Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-15 / 242. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 15., péntek Vállalati belső érdekeltségi rendszerek Kinn a farkas, Csutkatörök ............... -termesztés — szépséghibákkal A tábla egyik felén a csuhét lefejtve csak néhány szem kukoricát, vagy még annyit sem találtak a csövek helyén Fotó: Kovács Erzsébet Gazdaságunkban létkérdés, hogy a vállalatok „up to date”, vagyis naprakészen értesüljenek a környezet, a vL lággazdaság változásairól. Elvégre’ kizárólag a megfelelő információk birtokában képzelhető el a helyes reakció, az ellenreakció, a követendő cselekvés. Ezt az igényt szem előtt tartva gazdaság- politikánk az irányítás és a szabályozás eszközeivel arra törekszik, hogy a különböző érdekeltségi elemek alkalmazásával meghatározott lépésekre késztesse a gazdálkodó szervezeteket. Ám ezeket a törekvéseket lefékezi, gyengíti, hogy a gazdasági klímaváltozások jobbára csak a vállalati kapukig hatolnak, azokon belül késleltetve, lecsillapodva érződik hatásuk. 0 „nagykalap” elve A gondot az okozza, hogy a legtöbb gazdálkodó szervezet híján van egy olyan belső érdekeltségi rendszernek, amely frissiben közvetítené a hirtelen keletkező áreséseket, árcsúcsokat, árfolyammódosításokat, a különböző termelési, gazdálkodási tevékenységeket visszafogó vagy éppen serkentő változásokat. Amolyan „kinn a farkas, benn a bárány” helyzet alakul ki. Vagyis, miközben a vállalatok a korábbi időkhöz képest mindinkább érzékelik, tapasztalják a belföldi és a nemzetközi gazdaság által szorgalmazott követelményeket, a termelés tényleges színterén, a gyárakban, a gyáregységekben, az üzemekben és a műhelyekben lépés- hátránnyal jelennek meg az igények. A vállalati központok ugyanis érdekeltségi elemek alkalmazása helyett jó esetben is csak irányítva, elrendelve közvetítik a tennivalókat. A jellemzőbb és a gyakoribb azonban az, hogy az évközi szabályozómódosítások pozitív és negatív hatásaitól a „nagykalap” elve alapján a központi alapok duzzadnak vagy apadnak. Aligha szükséges bizonyítani azonban, hogy a szorgalmazott lépések megtételére leggyorsabban akkor kerülhet sor, ha a termelés alapegységei is közvetlenül, saját bőrükön, az érdekeltségi alapok változásán érzékelik a teendőket. Belső érdekeltségi rendszerek alkalmazásával, belső ösztönzések révén a dolgozók egyenként, illetve különböző méretű csoportokban a korábbinál jobban felsorakoztathatok a feladatok végrehajtására. Egy reményt keltő módszer Persze könnyébb dolog megfogalmazni a teendők közvetítésének igényét, mint megfelelő módszert találni ehhez. A Duna Cipőgyárban megpróbálták. Nehézséget okozott, hogy a vállalat budapesti és három vidéki gyáregységének önállósága, termelési szerkezete meglehetősen differenciált. Az egyik zárt technológiai egységben, a másik a többi gyáregységgel kooperálva, tőlük függően működik. Az egyiknél pontosan kimutatható a költség és a nyereség, a másiknál összemosódnak a ráfordítások. Az említett gondok ellenére a vállalatnál technikai elszámolóárak alkalmazásával megtalálták azt a módszert, amely egy jól működő érdekeltségi rendszer alapjául szolgálhat. S hogy a módszer egyelőre mégis csupán papíron létezik, azt a pénz hiánya okozza. A kiugró teljesítmények honorálására ugyanis a meglevőnél nagyobb béralapokra lenne szükség. Ez pedig, miután a korábbihoz képest (elsősorban a szabályozóváltozások következtében) a Duna Cipőgyárban a felére mérséklődött a nyereség, csak a következő évek reménye lehet. Egy sikeres módszer Ellentétben a cipőgyáriakkal, az Elzett Művekben sikeresebb volt az érdekeltségi rendszer bevezetése. Még 1980-ban a központi tervszámok előírása helyett a gyárakra bízták a tervezést. Azon az alapon, hogy a termelés helyszínén látják a legjobban: mire képesek, melyik költségből mennyit tudnak lefaragni. Korábban az Elzettnél is előfordult (miután az évközi változásokat ők sem közvetítették a gyáraknak), hogy a gyárak ösz- szesített nyeresége több volt, mint a vállalaté. Mindez egyebek közt azzal járt, hogy a gyárak év közben olyan béremelést is végrehajtottak, amelynek nem volt fedezete. A jelenleg alkalmazott érdekeltségi rendszer alapelve. hogy a nagyvállalatot érintő valamennyi hatás jelenjen meg a gyárak eredményében, és a gyárak összesített nyeresége egyezzen meg a vállalat nyereségével. 0 stílusváltás szüksége A módszer bevezetése nem maradt hatás nélkül. Többek között ennek köszönhető a tavalyi nyereségnövekedés, és az, hogy egyik, létezése óta mindvégig veszteséges gyáruk, az idén először nyereségre számít. Anélkül, hogy a módszer — laikus számára minden bizonnyal túlságosan bonyolult — gazdasági megfontolásait ismertetnénk, fontos tudni, hogy a gyári vezetők ösztönzését is az említett követelményekhez igazították. Munkájuk értékelésében, premizálásukban a korábbinál nagyobb szerepet kapott a gyár gazdasági eredménye. Az érdekeltségi rendszer alaposan megváltoztatta mind a gyári vezetők, mind beosztottaik munkastílusát. Előtérbe kerültek a tartalmi; gazdaságossági, jövedelmezőségi szempontok. Nemcsak az Elzett példája, hanem az ország előtt álló feladatok is arra utalnak, hogy a gyárak, gyáregységek nem szigetelhetők el a külső hatásoktól. Ellenkezőleg: csakis a követelmények azonnali érzékeltetése segítheti elő a gyors és megfelelő gazdasági reakciókat: s stílusváltást országos szinten ... Molnár Patrícia Újabb takarmányok hazai fehérjékből A Gabonatröszt vállalatai 7 új takarmánykeveréket hoztak forgalomba. A száraz állapotban árusított keverékek értékesítése országszerte megkezdődött. A takarmányokkal a sertések, szarvas- marhák, nyulak. valamint a baromfik táplálását tehetik gazdaságosabbá. A víziszárnyasok etetésére is forgalmaz nak új keveréket,, amely régi hiányt pótol. Az új termékek közös jellemzője, hogy viszonylag olcsó áron kerülnek forgalomba, és a korábbiaknál gazdaságosabban használhatók fel. A takarmánygyártást és az állattenyésztés munkahelyeit figyelemre méltó változások jellemzik. Az elmúlt időszakban érezhetően megszilárdult a termelők körében az úgynevezett receptfegyelem, azaz a gazdálkodók a korábbinál körültekintőbben veszik figyelembe a takarmánykeverés előírásait, kevesebbszer és mind több helyen már egyáltalán nem vétenek a szakmai előírásokkal szemben. Ennélfogva mind nagyobb keletje van az olyan takarmányoknak, amelyek csakis a legszükségesebb adagokat tartalmazzák a drágán beszerezhető anyagokból, például fehérjékből, ami a költségek csökkenéséhez vezet. Ám ezek a takarmányok gondos kezelést, szakmailag magas színvonalú tenyésztői-tartói munkát követelnek: csakis ebben az esetben használhatók valóban hatékonyan. Az új takarmányok egységes jellemzője, hogy hazai fehérjéket tartalmaznak. Több takarmánybúzát, első osztályú napraforgó- és répadarát, árpát stb. kevertek a takarmányokba. A fehérjeszintet minden részletre kiterjedő pontosságú laboratóriumi elemzésekkel állapították meg. A felhasználásnál mázsánként egy. úgynevezett proteinegységet takaríthatnak meg az állattartók, ennek közvetlen költsége 24—25 forintot tesz ki. Egy-egy hízónál általában 100 forinttal mérsékelhetik a kiadásokat anélkül, hogy az állatok fejlődésében bármiféle törés következne be. Az új takarmányok árban is olcsóbbak, mázsánként körülbelül 5—10 forinttal kerülnek kevesebbe az eddigi keverékeknél, ami természetesen szintén előnyös a felhasználók szempontjából. Az új termékek iránt máris nagy az érdeklődés. A Gabonatröszt illetékesei azzal számolnak, hogy a vállalatok által forgalmazott keverékek 20—25 százalékát az új receptek alapján kell majd gyártaniuk. A kereslet ugyanis már az első időszakban gyorsan eltolódott a gazdaságos, ám igen körültekintő állattartó-takarmányozó munkát kívánó termékek irányába. Mezőgazdasági múzeumot alakít ki békáspusztai majorságában a bólyi kombinát, s ebben a Baranya megyei Tanács múzeumi és műemlé" ki albizottsága is támogatja. A bólyi kombinát üzemeinek nagy része régi uradalmi majorságok területén működik, s közülük a békáspusztai bővelkedik a XIX. századi gazdálkodás legtöbb emlékében. A jellegzetes dunántúli puszta még ma is őrzi a múlt számos régi épüA vezetőség fegyelmi bizottságot választott. Az írásbeli figyelmeztetések azonban nem elégítették ki a hibridkukorica-termelőket. Ennél még az indulataikat legyűrök is többet követeltek. — Az üres csutkákra már semmiféle fegyelmi eljárás nem varázsolhat kukoricaszemet. Biztosítékot akarunk, hogy legközelebb ne forduljon elő hasonló eset — mondták többen is. Hogy miért kaptak néhá- nyan írásbeli figyelmeztetést, mi kavarta fel az indulatokat ezen a példásan szép kora őszön a csabacsü- di Lenin Termelőszövetkezetben? A hibrid kukorica, amelynek termése sem szakembert, sem tsz-tagot nem elégített ki. Talán az eset felett napirendre is tértek volna, ha a hibrid kukoricát nem a háztájiban termesztenék, de így ... ' B Csutkatörők — mondogatták egymást közt a falubeliek, amikor a csuhét lefejtve, csak néhány szem kukoricát vagy még annyit sem találtak a csövek helyén. Nem lepődtek meg, sejtették, hogy ez lesz a vége, már korábban, amikor látták, a megtermékenyítést végző apasorok helye üresen maradt. Nem keltek ki az elvetett magok, és mégis ... Csak nehezen vették, veszik tudomásul, hogy hiába dolgoztak. Ha akkor, a törés ideje alatt az átok fogott volna, no, de hagyjuk ... Ügysem az a fontos, hogy ki mit mondott akkor. — Ha valaki keresztet vetett volna, hogy itt egye a fene az egészet, én is csatlakoztam volna... — fogalmazta meg az egyik tsz-tag. Ám nem akadt ilyen ember, a csutkát a kevés maggal együtt mind letörték. A tsz-elnök maga is kint volt azokon a napokon, törte a sajátját, és biztatta a tagokat. — Csak kínozzuk le, emberek, a semminél többet ád ... B — Ekkor értettem meg, most már véglegesen, hogy a háztáji mennyire fontos. A szövetkezetben sem mennek igazán jól a dolgok, ha a tsz-tag háza táján baj van. Most rossz a hangulat, és ezen az sem segít, hogy a közös kukoricái rekordtermést, hektáronként talán 9 tonnát is adnak majd. De hogyan is válhatott hangulati kérdéssé a háztájiban termesztett hibrid kukorica. A mezőgazdászok jól tudják, hogy ennek a növénynek a magvait kétszer- re-háromszorra vetik. Attól függ, milyen fajtát termesztenek. Csabacsüdön száz hektáron az utóbbit vetették. Előbb az anya-, azután két időpontban, hogy biztosabb legyen a beporzás, az apamagokat juttatták a földbe. Az anyasorok úgy keltek ki, ahogyan azt a nagykönyvben írják. Az apasorok kelésével már több gond volt. Az első vetés még ügyletét, használati tárgyát, munkaeszközét. Ezek bemutatására határozták el a majorság régi lóistállójának mezőgazdasági múzeummá való átalakítását. A munkálatokat még az idén elkezdik. A múzeum csupán egy része annak a távlati elképzelésnek, amelynek dokumentumait a Dél-dunántúli Tervező Vállalat szakemberei már kidolgozták a kombinát megbízásából. ahogy rendbe jött, de a másodiknak, igaz csak a tábla egyik felén, a nyomát sem látták. Azaz hogy mégis, a későbbi kapáláskor fordultak ki a magvak a földből. Így azután, mire a megter- mékenyülésre váró bibe megjelent, az első apasorok, vagyis amelyek kikeltek, már elöregedtek... B Ahogy telt az idő, a hangulat egyre feszültebb lett. „A beművelés költségei sem térülnek meg” — terjedt a faluban, s egyre több szó esett a felelősségről. Az augusztusi termelőszövetkezeti vezetőségi ülésen már nem lehetett szó nélkül hagyni a hibrid kukorica ügyét. Fegyelmi bizottságot választottak. A vizsgálat során megállapították, mindamellett, hogy a vetés időszakában rendkívül nagy volt a szárazság, szakmai mulasztás is történt. Nem volt megfelelő a vetésmélység, a vetőmag egy része a keréknyomokba került, s a vetőgépek kiválasztása is lehetett volna szerencsésebb — állapították meg. Mindehhez a tagok még hozzátették, a munkát tapasztalatlan emberekre bízták. Végül is a főagronómus, a növénytermesztési főágazat- vezető és a háztáji agronó- mus írásbeli figyelmeztetést kapott. A közös gazdaság ellenőrző bizottsága azonban az eset újratárgyalását és 20 százalék prémiumelvonást javasolt. — Aki hibázott, kapja meg a büntetését, de azt nem engedhetjük, hogy alaptalanul hurcoljanak meg embereket. A tábla egyik felén, ahol a föld a vetés után esőt kapott egy területről (4000 négyzetméter) 2,7 tonna csöves kukoricát törtek le, a másik felén 0,8 tonnát. Tanulságként könyvelhetjük el és a jövőben már ez lesz a gyakorlat, hogy a háztájiban termesztett hibrid kukorica terméseredményeitől is függjön a szakvezetők prémiuma. Akár az összeg egyhar- madáig is, mert nagyon fontos kérdésről van szó — fogalmazza meg véleményét Palyóv György, a szövetkezet elnöke. Üj, korszerű gyújtógyertya próbagyártását kezdték meg a veszprémi Bakony Müveknél. Az ismert KLG márkajelü gyertya licencét és gyártó berendezéseit az angol Smiths-cégtől vásárolták meg, az erre vonatkozó szerződést 1980 júliusában kötötték meg. Az eredeti tervek szerint a jövő év márciusában kellene megkezdeni a termelést, de a magyar és az angol szakemberek jól összehangolt munkája eredményeként, sikerült hat hónappal lerövidíteni a felkészülést idejét. Az új ’üzemben évente tízmillió gyújtógyertyát készítenek majd. már az idén, az év utolsó két és fél hónapjában — .1,2 millió darabot. A teljes felfutás éve 1984. lesz; akkor e gyártmány felét tőkés exportra szállítják. A tsz vezetői öt évvel korábban döntötték el, hogy a háztájiban elsősorban a magas jövedelmezőség miatt hibrid kukorica termesztésére vállalkoznak. A nagyobb jövedelem egyben több, kiváló minőségű munkát követelt és nagy kockázatot is jelentett. Ezt a szövetkezet tagjai is tudták. Két éve néhányan bíróság segítségével akartak igazuknak érvényt szerezni, amikor a közös gazdaság a pontatlan munka, a hiányos cí- merezés miatt kivágatta a kukoricájukat. Akkor a vetőmagtermesztésre megbízást adók kijelentették, 1980-ban nem kötnek szerződést a csa- bacsüdi Lenin Tsz-szel, mondván, fontosabb dolguk is akad, mint tárgyalásokra járni, intézze a tsz úgy az ügyeit, hogy ilyen ne forduljon elő. Az idei nem kevésbé bonyolult helyzet, a közösben mégis remélik, sikerül külső beavatkozás nélkül mindenki számára elfogadható megoldást találni, már amennyire erre lehetőség van. A törés óta rendelkezésre állnak a morzsolási adatok is. A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság kútvölgyi hibridüzemében, ahová a Lenin Tsz a vetőmag-kukoricát szállította, 100 kilogramm csöves kukoricából 42 kg szemet morzsoltak le ... B Nem is olyan régen, hat évvel ezelőtt, a közös gazdaságot belső viták osztották meg. Legalább három táborra szakadt a falu népe, a tsz alig néhány százezer forint nyereséget ért el akkor. Azóta sok minden megváltozott, és tavaly már 22 millió forintos nyereséget könyvelhettek el, és a tiszta jövedelem várhatóan az idén sem lesz kevesebb. S miközben erre joggal lehetnek büszkék, a mostani helyzet azt követeli, hogy végre a háztáji hibridkukorica-termesztésben is a rend, a fegyelmezettebb munka kapjon létjogosultságot. Ez a tagok jogos követelése és a tsz érdeke is. A Smiths-cégtől egyébként 152-féle KLG-típusú gyújtógyertya műszaki dokumentációját vették át, ebből első lépésként hat változat gyártását kezdik meg. Ezek valamennyi nálunk forgalomban levő gépkocsitípushoz alkalmazhatók. A Bakony Művek elküldte minősítésre az első Veszprémben előállított gyertyákat. A kész terméket, • valamint az előállításhoz szükséges almásfüzitői speciális timföldet egyaránt kiváló minőségűnek találta az angol partner. A veszprémi Bakony Művek a korábbi ..Bakony” jelű gyújtógyertya gyártását teljes egészében beszüntette. Kepenyes János Mezőgazdasági múzeum lesz a régi majorságban Új gyújtógyertya a Bakony Müvektől 02177793
