Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 14., csütörtök A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára a csepeli Duna Mgtsz vasipari ágazatával kooperálva a közeljövőben megkezdi a hazai motorral ellátott kerti kisgépek gyártását. A CSK—125-ös típusú géphez a P—20-as motor- kerékpár motorjának alkatrészeit használják fel. Az alapgép — amelyet az idei őszi BNV-n már bemutattak — különböző adapterekhez csatlakoztatható. A kisgépből a jövő évben már több mint hatezret gyártanak (MTl-fotó — Fehér József felvétele — KS) Előadás gazdasági növekedésünkről A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezete rendszeresen tart olyan konzultációkat, melyeken egy-egy téma legkiválóbb ismerői találkoznak megyénk közgazdászaival, gazdasági vezetőivel. Tegnap, szerdán dr. Erdős Tibor, a közgazdaság-tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének közgazda'sági tanácsadója tartott előadást Békéscsabán Gazdasági növekedésünk -a nemzetközi ösz- szehasonlítás tükrében címmel. Az ma már senki előtt sem vitás, hogy nem függetleníthetjük magunkat a külgazdasági körülményektől, de abban még nincs egyetértés, hogy gazdasági növekedésünk üteme milyen mértékben múlik rajtunk és milyen mértékben a külső, tőlünk független eseményeken. Dr. Erdős Tibor előadásában hangsúlyozta, hogy nekünk saját házunk táján kell megtennünk mindent a gyorsabb gazdasági növekedésért. Ezért belső tényezőinket úgy kell alakítanunk, hogy azok a lehető leghatékonyabban szolgálják jövőbeni fejlődésünket. E célból rendkívüli jelentősége van az optimális szervezési modellek kidolgozásának és a tartalékok feltárásának. Csak ezek fel- használásával tudjuk fenntartani, sőt növelni eddig elért életszínvonalunkat. Felkészültek a fűtési szezonra Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán, *a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán beszámoltatták felkészülésükről a tetőtéri kazánfűtésű lakások karbantartóit, kezelőit. Mint Fekete Anna, a megyei tanács ÉKV-osztályának helyettes vezetője elmondotta, hazánkban még csak néhány megyében alkalmazzák ezt a fűtési módot, s a közeljövőben várható szélesebb körű elterjedése. A jelenlevők — javítók, karbantartók és kezelők — egyeztették a feladatokat, és megállapodtak az együttműködés módjában. Hasznos javaslatok hangzottak el az alkatrészellátás javításáról. Arról is szóltak a résztvevők: a lakáskezelők időben értesüljenek az új lakások átadásáról, hogy így a megfelelő időben meg tudják csinálni a kazánok beszabályozását. A kezelő szervezetek képviselői elmondották, hogy a fűtőket felkészítették a szezonra. A jövőben jobb információcserére lesz szükség a kazángyártók, a szervizek és az üzemeltetők között, s javaslat hangzott el a sok gondot okozó gázfűtőérték vizsgálatának megoldásáról is. Jelenleg igen sokféle fűtési rendszer van a panelos lakásokban. A tapasztalatok szerint, ahol egyesített a fűtés, illetve abból hőcseréléssel állítják elő a meleg vizet, ott a legmagasabb — csaknem kétszeres — a fűtés és a melegvízellátás díja. Békéscsabán ilyen a lakások kétharmad része. V. L. Napirenden II háztáji és kisgazdaságok a mezőkovácsházi járásban Mezőkovácsházán, ,a járási pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottsága és a járási Népi Ellenőrzési Bizottság október 13-án, tegnap délután együttes ülést tartott. A háztáji és kisgazdaságok helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak ezen az ülésen, mégpedig egy járási népi ellenőri vizsgálat összefoglaló jelentés alapján. A vizsgálat során a járás kilenc termelő- szövetkezetében és három ÁFÉSZ-énél a kis- és háztáji gazdaságok termelését, annak volumenét, a termelésnövelés lehetőségeit, a termelők és a termeltetők kapcsolatát elemezték a népi ellenőrök. Mint az összefoglaló jelentés tartalmazza, a tsz-ekben a háztáji és kisgazdaságok termelését a háztáji bizottságok fogják össze. A háztáji gazdaságok árbevétele 1978-tól napjainkig dinamikusan növekedett, ami azt bizonyítja, hogy a vizsgált szövetkezeteknél a közös gazdálkodás szerves részének tekintik a háztájit. A tsz-ek területén működő ÁFÉSZ-ek általában szolgáltatásokkal, táp forgalmazásával, cirokmag felvásárlásával, a kisállattenyésztés tervezésével és e tevékenységek végeztetéséhez szerződéskötéssel foglalkoznak. A háztájit segítő sokoldalú támogatás alakult ki a szakcsoport tevékenységét koordináló ÁFÉSZ-eknél. Tenyészanyag beszerzésével, kisgép, fólia juttatásával járulnak hozzá a kisgazdaságok termelésének megalapozásához, gondoskodnak szakmai, állatorvosi tanácsadásról. A háztáji és kisgazdaságok termelését hatékonyan segítik az OTP-fiókok és a takarékszövetkezetek által folyósított mezőgazdasági kölcsönök. T. I. Gázlámpa — mennyiért? Hogy is volt ez (remélhetően lesz is) eddig? Bemehetett az ember az ország bármely városába, falujába, kiválaszthatta a megfelelő műszaki cikket, ruhaanyagot, akármit... és fizetett. Fizetett Veszprémben annyit, mint Miskolcon, Egerben vagy Pécsett. Kispénzű szomszédasszonyom tanyán lakó idős szüleinek ajándékba egy gázlámpát vett Szegeden, a vasműszaki boltban. Kifizette a dobozra irt árat, kereken 600 forintot. Boldog volt, hogy egyáltalán kapott gázlámpát, mert már hónapok óta hiába kereste. Néhány nappal szegedi útja után nézett szét Békéscsabán, és teljesen elámult. Ugyanaz a gázlámpa, amelyet ő 600 kerek forintért megvett, a csabai vas-műszakiban 327 forintba került. Elsírta magát a szó klasszikus értelmében. Megsajnáltam. Hát hogy is van ez? — kérdezte tőlem. Nem mindegy most már, hogy az ember melyik boltban, melyik városban vásárol? Ráadásul dupla áron? Mert 10, 20 forintos eltérést még nem is bánna... Én nem tudtam válaszolni megszeppent, elkeseredett kérdésére. Talán a kereskedelm illetékesei választ adnak „megkárosított” szomszédasszonyomnak! Szakszervezeti munkamódszer és irányítás Az ÉDOSZ Békés megyei bizottsága tegnap, október 13-án ülést tartott, amelyen a szakszervezet főtitkára, Balogh Károlyné, továbbá a Gyulai Húskombinát, a Békéscsabai Hűtőház és a Sar- kadi Cukorgyár szb-titkárai is részt vettek. Napirenden az alapszervi munka korszerűsítése volt, az ÉDOSZ központi vezetőségének állás- foglalása alapján. A megyei bizottság tagjai külön-külön az általuk patronált alapszervezetekben a vezető-irányító munkáról és a munka- módszer továbbfejlesztéséről szerzett személyes tapasztalataikról számoltak be. A szakmai, a helyi, s a személyi adottságoktól függően a színvonal kérdésében, vagy tartalmilag akadnak ugyan eltérések, azonban szinte kivétel nélkül minden alapszervezetre jellemző a tervszerűség. Az szb-ülések, és más testületi tárgyalások munkaterv alapján folynak, de nem mindenáron, mert a váratlanul fölmerült problémákra gyorsan reagálnak. A napirendi témákról írásos anyagok készülnek, s ezeket 8—10 nappal előbb a bizalmiak megkapják, s felkészülésüket általában az szb-tit- károk — de van több hely is már, ahol az szb-tagok is — segítik. A partneri kapcsolat az szb és a gazdasági vezetés között majd mindenütt jó, inkább a bizalmiaknál kívánatos erősítés. Sokat kell még finomítani a tájékoztatás színvonalán, a le- és fölfelé áramló információs tevékenységen. Mindkét irányban, de különösen fölfelé. A szakszervezeti munkát egyes üzemekben nehezíti az idényjelleg, a három műszak és a nagy létszámmozgás. E két utóbbi jellemző a sütőiparra, de hogy mégsem ezen múlik a szakszervezeti munka milyensége, arra jó ösz- szehasonlítási alap a szakma négy vállalata, amelyből kiemelkedik a gyulaiak mozgalmi munkája. V. M. Fizetnek a dolgozók üzemi bankjai, a KST-k A „legfrissebb” kst-k már országszerte fizetnek, s a vállalatok többségénél még ebben a hónapban és november elején visszakapják egy év alatt megtakarított pénzüket a dolgozók. A dolgozók üzemi bankjaiban ösz- szegyűjtött pénz nem kis ösz- szeg, bár a lakosság teljes, 168 milliárd forintos megtakarításához képest nem számottevő. A kst a legkényelmesebb, a legegyszerűbb, s ezért az egyik legnépszerűbb takarékossági forma, hiszen a betét elhelyezésekor vagy kivételekor szinte egy lépést sem kell tenniük a tagoknak, mindent elintéz helyettük a kst-ügyintéző és a vállalati bérosztály. Az sem megvetendő, hogy a kst segít a tagok átmeneti pénzszűkén is, évi betétjük kétszeresének megfelelő hitellel: az elmúlt takarékossági ■ időszakban 1,7—1,8 tnilliárd forinttal. A következő hetekben csaknem 5600 üzemi, vállalati, intézményi kst több mint egymillió tagja 4 milliárd forintot kap vissza kamatostól. Másodszor fizetnek tagjaiknak a 40 vállalatnál és intézménynél kísérletképpen működő kétéves kst-k is. Megjelent a Pályaválasztási Tanácsadó Megjelent a következő tanév beiskolázását segítő' tanácsadó könyv, a Fővárosi Pályaválasztási Intézet gondozásában. A jövőre végző nyolcadikosok és szüleik, valamint a pályairányítást segítő pedagógusok ebből tájékozódhatnak a szakmunkásképző és szakközépiskolák típusairól, a gimnáziumi oktatásról, a felvételi követelményekről és esélyekről. Újdonság, hogy ezúttal a Szakmák, foglalkozások életközeiben címmel külön fejezetben közlik a szakoktatást végző intézmények és 12 nagyvállalat — egyebek között a MOM. a BKV, a Hazai Fésűsfonó és a Csepel Vas- és Fémművek — úgynevezett nyitott kapuk akciójának helyét és idejét. Ezeken az eseményeken a tanulók szervezetten és egyénileg is részt vehetnek. A közeli napokban a budapesti általános iskolák nyolcadikosai ingyen kapják meg e hasznos útmutatót. Ma érkezik a lottógömb Sarkadra Pénteken, október 15-én a sar- kadi művelődési házban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a 42. heti nyerőszámok húzását. Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a sorsolás hírére alaposan megnőtt az érdeklődés Sarkadon és környékén a lottó iránt, a sarkadi fiók vonzási körzetében a szokásos heti szelvénymennyiségnek az ötszörösét hozták forgalomba. Megyénkben legutóbb 1982 áprilisában, Csorváson volt lottóhúzás, ahol a következő számokat sorsolták ki: 9, 11, 14, 19, 89. Ekkor ötös találat nem akadt, a négytalálatosokra 79 ezer forintot fizettek. A lottógömb, amelyből holnap az öt számot kihúzzák, ma érkezik Sarkadra. flz igazi haza: az otthon M i a haza? Hogyan él benned a haza fogalma? Egy vidéki általános iskola tanulói írtak erről dolgozatot. Az elsőre, hogy mi a haza. tanulók nyolcvan százaléka azt válaszolta: „A házunk, meg a falu, ahol lakunk”. Tíz százaléka azt írta: „Az ország!” A másik kérdésre, hogyan él benned a haza fogalma, már eltérőbbek voltak a feleletek. ,,Én mindig a mi határunk dimbes-dombos vidékét látom magam előtt, amikor a hazára gondolok. Meg a kertet. amelyben szilvafák állnak!” — írta egy tizenkét éves leány. „Nekem a házunk jut eszembe, amit építettünk a múlt esztendőben!” — vallotta egy fiú. Volt aki a szülőfaluját azonosította a hazával, és hozzátette magyarázatképpen: „Én nagyon szeretem a falumat, meg a vidéket, ahol élünk, mert ez az én igazi hazám ...” Igen. a kert, a szilvafa. a ház, a falu ismerős utcája, a határ, amely dimbes-dombos, vagy távolba veszően sík, végeredményben ez jelenti a szűkebb hazát, a szülőföldet. És ha valaki elszakad hazájától, ezek után érez vágyódást, ezeket látja álmában visszatérni: a régi utcát, az akácost, a jegenyesort, a folyó partját, ahol valaha horgászott. Lehet-e ettől elszakadni? Aligha. Minél távolabb kerül az ember a szülőhelyétől, annál elevenebben él emlékezetében a szülőház, az otthon. Mert az otthon az igazi haza tulajdonképpen. A hazaszeretet fogalma tökéletesen fedi a szülőhely, a szűkebb pátria fogalmát is, a faluét, a városét, néha csak egy távoli tanyáét, amelynek kútágasát, zilált koronájú akácfáit magánkkal visszük, és velünk él tovább a városban, vagy távoli földrészeken. ahová elköltözünk. És felmelegszik a szívünk, ha néha földivel, hazánkfiával, falunkbélivel találkozunk. Ilyenkor felolvadunk az emlékezésben, visszaidézzük a régi napokat. A beszélgetés témája mindig a szülőhely, kíváncsiak vagyunk, mit változott, menynyit fejlődött, s örülünk, ha megszépült, gazdagodott, szomorúak vagyunk, ha hanyatlott. Hiszen a miénk akkor is a szülőhely, ha már nem ott élünk. A szülőhelyszeretet, ez a szép, nemes emberi érzés az életrehívója a különböző baráti köröknek is. Az utóbbi esztendőkben egyre többet hallani egy-egy városból, 'agy egy-egy földrajzi tájról származók tömörüléséről. Baráti találkozókra járnak issze a szegediek, vannak Budapesten élő debreceni patrióták, meg az egész országban a szombathelyiek baráti köre, amelynek teljes neve: Szombathelyi Képtárépítő Egyesület Budapesti Baráti Köre. A szombathelyiek együttműködnek az Őrségi Baráti Körrel, segítik egymás munkáját a településfejlesztés, a területrendezés és a környezetvédelem területén. Szoros a kapcsolat az otthoniakkal, a fővárosban rendszeresen tartanak klub- iisszejöveteleket, melyekre meghívják Vas megye vezetőit. közismert személyeit: építészeket, orvosokat, muzeológusokat. A szombathelyiek körének alapvető célja, hogy segítse felépíteni a megyeszékhelyen a képtárt, s közben erősítse, ápolja azokat a kötődéseket, élményeket, amelyek tagjait Vas megyéhez kötik. Mert a szűkebb pátria szorosabb sze- retetével nemesebbé válik a haza egészséges szeretete is. A felépülő képtár alapkövét 1979. november 9-én dr. Pozsgai Imre, az akkori kulturális miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelenlegi főtitkára helyezte el, ezekkel a szavakkal : „A képtárépítéssel Szombathely, Vas megye még közelebb került az országhoz, Magyarországhoz...” Jól halad a képtár építése, és a tervek szerint 1983 végére felépül, s méltó lesz Derko- vits Gyulához, Szombathely város, Vas megye nagy szülöttjéhez, ápolva a nagy művész örökségét, ami a kortárs szocialista művészet tiszta forrása. Ismert a battonyaiak baráti szövetsége. Újabban ők egyesültek a szomszédos Makó városból elszármazottak által alakított baráti körrel, és a IX. kerületi népfrontnál találkoznak, hogy beszámoljanak időnként a szülőhely és a saját életük alakulásáról. Van külön baráti körük á pásztóiaknak, akik a Gellért-sörözőben találkoznak. Mozgolódnak a kiskun- halasiam és a szikszóiak is. A Szentesiek Baráti Köréről külön érdemes megemlékezni, mert ez merőben rendhagyó, ök ugyanis nem végeznek helytörténeti kutatásokat, szülővárosukhoz csak érzelmi szálak, és egy nagy adag nosztalgia fűzi őket. Több mint tíz esztendeje létezik és munkálkodik a kör, szoros kapcsolatot tartva Szentessel. A város időnként felküldi az elszakadt szentesiekhez tanácselnökhelyettesét, tsz-elnökét, egy- egy intézet igazgatóját, hogy azok beszámoljanak a város életéről, fejlődéséről. Hogy mit építettek, hogyan élnek, mennyit termelnek, mi a gondjuk és mi a szórakozásuk. Eljönnek az ilyen találkozókra néha a szentesi származású művészek, írók, énekesek, zenészek, hogy közreműködjenek. A rövid műsort beszélgetés követi. A városról. A város ligetéről. A parkról, a sportról. Megemlékeznek persze arról is, hogy a régi Szentes kubikosainak talicskái eljutottak az ország legtávolabbi részébe is. Nem csupán nosztalgia ez, több annál, értékesebb: a város, a szülőhely szereteté- nek legszebb megnyilvánulása, a hovatartozás vállalása, segítése, támogatása. Ezeket a klubokat, baráti köröket a népfront istápolja: hajlékot, erkölcsi támogatást nyújt nekik. Része ez a népfrontpolitikának, amelynek egyik fontos feladata éppen a lakóhely szeretetére, s ezen keresztül a hazaszeretetre való nevelés. n z a magasra nőtt jegenye, amelyet elhoztunk magunkban otthonról, az a kanyargós régi utca, vagy a patakon átívelő kis fahíd, amelynek soha el nem halványuló vonalait és színeit őrizgetjük szívünkben, a szentesieknek Szentest jelenti, a szegedieknek Szegedet. de nagy általánosságban a hazát, az országot, amelyet építünk, amelyet szeretünk, amelyet féltünk. Illés Sándor Megkezdődött az Ml-es autópálya új szakaszának műszaki átadása Elkészült az Ml-es autópálya Tatabánya—Bicske közötti szakasza. Tegnap megkezdődött a műszaki átadása. A beruházók és a kivitelező vállalatok képviselői Bicskétől Tatabánya felé haladva méterről méterre ellenőrzik az utat. A 22 kilométeres új autópálya-szakasz és a hozzá tartozó műtárgyak — alul- és felüljárók, vízelvezetők stb. — minősítése körülbelül 2 hétig tart. Ezután — várhatóan november első napjaiban — nyitják majd meg a forgalom előtt az Ml-es mintegy 1,4 milliárd forintos költséggel épített új szakaszát.
