Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
1982. október 16., szombat o Megnyitották a Műszaki és Közgazdasági Könyvnapok rendezvényeit A kiállított műszaki, közgazdasági könyvek között válogatnak a rendezvény résztvevői Fotó: Veress Erzsi Hagyomány már, hogy ilyenkor ősszel, októberben rendezik meg a Műszaki és Közgazdasági Könyvnapokat. Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a Volán 8-as számú Vállalatánál Pomázi László, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese nyitotta meg a könyvnapok rendez- vényeit. Többek között kiemelte: ma nagy szerepe van elért eredményeinkben a műszaki fejlődésnek, s mindezt jól szolgálják a műszaki könyvek. Egyre inkább tért hódítanak a számítógépek is a mindennapi gazdasági munkában. A Volán 8-as számú Vállalatánál már tíz éve használják adatfeldolgozásra a számítógépeket, s jelenleg kísérleti jelleggel a járműjavítás területén hasznosítják azokat. Ezt követően dr. Flämisch Ottó, a Közlekedéstudományi Intézet főosztályvezetője tartott előadást a megjelent szépszámú műszaki szakembernek „Gépjármű-diagnosztika és a számítógép” címmel. A műszaki és közgazda- sági könyvnapokra — amely október 31-ig tart — megjelent új kiadványokból könyvkiállítás nyílt a vállalat KISZ-klubjában. „Nekem szülőhazám” Honvédelmi játék fiataloknak Az 1982—83-as esztendőben nemzeti történelmünk és irodalmunk több jeles évfordulójára emlékezünk, köztük az 1848—49-es magyar polgári forradalomra és szabadságharcra, a pákozdi győzelemre. A megemlékezés során felidézzük a magyar nép és nemzet történelmének haladó hagyományait, honvédő és szabadságharcos elődeinek példamutató tevékenységét, szocialista épi- tőmunkánk eredményeit, s ezek védelmének, a társadalmi felelősségérzet és cselekvő hazafiság példáit. E gondolatok megvalósítása jegyében határozta el a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja, hogy — Radnóti Miklós „Nem tudhatom ...” című versének részletét választva elnevezéssel — meghirdeti a „Nekem szülőhazám” honvédelmi játékot. A játék felmenő rendszerű, járási- városi-kerületi, megyei és területi elődöntők és döntők után 1983. szeptember 24— 25-én, a pákozdi győzelem 135. évfordulója tiszteletére rendezendő országos döntő- ' vei fejeződik be. A honvé- j delmi játéksorozatban részt ; vehetnek mindazok a tanú- f lók, dolgozók, akik jobban jj meg akarják ismerni törté- j nelmüket, s tovább kívánják í gyarapítani ismereteiket szó- ] cializmust építő hazánkról, < szeretnek sportolni, új tech- j nikai ismereteket szerezni és j játszani. A játék meghirdetői gon- í doskodtak arról is, hogy 1 akik nem juthattak el az or- g szagos döntőbe, de megvá- i sárolták és megfejtették a : rejtvényújságot, azok számá- f ra is emlékezetes legyen ez í a sorozat — ha a szerencse ( pártfogolja őket. A már j megjelent rejtvényújság pá- j lyázati szelvényét helyesen ! kitöltők és beküldők között j sorsolást rendeznek 1983. | szeptember 25-én, a honvé- j delmi játék országos döntő- » jén. A beküldési határidő j 1982. december 15. Ami a \ nyereményeket illeti, az első ! díj utazás az 1984. évi olim- | piára (vagy ezzel egyenérté- i kű személygépkocsi), Hi-Fi- j torony, színes televízió, uta- j zás a Szovjetunióba, és sok | más értékes tárgy. Lottósorsolás Sarkadon Tegnap, pénteken délelőtt Sarkadon, a Bartók Béla Művelődési Házban rendezte meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó 42. heti sorsolását. A számsorsolást rövid műsor előzte meg, majd nagy izgalmak közepette került sor a számhúzásra. A 42. hét nyertes számai: 1, 10, 38, 67, 77. Képünkön a sorsolás egyik pillanata látható. Ülést tartott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) a nézet is igen gyakori, hogy az alapbér „jár” a dolgozónak, így azután nem is ösztönöz jobb teljesítményre. Ezért szükséges megváltoztatni a dolgozók szemléletét csakúgy, mint a vállalatok bérezési gyakorlatát. A SZOT titkára végül az érdekeltség, az ösztönzés nagy jelentőségét hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a mostanában alakult gazdasági munkaközösségekben dolgozók szorgalma, fegyelme, a munkaidő kihasználása az érdekeltség ösztönző hatását igazolja. Virizlay Gyula beszédét széles körű vita követte. A vitában Óvári Miklós is felszólalt. A Központi Bizottság titkára rámutatott, hogy a szakszervezeti munkában mindig központi helyet foglalt el az agitációs és propagandatevékenység. Ezzel az eszközzel is elősegítik, hogy a dolgozók felismerjék valóságos helyzetüket és készek legyenek egységes cselekvésre, sorsuk jobbítására. Különösen nagy a jelentősége ennek ma, amikor sokasodnak gazdasági gondjaink, s elkerülhetetlenek olyan intézkedések is, mint például az augusztusi áremelések, amelyeket valójában azok sem kívántak, akik hozzájárultak, akik döntöttek, de a gazdasági élet realitásai ezt meg is kívánták. Egyebek között éppen ezeket az összefüggéseket kell feltárnia az agitációs és propagandamunkának, mert a dolgozók csak így értik meg, hogy az adott esetben valamennyiünk számára kellemetlen intézkedésekkel lehet csak megelőzni nagyobb problémákat. A szocializmus minden hívének naponta kell vizsgáznia elvhűségből, politikai bátorságból, példamutatásból, amikor embert próbáló éveket élünk. Ma nagy az agitációs és propaganda- munkának a jelentősége, és azoknak a felelőssége, akik ezt a nagyon fontos munkát végzik. — A mai bonyolult és nehéz helyzetben különösen fontos a szocialista eszmék és a szocialista gyakorlat iránti bizalom erősítése — mondotta. — Ez megköveteli, hogy a napi gondok közepette is állandóan tájékoztassuk a dolgozókat a világban, az országban végbemenő folyamatokról, adjunk választ az őket érdeklő kérdésekre. Olyan világban élünk, amikor nagyon sok a váratlan jelenség itthon is, külföldön is. Joggal várják el az emberek, hogyha reggel történik valami, azt délben vagy délután már magyarázzuk meg. A konkrét problémákat nem lehet azzal elintézni, hogy vannak ugyan gondok és nehézségek a gazdaságban, a termelésben, az életszínvonal alakulásában, de azért vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy a szocializmus erős. Az agitációs és propagandamunkának akkor van valóban hitele, ha a dolgozók mindenkori kérdéseire ad megbízható választ. — A szocializmus az egész nép ügye, az egész nép részt vesz céljainak megvalósításában, ezért be kell vonni a döntések előkészítésébe és meghozatalába is. Igazuk van tehát azoknak, akik a mostani tanácskozáson is sürgették felszólalásukban a döntésekhez szükséges ismeretek nagyobb nyilvánosságát, a jobb tájékoztatást — mondotta a Központi Bizottság titkára. További napirendi pontként a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatta a tanácsülést Timmer József, a SZOT titkára. Ezután Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT legutóbbi ülése óta végzett munkáról terjesztett jelentést a tanácsülés elé, majd előterjesztése alapján személyi kérdésekben döntött a tanácsülés. Gedeon Pált, a Népszava főszerkesztőjét — érdemeinek elismerésével, SZOT-tagságának érintetlenül hagyásával — SZOT-tit- kársági tagságából és főszerkesztői beosztásából felmentette, mivel nyugállományba vonul. Fodor Lászlót, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának volt helyettes vezetőjét kooptálta a Szakszervezetek Országos Tanácsa tagjának, majd megválasztotta a titkárság tagjává és kinevezte a Népszava főszerkesztőjévé. A SZOT végül Zsurzs Évát, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Központi Vezetőségének és elnökségének tagját, a Magyar Televízió osztályvezetőjét a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagjai sorába kooptálta. Legyen rendszeres: a népfrontbizottságok ifjúságpolitikai munkája A HNF megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottságának tegnapi ülésén több. széles körű érdeklődésre számot tartó napirendi pontot vitattak meg a résztvevők. Elsőként Dankó Pál meghívott előadó az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól beszélt. Amint jelezte, a végrehajtó bizottság korábban már elfogadta az írásos tájékoztatót, mégis szükségesnek látszott néhány főbb gondolat ismertetése. Az intézkedési tervben szereplő feladatokkal kapcsolatban megállapította, hogy lényeges kérdésként kell kezelni a fiatalok munkára nevelésére, képzettség szerinti elhelyezkedésére vonatkozó célkitűzéseket. Sok tennivaló akad a katonai szolgálatra való felkészítésben. Ugyanis bebizonyosodott, hogy a bevonulok egy része szellemileg, érzelmileg, illetve fizikailag nem felel meg a követelményeknek. A megyei ifjúsági titkár ezután részletesen szólt a fiatalok közéleti szerepével, szociális helyzetével,' egészségvédelmével, kulturális, művelődési valamint szórakozási igényeivel kapcsolatos teendőkről is, majd válaszolt a testület tagjainak kérdéseire. Ezután Oláh Miklósné, a HNF megyei alelnöke és Blahut Károlyné politikai munkatárs foglalták össze az elhangzottakat. Hozzászólásukban egyebek között az ifjúságpolitikai munka folyamatosságának, rendszerességének szükségességét hangsúlyozták. Ezt követően Budai Györgyné pedagógus a Családi kör klub működéséről, Steigerwald György elnök pedig a Fogyasztók Megyei Tanácsának megalakulásáról tájékoztatták a nő- és rétegpolitikai bizottságot. — y — n Spanyol színházi fesztivál részese az Universitas Tavaly, a Barcelona melletti Sitges-ben rendezték meg a XIV. nemzetközi színházi fesztivált, amelyen a gyulai Várszínházhoz egyre több szállal kötődő Universitas együttes ..Zadig, avagy a végzet” című játékával elnyerte, külön dicséretként, a Cau Ferrat díjat, amely a rendezvény legjobb művészi produkciójának kijáró elismerés. Mint tavalyi győztes, az idei fesztivál házigazdáinak vendégeként vesz részt a sit- gesi, XV. nemzetközi színházi fesztiválon az Univer- sitás. Az október 16-tól 23-ig tartó eseményre utazó küldöttséget Havasi István, a gyulai Várszínház igazgatója vezeti. (bse) I------------------------------------Mű velődés n őit idő. amikor nem éppen „kulturált” eszközökkel kellett az embereket a művelődésre rábírni. Ma már bízunk abban, hogy szinte nincs olyan ember megyénkben, aki ne ismerné fel a mindennapi, állandó művelődés társadalom- és önépítő jelentőségét. Talán dőreség ennyire optimistán nézni a művelődés j háza táját, és ilyetén módon nem egyszer szembe is szállni a művelődés szükségességét tagadókkal. A művelődés nemzetközi hírű szakemberei állapították meg — s véleményüket mindennapjaink néha szomorúbb színezetű valósága igazolja —, hogy a meglehetősen gazdaságközpontú világunkban az egyetemes emberi kultúra nyújtotta értékeket nem elfogadni, ez irányú lehetőségeinket nem kiaknázni, a művelődés tartalmi és eszköz- rendszerét nem továbbfejleszteni olyan vétek, amelyért holnap, vagy akár évek múltán súlyos árat fizetünk, hibáinkat később már aligha javíthatjuk. Művelődésen sokan még ma is csak az irodalmat, csak a művészeteket értik, noha az iskolák, a felnőttoktatás rendszere, a hétköznapok kultúrája, vagyis a termelésé, az érintkezésé, ünnepeinké és szertartásainké, lakás- és életmódunké ugyancsak ide tartozik. Nem kell különöI sebb kombinálókészség annak felfogására, hogy a művelődés igenlése, támogatása népgazdaságunk és társadalmunk fejlődésének alappillére. Párt- és állami, valamint tömegszervezeti határozatok születtek a művelődés fejlesztésének elősegítéséért. De azt is tudjuk, hogy a törvény ereje mindenkor a gyakorlat mezején érvényesülhet, ott bizonyíthat. Mindezek valóra váltásáért több mint tíz esztendővel ezelőtt hozták létre megyénk közművelődési intézményei — a medgyes- egvházi művelődési ház kezdeményezésére — szocialista társadalmunk alapvető termelési egységeinek, a szocialista brigádoknak közművelődési mozgalmát. A következő. 1983-as évtől sok mindenben újabb, másabb lesz ez j a mozgalom. Egy biztosan marad: a mozgalom. A „brigádvetélkedőt” — ahogyan ma is a legtöbb munkahelyen nevezik — az elmúlt több mint tíz év alatt I igen sok. zömében megalapozott kritika érte. Többek között az is, hogy szerkezetében az úgynevezett közművelődési. tehát szeptembertől szeptemberig tartó évhez, s nem a naptárival egyező gazdasági évhez igazodik ütemezésével, programjaival. A január 1-vel kezdődő új már így kezdődik. Ezzel is a munkahelyek, a szocialista brigádok igényeihez szeretnének igazodni a szervezők. A másik probléma az volt. hogy túlságosan is centralizáltnak, „felülről jövőnek” tartották a közművelődési mozgalmat. A meghirdetők ebben is változtattak, módosítottak. Egyrészt a következő hónap végén, december elején megyénk valamennyi munkahelyére megérkező felhívás, tájékoztató füzet minden brigádnak nagyon tág művelődési ajánlást kíván nyújtani a következő évre esedékes egyéni vállalásokhoz. Másrészt a szocialista brigádmozgalommal foglalkozó gazdasági és mozgalmi vezetőknek. irányítóknak és tisztségviselőknek segítséget nyújt annak szervezéséhez, az évközi vetélkedők megrendezéséhez. Nem utolsósorban éppen az említettek okán a munkahelyek, a településeken működő művelődési házak és központok kezébe helyezi a kezdeményezés, a szervezés, a lebonyolítás jogát, lehetőségét is döntő hányadában. Az úgynevezett munkásművelődés — bár a szociológiai átrétegződés miatt helyesebb és találóbb munkahelyi művelődésről beszélni! — kutatói és szervezői körében ma már elfogadott az a nézet, miszerint üressé és feleslegessé válik minden olyan kezdeményezés, amely nem találkozik a befogadók, ezen esetben a brigádok és brigádtagok igényeivel. S mi több: műveltségről, a terme- S lés kulturáltságáról, s egyáltalán kulturált életvitelről csak akkor és ott beszélhetünk, ha az szerves részévé, i meghatározó darabjává válik részben az egyén élet- és ( munkavitelében, másrészt a munkahelyek irányítási és ’ munkarendjében, szervezetében. Vagyis, a művelődést szinte lehetetlenség kívülről bevinni, betuszkolni oda. ahol azt nem. vagy csak ímmel-ámmal, „mert majd számon kérik” hátsó gondolat sugallatára akarják. Az új esztendőben induló közművelődési mozgalom tehát lehetőség. amit kihasználhatnak és felhasználhatnak a munkahelyek, a brigádok, a dolgozók. Mozgalom és ..brigádverseny"? Hogyan is van ez? A kettő szinte szétválaszthatatlanul, úgymond egymás mellett lesz. Ezért is három fokozatot jelöltek meg a szervezők. Fokozatonként öt témakör van. vagyis a politika. ! a művészet (irodalom, film, színház), a Brigád és én elnevezésű (Nevelőmunkánk a brigádban alcímmel), a Vi- ! lágunk (kertkultúra, gasztronómia, lakáskultúra, valamint az Élet és Tudomány cikkei alapján megjelölt résztémák) és a Múltunk elnevezésű (múzeumok és az Uradalmi cselédek Békés megyében című résztéma), j Ezekből választani lehet, s kell. A szervezők azt szeretnék. ha a közösségek tagjai egyéni érdeklődés szerint mintegy felosztanák maguk között a témákat, hogy mindegyiket érintsék. ddig a mozgalom, amely mellé (s nem betetőzésként!) továbbra» is vetélkedőket lehet rendezni. Munkahelyieket, szakágiakat, s majd a legvégén a megyeit. Már eleve a díjakat, az elismeréseket is úgy ; szabták meg. hogy a legértékesebb az erkölcsi győzelem, az olimpiákkal kapcsolatban emlegetett részvétel, fontossága, s nem a győzelemé. Vagyis, az önművelődés, a szellemi gyarapodás igényét szeretnék mindenkibe beoltani. továbbvinni. Amelyet ha jól kamatoztatnak, gazdasági eredményt, sikert hoz a munkában, a termelésben. a társadalom építésében is. Nemesi László önmagunknak Pénz- és érmekiállítás Szarvason A Békés megyei pénz- és éremgyűjtők klubja október 17-én, vasárnap 10-től 15 óráig rendezi meg egynapos kiállítását Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központban. A tárlaton ókori, középkori és jelenkori érméket, vereteket és papírpénzeket láthatnak az érdeklődők. Különösen érdekesnek ígérkezik a külföldi veretek, pénzritkaságok. érmék és bankjegyek gyűjteménye. Hazánk numizmatikai ritkaságai között a szabadságharc idejéből származó Kossuth-ban- kókat és a legújabb emlék- vereteket is megtekinthetik a Szarvasra látogatók. A kiállítást 10 órakor Horváth László, a Békés megyei pénz- és éremgyűjtők klubjának vezetője nyitja meg. )
