Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
1982. szeptember 10., péntek NÉPÚJSÁG Polgári védelem Azon a bizonyos napon Gyakorlat előtt Dévaványán — Soha nem felejtem el azt a napot. Végeredményben olyan volt, mint a többi, nyugodt és csendes. De akkor este, amikor bezártuk a boltot, és indultunk hazafelé, jött a hír, hogy a vá- nyaiaknak ki kell települniük. Már a Körösök miatt, mert jön a víz. — Hogyan viselkedtek az emberek? — Megbolydult a község. Én rohantam az édesanyámért. Ö egyedül élt a község túlsó felében. Este 8 óra tájban már buszon ültünk. Aki nem bírt menni, azt vitték, öregeket, betegeket, szóval mindenkit. Gyomén, a kultúrotthonban töltöttük az éjszakát. Megható volt, ahogy gondoskodtak rólunk. Dévaványán, a község végében. a Bogya-telepen van az ÁFÉSZ 19-es számú bolt- - ja. Itt beszélgettünk Szarka Lajosnéval, a bolt vezetőhelyettesével. Az emlékektől elsötétült az arca. Ám amikor a közelgő gyakorlatra terelődik a szó, megenyhülnek vonásai. — Ez mégis gyakorlat. Olyan próbaféle. hogy ha jön a baj, milyen gyorsan tudjuk elhagyni a községet. Az igazi tűzkeresztségen már átestünk. . A gyakorlaton zömmel a Bogya-telepiek vesznek részt. A bolt nyolc dolgozója közül csupán ketten, a többiek ugyanis a község túlsó felén laknak. A boltvezető-helyettes a munkát beszéli meg a dolgozókkal, ö ugyanis részt vesz a gyakorlaton. * * * Az igazi dévaványait arról lehet megismerni, hogy ványainak nevezi magát. Molnár István tanácselnök szavainak hitelt kell adni. Tősgyökeres dévaványai. Már a dédnagyapja is itt élt. Nem csoda, hogy jól ismeri a ványaiakat. Mint a község polgári védelmi parancsnoka, elismeréssel beszél a lakosság tettrekészségéről. — 1970-ben a Körösök próbára tették a ványaiakat. Azon a bizonyos napon este 8 órakor kezdődött a kitelepítés Gyomára, Kondorosra, Orosházára. Éjfélre már be is fejeztük. Az egész lakosság, mintegy 11 ezer ember, hagyta el a községet. Gyorsan kellett cselekedni, végveszély volt. A megyei tanács példásnak ítélte gyorsaságunkat. — És most? — A gyakorlatra felkészültünk. Csaknem ezren veszünk részt. A polgári védelmi feladatokra évek óta gondot fordítunk. Jól működik a községben az egészségügyi szakasz. Most életre hívtunk egy kitelepítési rajt is. A riasztás időpontjában segítenek a kitelepítési teendők ellátásában. A gyakorlat arra is jó, hogy felkészüljünk a váratlan veszély- helyzetekre. A múlt század végén súlyos katasztrófa érte a községet. A Körösök vize elárasztotta és tönkre tette a települést. Azóta úgy tartják a ványaiak, jobb a bajt megelőzni. Példa rá a tűzol-* tóság. Helytállásuknak tudható be, hogy a vörös kakas évtizedek óta nem okozott nagyobb kárt. A közelmúltban ünnepelték a tűzoltók fennállásuknak 10 éves évfordulóját. * * * — Csak elismeréssel lehet szólni azokról a községekről, melyek befogadták 1970- ben a ványaiakat. A községbeliek zömmel családoknál lettek elhelyezve. Szép példáját adták az emberiességnek. A tiszta szobába helyezték el a kitelepítetteket. Ez pedig nagy szó faluhelyen. Meg aztán barátságok is szövődtek — mondja Szűcs Lajos, a község párttitkára. — Érte-e akkoriban anyagi kár a lakosságot? — Egy hétig szinte üresen állt a község. A vagyonvédelmet azonban megszerveztük. Mert bizony, ez is nagyon fontos. Védeni kell a közös és az egyéni javakat. Az emberek keményen dolgoznak. Nem valami jók erre a földek. A gyakorlatról a párttagságon keresztül tájékoztatták a lakosságot. Négy ízben tartottak falugyűlést. A pártbizottság irányításával egy propagandabizottságot hívtak életre, hogy mindenki értse a feladatát. * * * A környező községekhez képest Dévaványa 3 méterrel alacsonyabban fekszik. Gyakori gond a belvíz. Ebben az évben 175-en kaptak építkezésre belvízkölcsönt. A földek sem valami jók. Ügy igaz, ahogy a párttitkár mondta: keményen kell dolgozni, hogy a munkának gyümölcse legyen. Annál inkább védeni és óvni kell azt, amit nagy szorgalommal létrehoztak. Ez a gondolat is közrehatott, hogy a ványaiak megértették a gyakorlat szükségességét. A termelőüzemek is felkészültek. — Mégpedig úgy, hogy a gazdasági munkák folyamatában se legyen zökkenő — mondja Kiss Ferenc, a dévaványai Lenin Tsz elnöke. — Megoldottuk azoknak a dolgozóknak a helyettesítését, akik részt vesznek az erőpróbán. A község főterén nagy a sürgés-forgás. Gyerekek igyekeznek az iskolába. Kinyitottak a boltok, lassan megtelnek vásárlókkal. Az utcán gépkocsik suhannak, kerékpárosok jönnek-men- nek. Mindenki megy a maga dolga után. Ám szükség esetén készen állnak arra, hogy egymást segítve, közösen cselekedjenek. Serédi János Megvédeni, ami az élelemnél is fontosabb Nem nehéz kitalálni, mi lehet az, ami rendkívüli helyzetben, elemi csapás esetén nélkülözhetetlen az emberi élet fenntartásához. Ez az anyag a víz. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gondoskodik a megye lakóinak vízellátásáról, s felkészültek arra, hogy veszélyhelyzetben is egészséges Vizet juttassanak az itt élőknek. A felkészülés és védekezés módját a polgári védelmi gyakorlat során a szabadkígyósi vízmű területén mutatják be. A kígyósi víztermelő telep állandó feladata Békés és Békéscsaba ivóvízellátása. A feltételezett radioaktív kiszóródás ellen radiológiai, bakteriológiai és vegyvédelmi módszerekkel, folyamatos ellenőrzéssel védekeznek. Kidolgozták, megvalósították és a gyakorlatban is kipróbálják a sugárzás elleni védelmi rendszert. A természetes védelem is segítségükre van, hiszen az éltető víz a föld 20—410 méter mélységéből jön. Az aknás kutak őrzését vasbeton tető biztosítja. A kutak működtetéséhez szükséges szellőző nyílást a sérülhető területeken kívül helyezték Képünkön: bal oldalon a felszín feletti szerelvénykút biztosítás nélkül, jobb oldalon pedig már védett állapotban látható Fotó: Fazekas László el, és az elvárásoknak megfelelő szűrőrendszer óvja a szennyező anyagoktól és a sugárzástól. A felszín feletti szerelvénykutak védelmére is pontos tervek születtek. Hungarocellel borított lemez és homokzsákok védik a ro- mosodástól, a szennyeződéstől ez a kútfajtát. A víz minőségét mobil vízvizsgáló, vízmentesítő eszközökkel állandóan ellenőrzik. A vízmű vállalat, dolgozói egyébként is felkészültek arra, hogy rendkívüli veszélyhelyzetben is egészséges vízzel lássák el az embereket. A sugárfertőzött gépeket, eszközöket szakemberek mentesítik a szennyeződéstől. A szivattyúzáshoz szükséges elektromos energiát több helyről kapja a kígyósi telep, s meghibásodás esetén három mozgatható aggregátor biztosítja az áramot. A gépházat, az energiavételező központot felkészítették a radioaktivitás elleni védelemre, s az itt dolgozók személyi védelmét is biztosították. A vízgyűjtő tározók hibája esetén a kutak közvetlenül a fogyasztókhoz juttatják a vizet. Az aprólékos, pontos felkészülés bizonyítéka, hogy nagymértékű elemi csapáskor vagy háborús körülmények között is, legalább minimumszinten képesek biztosítani a tiszta, iható vizet. B. Zs. Tsz-tagok a gázkitörésnél II mindenes Orosházán, a városi tanács földszintjén a szokásosnál is nagyobb a forgalom. Keményen koppannak a köveken, emberek sietnek, intézkednek. Vasadi István őrnagy, a polgári védelem városi törzsparancsnoka felemeli a telefonkagylót: — Imre, te vagy az? Két perc múlva jelentkezz nálam! Katonás, mégis baráti szavak — tűnődök. Két perc. Sok is, kevés is. A civilek azt mondják: semmiség, egykettőre elrepül. És a katonák? Mi minden történhet 120 másodperc alatt! Háborúban, rendkívüli körülmények között örökkévalóság ... — Őrnagy elvtárs, parancsára megjelentem. Ott áll az ajtóban mozdulatlanul, szikáran, kissé borostásan. Szemüvegén megtörik a fény. Nyújtja a kezét: — Doktor Imre vagyok. Szakmunkás a műszaki osztályon. Amolyan mindenes. Leül. Kérdezem az életéről, a kezdésről, a munkájáról. Homloka az időt rendezi. Arcán mélyülnek a vonások. A kávét sem fogadja el. Már kettőt ivott ma, az ember ilyen korban vigyázzon magára. Ugyan, alig múlt ötvenéves. — Voltam hivatásos katona, pártmunkás — néz rám hirtelen.*!— Aztán 1954-ben idekerültem a tanácshoz. Foglalkoztam panasz- és munkaügyekkel, majd kineveztek: közlekedési főelőadónak. De nem nagyon kedveFüzesgyarmat határában, a helyi Vörös Csillag Tsz területén 11 napig tombolt a gáztűz. A mentőosztagok tagjai megfeszített munkával dolgoztak. Ahhoz, hogy feladatukat minél jobban ellássák, jelentős segítséget kaptak a Vörös Csillag Tsz üzemi polgári védelmi parancsnokságától. A gázkitörést követő napon a mezőre telepítette az üzem önvédelmi felelős csoportja — tagjai a Lenin 1. Szocialista Brigád asztalosai — a hidegmelegvizes öltözőt, . ezzel megteremtették a tisztálkodás j lehetőségeit, két ebédlősátrat állítottak fel, amíg a fúrött kút el nem készült, vagyis két-három napon át a szükséges ivó- és mosdóvizet szállították a helyszínre. Vitáris Endrével, a tsz polgári védelmi törzs pénzügyi és anyagi felelősével beszélgetünk: — Már az első napon bekapcsolódtunk a munkába, ha közvetve is, részt vettünk a gázkitörés megfékezéséért folyt küzdelemben. Az étkező- és fürdősátrak felállítása után WC-ket telepítettünk, biztosítottuk az egészségügyi feltételeket, a szemét elhelyezését. Teherjárműveinkkel (tíz gépkocsival dolgozott a szállító szakaszunk) Gyomaendrődről kohósalakot, Szeghalomból homokot hordtunk, az utat mi készítettük a turbóreaktív hajtóműveknek, amellyel a tüzet elfújták — magyarázza Vitáris Endre, majd még megtoldja: —, az oltás helyének teljes helyreállítása is a mi feladatunk volt. A közös gazdaság üzemi konyhája látta el élelemmel a mentésben részt vevőket. — A gázkitörés időszakában általában 1100 személyre főztünk, egyébként hatszáz adagot szoktunk naponta készíteni — mondja Kozák István konyhavezető. Közben megtudom, hogy az orvossal közösen különleges étrendet állítottak össze, olyat, ami kalória- és vitamindús. A nagy hőség, a Persze ezek csak „részadatok”. Naponta mázsaszámra szeletelték és osztották a citromot, olykor 70 rekesz üdítő fogyott, s szódavízből is 35—40 ballon. — Mindig időben kiszállítottuk az ételt, igyekeztünk a helyszínen tisztán, gusztusosán, tálalni, jól kiszolgálni a mentés résztvevőit. Meg voltak az ellátással elégedve, s bizony mondogatták is; „Ilyen jó koszt nélkül nemigen bírtuk volna az igéhy- bevételt”. Szívesen tettük, még akkor is, ha mi csak futtában ettünk — emlékszik vissza Kapás Sándorné. Végül is az együttes, kitartó munka az ember győzelmét hozta: a kitörést követően a tizenegyedik napon a gázkút megadta magát. A mostani polgári védelmi gyakorlaton is részt vesznek az üzemi polgári védelmi alegységek. Kép. szöveg: Szekeres András kezdtem, később a felderítőknél szolgáltam. Most a városi törzsparancsnok állományában, a befogadási és a kitelepítési szakszolgálatnál tevékenykedem. Á jelenlegi bemutató gyakorlat újabb próbatétel. Az erőcsoport szervezéséből, irányításából jócskán kiveszem a részem. — Hogyan bírja a tempót? — Egyszerűen szeretem csinálni. Vonz a katonás rend, a fegyelem. Itt nincs legyen szíves ... Végrehajtás van! Mondtam már, az elején a tüzet figyeltük a templomtoronyból, kerékpárral jártunk. Mennyit fejlődött azóta a technika, a hírközlés! A műszerek kezelése elméletben és gyakorlatban jól felkészült embereket kíván. > — Velük könnyű bánni? Mosolyog. Erre is van. sztorija: — Tudja, 1970-ben volt egy nagyszabású gyakorlat Gyopároson. „Elszakadt” az értesítő lánc, mert a szomszédok haragban voltak, nem beszéltek egymással. Addig magyaráztam nekik, hogy ilyenkor félre kell tenni az ellenszenvet. Gondolják el: mi lenne, ha „éles” helyzetben is így viselkednének. A haza védelméről van szó. Azóta a legmegértőbb szomszédok a városban. Doktor Imre 10 és 15 éves polgári védelmi szolgálatért megkapta a Honvédelmi Érdemérmet, a jubileumi emléklapot. Tavaly pedig kiérdemelte a megyei tanács elnökének dicséretét. — Néhány évem van a nyugdíjig — mondja búcsúzóul —, de nem jelenti azt, hogy a polgári védelemtől is elköszönök. —seres— lem a hivatalnokoskodást. Zavar a rengeteg papír. Jobb a szabad levegőn. A kezét figyelem. Ujjait összezárja, mintha szerszámot fogna. — Hozzám tartozik a közművek ellenőrzése. A víz- és a csatornahálózat, a közterületi parkok rendben tartása. Erről sokat mesélhetnék. De minek annyit beszélni? A múltkor szólnak, hogy az egyik közlekedésjelző táblát eltakarja a fa lombja. Nem vártam a kertészekre. Fogtam a fűrészt, percek alatt lenyakaztam fát. — Mindig ilyen határozott? — Általában. Nézze, 1954 óta veszek részt a polgári védelmi munkában. Idegesít a tehetetlenség. A légónál nehéz munka igénybe vette a mentőosztagban dolgozókat. Így aztán nem főzhettek akármit. Például a mentésben dolgozók nem kaphattak párizsit, olaszt, rakott húst, kenőmájast, lángolt kolbászt, vagy főtt tésztát. Ebédre sok, zöldségfélével készült levest főztek, gyakran volt főzelék, a húsadagokat 25— 35 dekára emelték. Köretnek burgonya, káposzta, zöldbab, zöldborsó volt, és minden étkezés után adtak gyümölcsöt. A tizenegy nap a konyhán dolgozó 26 tagú Március 8. Szocialista Brigádot is igencsak próbára tette. — Reggel három órakor kezdtünk, és bizony este 9 óráig bent voltunk, dolgoztunk — meséli L atyák Já- nosné. — Reggelente 150— 170 liter citromos teát, 60— 70 liter tejet készítettünk, több kiló vaj fogyott, turista szalámiból 40 kilót szeleteltünk.
