. Ezek a megállapítások is igazolják azoknak az intézkedéseknek jogosságát, melyek az országos irányelvekben megfogalmazásra kerülték. Dr. Körösfalvi Pál zalékkal nő a műtrágyák ára. Ez az esetleges áremelés olyan nagy mértékű, hogy cseppet sem mindegy az üzemeknek, jó lenne biztosan tudni, bekövetkezik-e! — Milyen szerkezeti módosítást kívánnak végrehajtani a jövő évben a szövetkezetben? — Az biztos, hogy leginkább a növénytermesztés- tésben, a vetésszerkezeten változtathatunk. Szeretnénk még jobban kihasználni a gabonaprogram kínálta kedvező lehetőségeket. A zöld- ségvetőmag-termesztést arra a szintre szállítjuk le, ahol a magvak még jól értékesíthetők. A cukorrépáról nem döntöttünk, majd a tervezéskor határozunk, hogy csökkentjük vagy meghagyjuk a ielenlegi területet. — Önök sertéstenyésztésükről és tejtermelésükről híresek. Hogyan érinti az ármódosítás a szövetkezetei? — Jövőre az 1980-ashoz képest két és félszeresére emelkedik a sertéságazat hízókibocsátó képessége. A fel- vásárlási ár emelkedése tulajdonképpen a költségek emelkedését fedezi, az ágazat pozíciója nem romlik. Tovább nő a tejtermelésünk, most évi négymillió litert termelünk. A jelenlegi tejprémium olyan lehetőséget ad az ágazatnak, amit még érdemes kihasználni. A tejprémium és az árkiegészítés tízmillió forintot tesz ki, ez jelentős tétel. Ha a termelés beáll egy bizonyos szintre, akkor dől el igazán, hogy érdemes-e vele foglalkozni. Ügy érzem, a jövedelmezőség a későbbiekben is megfelelő lesz. — Sok gép támogatása megszűnik, áruk átlagosan 18—19 százalékkal nő. A megszűnő támogatást saját tartalékalapjukból fedezhetik. Jó ez? — Átmenetileg feltétlenül. Szükségesnek tartanám azonban, hogy a már meglevő gépeket a jövő év elején felértékelhessük. Így nagyobb amortizációs alap képződne, adózás nélkül nőne a fejlesztési alapunk. — Emelkednek jövőre a kamatterhek is ... — Sok fórumon hallottam már erről. Nálunk is jelentős tételt jelent a kamatok fizetése, hiszen évente negyven- ötmillió forint gazdálkodási hitelt veszünk igénybe. Ez pedig megköveteli a nagyon takarékos költséggazdálkodást. Termelőszövetkezetünknek van egy VT—20-as ki«; számítógépe, amely már működik. Most még fokozottabban bevonjuk a gazdálA napokban elkészült az a központi nyilvántartási rendszer, amelybe azoknak a fiatal agrár szakembereknek a nevét vették fel, akik segítséget adhatnak a gyengén gazdálkodó tsz-eknek. Az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek, s közülük mintegy 180-an vállalták önként, hogy részt vesznek a KISZ Központi Bizottsága által útjára indított új akcióban. A kezdeményezés lényege, hogy az ifjúsági szövetséghez tartozó fiatal szakemberek kezdeményezőkészségére, alkotókedvére, tudására támaszkodva adjanak folyamatos segítséget a tartósan alacsony jövedelmű termelőszövetkezetnek. A 180 jelentkező egy része e gazdaságokban vállal állandó jelleggel munkát, mások pedig egy- egy feladat megoldásában vesznek részt. A hat szövetkezet — a csobaji Taktaközi, a kisteleki Magyar- Szovjet Barátság, a polgári November 7., a lengyeltóti Somogy Népe, a nyírlugosi Szabadság, valamint a csömödéri Cserta- menti Tsz-t mintegy félszáz önként vállalkozó gazdaság közül választották ki. A fiatalok felkodásba. Saját szakembereink készítik a géphez a programokat, módunk van rá, hogy egyik pillanatról a másikra kész adatokat szolgáltassunk. A szabályozók, a közgazdasági helyzet gyors változása állandó és gyors informálódásra kényszerítenek. Egy megkésett intézkedésnek több százezer, sőt millió forintos következményei lehetnek. Reméljük, hogy a ki«; számítógép megkönnyíti és gyorssá, hatékonnyá teszi a szakmai döntéseket. — Jövőre két munkadíj- szabályozási forma közül választhatnak ... — Igen, mindkettőről vannak már átfogó ismereteink, ez alapján már dönteni is lehet. Új a bruttó jövedelem alapján történő keresetszabályozási forma. Számunkra ez kedvezőtlen. A szövetkezetben alacsony az egy tagra jutó bruttó jövedelem. Ez a termelés szerkezete és a létszám miatt van így, ez utóbbi adott. A szerkezet változtatására nincs sok lehetőségünk. Ezért megmaradunk a központi keresetszabályozás mellett, amely kétszázalékos bérfejlesztést tesz lehetővé. De ezzel kapcsolatban is sok még a nyitott kérdés. Nem tudjuk például, hogy a tejüzem alaptevékenység körébe tartozik-e? Ez azért fontos, mert az alaptevékenységből származó jövedelem is meghatározza a bér- fejlesztési lehetőségeket. Jó lenne tisztán látni ebben a kérdésben! Véleményem szerint a keresetszabályozás — a módosítások ellenére — még mindig nem hat igazán a termelés növelése érdekében. A fejkvóta rendszer döntően még mindig nem változott, akkor is egy adott összeg jut egy tagra, ha éppen hogy ledolgozta az éves kötelező munkaórákat. Ha jön egy nagyobb termésű év, az olyan túlmunkát jelent, amelyet nem tudunk igazán megfizetni. Jó volna több mutatóhoz kötni a felhasználható munkadíjat, gondolok itt az egy főre jutó termelési értékre. Hogy a dolgozó a saját zsebén is érezze, jól gazdálkodott az üzem vagy nem. Régen, a munkaegységek idején ez nagyon is jól kijött. — Milyen érzés volt először olvasni az új szabályozókról szóló közleményt? — Jelenleg olyan időket élünk, hogy nem érhet bennünket meglepetés, ha ilyen intézkedések születnek. Különböző tanácskozásokon már hallottam, milyen döntést készítenek elő. Azt mondom, hogy a növekvő elvonások hatására inkább a megoldásokat kell keresni, úgy, hogy az üzemi érdekeket egyeztessük a népgazdasági érdekekkel. A szabályozók pedig a népgazdasági érdekeket közvetítik. M. Szabó Zsuzsa adata: ezekben a szövetkezetekben hosszú távra megalapozni a nyereséges gazdálkodást. Ehhez részletes, konkrét programot dolgoztak ki, melynek első fejleménye a most elkészült adatbank. A KISZ Központi Bizottságának e programjához csatlakozott már a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ KlSZ-szer- vezete és Kalinyin Szocialista Brigádja is. A Vituki fiataljai társadalmi munkában vállalták, hogy elkészítik a hat szövetkezetnek — az egyébként nagy költségbe kerülő — vízgazdálkodási és meliorációs tervet. Ezeken az akciókon kívül a KISZ-esek foglalkoznak a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben munkát vállaló ifjú szakemberek beilleszkedési, letelepedési gondjainak megoldásával is. A gazdaságokba kerülő fiatalok viszont például megvizsgálják, milyen új tenyésztési, termelési, munka- és üzemszervezési eljárások bevezetésére nyílik lehetőség. Felmérik, hogy a helyi igények és lehetőségek alapján hogyan fejleszthetnék a melléküzemágakat. KISZ-fiatalok a hatékonyabb mezőgazdaságért
