Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

1982. szeptember 4., szombat NÉPÚJSÁG KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Magyar művészeti kiállítás Ausztriában Mátyás király és a reneszánsz X iScHALAftVIU; Schallaburg vára egy XVII. századi metszeten Schallaburg nevét a ma­gyar közvélemény nem is­merte eddig, s nem is cso­da: egy alsó-ausztriai hegy­tetőn álló magányos műem­lék, s nincs kapcsolata tör­ténelmünkkel. Mi okból tart­hat mégis igényt figyel­münkre? Schallaburg nevét ugyanis most már meg kell jegyeznünk: sokat fogjuk még emlegetni Ausztriáról való jó szomszédi kapcsola­tunk címén, de úgy is, mint egy fontos külföldi, magyar vonatkozású művelődéstörté- netti esemény színhelyét. Itt rendezték meg ugyanis a Corvin Mátyás és a rene­szánsz Magyarországon cí­mű kiállítást. A schallaburgi kastély eredetileg magánkézben volt, s míg a második világhábo­rú után a tulajdonviszonyok nem rendeződtek, az épület leromlott. Végül Alsó-Auszt- ria tartományi kormányzata vette át, és 19(18—■'74. között restauráltatta. Az elmúlt év­századoknak szinte vala­mennyi stílusa megtalálható benne. Az első falakat a ké­ső középkorban emelték, a fő épülettömb a 16. századból való. A lakóvár román, a kápolna gótikus, a-kert nta- nierista stílusú. Három bolt­íves kapu alatt jutunk be a nagy árkádudvarra: a kör­ben álló terrakotta kariati­dák között nincs ké^ egyfor­ma. A szomszédos kis ár­télykápolna tornya magaso­dik. A ríagyobb udvaron kö­zépen kút, a sarokban étte­rem. A várat gondozott lige­tek, kertek, tavak veszik kö­rül. Schallaburg reprezentatív tanácskozások, hangverse­nyek színhelye. De minde­nekelőtt kiállításoknak ad otthont: 1974-ben például az osztrák reneszánszt, -1980-ban a sumer, asszír, és babiloni művészetet mutatták be, jö­vőre a perui inka kincseket. Idén a Mátyás király kora­beli magyar reneszánsz em­lékeit állították ki: 23 te­remben 893 tárgyat. A leg­nagyobb anyag, amit eddig bemutattak; újabb helyisé­geket is megnyitottak e cél­ra. Mátyás királynak művé­szeteket, tudományokat, is­tápoló tevékenysége iskolai tananyag: tudjuk, hogy köl­tők, festők, történetírók, épí­tészek éltek udvarában, s hogy könyvtárának egy-egy megmaradt darabja ma vi­lághírű közgyűjtemények szi­gorúan őrzött kincse. De hogy a magyar reneszánsz és humanizmus ilyen szervesen simult bele ,a nagy európai művelődéstörténetbe, hogy ilyen sok és sokféle, ennyire kimagasló értéket teremtett, az meglepő a laikus számá­ra. Elképzelhető azonban, hogy a magyar reneszánszról itt összegyűjtött anyag, amelyhez hasonló gazdagsá­gú még sohasem volt együtt —, a szakembereknek is új­donságot jelentett: ' további kutatásokra ösztönzi őket. A 750 oldalas (két kiló súlyú), katalógus, amely részletes tárgyi leírások és színes ké­pek segítségévei végigkísér a kiállításon, számos rész- tanulmányt, összefoglalást is tartalmaz a korról, a kor művészetéről. Magyar részről egyébként többek között Klaniczay Tibor, Török Györgyi, Balogh Jolán, Má- lyusz Elemér neve fémjelzi a nagy vállalkozást. Ha azt írtuk, meglepő a kincsek ilyen tömege, nem voltunk egészen pontosak. Megható is. Joggal érezhe­tünk büszkeséget egy ki­emelkedő magyar történelmi személyiség tehetségének, al­kotó szellemének eredményét látva. A tankönyvek azt írják: Mátyás életműve nagyrészt megsemmisült, ami megma­radt, az is szétszóródott a világban. A kiállított tár­gyak alá írt rövid szövegek nemcsak arról tájékoztatnak, milyen nevezetéssége van annak a könyvnek, oklevél­nek, fegyvernek, ékszernek; arról is: honnan való. ki ad­ta kölcsön. A legtöbb ma­gyar és osztrák közgyűjte mények tulajdona, de műn cheni, bécsi milánói, londoni, vatikáni párizsi, New York-i és lichtensteini könyvtárak, múzeumok, levéltárak és magángyűjtők nevét is ol­vashatjuk. A kiállítás renedezése mintaszerű. Egyrészt temati- kai csoportosításban, más­részt időrendi sorrenedben közli anyagát. Minden új egység előtt (történelem, iro­dalom, építészet, stb.), rövid tájékoztató. Szöveg csak a legszükségesebb. A tárgy beszél. Mátyás visegrádi pa­lotájának vörös márvány- kútja, miseruhák Esztergom­ból, Mátyás és Beatrix fe­hér márvány portréja, Hu­nyadi János és Kapisztrán János olajképe, Bonfini Re- rum Ungaricarum Decadese. Bonfini Cronicája, a Túró- czy-krónika. Mind-mind ere­detiben. A reneszánsz építé­szet szép magyarországi em­lékeiről — Máré, Vajdahu- nyad váráról, Egerről, Sáros­patakról, Pannonhalmáról, Siklósról pedig fényképeket látunk. A kiállítás novemberig tart nyitva — az anyag egy ré­szét jövőre, Budapesten is bemutatják. Addig is: az Ausztriába látogató, vagy átutazó magyar túrista — ha teheti — látogassa meg Schallaburgot. Nincs hír arról, hogy utazási irodáink szerveznének oda programot, tanácsunk tehát az egyéni túristáknak szólhat. Ne ke­ressék térképen a kastélyt: még az osztrák autóklub részletes térképén sincs raj­ta. Amikor az E 5-ös autó­sztrádán elhagyjuk a St. Pölten-i elágazást és jobbra feltűnnek a melki apátság falai, balra a hegyoldalban meglátni Schallaburg tor­nyát. Melknél kell letérni az autópályáról: innen hat kilométeren át sárga tábla segíti az autóst a kastély be­járatáig. A tárlat naponta 9—17 óra között tart nyitva. A belé­pő 30 schilling, az úgyneve­zett családi belépő (szülők és két gyerek): 60. A csoportos látogatók, a diákok és a ma­gyarok kedvezményt kapnak. Gárdonyi Béla kádudvar boltívei fölé a kas­Csorba Győző: Szieszta Napközben olykor elálmosodom; ledőlök, s már aludnék is, de nem, de nem megy addig, míg lábujjhegyen nem jő a Kedves (szinte úgy oson), s be nem takar. Félébren figyelem, majd boldogan csukódik két szemem. A Pálóczyak síremléke Sárospatakon XV. századi ezüstkehely Katona Judit: A bökényi temetőben Vajon milyen keresztet rejtegetsz burjánzó rózsabokor? Élő sem több Bökényben, mint halott, hol ősi, időtlen békesség honol. Buja enyészet pókja szövöget, virágok torkát szorítja a gyom, hús rögök alatt ősök alszanak, nemzetségében mind egy és rokon. Ez árvaságban állok most magam pléhkrisztust nézve, dőlt fejfák között sötét harangláb őrzi az eget s csak néha kondul, viharok előtt. Ez árvaságban minden pusztul itt toklásza száll a nyárnak, mag pereg, konok haraggal áll s csak nő a gaz. Rózsabokor, vajon kit rejtegetsz? ' Madonna-relief 1526-ból

Next

/
Thumbnails
Contents