Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 15., péntek Vállalati belső érdekeltségi rendszerek Kinn a farkas, Csutkatörök ............... -termesztés — szépséghibákkal A tábla egyik felén a csuhét lefejtve csak néhány szem ku­koricát, vagy még annyit sem találtak a csövek helyén Fotó: Kovács Erzsébet Gazdaságunkban létkérdés, hogy a vállalatok „up to da­te”, vagyis naprakészen ér­tesüljenek a környezet, a vL lággazdaság változásairól. El­végre’ kizárólag a megfelelő információk birtokában kép­zelhető el a helyes reakció, az ellenreakció, a követendő cselekvés. Ezt az igényt szem előtt tartva gazdaság- politikánk az irányítás és a szabályozás eszközeivel arra törekszik, hogy a különböző érdekeltségi elemek alkalma­zásával meghatározott lépé­sekre késztesse a gazdálkodó szervezeteket. Ám ezeket a törekvéseket lefékezi, gyen­gíti, hogy a gazdasági klí­maváltozások jobbára csak a vállalati kapukig hatolnak, azokon belül késleltetve, le­csillapodva érződik hatásuk. 0 „nagykalap” elve A gondot az okozza, hogy a legtöbb gazdálkodó szerve­zet híján van egy olyan bel­ső érdekeltségi rendszernek, amely frissiben közvetítené a hirtelen keletkező áresése­ket, árcsúcsokat, árfolyam­módosításokat, a különböző termelési, gazdálkodási tevé­kenységeket visszafogó vagy éppen serkentő változásokat. Amolyan „kinn a farkas, benn a bárány” helyzet ala­kul ki. Vagyis, miközben a vállalatok a korábbi időkhöz képest mindinkább érzéke­lik, tapasztalják a belföldi és a nemzetközi gazdaság által szorgalmazott követelménye­ket, a termelés tényleges színterén, a gyárakban, a gyáregységekben, az üzemek­ben és a műhelyekben lépés- hátránnyal jelennek meg az igények. A vállalati közpon­tok ugyanis érdekeltségi ele­mek alkalmazása helyett jó esetben is csak irányítva, el­rendelve közvetítik a tenni­valókat. A jellemzőbb és a gyakoribb azonban az, hogy az évközi szabályozómódosí­tások pozitív és negatív ha­tásaitól a „nagykalap” elve alapján a központi alapok duzzadnak vagy apadnak. Aligha szükséges bizonyítani azonban, hogy a szorgalma­zott lépések megtételére leg­gyorsabban akkor kerülhet sor, ha a termelés alapegy­ségei is közvetlenül, saját bőrükön, az érdekeltségi ala­pok változásán érzékelik a teendőket. Belső érdekeltségi rendszerek alkalmazásával, belső ösztönzések révén a dolgozók egyenként, illetve különböző méretű csoportok­ban a korábbinál jobban fel­sorakoztathatok a feladatok végrehajtására. Egy reményt keltő módszer Persze könnyébb dolog megfogalmazni a teendők közvetítésének igényét, mint megfelelő módszert találni ehhez. A Duna Cipőgyárban megpróbálták. Nehézséget okozott, hogy a vállalat bu­dapesti és három vidéki gyáregységének önállósága, termelési szerkezete megle­hetősen differenciált. Az egyik zárt technológiai egy­ségben, a másik a többi gyáregységgel kooperálva, tőlük függően működik. Az egyiknél pontosan kimutat­ható a költség és a nyere­ség, a másiknál összemosód­nak a ráfordítások. Az em­lített gondok ellenére a vál­lalatnál technikai elszámoló­árak alkalmazásával megta­lálták azt a módszert, amely egy jól működő érdekeltségi rendszer alapjául szolgálhat. S hogy a módszer egyelőre mégis csupán papíron léte­zik, azt a pénz hiánya okoz­za. A kiugró teljesítmények honorálására ugyanis a meg­levőnél nagyobb béralapokra lenne szükség. Ez pedig, mi­után a korábbihoz képest (elsősorban a szabályozóvál­tozások következtében) a Duna Cipőgyárban a felére mérséklődött a nyereség, csak a következő évek remé­nye lehet. Egy sikeres módszer Ellentétben a cipőgyáriak­kal, az Elzett Művekben si­keresebb volt az érdekeltsé­gi rendszer bevezetése. Még 1980-ban a központi tervszá­mok előírása helyett a gyá­rakra bízták a tervezést. Azon az alapon, hogy a ter­melés helyszínén látják a legjobban: mire képesek, me­lyik költségből mennyit tud­nak lefaragni. Korábban az Elzettnél is előfordult (mi­után az évközi változásokat ők sem közvetítették a gyá­raknak), hogy a gyárak ösz- szesített nyeresége több volt, mint a vállalaté. Mindez egyebek közt azzal járt, hogy a gyárak év közben olyan béremelést is végrehajtottak, amelynek nem volt fedezete. A jelenleg alkalmazott érde­keltségi rendszer alapelve. hogy a nagyvállalatot érintő valamennyi hatás jelenjen meg a gyárak eredményében, és a gyárak összesített nye­resége egyezzen meg a vál­lalat nyereségével. 0 stílusváltás szüksége A módszer bevezetése nem maradt hatás nélkül. Többek között ennek köszönhető a tavalyi nyereségnövekedés, és az, hogy egyik, létezése óta mindvégig veszteséges gyáruk, az idén először nye­reségre számít. Anélkül, hogy a módszer — laikus számára minden bizonnyal túlságosan bonyolult — gazdasági meg­fontolásait ismertetnénk, fontos tudni, hogy a gyári vezetők ösztönzését is az em­lített követelményekhez iga­zították. Munkájuk értékelé­sében, premizálásukban a korábbinál nagyobb szerepet kapott a gyár gazdasági ered­ménye. Az érdekeltségi rend­szer alaposan megváltoztatta mind a gyári vezetők, mind beosztottaik munkastílusát. Előtérbe kerültek a tartalmi; gazdaságossági, jövedelmező­ségi szempontok. Nemcsak az Elzett példá­ja, hanem az ország előtt ál­ló feladatok is arra utalnak, hogy a gyárak, gyáregységek nem szigetelhetők el a külső hatásoktól. Ellenkezőleg: csakis a követelmények azonnali érzékeltetése segít­heti elő a gyors és megfele­lő gazdasági reakciókat: s stílusváltást országos szin­ten ... Molnár Patrícia Újabb takarmányok hazai fehérjékből A Gabonatröszt vállalatai 7 új takarmánykeveréket hoz­tak forgalomba. A száraz állapotban árusított keveré­kek értékesítése országszerte megkezdődött. A takarmá­nyokkal a sertések, szarvas- marhák, nyulak. valamint a baromfik táplálását tehetik gazdaságosabbá. A víziszár­nyasok etetésére is forgalmaz nak új keveréket,, amely régi hiányt pótol. Az új termékek közös jellemzője, hogy vi­szonylag olcsó áron kerülnek forgalomba, és a korábbiak­nál gazdaságosabban hasz­nálhatók fel. A takarmánygyártást és az állattenyésztés munkahe­lyeit figyelemre méltó vál­tozások jellemzik. Az elmúlt időszakban érezhetően meg­szilárdult a termelők köré­ben az úgynevezett recept­fegyelem, azaz a gazdálkodók a korábbinál körültekintőb­ben veszik figyelembe a ta­karmánykeverés előírásait, kevesebbszer és mind több helyen már egyáltalán nem vétenek a szakmai előírások­kal szemben. Ennélfogva mind nagyobb keletje van az olyan takarmányoknak, amelyek csakis a legszüksé­gesebb adagokat tartalmaz­zák a drágán beszerezhető anyagokból, például fehér­jékből, ami a költségek csök­kenéséhez vezet. Ám ezek a takarmányok gondos keze­lést, szakmailag magas szín­vonalú tenyésztői-tartói munkát követelnek: csakis ebben az esetben használha­tók valóban hatékonyan. Az új takarmányok egysé­ges jellemzője, hogy hazai fehérjéket tartalmaznak. Több takarmánybúzát, első osztályú napraforgó- és répa­darát, árpát stb. kevertek a takarmányokba. A fehérje­szintet minden részletre ki­terjedő pontosságú laborató­riumi elemzésekkel állapí­tották meg. A felhasználás­nál mázsánként egy. úgyne­vezett proteinegységet taka­ríthatnak meg az állattar­tók, ennek közvetlen költsé­ge 24—25 forintot tesz ki. Egy-egy hízónál általában 100 forinttal mérsékelhetik a kiadásokat anélkül, hogy az állatok fejlődésében bármi­féle törés következne be. Az új takarmányok árban is ol­csóbbak, mázsánként körül­belül 5—10 forinttal kerül­nek kevesebbe az eddigi ke­verékeknél, ami természete­sen szintén előnyös a fel­használók szempontjából. Az új termékek iránt máris nagy az érdeklődés. A Gabonatröszt illetékesei azzal számolnak, hogy a vállalatok által forgalmazott keveré­kek 20—25 százalékát az új receptek alapján kell majd gyártaniuk. A kereslet ugyanis már az első időszak­ban gyorsan eltolódott a gaz­daságos, ám igen körültekin­tő állattartó-takarmányozó munkát kívánó termékek irá­nyába. Mezőgazdasági múzeumot alakít ki békáspusztai ma­jorságában a bólyi kombinát, s ebben a Baranya megyei Tanács múzeumi és műemlé" ki albizottsága is támogatja. A bólyi kombinát üze­meinek nagy része régi ura­dalmi majorságok területén működik, s közülük a békás­pusztai bővelkedik a XIX. századi gazdálkodás legtöbb emlékében. A jellegzetes dunántúli puszta még ma is őrzi a múlt számos régi épü­A vezetőség fegyelmi bi­zottságot választott. Az írás­beli figyelmeztetések azon­ban nem elégítették ki a hib­ridkukorica-termelőket. En­nél még az indulataikat le­gyűrök is többet követeltek. — Az üres csutkákra már semmiféle fegyelmi eljárás nem varázsolhat kukorica­szemet. Biztosítékot aka­runk, hogy legközelebb ne forduljon elő hasonló eset — mondták többen is. Hogy miért kaptak néhá- nyan írásbeli figyelmezte­tést, mi kavarta fel az in­dulatokat ezen a példásan szép kora őszön a csabacsü- di Lenin Termelőszövetke­zetben? A hibrid kukorica, amelynek termése sem szak­embert, sem tsz-tagot nem elégített ki. Talán az eset fe­lett napirendre is tértek vol­na, ha a hibrid kukoricát nem a háztájiban termeszte­nék, de így ... ' B Csutkatörők — mondogat­ták egymást közt a falubeli­ek, amikor a csuhét lefejtve, csak néhány szem kukoricát vagy még annyit sem talál­tak a csövek helyén. Nem le­pődtek meg, sejtették, hogy ez lesz a vége, már koráb­ban, amikor látták, a meg­termékenyítést végző apaso­rok helye üresen maradt. Nem keltek ki az elvetett magok, és mégis ... Csak nehezen vették, ve­szik tudomásul, hogy hiába dolgoztak. Ha akkor, a tö­rés ideje alatt az átok fo­gott volna, no, de hagy­juk ... Ügysem az a fon­tos, hogy ki mit mondott ak­kor. — Ha valaki keresztet ve­tett volna, hogy itt egye a fene az egészet, én is csat­lakoztam volna... — fogal­mazta meg az egyik tsz-tag. Ám nem akadt ilyen em­ber, a csutkát a kevés mag­gal együtt mind letörték. A tsz-elnök maga is kint volt azokon a napokon, törte a sajátját, és biztatta a tago­kat. — Csak kínozzuk le, em­berek, a semminél többet ád ... B — Ekkor értettem meg, most már véglegesen, hogy a háztáji mennyire fontos. A szövetkezetben sem mennek igazán jól a dolgok, ha a tsz-tag háza táján baj van. Most rossz a hangulat, és ezen az sem segít, hogy a közös kukoricái rekordter­mést, hektáronként talán 9 tonnát is adnak majd. De hogyan is válhatott hangulati kérdéssé a háztá­jiban termesztett hibrid ku­korica. A mezőgazdászok jól tudják, hogy ennek a nö­vénynek a magvait kétszer- re-háromszorra vetik. Attól függ, milyen fajtát termesz­tenek. Csabacsüdön száz hek­táron az utóbbit vetették. Előbb az anya-, azután két időpontban, hogy biztosabb legyen a beporzás, az apa­magokat juttatták a földbe. Az anyasorok úgy keltek ki, ahogyan azt a nagy­könyvben írják. Az apaso­rok kelésével már több gond volt. Az első vetés még ügy­letét, használati tárgyát, munkaeszközét. Ezek bemu­tatására határozták el a ma­jorság régi lóistállójának me­zőgazdasági múzeummá való átalakítását. A munkálatokat még az idén elkezdik. A múzeum csupán egy ré­sze annak a távlati elképze­lésnek, amelynek dokumen­tumait a Dél-dunántúli Ter­vező Vállalat szakemberei már kidolgozták a kombinát megbízásából. ahogy rendbe jött, de a má­sodiknak, igaz csak a tábla egyik felén, a nyomát sem látták. Azaz hogy mégis, a későbbi kapáláskor fordul­tak ki a magvak a földből. Így azután, mire a megter- mékenyülésre váró bibe meg­jelent, az első apasorok, vagyis amelyek kikeltek, már elöregedtek... B Ahogy telt az idő, a han­gulat egyre feszültebb lett. „A beművelés költségei sem térülnek meg” — terjedt a faluban, s egyre több szó esett a felelősségről. Az au­gusztusi termelőszövetkezeti vezetőségi ülésen már nem lehetett szó nélkül hagyni a hibrid kukorica ügyét. Fe­gyelmi bizottságot választot­tak. A vizsgálat során megál­lapították, mindamellett, hogy a vetés időszakában rendkívül nagy volt a szá­razság, szakmai mulasztás is történt. Nem volt megfelelő a vetésmélység, a vetőmag egy része a keréknyomokba került, s a vetőgépek kivá­lasztása is lehetett volna szerencsésebb — állapították meg. Mindehhez a tagok még hozzátették, a munkát ta­pasztalatlan emberekre bíz­ták. Végül is a főagronómus, a növénytermesztési főágazat- vezető és a háztáji agronó- mus írásbeli figyelmeztetést kapott. A közös gazdaság el­lenőrző bizottsága azonban az eset újratárgyalását és 20 százalék prémiumelvonást javasolt. — Aki hibázott, kapja meg a büntetését, de azt nem en­gedhetjük, hogy alaptalanul hurcoljanak meg embereket. A tábla egyik felén, ahol a föld a vetés után esőt ka­pott egy területről (4000 négyzetméter) 2,7 tonna csö­ves kukoricát törtek le, a másik felén 0,8 tonnát. Ta­nulságként könyvelhetjük el és a jövőben már ez lesz a gyakorlat, hogy a háztájiban termesztett hibrid kukorica terméseredményeitől is függ­jön a szakvezetők prémiu­ma. Akár az összeg egyhar- madáig is, mert nagyon fon­tos kérdésről van szó — fo­galmazza meg véleményét Palyóv György, a szövetke­zet elnöke. Üj, korszerű gyújtógyertya próbagyártását kezdték meg a veszprémi Bakony Müveknél. Az ismert KLG márkajelü gyer­tya licencét és gyártó berende­zéseit az angol Smiths-cégtől vásárolták meg, az erre vonat­kozó szerződést 1980 júliusában kötötték meg. Az eredeti tervek szerint a jövő év márciusában kellene megkezdeni a termelést, de a magyar és az angol szak­emberek jól összehangolt mun­kája eredményeként, sikerült hat hónappal lerövidíteni a fel­készülést idejét. Az új ’üzemben évente tízmillió gyújtógyertyát készítenek majd. már az idén, az év utolsó két és fél hónap­jában — .1,2 millió darabot. A teljes felfutás éve 1984. lesz; akkor e gyártmány felét tőkés exportra szállítják. A tsz vezetői öt évvel ko­rábban döntötték el, hogy a háztájiban elsősorban a ma­gas jövedelmezőség miatt hibrid kukorica termesztésé­re vállalkoznak. A nagyobb jövedelem egyben több, ki­váló minőségű munkát kö­vetelt és nagy kockázatot is jelentett. Ezt a szövetkezet tagjai is tudták. Két éve néhányan bíróság segítségével akartak igazuk­nak érvényt szerezni, ami­kor a közös gazdaság a pon­tatlan munka, a hiányos cí- merezés miatt kivágatta a kukoricájukat. Akkor a ve­tőmagtermesztésre megbízást adók kijelentették, 1980-ban nem kötnek szerződést a csa- bacsüdi Lenin Tsz-szel, mondván, fontosabb dolguk is akad, mint tárgyalásokra járni, intézze a tsz úgy az ügyeit, hogy ilyen ne fordul­jon elő. Az idei nem kevés­bé bonyolult helyzet, a kö­zösben mégis remélik, sike­rül külső beavatkozás nél­kül mindenki számára elfo­gadható megoldást találni, már amennyire erre lehető­ség van. A törés óta rendelkezésre állnak a morzsolási adatok is. A Hódmezővásárhelyi Ál­lami Gazdaság kútvölgyi hibridüzemében, ahová a Le­nin Tsz a vetőmag-kukoricát szállította, 100 kilogramm csöves kukoricából 42 kg szemet morzsoltak le ... B Nem is olyan régen, hat évvel ezelőtt, a közös gaz­daságot belső viták osztot­ták meg. Legalább három táborra szakadt a falu népe, a tsz alig néhány százezer forint nyereséget ért el ak­kor. Azóta sok minden meg­változott, és tavaly már 22 millió forintos nyereséget könyvelhettek el, és a tiszta jövedelem várhatóan az idén sem lesz kevesebb. S miközben erre joggal lehetnek büszkék, a mostani helyzet azt követeli, hogy végre a háztáji hibridkuko­rica-termesztésben is a rend, a fegyelmezettebb munka kapjon létjogosultságot. Ez a tagok jogos követelése és a tsz érdeke is. A Smiths-cégtől egyébként 152-féle KLG-típusú gyújtógyer­tya műszaki dokumentációját vették át, ebből első lépésként hat változat gyártását kezdik meg. Ezek valamennyi nálunk forgalomban levő gépkocsitípus­hoz alkalmazhatók. A Bakony Művek elküldte mi­nősítésre az első Veszprémben előállított gyertyákat. A kész terméket, • valamint az előállí­táshoz szükséges almásfüzitői speciális timföldet egyaránt ki­váló minőségűnek találta az an­gol partner. A veszprémi Bakony Művek a korábbi ..Bakony” jelű gyúj­tógyertya gyártását teljes egé­szében beszüntette. Kepenyes János Mezőgazdasági múzeum lesz a régi majorságban Új gyújtógyertya a Bakony Müvektől 02177793

Next

/
Thumbnails
Contents