Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

1982. szeptember 11., szombat Hz Adriáról címszavakban Újra az iskolapadban Az élményekkel teli nyári vakáció után ismét elérke­zett a szeptember, az isko­lakezdés ideje. Az átállás nem mindig zökkenőmentes. A gyermek az önfeledt já­tékkal töltött szünidő után nehezen illeszkedik be a ta­nulással kapcsolatos napi­rendbe, és még nehezebb az az idő, amit az iskolapadban fegyelmezetten ülve kell el- töltenie. Sokszor valóságos mozgáskényszer lesz úrrá a gyermeken, izeg-mozog, za­varja a tanítást. A tanév kezdetén a gyer­mek viselkedése több meg­értést igényel. Nagyon egy­szerű példával lehet rámu­tatni az okokra. A felnőtt is, ha kétheti szabadság után visszatér munkahelyére, ne­hezebben lendül a napi mun­kába. Mennyivel nehezebb a gyermeknek alkalmazkodni az iskolai figyelemhez, a mozgásteli hosszú vakáció után... A szülő megértése segíthet, hogy az átállás könnyebb legyen. Engedje meg a gyermeknek, hogy ta­nítás után idejének egy ré­szét szabadban tölthesse, és fokozott mozgásigényét ki­elégíthesse. Ez természete­sen ne menjen a tanulás ro­vására. El kell várni, hogy játék vagy sportolás után fokozott figyelmet szenteljen iskolai feladatainak elvégzé­sére. Nehezebb a helyzet a „kul­csos gyermeknél”, aki már önálló, és a dolgozó szülő nem ellenőrizheti, mivei töl­ti el szabad idejét. Ebben az esetben legjobb nevelési mód­szer a családi beszélgetés. A gyermek egyéniségétől függ, hogyan közelítse meg a szü­lő a tanulás iránti felelősség témáját^ de mindig szeretet­tel, türelemmel nyúljon a kérdéshez. Legjobb a gyer­mek önérzetére építeni, érez­ze, hogy szülei bíznak ben­ne. így lelkiismerete ösztön­zi majd a tanulásra. Az iskolakezdés másik gondja: adjon-e a szülő a gyermekének ösztönző zseb­pénzt a jó jegyekért? A jól kereső szülőnek nem kerül különösebb anyagi megterhe­lésbe. ha gyermekét a jó je. A nyár csendben elmúlt. De maradt vissza belőle néhány megszívlelhető horgásztanulság. Lássuk sorra. A-Balatonon nyáron ritkán fog halat, akinek nincs csónakja vagy stégje, Legalábbis a köz­hiedelem szerint. Mert aki nem sajnálta az éjszakát a horgá­szatra. a különböző mólókon és partszakaszokon — kiváltképp Tihany-rév mólóján — a sétány­világítások háttérfényében fehér balsafa úszóval, 20—25-ös zsinór­ral, 4—6-os horoggal a dévérek sokasága mellett szépen fogha­tott pontyot, akár 2—3 kilósat is. És végig a tavon evett a dé- vér egész nyáron, minden éjsza­ka, 60—80 dekás szép „lapátok” kóstolgatták a kenyércsalit, de volt benne bőven kilón felüli is. Ráadásul egyre nagyobb ezüst­kárászok is akadtak, kilósak is szépen. Feltámadt volna az „el­temetett tó”? Dévér... A leggyakrabban horgászott keszegféléből mesés eredményekről jött hír a nyá­ron. Egyik ismerős meséli: a Balatonon másfél kilósat fogott, másik mondja: Tasson, éjszaka, a zsilip felett majdnem, kétkiló- sat. nézem a saját naplómat: egy hónap alatt 14 egy kilón felüli, Tasson. Balatonon, Száz­halombattán (korábban öt év alatt fogtam ennyi rekordlistás dévért). de fogott az egyik sporttárs Dunaföldváron, a má­sik Tiszafüredről jött a hírrel, gyekért rendszeresen „díjaz­za”. Ügy ítéli, hogy ez ösz­tönzően hat, s ezzel eleget tett szülői kötelességének'. Morális szemszögből nézve ez a kérdés nem is olyan egy­szerű dolog. A rendszeres — díjazás jellegű — pénzössze­gek a gyermeket anyagiassá nevelik, és ez a szemlélet egyéniségévé rögződhet. Ez már a családban is megmu­tatkozik, mert a gyermeket mind nagyobb pénzösszeggel tudják csak ösztönözni a szü­lők. Érzelemvilágában így alakul ki, hogy az ötös fe­leletnek nem annyira a si­kerélményért, hanem az ér­dé járó forintokért örül. Ne jutalmazzuk tehát a jól tanuló gyermeket? De igen. Azonban a jutalmazás ne mindig pénzben és ne rend­szeres összegben nyilvánul­jon meg. Ne legyen a gya­korlat az, ha valami ered­ményt elér a gyermek a ta­nulásban, azonnal tartsa a markát a forintokért. Legyen értéke a gyermek előtt a szü­lői dicséretnek', a simogatás- nak is, ne csak a pénzzel ki­fejezett elismerést értékelje. Örüljön annak is, ha édes­anyja a jó jegyekért ked­venc ételét, süteményét tá­lalja az asztalra. De örömet szerezhetünk a gyermeknek egy kisebb ajándékkal, mo­zi- vagy színházjeggyel, könyvvel vagy közös kirán­dulással is. Ezek az örömök sokáig megmaradó élmé­nyekké válnak, erősítik a szülő és gyermek lelki kap­csolatát. Jobban, mint a'for­málissá váló pénzbeli elis­merés. Adjunk viszont a' tanuló­nak korához illően havi zseb_ pénzt, amelyből gazdálkod­hat, a tanulással kapcsolatos kisebb kiadásokat fedezhet. Erről a zsebpénzről ne szá­moltassuk el, gazdálkodjon vele önállóan. Tanulja meg a pénzt értékelni, gazdaságosan beosztani, hogy hónap vé­gén is legyen egypár1 forint­ja. A helves pénzbeosztást is fiatal korban kell megta­nulni, kezdetben segítsen a szülő tanáccsal, jó szóval. Fási Katalin hogy a Tisza XI. tározó „felső végén” boldog-boldogtalan fogta a nagy dévért... És töprengek: mi lehet az oka annak, hogy a legkülönbözőbb vizeken évekig csak mutatóba akad ekkora ke­szeg, azután 1982-ben alig van keszegező horgász, aki ne fog­na? Halszakértők, lehet eltűnőd­ni.. . Garda, furcsán... A víz alig 20 méter széles, lassan folyik. A Duna felé, mert oda torkol­lik. Mondják, hogy éjjel jön itt a ponty, a nagy- dévér. Megpró­báljuk. 'Sok, furcsa kis rablás a víz tetején. Úsztatunk rá fehér úszóval, pergetünk kis villantó- val — és semmi. Mi lehet ez? Néha viszont a kenyérrel csali­zott könnyű fénekezőt még le­merülés közben üti-veri valami hal. Gyuri barátom gondol egyet, és az egyik horgot az ólomtól másfél méterre köti. Fog is per­ceken belül vagy négy, egyen­ként félkilós gardát. Kenyérrel. Követjük mind a példát: az egyik boton magasra kötünk egy horgot. A végeredmény reggel­re: másfél tucat jókora garda, 40-től 70 dekáig. Próbáljuk más csalival, gilisztával, haldarab­bal — hiába. Csak a kenyeret szereti, azt is csak fenekezőn. ez a kifejezetten húsevő, félszinjáró hal. Mindenesetre érdemes meg­próbálni minden folyóban, ahol este tíztől hajnalig sok kis vil- lódzó rablás van a víz tetején. Sz. J. I. Röviden LÁTNAK-E A HERNYÓK? A pillangók összetett sze­mét már sok kutató vizs­gálta, de a hernyókkal, ame­lyekből a pillangók kifejlőd­nek, ebből a szempontból eddig még nem foglalkoz­tak. A japán Kyushu egyetem kutatói a fecskefarkú pil­langó hernyóinak látási fo­lyamatait vizsgálva ’ megál­lapították, hogy a hernyók­nak a fej mindkét oldalán hat-hat egyszerű szemből álló összetett szemük van. Ezek a szemek nem csupán az ember számára látható, hanem az ultraibolya hul­lámhosszúságú fényt is fel­fogják. A szemekhez tarto­zó idegek villamos aktivitá­sának vizsgálatával megálla­pították, hogy a hernyók szí­neket is látnak. Megfigyelték ugyanis, hogy a fényérzéke­lő sejtek három különböző típusba tartoznak. Az első az ultraibolya fényre, a máso­dik a kékre, a harmadik a zöldre érzékeny. Nyitva marad a kérdés, hogy mennyire érzékeny és mire szolgál a hernyók látá­sa, s hogy vajon a hernyó színlátása ugyanolyan-e, mint azé a pillangóé, amely belőle kifejlődik. ÜJ RÖGZÍTÖKÖTÉS A törések gyógyításában használt több kilogramm tö­megű gipsz rögzítőkötést a sérülteknek 4—6 hétig kell viselniük; ez idő alatt nem fürödhetnek, s a légzáró gipsz alatt a bőrük kisebese­dik. Egy amerikai gyógyszer- gyár Lightcast néven újfajta módon enyhíti a törések okozta kellemetlenségeket. A rögzítőanyag fényérzékeny műgyantával átitatott lágy üvegszálszalag, amelyet egy vékony víztaszító gézréteg fölé, a törött testrészhez si- mulóan egyetlen rétegben te­kercselnek a sérült végtag köré. Ezután a, szalagot né­hány percig kvarclámpa ibo­lyántúli fényével megvilágít­ják. Ennek hatására megin­dul a műanyag polimerizá- lódása, s így az teljesen megkeményedik. Az ilyen rögzítőkötés tö­mege a gipszkötésnek alig a fele, mégis teljesen szilárd, merev.- A kötés fölé haris­nyát, nadrágot húzhat a be­teg. Amellett a levegő át­járja, a sérült testrész szel­lőzik, s ami fölöttébb fontos, a beteg fürödhet, sőt gyógy­fürdőkezelésben is részesül­het. E kötést a röntgensuga­rak is átjárják, ezért a gyó­gyulás annak levétele nélkül is nyomon követhető. Egyet­len hibája, hogy egyelőre jóval drágább a hagyomá­nyos, bár kényelmetlen gipszkötésnél. ARANY — GHÁNÁBAN A ghanai kormány tizen­négy aranybánya fejlesztését tervezi. A földtani feltárá­sok szerint egy 4112 négy­zetkilométernyi területen évi 2,7 millió uncia (L uncia = 28,35 gramm) ’ kitűnő minő­ségű és könnyen hozzáfér­hető arany termelhető ki. Az ottani aranykészletek még ilyen ütemű kitermelés­sel is kétszáz évig elegen­dőek. Kedvező közgazdasági és műszaki feltételek esetén Ghana visszaszerezheti elő­kelő helyét a világ aranyter­melői között. Régebben az ötödik volt a sorban, ma a tizedik helyen áll. Évente több százezren utaznak Jugoszláviába tő­lünk. elsősorban azért, hogy láthassák, élvezhessék az Adria kékségét, hűs hullá­mait, nagyszerű klímáját. AKVÁRIUM A nagyobb adriai városok egyik jellegzetes látványos­sága a tenger életét, állatvi­lágát, növényeit bemutató akvárium, cápákkal és ezer­karú polipokkal, képlékeny medúzákkal, sziklahalakkal, csigákkal, a tengerfenék fan­tasztikus növényeivel. Szá­momra mégsem ezek jelen­tették a legnagyobb élményt, hanem az a tárló, amely a halott tenger szörnyű vízió­ját idézte fel. Valóban egy­re több a szennyeződés, a büdöslő olajfolt, a bomló szerves anyag, különösen a tengerparti városok, helysé­gek közelében. Nagyon vi­gyáznunk kell tengereinkre, nehogy elpusztuljanak, mert ez a föld halálát jelentené. ALAGUTAK, AUTÓSZTRÁDÁK Jugoszlávia, de különösen a tengerparthoz vezető utak, vasutak vidéke bővelkedik hegyekben. Egekbe kígyózó szerpentinek, meredek völ­gyek nehezítik a vonatok, az egyre szaporodó autók, ka­mionok. személyautók hala­dását. A jugoszláv állam rengeteget áldoz a közleke­dés feltételeinek javítására. Pár éve adták például Rije­ka közelében a szárazföldet Krk szigetével összekötő, óriási ívű völgyhidat, az idén pedig az Isztriai-félszigetre vezető utat rövidítették meg nyolc kilométer hosszú, két nyomsávos alagúttal, mely az Ucska-hegy alatt vezeti el a járműveket. Autósztráda épül, és részben már üzemel is Zágráb—Ljubljana és Zágráb—Rijeka között. Igaz, meg is kérik az árát, 30—50 dinár a „beugró”, és talán meg is éri, ha a megtakarí­tott időt. benzinköltséget szá­mítjuk. ÁRAK Igen borsosak, és bizony már jócskán túlszárnyalták a mi átlagárainkat. A korábbi évekhez viszonyítva sajnos, a választék is gyérült. Aki te­hát vásárolni megy Jugo­szláviába, inkább maradjon itthon. A helyi lakosság pár évvel ezelőtt csak mosoly­gott, amikor a már akkor is magas árak miatt panasz­kodtunk. Őket ez akkor még nemigen érdekelte, hiszen bérüket, fizetésüket az árak­hoz mérten állapították meg. És volt választék is! Ma vi­szont, a növekvő infláció következtében 10—12 ezer dináros átlagkereset sem tudja követni az ugrásszerű­en emelkedő árakat. Ráadá­sul gyakran okoz gondot az alapvető közszükségleti cik­kek hiánya is. A turista eb­ből persze alig-alig észlel valamit. A tengerparti ellá­tás elfogadható, nem kell sorba állni. Viszont igen­csak bele kell nyúlni a zseb­be, hisz egy üveg kóla har­minc dinár, szezonban is öt­ven—nyolcvan dinárt kérnek egy kiló őszibarackért, és van olyan szalámi, amelyik két—háromszáz dinárba ke­rül kilónként. A drágulás a tavalyihoz képest 25—35 szá­zalékos. BENZIN Nem titok, hogy Jugoszlá­viában tavasszal akadozott a benzinellátás. A nyugati la­pokban gyakran jelentek meg hírek a benzinmizériá­ról, képeket közöltek a ben­zinkutak előtt várakozó au­tósokról. Hiába, a jugoszláv idegenforgalom nagy kon­kurenciát jelent Nyugatnak is. A nyárra természetesen megoldották a benzinellá­tást. Magam is autóval utaz­tam keresztül az országon, sehol sem volt fennakadás, volt benzin. HALPIAC A tengerpart legizgalma­sabb látványossága. A halá­szat természetesen Jugoszlá­viában is nagyüzemi módsze­rekkel folyik, de sok az egyé­ni halász is. Reggelenként mindig tele van a halpiac frissen fogott tengeri állatok­kal. Nehéz leírni, mi min­dent fognak ki, és esznek meg a tengerből. Polipokat, tintahalakat, rákokat, vaksi szemű mélyvízi halakat, ten­geri sünöket, teknőcöket, kagylókat, medúzákat. Ki­meríthetetlen a tenger élővi­lága, a legtapasztaltabb ha­lász is csak közvetlen kör­nyezetének halait ismeri, a szomszédos öböl már másfaj­ta titokzatos élőlényeket táp­lál mélységes ölén. IDEGENFORGALOM Jugoszláviában ismerik a turizmus népgazdasági je­lentőségét. A tengerparti la­kosok számára a nyár a tél megalapozása, ebből élnek egész évben, amit nyáron a szezonban keresnek. Nem sajnálják tehát lakásaikat — igaz, hogy célhitellel épí­tették —, kiadnak minden helyiséget, meghúzódnak, kedvesek, figyelmesek, szere­tik a vendéget, és persze, ha tudják, meg is fejik. Nem­csak az egyéni vállalkozók, árusok, kifőzdések, vízi taxisok, de az állami szál­lodák, vendéglátóhelyek is elszámolták magukat az idén. Az Idegenforgalmi Szövet­ség nem véletlenül kérte már a nyár elején, hogy csökkentsék az árakat, mert veszélyeztetik az ország va- lutáris érdekeit. A felhívás későn jött, az árak elég sok vendéget elriasztottak, még a standard vendégnek szá­mító nyugatnémet, angol, skandináv, holland turisták száma is 5—15 százalékkal csökkent, ez pedig tetemes devizakiesést jelent. Keve­sebb a helyi nyaraló is, a vajdasági, szerbiai turisták sem mennek annyian a ten­gerpartra, mint régen, pon­tosabban nem hajlandók ki­fizetni a túlkalkulált árakat. Azt hiszem, a tanulságot a Balaton mentén is érdemes volna megszívlelni. KÖZLEKEDÉS Ha egy szóval akarom jel­lemezni, azt kell mondanom: veszélyes. Csak kifogástalan járművel szabad elindulni, a hegyi utakon nem szabad kockáztatni. Kifogástalan. fé~ A dubrovniki galambokat jel­képnek is tekinthetjük — a békés egymás mellett élés szimbólumainak kék. kerekek, tömlők kelle­nek,' pihent idegek, józan mérlegelés, és semmi vakme­rőség. Különösen az előzé­seknél kell vigyázni. A leg­több halálos balesetet — sajnos, bőven akad belőlük — a szabálytalan előzés okozza. Bizony, nem szabad idegeskedni a hegymenetek­nél. A záróvonal itt szent dolog! A rendőrök is annak tartják, mert igen magas büntetést rónak ki a sza­bálytalanul előzőkre és a gyorshajtókra. A magyar autósoknak egyébként jó hí­rük van Jugoszláviában, kü­lönösen a kamionosokat, au­tóbusz-vezetőket dicsérik, de nincs különösebb panasz a magánautósokra sem. Csak el ne rontsuk ezt a jó hírne­vet ... NUDISTÁK, NAPIMÁDÓK Már szinte közhelynek szá­mít, hogy az Adria a nudis­ták paradicsoma. Hivatalo­san is az. mert az FKK- táblák ott láthatók szinte minden üdülőhelyen, jelez­ve, hogy a közelben hatósá­gilag engedélyezett nudista kemping, FKK-strand van. De egyre többen viselik a monokinit a többi tengerpar­ti strandon is. Olyan jár­vány ez, amit legalábis itt, az Adrián nem lehet, és ta­lán nem is kell visszaszorí­tani. Mindenki maga döntse el — mondják az illetékes jugoszláv hatóságok embe­rei —>, hogy akarja élvezni a napot, a tengert. Budapestet a tengertől több száz kilo­méter választja el, de ebben a tekintetben fényévekre va­gyunk tőlük, amint azt a vo- nyarcvashegyi huzavona is tanúsítja. VENDÉGLÁTÁS Mivel fejezhetném be kis­lexikonomat. ha nem azzal, aminek az adriai emberek valóságos mesterei. Ok is szeretik az ízes, különleges ételeket, a jó bort, a habzó sört — szeretnek jól élni, de szívesen fogadják vendégei­ket is; megosztva velük — ha jó pénzért is — mindazt, amit ez a nagyszerű vidék kínál. Szívesek, figyelmesek, udvariasak. Nem várakoztat­ják meg a vendéget. Igye­keznek megtanulni több nyelven is az általánosan használt szavakat, kifejezése­ket. A hatóságok is készsé­gesen segítik a hozzájuk for­duló turistákat,'az idegenfor­galmi intézmények, vállala­tok emberei nem ismernek fáradságot, ha a vendégről van szó. E tekintetben bi­zony előbbre vannak, mint mi. A vajdasági, magyar nyelven megjelenő napilap­ban, a Magyar Szóban ol­vastam, hogy most már • a belföldi turistáknak is na­gyobb a becsületük a ten­gerparton, mint korábban. Ügy látszik, ők már megta­nulták, és lassan nekünk is,, a mi balatoni idegenforgal­mi üzletágunk embereinek is rá kell jönniük, hogy az a bizonyos kis hal is hal. . . Számomra az idei adriai nyaralás legnagyobb tanulsá­ga tehát az, hogy itthon is jobban meg kell becsülni, figyelmesebben kell ellátni, valóban vendégnek kell te­kinteni a hazai turistákat is. Vasvári Ferenc A monokini most már Adria-szerte polgárjogot nyert Horgászlanácsadő Tanulságok nyár végén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents