Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-10 / 212. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Koivisto elnök befejezte vidéki körútját Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének társaságában Debrecen neve­zetességeivel ismerkedett (Telefotó) Tegnap Debrecenben foly­tatódott Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnöké­nek magyarországi program­ja. Délelőtt Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában ellátogatott a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem finnugor tanszékére. A vendégeket elkísérte Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes, Sikula György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei' bizottságának első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, valamint Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, Finnország buda­pesti nagykövete. Az 1538-ban alapított re­formátus kollégium jogutód­jaként tevékenykedő tudo­mányegyetemen Beck Mi­hály rektorhelyettes és Kál­mán Béla, a finnugor tan­szék vezetője fogadta a ven­dégeket. Először Beck Mi­hály, mutatta be Koivisto el­nöknek az egyetem karait, tanszékeit, ahol a különbö­ző évfolyamokon évente összesen mintegy _ kétezren szereznek felsőfokú ismerete­ket a bölcsészet- és a ter­mészettudományok külön­böző szakterületeiről. Kál­mán Béla — aki tagja a ma­gyar és a Finn Tudományos Akadémiának is — részlete­sen szólt a finnugor tanszék tudományos és oktató mun­kájáról. Egyebek között el­mondta, hogy a debreceni KLTE évtizedek óta szoros kapcsolatot tart fenn több finn egyetemmel, így a hel­sinki, illetve a jyväskyläi testvérváros oktatási intéz­ményeivel is. A debreceni egyetem oktatói előadásokat tartanak finn egyetemeken, s tanárai több finn nyelvköny­vet, olvasókönyvet, finn— magyar, illetve magyar—finn szótárt állítottak össze. Mauno Koivisto és felesége, valamint Losonczi Pál és (Folytatás a 2. oldalon) Penzai orvosküldöttség látogatása megyénkben A Penza megyei vendégek figyelemmel hallgatták a megyénk életéről szóló tájékoztatót Fotó: Fazekas László Testvérmegyénk, a szov­jetunióbeli Penza első egész­ségügyi küldöttségét köszön­tötték tegnap délelőtt Békés­csabán, a megyei tanácsnál. A delegáció vezetője, dr. Sza- mohvalov Anatolij Petrovica megyei főorvos, tagjai: dr. Kozin Mihail Dimitrijevics osztályvezető főorvos és dr. Mutkina Galina Vasziljevna, a kuznyecki gyermekkórház főorvosa. Megyénk életéről dr. Be­csei József, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a delegációt, ismertetve mező- gazdasági, ipari és kulturá­lis fejlődésünket. A vendég­látók között az MSZMP Bé­kés megyei bizottságát Várai Mihályné osztályvezető kép­viselte. Egészségügyi hálóza­tunk szervezetéről, jellem­zőiről dr. Horváth Éva me­gyei főorvos beszélt a ven­dégeknek. A tájékoztatót követően a küldöttség ellátogatott a bé­késcsabai Városi Tanácshoz. ahol Fekete Jánosné elnök- helyettes köszöntötte őket. A penzai vendégek a nap to­vábbi részében megtekintet­ték az új vár,ősi kórházat Békéscsabán. IVIa, szeptem­ber 10-én Gyulán találkoz­nak a városi pártbizottság vezetőivel, a megyei kórház irányítóival, dolgozóival, MSZBT-tagcsoportjának tag­jaival. Délután Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára fogad­ja a szovjet orvosokat, akik holnap, szombaton utaznak vissza Penza megyébe. B. Zs. * * * Megyénk és a szovjet Pen­za megye testvéri kapcsolata immár jelentős hagyomány­ra tett szert. Évről évre so­kan látogatnak a távoli szovjet megyébe, és onnan is érkeznek rendszeresen vendégek. Ám nemcsak egy­szerű látogatásról van szó. Űjabban előtérbe kerülnek a tapasztalatcserék. Hazádnak rendületlenül... Ma, holnap, holnapután a megyében sok embert érintő polgári védelmi gyakorlatra kerül sor. Sokan tudnak már erről, hiszen hetek, hónapok óta készülnek erre a kü­lönböző alegységek, tanácsok, üzemek, in­tézmények, hogy a gyakorlaton tudásuk legjavát nyújthassák. Ez a gyakorlat ha­zánk polgári védelmi felkészültségét is hi­vatott bemutatni a baráti országok jelen­levő képviselőinek. A világhelyzet gondokkal, problémákkal terhes, de a gyakorlatra nem emiatt kerül sor. Mindig készenlétben kell lennünk bár­milyen rendkívüli helyzet elhárítására, az azzal járó károk csökkentésére. Így felké­szültségünk tette lehetővé a Békés megyét többször is sújtó ár- és belvízveszély elhá­rítását, vagy amikor az már az emberi erőt is felülmúlta, mégsem követelt emberéle­tet, s az anyagi javak számottevő részét akkor is sikerült megmenteni. Jól emlékez­hetünk még a polgári védelmi alegységek, a munkásőrség, a rendőrség, a honvédség, a kivezényelt vagy önként jelentkezett munkások hősi helytállására, arra a fe­gyelmezettségre, szervezettségre, amely olyan nagyközségek teljes kitelepítésekor is tapasztalható vplt, mint Sarkad, Déva- ványa, vagy az őket befogadók szíves, megértő, segítőkészségére. A természeti csapások során szerzett ta­pasztalatainkat most az új feladatok sike­res megoldásánál is jól hasznosíthatjuk. A polgári védelmi parancsnokok, törzsek, szakalegységek készültek és felkészültek erre a gyakorlatra. A siker azonban nem­csak rajtuk múlik: a lakosság széles körű, egységes és fegyelmezett közreműködése, pánikmentes magatartása együttesen bizto­síthatja csak a gyakorlat eredményességét. Sarkad, Dévaványa lakói egy részének kitelepítése néhány órára Okányba, illetve Gyomaendrődre, a Kígyóson megszólaló — légiriadót elrendelő — szirénák, a Békés­csabai Konzervgyár, a Gyulai Húskombi­nát, a Sarkadi Cukorgyár, az újkígyós! Aranykalász Tsz, a regionális vízmű be­mutatói, a különböző erőcsoportok gyor$, pontos, fegyelmezett gyülekezése, feladat­helyre történő vonulása, a pósteleki rom­kastély, a békéscsabai szanált területek bontása (ez komoly társadalmi haszonnal is jár), a feltételezett nukleáris szennye- zettségű területen végrehajtandó mentesí­tés, a különböző szakalegységek összehan­golt munkája mind-mind azt kívánja a lakosság érintett részétől, hogy tettekkel bizonyítsa hazánk és szűkebb lakóhelyé­nek célirányos cselekedetekben kifejezésre jutó hazaszeretetét, önmagunk, embertár­saink, anyagi javaink védelméről, egyszó­val hazánkról van szó. Mindig akadnak pánikra hajlamos em­berek, mindig vannak „jólinformáltak”, így egyesek tudni vélrk, hogy szombaton piac se lesz Békéscsabán, a délutáni láb-' darúgó-mérkőzés is elmarad, általános szesztilalmat vezetnek be. Rosszul tudják. Lesz piac szombaton is Csabán, a meccs sem marad el, a szesztilalom pedig csak ott és arra a néhány órára lesz, ahol a kitelepítésre és befogadásra sor kerül. A gyakorlat a megye kisebb részét érinti közvetlenül, de közvetve csaknem az egész megyét, s ezt nem katonai egységek, ha­nem mi magunk, civilek hajtjuk végre: te­gyük ezt „katonás fegyelemmel”, önma­gunk becsületéért is. Á sikeres vizsga raj­tunk áll, s jobb ilyen körülmények között vizsgázni, mint ahogy annyiszor kellett már árvizek, földrengés idején. Enyedi G. Sándor Az IBUSZ megyei igazga­tóságának szervezésében teg­nap, szeptember 9-én Penza megyéből 37 vendég érke­zett Békéscsabára. A foga­dás után Békéscsabán város­látogatáson vettek részt, majd Gyulára utaztak. Ma, szepetember 10-én Oroshá­zán megtekintik az üveg­gyárat, majd Endrődre lá­togatnak. A Penza megyei vendégek cipőipari szakem­berek. A Gyomaendrődi Ci­pőipari Szövetkezetben ba­ráti találkozóra is sor ke­rül. Az üzemlátogatás során szerzett tapasztalatokat be­szélik meg a vendéglátók­kal. Megkezdődött a rizsaratás A száraz, nyár végi idő­járás hatására a szokásosnál néhány nappal korábban, tegnap megkezdődött a rizs aratása megyénkben, ahol az ország vízigabona-termé- sének mintegy 25 százalékát takarítják be. Először a Szarvasi Állami Tangázda- ság és a mezőberényi Arany­kalász Termelőszövetkezet rizstelepein indultak meg a kombájnok. Hazánkban egyébként 13 ezer hektáron termesztenek rizst a gazda­ságok, és a belföldi szük­ségletnek mintegy 50 száza­lékát fedezik. Az idén, a ta­valyihoz hasonló, viszonylag jó hozamokkal számolnak. Megyei NEB-ülés Lakásépítés és lakásgazdálkodás A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnapi ülésén megvitatta „A- lakás­építés és lakásgazdálkodás helyzete, feladatai” című vizsgálati összefoglaló jelen­tést Körösfalvi Pál előter­jesztésében, aki a vizsgálat vezetője volt. Részt vett a megyei NEB ülésén Szakali József, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, Szikszói Ferenc, a megyei HNF, Bór­ái István, az SZMT, Gyar­mati Irén, a megyei KISZ- bizottság titkára, Varga Zsig- mond, az országgyűlési kép­viselők Békés megyei cso­portjának vezetője,- valamint dr. Fereke Antal megyei fő­ügyész. A tárgyalt téma jelentősé­gét nemcsak az ülésen réázt vettek hangsúlyozták, hanem maga a vizsgálat célja is: ' elősegíteni a lakásépítés, -fenntartás és lakásgazdálko­dás fejlesztésével kapcsola­tos megyéi feladatok megha­tározását, hozzájárulni az ál­lampolgárok lakásigényeinek mind teljesebb és igazságos kielégítését, a lakásvagyon állagmegóvását, felújítását biztosító feltételek kialakítá­sához. A bizottság ebben a témá­ban két és fél évi tevékeny­séget vizsgált meg igen szé­leskörűen ez év júniusában. A helyszíni ellenőrzések tényanyagán túlmenően fi­gyelembe vette és a jelen­tésben hasznosította a társa­dalmi és tőmegszervezetek tapasztalatait, véleményét is. A jelentés bevezető részé­ben megállapította, hogy az elmúlt ötéves tervben Békés megyében 17 ezer 800 lakás épült. Felgyorsult a meglevő lakásállomány felújításának és korszerűsítésének a fo­lyamata, bár még nem a megkívánt szinten. Változott a lakásgazdálkodás és lakás­elosztás rendszere. Csökkent a lakástalan családok száma, viszont szaporodtak a lakás minőségére, komfortosságára, nagyságára és területi elhe­lyezkedésére vonatkozó igé­nyek. A lakásgazdálkodásban tapasztalható feszültségek egyre inkább ezekre vezet­hetők vissza. A jelentés alapos és ken­dőzetlen megállapításai kap­csán élénk vita alakult ki, amelynek során a KNEB el­nöke is kifejtette vélemé­nyét, s javasolta, hogy a kö­vetkeztetések megállapításai névre szólóan kerüljenek megfogalmazásra. A téma jelentőségére te­kintettel a közeljövőben visz- szatérünk lapunkban rész­ben a vizsgálati anyag meg­állapításainak ismertetésére, részben az ezzel kapcsolatos vélemények közlésére. —8— Véget ért az épületgépészeti gázkonlerencia Befejeződött a Veszprém­ben megrendezett V. orszá­gos épületgépészeti gázkon­ferencia. A tervezők, gyár­tók, üzemeltetők és karban­tartók háromnapos eszme­cseréjének központi témája a gázberendezések gazdasá­gos üzemeltetése és karban­tartása volt. A tanácskozá­son hangoztatták, hogy a zavartalan és biztonságos üzemeltetés egyik alapfelté­tele a rendszeres jó alkat­részellátás. A háztartási gáz- berendezésekben azonban az import alkotó elemek ará­nya megközelíti a 30 száza­lékot. A jelen gazdasági helyzetben nehezebb beszer­zésük, így alapvető feladat ezek hazai gyártása, vagy beszerzésükre devizamentes kooperációk kialakítása. Beszámoltak arról a Bu­dapesti Műszaki Egyetem I. számú épületgépészeti tan­székén kidolgozott módszer­ről is, amellyel korszerűsít­hető a lakótömbök egycsa­tornás gyűjtőkéményei. Egybehangzóan megálla­pították, hogy a gázberende­zések üzemeltetésénél, kar­bantartásánál egyaránt hi­ányzik a középfokú végzett­ségű szakember. Ilyen irá­nyú képzés ma nincs ná­lunk, éppen ezért gyakran a mérnökök látják el a tech­nikusi feladatköröket.

Next

/
Thumbnails
Contents