Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

1982. október 2., szombat Tanácsülés Gyulán Tegnap, pénteken délután dr. Takács Lőrinc elnökleté­vel ülést tartott Gyula város Tanácsa. A testület elsőként meg­hallgatta és megvitatta Hor­váth Istvánnak, a népfront városi bizottsága titkárának előterjesztését a tanácstagok és lakóbizottságok munkájá­ról, a városi tanács, vala­mint a Hazafias Népfront városi bizottsága közötti együttműködésről, s a meg­állapodás megújításáról. A beszámolóból kitűnt: az 1980-as választás óta 9 nép­front körzeti bizottság mű­ködik a városban és 160 tag­ja lelkes, odaadó munkát vé­gez. nagy segítséget nyújt a lakóterületi célkitűzések megvalósításában. A városi tanács 70 tagja közül 56 tag­ja a körzeti bizottságoknak is. arrji jól példázza a két testület közötti együttműkö­dést. Aktívan és jól dolgoz­nak saját körzetükben a ta­nácstagok. Ezt mutatja a te­lepülésfejlesztési társadalmi munka egyre növekvő akti­vitása és eredménye. Míg 20 évvel ezelőtt egy esztendő alatt 644 ezer forint volt a társadalmi munka értéke, addig ez az összeg az elmúlt évben már meghaladta a 22,5 millió forintot. Nagy szerep jut a lakóbizottságoknak a lakóterületi közélet fejleszté­sében. A beszámoló meghallgatá­sa és megvitatása után a ta­nácsülés egyhangúan elfo­gadta a népfronttitkár elő­terjesztését és az új együtt­működési megállapodást. Ezt követően Dér Lajos ta­nácselnök-helyettes terjesz­tette elő szóbeli kiegészítését a Gyulai nyár rendezvény­sorozat tapasztalatairól és a további feladatokról. El­mondotta egyebek között: a kulturális ágazat nem tarto­zik az alapellátás kategóriá­jába, így pénzügyi lehetősé­gei egyre inkább szűkülnek. Szólt arról is, hogy az utób­bi években a kulturális ren­dezvények sorában eluralko­dott a mennyiségi szemlélet, ami a minőség rovására ment. Mindezek ellenére Gyula fontos szerepet ját­szik a megyében, ami a kul­turális rendezvényeket illeti. A Várszínház az elmúlt csaknem két évtizede alatt hűen őrizte a magyar törté- . nelmi dráma ügyében vállalt felelősségét. Sikeresnek és országos hírűnek mondható az évenként sorra kerülő eszperantó nyári egyetem. Sok tehetséget, azóta már is­mert művészt bocsátott útjá­ra az Erkel-diákünnepek. Méltó emléket állít Székely Aladárnak a 15 éve meghir­detett országos fotópályázat, amelyet minden évben meg­rendeznek. Jól segíti a mű­vészet fejlődését a nyári mű­vésztelep. A gyulai zenei versenyt már harmadízben rendezték meg az idén. ahol a zeneiskolai tanárképző ^in­tézetei? legkiválóbb növen­dékei találkoznak. Betölti hi­vatását a művelődési köz^ pont. a Mogyoróssy Könyv­tár. és jelentősek a nyári sportrendezvények is. A tanács két rendeletet al­kotott, az egyik a piacok és vásárok rendjéről, a másik a város területén folytatható állattartásról és hajtatásos növénytermesztésről szól. A tanácsülés bejelentésekkel fe­jeződött be. Béla Ottó Dr. Südy Ernő gyógysze­rész. aki Békés megye egész­ségügyének kimagasló egyé­nisége volt, 100 éve szüle­tett. Síremlékénél október 1-én, tegnap délután rövid ünnepi beszéddel és a hála virágaival emlékeztek meg munkásságáról. Hagyo­mányt teremtett ebben a megyében a gyógyszerészei­nek, és részt vállalt a város kulturális életében is. Az ünnepségen a család tagjai után koszorút helye­zett el Koncsek Aranka, az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete elnökségének kép­viselője. dr. Horváth Éva, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának vezetője. Elhelyezték a megemlékezés virágait az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei- munkatársai, valamint — képünkön — a gyógyszertári központ kép­viselői. Fotó: Tazekas László Tájékoztató közbiztonságunk helyzetéről A parlament őszi üléssza­kára készülve pénteken. Pap János (Veszprém megye. 1. vk.) elnökletével ülést tar­tott az országgyűlés honvé­delmi bizottsága. A tanács­kozáson — melyen más ál­landó bizottságok vezetői és képviselői is részt vettek — jelen volt Apró Antal, az 'országgyűlés elnöke. A kép­viselők megvitatták Horváth István belügyminiszter tá­jékoztatóját közrendünk és közbiztonságunk helyzetéről. A feszült nemzetközi poli­tikai és gazdasági helyzet­ben nyugalommal tölthet el bennünket, fiogy kiegyensú­lyozott. szilárd közrendünk és közbiztonságunk — hang­súlyozta Horváth István, hozzátéve: ez a stabilitás — melynek megőrzése közügy — szocialista társadalmi ren­dünk szilárdságának szerves része, függvénye. Bár e tár­sadalom érdeklődésének homlokterében jelenleg a gazdasági kérdések állnak, elengedhetetlen, hogy más folyamatok is abba az irány­ba haladjanak, amelyek cél­jainknak megfelelnek. E folyamat egy része a közrend és közbiztonság ügye. Az ezzel kapcsolatos közmeg­elégedést olykor természete­sen gondok is beárnyékolják, olyanok, melyeket koráb­ban nem ismertünk. A köz- biztonságot veszélyeztető cselekmények.- a kedvezőtlen jelenségek elleni küzdelem nem kizárólagosan rendőri, belügyminisztériumi feladat, abban társadalmunk és po­litikánk egészének, különbö­ző szervezeteknek és intéz­ményeknek egyaránt fontos szerepük van. Horváth István vitaössze­foglalója után a honvédelmi bizottság ülése Pap János el­nök zárszavával fejeződött be. Nyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár 1982. október 1-én Budapesten rendezte meg a nyereménybetét­könyvek 1982. harmadik negyed­évi sorsolását. Mindazok az 1982. szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyeremény betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó há­rom számjegye (számvégzödése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1982. harmadik negyedévi átlagbetétüknek a szá­mok mellett feltüntetett száza­lékát nyerték. Számvégződés: Nyereménysz.: 005 25 017 25 Számvégződés: 277 279 317 311 358 469 499 599 739 852 914 928 963 970 976 Nyeremény sz. 25 100 100 25 50 25 25 50 25 50 250 25 25 A nyereményösszegek a betét­könyvet kiállító fiók. takarék- szövetkezet vagy postahivatal 1982. október 15-től fizeti ki. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. OKTOBER 1-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 12 755 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 41 Trabant Lim. (Bp.) 10 729 Trabant Iám. (Győr) 8 352 Trabant Lim. (Debrecen) 6 937 Trabant Combi (Bp.). 4 243 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 119 Wartburg Lim., tt. (Bp.) 1 350, Wartburg de Lux (Bp.) 9 148 Wartburg de Lux (Győr) 5 030 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 1 910 Wartburg Tourist (Bp.) 3 943 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 310 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 105 S (Debrecen) 5 061 Skoda 120 L (Bp.) 10 608 Skoda 120 L (Győr) 7 432 Skoda 121) L (Debrecen) 5 992 Lada 1200 (Bp.) 16 784 Lada 1200 (Debrecen) 11 483 Lada 1200 (Győr) 5 176 Lada 1300 S (Bp.) 7 886 Lada 1300 S (Debrecen) 5 269 Lada 1300 S (Győr) 1 600 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debrecen) 1 703 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski Fiat 126 P (Bp.) 13 466 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 8 121 Dácia (Debrecen) 4 855 Zasztava (Bp.) 1 152 Jelentések a NEB előtt Szerdán délelőtt ülést tar­tott a gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Napirendükön érdekes és ak­tuális vizsgálatok összefogla­ló jelentését vitatták meg. Elsőként Ficzere András, a NEB elnökhelyettese adott összefoglaló jelentést az új üzemeltetési formában mű­ködő kereskedelmi és ven­déglátói pari egységek tevé­kenységének vizsgálatáról. Ugyancsak Ficzere András vizsgálatvezető ismertette azt az összefoglaló jelentést, amely a gyermekélelmezés helyzetéről adott számot a gyulai járás területén. A két napirendi pont tárgyalása és megvitatása után Zsótér An­tal, a járási-városi NEB el­nöke tartotta meg elnöki be­számolóját. B. O. Jugoszláv és magyar téglások Tizennégy éve tartanak jó és hasznos kapcsolatot magyar és jugoszláv téglások, cserepesek. Évenként 45 tagú küldöttséget ..cserélnek” egymás háza táján a Dél-all'öldi Tégla- és' Cserép­ipari Vállalat dolgozói és a ki- kindai téglások. Ilyenkor gazdasági vezetők, társadalmi szervezetek képvise­lői cserélik ki tapasztalataikat. A csabaiak júniusban jártak a kikindai téglás üzemekben, most Díjkiosztás A Hazádnak rendületlenül cí­mű sajtópályázat dijait a fegy­veres erők napja alkalmából a Magyar sajtó Házában pénteken rendezett ünnepségen adták at. A publicisztika, riport és más újságmüfajok kategóriában az első dijat Baróti Szabolcs (Nép­szava) és Sztankay József (Nép­szava) nyerte. Tv-filmek.' kisfil- mek. tv- és filmhíradók kate­góriában első dijat Varga Ru­néhány napja pedig a kikindai- ak Békéscsabán. A vendégeket elsősorban a békéscsabai III-as számú cserépgyártó üzem gyár­tási technológiája érdekelte. Ahogy a küldöttség vezetője el­mondta. a modern csabai cse­répgyár gyártási technológiája tetszett a legjobban. Különösen az úgynevezett ..színes” csere­pek gyártása érdekelte a test­vérüzem küldöttségét. V. T. dolf (MTV) kapott a Jelenés cí­mű tv-fi lm jéért. A rádióban elhangzott ripor­tok és műsorok közül a .leg­jobbnak Molnár Tamás (Magyar Rádió) és Lengyel Anna (Ma­gyar Rádió) pályázatát ítélte a zsűri. Képriportok, képes il­lusztrációk. egyedi képek kate­góriában első díjban Friedmann Endre (MTI) és Kiséri Nagy Fe­renc (Igaz Szó) részesült. A pályád íjakat Pálfy József, a MUOSZ elnöke adta át. A loka.jhegyuljai Állami Gazdasági Borkombinat laborató­riumának dolgozói folyamatosan vizsgálják a szőlő érettségi fokát, hogy a szüretet a legoptimálisabb időpontban kezdhes­sék. A képen: mustfokolás a próbaszüreten (MTI-fotó — Kozma István felvétele — KS) Lakáspolitika — esélyek Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre jelezzük: a most következő hetekben megnő az érdeklődés a hiva­talos közlönyök iránt. Min­denki első kézből, pontos megfogalmazásban akarja elolvasni a legutóbbi mi­nisztertanácsi határozatot, és a majd azt követő végrehaj­tási utasításokat. Nem cso­da. Aligha akad olyan csa­lád Magyarországon, ame- ylet ne érintenének a vár­ható változások a lakásépí­tés és -fenntartás, a lakásel­osztás és -gazdálkodás fej­lesztésében. A „lakáshiány” egyik eredője ugyanis az — mint itthon és külföldön so­kan és sokszor leírták —. hogy igen sokan elégedetle­nek jelenlegi lakásukkal. A mostani rendeletek hatására pedig többen papírt és ceru­zát ragadnak, és számolgatni kezdik, hogy családi költség- vetésük kiadási rovata mi­ként változik a lakbéreme­lés hatására. A felső szintű határozat — melyet a pénteki lapok kö­zöltek — természetesen csak a körvonalakat rajzolta meg. A valódi változtatásokat — forintban. négyzetméterben számítva: lakáshoz és sze­mélyhez. családhoz kötődő­en — a hitelpolitikai intéz­kedések és a tanácsrendele­tek tartalmazzák majd. Erre sem kell már sokat várni. A mostani változtatások a több mint egy évtizede fel­gyülemlett ellentmondások jó részét igyekeznek — a tár­sadalmi igazságosság elvei szerint — feloldani.\ Jólesö- en. akár büszkén is nyugtáz­hatjuk, hogy az elmúlt bő két évtizedben másfél mil­liónyi otthon felépült, a la­kások zsúfoltsága lényegesen csökkent, a komfortjuk jócs­kán nőtt. Az ország lakásállományá­nak mintegy negyede bérla­kás. Az állami költségvetés tetemes összeggel támogatja az alacsony hazai lakbér­szint fenntartását. Amikor tehát a lakbéreket 1983 jú­liusától átlagosan 130 szá­zalékkal felemelik, akkor azt a különbséget igyekszik a kormányzat eltüntetni, vagy jócskán mérsékelni, ami a személyi tulajdonú házban és a bérlakásban élők havi terhe között az előbbiek hát­rányára mutatkozik. Ha eh­hez még hozzátesszük, hogy a felmérések bizonyítják, a bérlakásokat nem csak a szo­ciálisan rászorulók lakják, akkor még világosabb az intézkedés háttere. A kor­mány tekintettel van a bér­lakásokban lakók és a szo­ciálisan hátrányban levők helyzetére is. Ezért az egyén számára fokozatosan. 1983 és 1988 között, több részletben emelkedő lakbér ellensúlyo­zására szociális támogatást nyújt, ahol az szükséges. Maga a lakbéremelés is dif­ferenciáltan megy végbe. Ré­szint a komforthelyzet javu­lásával párhuzamosan egyre nagyobb az emelés mértéke (a komfort nélkülieknél 80 százalék, az összkomforto­soknál 150 százalék), és ezt fölfelé és lefelé még a helyi tanácsok a valós helyzet alapján módosíthatják. A nyugdíjasoknál a kompen­záció meglehetősen nagy­mértékű, hiszen az 5000 fo­rintos nyugdíjhatár követ­keztében az az érdekeltek több mint 90 százalékát ked­vezően érinti. Az emeléssel kapcsolatban a bérlakásban lakók leggya­koribb ellenvetése, hogy az épületek fenntartása, a ház­kezelés , minősége — enyhén szólva — kívánnivalókat hagy maga után. Ezt min­denki elismeri. Ennek most — remélhetően — az adja az ellenszerét, hogy az ingat­lankezelő szervek, vállalatok érdekeltségi, gazdasági sza­bályozó rendszere megválto­zik. Sok évi vita után egysé­gessé válik a magánlakás- építőknek nyújtandó kölcsön törlesztési ideje és kamata, akár községekben, akár a vá­rosokban. tízemeletes épület­ről. illetve családi házról van szó. Mi több. most már min­den lakást építő vagy vásár­ló kaphat az eltartott után szociálpolitikai kedvezményt. mégpedig gyerekenként 30 ezer, egyéb eltartott után személyenként 20 ezer forin­tot. Az egyéni vágyak kitelje­sedése érdekében a további­akban változatosabbá, színe­sebbé válik a magánerős építkezések finanszírozási rendszere. Ez jó. hiszen az ifjúsági takarékbetéttel ösz- szekötött hitelnyújtástól kezdve a szokásos banki fel­tételekkel nyújtott kiegészítő kölcsönig, beleértve a koráb­binál szabadabban nyújtha­tó vállalati, szövetkezeti — tehát munkáltatói — kölcsö­nöket is. az egyénre bízzák, mekkora adósságot vesz a nyakába. mennyire nagy alapterületű, igényes kivite­lezésű házat emel magának. Az egyéni döntés nyilván sokkal többre vezet, mint a kívülről kényszerített korlá­tozás. (Ez persze nem zárja ki. hogy az OTP ne bíráljon el a hitelképesség szempont­jából minden hozzá fordu­lót.) A pályakezdők, a fiatal há­zasok szerződést köthetnek a tanácsokkal, hogy néhány év­re. átmeneti jelleggel kis la­kásba költözzenek, szobabér­lők házába, garzonházakba, megüresedő szoba-konyhás lakásokba. Onnan néhány év múlva, megfelelő előtakaré- kossággal. családi létszá­muknak, anyagi lehetősége­iknek megfelelő nagyobb la­káshoz jutnak. Ennek ezután szervezett jellege lesz. A tanácsok felelőssége ala­posan megnő a lakásgazdál­kodásban, a jelenlegi állami lakásépítésre, illetve végre­hajtására összpontosító mun­kálkodásuk helyett és mel­lett. Nem egyszerűen beru­házók maradnak, hanem be­vételeikkel okosan gazdálko­dó szervezetekké válnak. Ma­guk döntik el — a helyi adottságok alapján — a ren­delkezésre álló összegekből mennyit fordítanak terület- előkészítésre. közművesítés­re. bérlakások építésére, s milyen eszközökkel segítik a magánlakás-építést. Bizonyos szempontból könnyebbé is válik a helyzetük, hiszen egyértelműbb lesz. ki kaphat bérlakást, mert a jövőben csak szociális szempontokat kell figyelembe venniük. Másrészt meg kell mozgat­niuk a maguk eszközeivel is a lakásállományt, gyorsítani a cseréket, ösztönözniük az érdekelteket az építésre. Az új kormányhatározat ugyanis teljes összefüggésé­ben szabályozza a lakásgaz­dálkodást. Ebben a település- politika éppúgy szerepet kap. mint a lakosság és az álta­luk választott tanácsok kö­zötti kapcsolat minősége. Ez messzire mutató politikai kérdés. Miközben az állami költségvetéshez fűződő kap­csolat gyengül, erősödik a választókhoz kötődés. Fele­lősség. szolgálat hatja át ezt a rendszert. Eközben egyre inkább be­szűrődik a lakásgazdálkodás­ba a gazdasági ésszerűség. A vállalkozói magatartás ser­kentése. segítése, a lakásépí­tés. -fenntartás szervezettsé­gének fokozása egészségeseb­bé teheti gazdasága és szoci­álpolitikánk eme részét. A változások „csomagját " természetesen légióként az esélyek szempontjából érté­kelik az emberek, vagyis ki mikor juthat lakáshoz. Ha ebben kedvező változások következnek be — amit fel­tételezhetünk —, akkor sike­resnek minősíthetjük majd a hosszú idő alatt, társadalmi vitákban döntésre érett ren­delkezéseket. Azokat, ame­lyek fiatalnak és már nem olyan nagyon Hatalmak, vá­roson és községekben lakó­nak. sokgyermekesnek és gyermektelennek, kis és nagy keresetűnek nagyjából azo­nos esélyt nyújt a mi ko­runknak megfelelő hajlék megszerzése. Nem ad előnyt, de nem is kell társadalmileg igazságtalan hátrányokkal indulni ebben az embert pró­báló versenyben. Ez a cél. Nem több. de nem is keve­sebb ! Brcitncr Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents