Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

NÉPÚJSÁG qßmü&B'/ ,.9S ledmatqasg ,S8ßI il képzőművészeti világhét eseményei Szeptember 27. és október 3. között ismét megrendezik a képzőművészeti világhét eseménysorozatát, amelynek magyarországi programjait 1979 óta a „Művészet a vál­tozó világban” jelszó hatá­rozza meg. Ennek részeként az idei rendezvényeket a Képzőművészeti Alap a „Mű­vészet a társadalomért” je­gyében szervezi meg. Mint az közismert, a képzőművé­szeti világhét elsődleges fel­adata az alkotók közönség- kapcsolatának kialakítása és elmélyítése, a vizuális neve­lés területein tapasztalható jelentős mérvű lemaradá­sunk enyhítése, megszünte­tése. Az országos megnyitót szeptember 27-én a csepeli munkásotthonban rendezik meg. Békés megyében szinte minden településen valami­lyen kiállításra, előadásra, művész-közönség találkozóra várják majd az érdeklődő­ket. A gyulai járásban Dobo­zon 27-től a kétegyházi nyá­ri alkotótábor anyagából rendeznek kiállítást. A köz­ségben aszfaltrajzverseny is lesz a gyerekeknek, az ifjú­sági klub pedig műveltségi vetélkedőket rendez. Eleken jubileumi emlékkiállításra kerül sor a 35 éves évfor­dulóját ünneplő népi együt­tes összegyűjtött anyagából. Kétegyházán, a művelődési házban Kalcsó József fes* tőművész kiállítását láthat­ják az érdeklődők. Az orosházi járásban Gá­doroson, szeptember 20. és 30. között a szegedi tanár­képző főiskola növendékei­nek képzőművészeti kiállítá­sát rendezik meg. Békés- sámson vendége lesz az oros­házi festők alkotóközössége a hónap utolsó napjától. A mezőkovácsházi járás­ban, Mezőhegyesen Búza' Barna szobrászművész ki­állítását rendezik meg, amelynek megnyitóját kö­vetően — szeptember 27-én. 17 órakor — az alkotó talál­kozik közönségével is. Bat­tonyán Kiss György buda­pesti szobrászművész alkotá­saival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A dombegy­háziak 29-én Koszta Rozália festőművésszel találkoznak. A szarvasi járásban, Csa- bacsüdön az orosházi festők gyűjteményes tárlata várja az érdeklődőket. Orosházán — a korábbi évekhez hasonlóan — szep­tember 26-tól a művelődési központban a nyári képző- művészeti szaktábor tárlatát rendezik meg, majd az anya­got vándorkiállítás formájá­ban mutatják be a járás ki­sebb településein. Gyulán, a Dürer-teremben a battonyai kiállítást meg­előzően Kiss György alkotá­saival szeptember 17-től is­merkedhetnek meg a Körös­parti város művészetkedve­lői. A képzőművészeti világ­hét zárásaként, október 4-én a Várbarátok Körének évkö­zi ülésére is sor kerül. Szarvason, a haltenyésztési kutatóintézetben Alfons Mucha csehszlovák festőmű­vész alkotásaiból rendeznek reprókiállítást. A felsoroltakon kívül ter­mészetesen még igen sok, ér­deklődésre számot tartó program várja megyénk te­lepülésein az érdeklődőket. (N. L.) Szakszervezeti A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága csütörtökön meg­tartott ülésén tárgyalta jövő évi munkatervét, majd ezt követően az ülésen részt ve­vő dr. Prieszol Olga, az MSZMP Központi Bizottsá­gának a tagja, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének főtitkára javaslatot terjesz­tett a bizottság elé Pdgyoga Lajosnénak, a megyei bizott­ság titkárának érdemei elis­merése mellett történő fel­mentésére a titkári tisztség és megyei bizottsági tag­sága alól, tekintettel nyug­díjjogosultságára. Pagyoga Lajosné 42 éves munkavi­szonnyal rendelkezik, amely­ből 12 évet jelenlegi funk­ciójában töltött el. A főtit­kár javasolta továbbá, hogy helyébe a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bi­zottságának tagját, Mokrán Jánost, aki jelenleg a me­gyei pártbizottság munka­társa. válassza meg titkárá­ul. A megyei szakszervezeti bizottság mind a munkater­vet, mind a főtitkári javas­latot — vita után — elfogad­ta, és egyben elismerését fe­jezte ki a leköszönő titkár eddig végzett munkáját ille­tően. A személyi döntés 1982. október 1-étől lép hatályba. hírek A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksé­ge pénteki ülésén megtár­gyalta a lakásépítés és la­kásgazdálkodás helyzetének tapasztalatait a megyei NEB vizsgálata alapján. Szilágyi Ilona, a közgazdasági osz­tály vezetője, a napirend elő­adója a jelentés szóbeli ki­egészítőjében hangsúlyozta a téma fontosságát, tekintettel széles körű -szociálpolitikai hatására. Konkrét javasla­tokkal egészítette ki a NEB megállapításait és hívta fel a figyelmet a leginkább problematikus területekre. Az elnökség tárgyszerű, élénk vitában alakította ki állásfoglalását, amelyben Sprőber József, a megyei pártbizottság munkatársa is részt vett. Az elnökség kife­jezte igényét, hogy a végle­ges állami döntés előtt a té­mát ismét áttekintse. A továbbiakban értékelte az elnökség az elmúlt tan­évben folyt szakszervezeti tömegpolitikai és tisztségvi­selői oktatás megyei tapasz­talatait, amelyről dr. Futó Sándor, az SZMT osztályve­zetője tájékoztatta az elnök­séget. Végül Irházi Lajosné vezető titkár számolt be az elnökségnek a két ülés kö­zött végzett titkársági mun­káról, történt eseményekről. —g— Pályázati felhívás! Kérünk egy sztorit! A Magyar Népművelők Egyesülete és a Művelődésku­tató Intézet pályázatot hirdet hivatásos és nem hivatá­sos népművelők részére. Pályázni lehet olyan rövid, leg­följebb 10 gépelt oldal terjedelmű — a népművelés gyakorlatáról, a szakmáról, a közönségről, a „hivatal packázásairól" szóló — történetekkel, amelyek valósá­gos eseményeket írnak le, tárgyuk a művelődésügy bár­mely szelete, s amelyek jellemzőek és érdekesek. A beérkező írásokat szakmai zsűri fogja elbírálni. A pályadíj — minőségtől függően, de terjedelemtől függetlenül — 1000—2000 forint. A pályadíjak számát a kiírók nem korlátozzák: az arra érdemes műveket mind jutalmazzák. A pályadíj egyúttal szerzői honorárium: a legértékesebb írásokat ugyanis önálló kötetben fogják megjelentetni. A pályázat jeligés. A nevet, a foglalkozást, a beosz­tást, a lakcímet zárt borítékban kérik feltüntetni. Bekül­dendő: három gépelt példányban a Magyar Népművelők Egyesülete címére: 1251 Budapest, Corvin tér 8. A bekül­dési határidő: 1982. december 3Í. Battonyán, a művelődési központban szeptember 30-ig lát­hatják még az érdeklődők Kiss György festőművész kiállí­tását Ötezer százalékos fejlődés Mitől jó a háztáji Okányban? Az okányi Haladás Tsz-re a Magyarország című politi­kai hetilap egyik legutóbbi száma országosan is felhív­ta a figyelmet. Ezt a közös gazdaság a háztáji gazdálko­dás eredményes megszerve­zésével vívta ki. Az idézett lap szerint 1976-ban — ab­ban az esztendőben, amikor a község kis szövetkezetei egyesítették erőiket — mind­össze 1 millió forint értékű árut állítottak elő a kisgaz­daságokban. Az elmúlt esz­tendőben viszont ez a szám már megközelítette- az 50 milliót úgy, hogy sertésből 8 ezret, szarvasmarhából 600— 700-at hizlalnak meg egy- egy esztendőben az okányi- ak. A háztáji termelés ötezer százalékos fejlődéséhez egyébként a közös gazdálko­dás stabilizálódása teremtet­te meg a megfelelő hátteret. A korábbi években vesztesé­ges termelőszövetkezet 1980- tól lábra állt, a megújult, megfiatalodott vezetés irá­nyításával az ötszáz dolgozó tsz-tag sikerrel birkózik meg a legnehezebb feladatokkal is. Azt ugyanis tudni kell, hogy a 6500 hektáros gazda­ság eíég' sokat kínlódik a vízzel, az idén a búza 3 ezer hektárján 4 millió forint árbevételt rabolt el a belvíz, amely összességében 1600 hektárt károsított az 5700 hektár szántóból: ezer hek­táron a kukoricát, 330 hek­táron a napraforgót — ez a növény teljes vetésterületé­nek egyharmada — 240 hek­táron pedig a kukoricát — ugyancsak a kultúra termő- területének egyharmadát — pusztította. Akárcsak a háztájiban, a közösben is az állattenyész­tés az, amely képes többlet- termeléssel a növénytermesz­tést ért veszteségeket ellen­súlyozni. Nagy eredmény a Haladás Tsz-ben, hogy vég­re sikerült elejét venni a csirkehizlalás teljesítményét tavaly erősen lerontó elhul­lásoknak, s ezzel egy idő­ben növelni az értékesített csirkék átlagsúlyát. Ennek eredményeként az idén 400 ezer másfél kilós hízóbarom- fit-adhatnak el, szemben az elmúlt évben elért egy kilo­gramm 20 dekagramm átlag­súlyokkal. Többlet árbevételre szá­mítanak a juhászatból is, ahol az év eleji 2100-as anya­állományt új falka beállítá­sával 2500-asra növelték, a 200-as tehenészetből pedig mintegy 6 százalékos ho­zamtöbbletet remélnek. K. E. P. Szeptember 23-án, csütörtökön este 6 órakor rendezték meg az első lakótelepi irodalmi estet a békéscsabai Szabó Pál té­ri általános iskola mozitermében. Az esten Pécsi Ildikó szín­művész adta elő „Szerelem” című műsorát, melyben közre­működött Aldobolyi Nagy György is Fotó: Fazekas László „Maga a történelem” Dobozy Imre halálára „Mindenki csak egyszer él. S ez a számtalan egyszeri élet maga a történelem. Ta­pasztalataim birtokában át­adhatok-e valamilyen életre­ceptet az ifjúságnak? Ilyet én sajnos nem tudok. Talán csak a javallat első szavát ismerem: kötődni” — mondta egy interjúban négy évvel ezelőtt. Dobozy Imre egész életé­nek, egész irodalmi működé­sének a kötődés volt a kulcs­szava. A kötődés a családhoz, a nemzethez, a vállalt esz­mékhez, amelyek egymást át­szőve közösséget alkottak számára. A közösséghez'való ragaszkodás, a közösség aka­rása talán számlázásával, s íiatalkori élményeivel ma­gyarázható. 1917. október 30-án szüle­tett Válón, szegény emberek fiaként. 1942-ben besorozták katonának; 1944-ben átállt a partizánokhoz, s a Vörös Hadsereg oldalán részt vett Buda felszabadításában. 1945- ben a budái járási pártbi­zottság titkára lett, később a Szabad Föld és a Szabad Nép munkatársa. 1961-től 1963-ig az Élet és Irodalom főszer­kesztője, majd a Magyar írók Szövetségének főtitkára. 1975-től tagja volt a Köz­ponti Bizottságnak. 1975-től 1981-ig az írószövetség el­nöke, haláláig az írószövet­ség elnökségének tagja volt. Lassan érlelődött Benne saját igazi műfaja. Első pró­zai művei az új falu életé­ről szólnak. Mint újságíró hosszú éveken át járta a falvakat, ekkor ismerte meg teljes mélységében a pa­raszti világot, amely életmű­vének egyik kristályosodási pontja lett. Érdeklődése azonban egy­re inkább a közelmúlt ma­gyar történelme, elsősorban a II. világháború felé fordult (Kedd, szerda, csütörtök; A tizedes; Eljött a tavasz). A magyarság háborús szerepé­nek megítélése izgatta, mint annyi más kortársát is. E művei- fontos adalékul szol­gálnak önértékelésünkhöz, nemzeti tudatunk pontos, ki­alakításához. Közelmúltunk történetéből emellett legin­kább az ellenforradalom fog­lalkoztatta. Első drámája, a Szélvihar éppen az ellenfor­radalom tragikus eseményeit ábrázolta Versekkel kezdte, aztán el­beszélésekkel, regényekkel, drámákkal folytatta. Né­hány emlékezetes film forga­tókönyvét is ő írta. Legis­mertebbek: A tizedes meg a többiek, a Tegnap és a Zá­por. A sok műfajú Dobozy Im­rét összefogó központi erő a közéletiség volt, amely he­lyett ő szerényen és nagyon tudatosan a. kötődés szót használta. Most, amikor el­jön a mérlegkészítés ideje, életművét minden bizonnyal közéletiségéből kiindulva fogják elemezni az irodalom- történészek. Élete az igazi közéletiség példája volt. Gy. L. A Béke és Szocializmus írja A Szovjetunió megalaku­lásának közelgő 60. évfordu­lója alkalmából megjelenő sorozat újabb cikkét Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB 'póttagja, a KB titkára írta a lenini nemzetiségi po­litikáról és e politika nem­zetközi jelentőségéről. „Milyen jövőt akarunk?” címmel közli a folyóirat Ezekiasz Papajoannunak, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja főtitkárának írását. René Urbany, a Luxemburgi KP elnöke „Mi történik a munkásosztállyal?? című írá­sában azt elemzi, milyen változások történtek a tőkés országokban ’a dolgozók tu­datában, érdekviszonyaiban. A Reagan-ellenes front programját ismerteti cikké­ben James West, az USA Kommunista Pártja PB tag­ja. „Az általános és a külö­nös a latin-amerikai és a ka­ribi forradalmi folyamatban” címmel Havannában nem­zetközi tudományos konfe­renciát rendeztek. A folyó­iratban összefoglalót olvas­hatunk az itt elhangzottak­ról. „Az évszázados elmara­dottságtól a tudás magasla­táig” címmel jelent meg Damdinzsavin Majdarnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB tagjának írása, amely azt elemzi. hogyan tört be a tudományos-tech­nikai haladás az egykor el­maradott országba. A Viet­nami KP V. kongresszusán a Béke és Szocializmus meg­bízásából Lipkovics Károly. az MSZMP képviselője vett részt Vitalij Mojevvel, a szerkesztőség munkatársával. Vietnami tapasztalataikról, benyomásaikról riportban számolnak be. ___________________________—• Vezetéstechnikai verseny a Volánnál (Tudósítónktól) A hét végén pénteken egész napos rendezvény kere­tén belül rendezte meg a Vo­lán 8-as számú Vállalat az energiafogyasztásban eddig legjobb eredményeket elért mintegy 20 dolgozója részére a vezetéstechnikai versenyt. ^ pénzjutalom mellett az el­ső két helyezést elért ver­senyző részt vehet és kép­viselheti a Békés megyei szí­neket az október 7-én, 8-án Miskolcon megrendezett or­szágos vezetéstechnikai ver­senyen, ahol már az ország legjobb volánósai mérhetik össze tudásukat. Péntek reggel Vándor Pál, vállalati igazgató nyitotta meg a versenyt, beszédében kiemelte, hogy az energia­takarékosság rendkívül fon­tos a közúti közlekedésben, és szinte az egész világon kulcskérdés az energiahely­zet. A megnyitó, valamint a versenyszabályok ismerteté­se után hozzáláttak a ver­senyzők a feladat megoldá­sához, ami két részből állt: egyszer benzines üzemű ZIL tehergépkocsival, egyszer gázolaj üzemű Skoda teher­gépkocsival kellett egy meg­határozott időn belül minél kevesebb üzemanyag fel- használás mellett egy bizo­nyos távolságot megtenni. Ugyanezen feltételekkel má­sodikként rutinfeladatokat kellett -megoldani. A végleges sorrend dél­után a rutinfeladatok elvég­zésénél dőlt el. A késő dél­utáni értékelésnél az első két Versenyző, aki bejutott az országos döntőbe: Szép­laki Ferenc Békéscsabáról és Pataki János Szarvasról, de elmondható, hogy valameny- nyi versenyző jól megállta a helyét. A rendezők hasznos­nak értékelték a versenyt, és a jövőben is tovább kíván­ják folytatni, mert mint ed­dig is, most is kiderült, hogy a helyes vezetési technika megválasztásával vannak még tartalékok a gépjármű- vezetők „lábában”. B. -F.

Next

/
Thumbnails
Contents