Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

1982. szeptember 5., vasárnap Magyar—finn kapcsolatok Tegnap, szombaton dél­előtt 10 órakor, a Szarvasi Óvónőképző Intézetben tan­évnyitó ünnepi tanácsülést rendeztek. Az intézetben az elmúlt 24 év során 4937 óvó­nő szerzett diplomát. A teg­napi tanévnyitón köszöntöt­ték a 131 nappali tagozatos első evest s a vendégeket. Az ünnepi tanácsülés el­nökségében foglalt helyet Hárs Györgyné, a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak csoportvezetője. Bencsik Endre intézeti igazgató ünnepi köszöntőjé­ben elmondta: a mostani tanév kísérlet az integrált tanító- és óvónőképzésben; a jászberényi tanítóképző fő­iskola és a szarvasi óvó­Filozófusok tanácskozása Magyar és amerikai filozófu­sok közös tanácskozása kezdő­dött meg szombaton a buda­pesti Kossuth Klubban. A Magyar Tudományos Aka­démia Filozófiai Intézetének 3 napos rendezvényén neves ame­rikai, illetve magyar tudósok cseréltek véleményt a történe­tiség és racionalitás témájában: megvitatják a történelem mene­tében rekonstruálható ésszerű­ség elméleti kérdéseit. A magyar—amerikai tudomá­nyos kapcsolatok újabb állomá­sát jelentő tanácskozás folyta­tása az Amerikai Filozófiai Tár­saság kezdeményezésére az el­múlt évben Bonnban tartott esz­mecserének. Ott született meg az elhatározás: a jövőben éven­ként találkoznak, hogy a tudo­mányág hagyományos, nagy té­máit napirendre tűzve dialógust folytassanak. Jövőre — a kanadai filozófiai világkongresszussal egy időben — az amerikai és a magyar fi­lozófusok a tengerentúlon ad­nak találkozót egymásnak. nőképző intézet kapta a fel­adatot az új oktatási forma kidolgozására. A másik fon­tos feladat az óvónőképzés további korszerűsítése, ami abból adódik, hogy olyan óvónőket képezzenek, akik al­kalmasak az iskolai előkészí­tésre. Országosan a három— hatéves gyerekek 91 száza­léka óvodás, megyénkben ennél nagyobb az arány. A jövő óvónőinek feladata a még jobb iskolai előkészíté­sen túl az esélyegyenlőtlen­ségek, a fejlődési lemaradá­sok felszámolása. A szakmai képzés mellett a társadalmi, a közéleti tevékenységre is felkészítik a jövő óvónőit. Az ünnepi beszédet köve­tően a 131 első éves — ma­A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága az alapszerveze­tekkel, a KÖJÁL egészség- nevelési osztályával karölt­ve minden esztendőben meg­tartja a munkavédelmi és az egészségügyi hónapot. Rákó­czi Ferenc, a KPVDSZ me­gyei titkára elmondotta, hogy az idén szeptemberben 79 megyei és munkahelyi rendezvény lesz. A felkészülést már május­ban megkezdték. A szakszer­vezeti bizottságok titkárait értekezleten készítették fel a tennivalókra, és körlevélben is felhívták a figyelmet az idősekkel való foglalkozás­ra, a téli felkészülésre, a szo­gyar anyanyelvűek Békés, Csongrád, Heves és Szolnok megyéből, szlovák és ro­mán anyanyelvűek az or­szág minden részéből — fo­gadalmat tett. Az ünnepi tanácsülés ke­retében került sor a kitün­tetéses diplomák átadására. Arany diplomát kaptak ket­ten, gyémánt diplomát egy 60 éve, vas diplomát két 65 éve végzett óvónőnek nyúj­tottak át.. Ugyancsak az ün­nepi tanácsülés keretében adták át a Szocialista Kul­túráért kitüntetést Dankó Er- vinnének, az intézet nyelvi és irodalmi szakcsoportja adjunktusának. Sz. A. ciális helységek karbantar­tására, az egészségügyi szű­rővizsgálatok megszervezésé­re, a kifizetett táppénzek vizsgálatára. A megyei események kö­zül kiemelkedik a békéscsa­bai Univerzál Áruház és a 100-as ABC kirakatában a Caola és a Fabulon testápo­ló szerek bemutatása, a ba­romfihús népszerűsítése. Nagy érdeklődésre tart számot dr. Lindner Károly professzor előadása. A sza­kácsok, a vendéglátóipari üzletek és az élelmiszerbol­tok vezetői elsajátíthatják a korszerű konyhatechnikát és táplálkozástudományt. A me­gyei egészségügyi napon filmvetítéssel egybekötött is­mertetés hangzik el a kör­Szorgos hét vége a földeken A mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói szorgalmas munkával jól kihasználták a szép, napsütéses, kedvező el­ső szeptemberi hét végén. A Hajdúságban összesen 171 ezer hektár termését taka­rítják be az őszi hónapok­ban. A nagyüzemekben meg­kezdték a burgonya szedését és ütemesen dolgoznak mint­egy 16 ezer hektáron a siló- kukorica betakarításán. Vas megyében, ahol a gaz­daságok különösen nagy ál­latállománnyal rendelkeznek, szervezett összefogással gyor­sították a silókukorica beta­karítását, s eddig az érté­kes takarmánynak mintegy 30 százalékát helyezték biz­tonságba. Gondos menetrend szerint használják a nagy teljesítményű silózógépet a celldömölki, a répcelaki és a rátóti termelőszövetkeze­tek. Munkához láttak a siló­betakarító gépek Fejér me­gyében, a Kisalföldöri, So­mogybán és még áz ország számos nagyüzemi gazdasá­gában is. Befejeződött az Európai Diabetes Társaság kongresszusa A humán inzulin — ame­lyet az emberi hasnyálmi­rigyből, génsebészeti eljárás­sal, baktériumok vagy ké­miai szintézis révén állítot­tak elő az utóbbi években — eredményesen használha­tó a cukorbetegség kezelésé­re. Az eddigi klinikai ta­pasztalatok azonban nem bi­zonyították, hogy hatáso­sabb, mint az állati erede­tű, nagy tisztaságú inzulin- készítmények — állapították meg az Európai Diabetes Társaság szombaton befeje­ződött kongresszusának részt­vevői. Dr. Magyar Imre profesz- szor, a Magyar Diabetes Tár­saság és a kongresszus elnö­ke Hetényi Géza professzor emlékére tartott előadásában az inzulinérzéketlenség vizs­gálatával foglalkozó tudo­mányos munkáinak eredmé­nyeit összegezte. A záróülésen Willi Gepts professzor, az Európai Dia­betes Társaság elnöke és dr. Magyar Imre, a Magyar Dia­betes Társaság és a kong­resszus elnöke a tanácskozás eredményeit összegezve meg­állapította: az üléseken el­hangzott 160 előadás, mint­egy 200 posterbemutató és a tudományos viták, a tapasz­talatcsere elősegítik a dia- betológia fejlődését, fontos gyógyászati problémák meg­oldását, tovább bővítették az európai diabetológusok kap­csolatát, együttműködését. nyezeti kultúráról, a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséről. Az alapszervezeti rendez­vények is gazdagnak ígér­keznek. Tizenhárom válla­latnál és szövetkezetben szakorvosok tartanak elő­adásokat a gyermeknevelés­ről, az alkoholfogyasztásról és a dohányzás ártalmairól, a véradás fontosságáról, a fogápolásról. Több helyen vitafórum lesz a munkavé­delmi szabályzatról, a bal­esetmentes közlekedésről, az anyagmozgatásról, a tisztál­kodásról és a testápolásról. Ezenkívül munkavédelmi ve­télkedőre, elsősegélynyújtó tanfolyamra is sor kerül. S. S. A magyar—finn kapcsola­tok az elmúlt időszakban sokoldalúan és intenzíven fejlődtek. A két ország együttműködésében jelentős szerepet játszik a nyelvro­konságon alapuló hagyomá­nyosan baráti viszony. A finn belpolitikai élet jelentős eseménye volt az ez év januárjában tartott rend­kívüli köztársasági elnökvá­lasztás, amelynek eredmé­nyeként Finnország történe­tében először került mun­káspárti politikus — Mauno Koivisto — a legfontosabb állami tisztségbe. A magyar —finn politikai kapcsolatok alakulását elősegíti az a tény, hogy a legtöbb nem­zetközi kérdésben azonos vagy egymáshoz közeli né­zeteket vall a két állam. A finn diplomácia arra törek- ' szik, hogy aktívan hozzájá­ruljon a térség békéjének, biztonságának és atomfegy­vermentességének megőrzé­séhez. Ezt célozza az északi atomfegyvermentes övezet létrehozására irányuló „Kek- konen-terv” is. Finnország közismerten aktív szerepet játszott az európai biztonsági, együtt­működési értekezleten, és az ott elfogadott záróokmányt egységes egésznek, az ab­ban foglaltak megvalósítását széles körű és hosszú távú folyamatnak tekinti. A je­lenlegi nemzetközi körülmé­nyek között ezért is különö­sen fontosnak tartják, hogy a madridi értekezlet ered­ményesen fejeződjön be. A madridi találkozón külön­ben — a magyar és a finn delegáció konstruktív együtt­működéseként — előterjesz­tették a kevéssé elterjedt európai nyelvek támogatá­sára vonatkozó közös ma­gyar—finn javaslatot. Finn­ország figyelemreméltó sze­repet vállal a leszerelési erő­feszítésekben. Ellenzi az új típusú fegyverek rendszer­be állítását és az euroraké- ták telepítését a nyugat-eu­rópai országokba, támogat minden olyan lépést, amely a fegyverzetek csökkentését eredményezi. A magyar és finn vezetők gyakori személyes találkozói nagymértékben hozzájárul­nak a kapcsolatok kedvező fejlődéséhez. Kádár János 1973- ban tett baráti lá­togatást Finnországban, s 1975-ben részt vett Helsinkiben az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszán. Kekkonen elnök 1963-ban nem hivatalos, 1969-ben és 1976-ban hivatalos látogatá­son járt Magyarországon. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke 1971-ben hiva­talos látogatást tett az ezer tó országában. Kalevi Sorsa 1974- ben, Lázár György pe­dig 1977-ben látogatott kor­mányküldöttség élén egymás országába. Parlamenti küldöttségek cseréjére 1972-ben került sor, majd 1977 októberében Veikko Helle parlamenti el­nök vezetésével hivatalos küldöttség látogatott Ma­gyarországra. Apró Antal, az országgyűlés elnöke 1980 no­vemberében viszonozta a lá­togatást. A két ország kül­ügyminiszterei is rendszeres kapcsolatot tartanak fenn, konzultációkat folytatnak. Hasonló az együttműködés a különböző minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői között is. A magyar—finn együttmű­ködést több államközi szer­ződés — például az 1959-ben kötött kulturális egyezmény, a vízumkényszer eltörlésé­ről 1969-ben aláírt megálla­podás — szabályozza. Á tíz­éves gazdasági, ipari és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési megállapodást 1974- ben írták alá. A magyar—finn külkeres­kedelmet az 1975-ben éled­be lépett szabadkereskedel­mi megállapodás a legkor­szerűbb elveken, a teljes diszkriminációmentesség alapján rendezi. Kiterjedtek, sokrétűek a magyar—finn társadalmi kapcsolatok. Az 1950-ben alapított Finn—Magyar Tár­saság Finnország egészére kiterjedően ápolja és ter­jeszti a hazánk történelmé­ről, kultúrájáról, -társadalmi életéről szóló ismereteket. A magyar—finn társadalmi kapcsolatok sajátossága a 16 testvérváros; közöttük hasz­nos, intenzív az együttmű­ködés. Kulturális kapcsolataink hagyományosak és széles kö­rűek. A nyugat-európai or­szágok közül elsőként Finn­országgal kötöttünk kultu­rális egyezményt. A két or­szág tudományegyetemein magyar, illetve finn lekto­rok tevékenykednek. Meg­állapodás született anya­nyelvi vendégtanári helyek létesítéséről az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen és a helsinki egyetemen. Ösztöndíj is segíti az egye-, térni hallgatók és kutatók együttműködését. Színvona­las színházi és zenei kap­csolatok alakultak ki. Finn költők és írók műveit nagy példányszámban adják ki hazánkban. Finnországban Petőfi és Ady születésének évfordulójára műfordítói versenyt rendeztek. Kima­gasló esemény volt 1973-ban a budapesti finn kulturális hét, illetve Helsinkiben 1975-ben a magyar kulturá­lis napok programsorozata. A magyar kultúra jelenlété­nek további elmélyítésére ad lehetőséget a helsinki Ma­gyar Kulturális és Tudomá­nyos Központ 1980-ban tör­tént megnyitása is. Kárpáti Miklós Műszaki napok a Szovjetunióban A Szovjetunióban ötödik alkalommal kerül sor szep­tember 20. és október 1. kö­zött magyar gazdasági és műszaki napokra. Az elő­adássorozat célja, hogy meg­ismertesse a szovjet szak­embereket a magyar gazda­sági élét aktuális kérdései­vel, elősegítse a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudo­mányos kapcsolatokat, fóru­mot adjon az együttműködés új formáinak és lehetőségei­nek felkutatására. A rendez­vény keretében műszaki jel­legű előadások hangzanak el, s városonként 18—20 referá­tumra kerül sor. Kulturális programok, így többek kö­zött filmbemutatók, a Győ­ri Balett előadásai, kiállítá­sok, gasztronómiai napok teszik színessé a rendez­vényt. A Medicor Művek ön­álló orvosi műszerkiállítás­sal, a Konsumex Külke­reskedelmi Vállalat belke­reskedelmi választékcsere ke­retében fogyasztásicikk-be- mutatóval jelentkezik a ren­dezvény idején. 0n miből csinálna kisvállalkozást? Pályázati felhívás A Békés megyei Tanács a termelés és a szolgáltatá­sok fejlesztésére pályázatot hirdet a jogszabályok által 1982. január 1-től lehetővé tett új vállalkozási formák létrehozására. Pályázni lehet minden olyan új vállalko­zási formával, amelyet 1982. augusztus 1-e után alakí­tottak meg, illetve amelyek megalakítására javaslatot (tervet) dolgoztak ki. A pályázaton egyénileg vagy cso­portosan bárki részt vehet. A benyújtott pályázat tartalmazza a tevékenységi kör részletes leírását, valamint azt, hogy a vállalkozás mi­lyen módon segíti a termelés vagy a szolgáltatás fejlesz­tését az adott területen. Az első helyre rangsorolt pályá­zat 3 ezer forintos, a második helyezett 2 ezer forintos, a harmadik pedig 1 ezer forintos pénzjutalomban ré­szesül. Nevezni lehet továbbá ötletekkel is, „Ön miből csinálna kisvállalkozást?” jeligére. Az ötletpályázatra benevezők azt írják meg, hogy mely területen látják szükségesnek a termelés és a szolgáltatások fejlesztését a megyében, s milyen formában lehetne ezen az új vál­lalkozási formákkal segíteni. A legjobb ötlet gazdája 500 forintos vásárlási utalványt kap. A további öt jó ötlet beküldője 100-100 forint értékű jutalomban részesül. A pályázatokat és az ötleteket legkésőbb 1982. szep­tember 20-ig kell a Békés megyei Tanács V. B. munka­ügyi osztályára, 5600 Békéscsaba, József Attila u. 4. sz. eljuttatni. Az eredményhirdetés az új vállalkozási for­mákat népszerűsítő börzén lesz, október elején. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat szocialista brigádjai­nak klubja szervezésében megrendezett hobbikiállításon 15 dolgozó mutatta Be munkáját, gyűjteményét — régi cserép­edények, levelezőlapok, kézimunkák, bélyegek, cigaretták, csigák, kagylók, dobozok. A klub a legszebb és legérdeke­sebb munkák, gyűjtemények gazdáit jutalomban részesítette. Jutalmat kapott Barna Istvánné, Arató Károlyné, Zsombok Imréné és Lukoviczki Györgyné Fotó: Veress Erzsi Hetvenkilenc rendezvény KPVDSZ munkavédelmi és egészségügyi hónap

Next

/
Thumbnails
Contents