Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

1982. szeptember 25., szombat Hazai tájakon Vörösberény rejtélyei Sütés-főzés olcsón és jól Röviden FÉMDOBOZ HELYETT MŰANYAG Amerikai szakemberek* az­zal kísérleteznek, hogy a kon. zerveket fémdoboz helyett műanyag dobozba töltsék, s úgy hozzák' őket forgalomba. Az ötlet 'megvalósítható, mert ma- már vannak olyan műanyagok, amelyek jól el­viselik* a hőkezelést, a szi­lárdságuk is megközelíti a fémét. Az ételt tartalmazó műanyag dobozba töltsék, s fémdobozokhoz hasonlóan — nem kell mélyhűtőben tárol­ni, s az ennivaló a felhasz­nálás előtt magában a mű­anyag dobozban is felmele­gíthető. Ize megközelíti a fagyasztott ételekét, s nincs úgynevezett „fém íze”. A szakemberek azonban nem látják még világosan, me­lyik anyaggal — a konzerv­doboz fémlemez anyagával vagy a műanyag zacskó olaj­kémiai származékú anyagá­val — indokolt-e a jövőben takarékosabban gazdálkodni. LOVAK DAGANATA Ismeretes,, hogy a lipicai lovak, de más társaik is, amelyek koromfekete csikó­ként jönnek a világra, idő­vel szürkévé válnak. Az ilyen lovak nagy hányada melanó- mában (a melanin nevű, a bőr, a szőr, a haj festék­anyaga áltai okozott, rossz­indulatú daganatban) meg­betegszik, bár a betegségbe nem nusztul bele. Mivel ilyen bőrdaganat emberen is tá­madhat, mégpedig többnyire a 30—60 'életév között, egy bécsi kutatócsoport megkí­sérli földeríteni azt a me­chanizmust, amely a lovak­ban elhárítja a betegség sú­lyos következményeit. A szakemberek remélik, hogy ez az ismeret hasznosítható lesz az embert sújtó rossz­indulatú daganatok leküzdé­sében is. Manapság mind többen be­léptünk a takarékoskodó háziasszonyok sorába; egyre jobban kalkulálunk pénzzel, idővel, hiszen az utóbbi is pénzt ér, azaz szabad időt. S ha a konyhai munkák szervezése ügyes, egy idő­ben intézzük el például a gépbe nem való holmik kézi mosását, és egy finom, ugyanakkor kevésbe kerülő ebéd elkészítését valamelyik hétvégi délelőttön, mintegy 3 óra alatt. Tehát még csak korán sem kell kelni. A menü: tejfölös zöldbab­leves és aranygaluska, de ahogy haladunk az őszbe, a zöldet felváltja a szárazbab. Egyik leves sem költséges, mégis ízletes, tápláló. Készí­tésük közismert. Az arany- galuskától a kezdő háziasz- szonyok félnek, kelt tésztát általában csak a mama szo­kott csinálni, ő is mind rit­kábban, s így alig van mód megtanulni. Azért írom le részletesebben. Egy tojás sárgáját, egy te- tejes evőkanál kristálycuk­rot, két jó csipetnyi sót, dió- nyi puha vajjal vagy marga­rinnal elkavarunk, s fél li­ter langyos tejjel kevergetve fölengedünk. Majd elkezd­jük a lisztet hozzáadni és az élesztőt. Attól függően, hogy lassabb vagy gyorsabb ke­lést akarunk, 3 vagy 4 deka élesztőt morzsolunk el elő­zőleg fél deci langyos víz­ben. Nagyon fontos, hogy a víz se meleg, se forró ne le­gyen, mert akkor tönkrete­szi az élesztőt, és a tészta soha sem fog megkelni. In­kább hideg vizet használ­junk. Amint egyre több liszt kerül a tésztába, a kavarás- ról áttérünk a verésre, egé­szen addig, míg az eldolgo- zástól hólyagos masszát ka­punk, könnyűt és puhát, ami a kézhez sem ragad már. Eddigre olyan 85—90 deka lisztet használtunk el, s a kevés maradék jó lesz a lisztezéshez. A letakart tésztát körülbe­lül 1 óráig kelni hagyjuk, ez idő alatt nyugodtan lehet más munkát végezni, közte a 15 deka dióbél törését is, amelyhez 15 deka porcukrot vegyítünk. Ha a tészta meg­kelt, gyúródeszkára tesszük, kézzel egy kicsit kihúzgál- juk, s fánkszaggatóval apró félholdakat metszegetünk ki belőle. Mindegyik alját be­lemártjuk az olvasztott, de nem forró zsírba, s egymás mellé rakjuk az előre kizsí­rozott 4 literes lábas aljára, amelyet előbb kerekre vá­gott fehér papírral kibélel­tünk. Ha ez készen van, a galuskákból körberakva a perem következik, majd ezen belül egyenletesen el­osztjuk a diót, s rá kisebb távolságokban egy-egy pötty baracklekvárt. S az egészet megint csak mártogatott ga­luskákkal lefedjük, és kelni hagyjuk a lábosban egy jó fél órát. Ez alatt a maradék tésztából valamilyen tölte­lékkel kiflit készítünk, egy nagy tepsire való lesz belő­le. •* A sütést 20 perces előme­legítés után kezdjük. Az aranygaluskát előbb 10 per­cig nagy lángon, majd 20-ig takarékon sütjük, s ez alatt valóban aranybarna, kívül ropogós, belül puha lesz. így forrón tálaljuk ezt a gyer­mek és felnőtt által oly ked­velt finomságot, amely, ha mindent összeszámolunk sem kerül többe 30—32 forintnál, a tepsi kiflit is beleértve. S négytagú család esetén nem­csak az ebédet szolgálja ki. Vass Márta lített „parochiális egyháza”. Létét tulajdonképpen az oly sokat emlegetett veszprém- völgyi apácáknak köszönheti, akiknek alapítólevele 48 vö- rösberényi „füst”_ről — mármit háztartásról — be­szél. Ez a félszáznyi „füst” hozzávetőlegesen 250—300 embert jelenthetett, amely népesség már akkora volt, amely tényleg megérdemelt egy külön templomot. Hogy mikor, s hogyan for­málták át, toldották meg az eredeti román stílusú épít­ményt gótikus elemekkel, most hadd ne firtassuk, ha­nem szóljunk ismét a helybé" liek sorsának alakulásáról, amely szükségszerűen a nagyvilág mozdulásait kö" vette. A legfontosabb válto­zások egyikét a reformáció hozta, amikor az addig kato­likus herényiek is fölvették a kálvinista hitet. El lehet képzelni, micsoda lelki — és A szocialista brigádoknak ajánljuk Igazán meg lehet érteni azokat a turistákat, akik a Balatont és Veszprémet ösz- szekötő úton jönnek-mennek. hogy egyvégtében teszik meg azt a tíz-egynéhány kilomé­tert, hisz aki a tó felé igyek­szik, az minél előbb fürödni akar, aki viszont a városba tart, azt a vásárlás vagy a nézelődés szándéka hajtja, így aztán a legtöbb jármű megállás nélkül gurul át a Balatonalmáditól északra — a térkép szerint 2,5 km- nyire — fekvő Vörösberé- nyen. Pedig megéri, hogy megáll­junk ott, és utánajárjunk históriájának, meg mindan­nál a látványnál, ami a hely­bélieket és az egyelőre-még csak kevés számú látogatót gyönyörködteti. Próbáljuk meg legelőbb kibogozni, honnan bukkant elő ez a szép dallamú, nyu­godt ritmusú — nyilvánvaló­an két tagból összeforrott — földrajzi megnevezés: Vörös­berény. Szófejtésünkben nem ki­sebb szaktekintély, mint ki­váló nyelvtudósunk, Pais De­zső siet segítségünkre, aki fölismerte és bebizonyította, hogy e falunév török erede­tű. A berény török-oszmán nyelvből származik, a birik (ez annyit tesz, mint eggyé- válni, egyesülni) kifejezésre vezethető vissza. S ha meg­gondoljuk, hogy csupán ott, a Balaton környékén még hány más Berény — Kis- és Nagyberény, Balatonberény, Iharosberény stb. — találha­tó. máris láthatjuk, hogy voltaképpen a közösség, köz­ség fogalom jelölésére hasz­nálták ezt a kitételt. (Hogy Vörösberény tényleg mennyi­re török nevű, azt egyértel­műen bebizonyítja .legelső okleveles említése, amely így hangzik: Zagarbrüen. A za- gar — zaar — ugyanis any- nqi, mint vörös, vörhenyes, tehát olyan színű, mint az a permi vörös homokkő, amely a környéket máig oly jelleg­zetesen téglaárnyalatúra szí­nezi.) No, de elég az etimológiai tudálékoskodásból, lássuk most már azt. ami miatt jól teszi, ha megszakítja útját a vándor. Ez egy ritka értékes és régi templom: Szent Már­ton XI—XII. században már biztosan meglevő, az okleve­lekben először 1297-ben em­Szépen helyreállítva várja a látogatókat... bizonyára nemcsak lelki — tusakodással járt ez a hit­váltás a veszprém-völgyi apá­cák jobbágyainak, szolgálói­nak körében, akik még arra is bátrak voltak, hogy Szent Márton „parochiális egyházá­ból” az oltárokat és más dí­szes berendezési tárgyakat kitegyék, a falidíszeket pedig bemeszeljék. Sőt, még egy védőfalat is vontak a temp­lom köré, amikor az ellenre­formáció beköszöntésével a helytartótanács vissza akarta adatni az épületet a katoli­kusoknak. Pillantsunk csak a mellékelt képre, s láthatjuk, hogy nem akármilyen ez a védőfal: itt is, ott is lőrések sötétlenek rajta. Műemlékvédelmünknek há­la, ma szépen helyreállítva magaslik kicsiny dombján a vörösberényi református templom. Épen s tisztán vár­ja a múltba feledkezni vágyó látogatók — egyelőre, sajnos, csak gyér számú — seregét. Igaztalanok lennénk azon­ban. ha említetlenül hagy­nánk Vörösberény másik, szintén műemlékértékű (ka­tolikus) templomát. Freskói sokáig művészettörténeti ta­lányoknak számítottak. Stí­lusjegyeik után számosán idősebb Dorffmeister István műveinek vélték e faliképe­ket, egészen addig, amí^ elő nem került a kiváló termé­szettudósnak, Kitaibel Pál­nak az útinaplója, amelyből megtudhatta az utókor, hogy a piktor egy bizonyos Pucher Xavér volt. Hogy kit tisztel­hetünk e nyilvánvalóan te­hetséges férfiúban? Erre vo­natkozóan alig-alig vannak adataink. A szakirodalom szinte semmit nem tud róla, csupán az biztos, hogy Veszp­rémben és néhány környék­beli faluban is dolgozott.' (Szignált képe egyes-egyedül Szentgálon van.) Még Hor­váth József, a falu monográ­fiájának tudós szerzője is csak annyit tudott kiboga­rászni a Veszprémben őrzött halotti anyakönyvből, hogy Pucher Xavér egy „insignis pictor”, azaz jeles festő volt. Nemcsak nézni- és emlé- keznivaló akad tehát az egy­kori Zagarbrüenben, hanem művészettörténeti rejtvény is. Lehet fejtegetni... A. L. A Népszava Lap- és Könyvkiadó a közelmúltban megjelentette a „Mi vilá­gunk” című sorozatának leg­újabb kötetét. A korszerű is- ■ meretterjesztés népszerű so­rozata olyan olvasmányél­ménnyel szolgál, amely nem­csak a témában ad új befo- gadnivalókat, hanem általá­nosan is szélesítheti, mélyít­heti a tanulni vágyók isme­reteit. 1 A Népszava tetszetős, fü­zetének bevezető írása, amely dr. Marjay Imre tollából származik, különös világba vezeti az olvasót. A szerző néhány nyomott oldal terje­delemben bemutatja az el­múlt századok leghírhedtebb hamisításait. Az eredetiket másítok történetei nemcsak bepillantást engednek egy le­tűnt világ erkölcsébe, szelle­miségébe, hanem olyan isme­retekkel is szolgálnak, ame­lyek napjainkhoz is szólnak, ám nem szerepelnek a tan­könyvben . .. A hamisítás történetét a szerző az egyiptomi történe­lem kevésbé ismert esemé­nyeinek bemutatásával kez­di: érzékeltetve, hogy ebi­ben az időben a hamisítás mozgatója a hiúság és a hatalomféltés volt... Egy példa: III. Thotemsz (i.e. 1490—1436) trónra lépése után elődjének, Hatsepuszt- nak minden hátrahagyott holmijából ki^akartatta, el­tüntette a tulajdonos nevét, és mint hatalmon levő, a magáét tüntette fel. Ez hami­sítás volt a javából. Ma már mások a megtévesztések. Egyiotomban se szeri se szá­ma azoknak a hamisítvá­nyoknak, amelyeket a hiszé­keny turistáknak készítenek és eredetiként tüntetnek fel. A középkor sem volt „ha­misítatlan” — hamisításainak száma alig számba vehető. Talán a szentek csontjaival volt a legtöbb manipuláció. A szent viszonylag kevés volt, de annál kevesebb volt a csontja . .. így az arcátlan hamisítók megfékezésére ült össze a lateráni zsinat 1215- ben, amely elrendelte, hogy az ereklyéket a pápa engedélye nélkül tilos forgalomba hoz­ni, illetve a templomban el­helyezni ... Űj_kor: új hamisítás. Mar­jay Imre a dollárhamisítás­ról is tud újat mondani. A szerző megemlít egy zsenit, aki olyan dobozt konstruált, amely 24 óránként ontotta a bankjegyeket. Bár a műkö­dése egy kicsit különös volt- A hamisító, akiket rászedett: nem lettek milliomosok. A Mi világunk legújabb számából kiderül, hogy a Mona Lisa számos gazdag hálószobáját, szalonját dí­szíthette eredetiként. Volt idő, amikor mindenki őt kí­vánta. Egy ügyes szélhámos elhíresztelte, hogy már nincs is az igazi Mona Lisa, mivel szemfüles gengszterek elra­bolták — tehát a hamisat mindenki eredetiként vette meg. Ez is Mona Lisa és a ' rászedettek története . .. Ismerjük-e nyelvünk min­den árnyalatát, tudunk-e he­lyesen, szépen magyarul? A templom védőfala (Cservenka Imre felvételei — KS) Mikor mit vétünk nyelvünk ellen? A Mi világunk leg­újabb számában e kérdésre szakértőtől kaphatunk vá­laszt. A nyelvművelő számos gyakorlati kérdésre ad vá­laszt, és továbbgondolásra ér­demes problémákat tesz köz­zé. Nyelvművelés, és ez igen jó dolog, ma már közüggyé válik. A biológia tájaira kalauzol el a Mi világunk füzet egyik záró írása. A biológia napja­inkban nemcsak népszerű tu­domány, hanem az embertu­dományok egyik alapja is. A humángenetika szerepét, je­lentőségét népszerűén a szer­ző úgy mutatja be, mint az emberi öröklődés tudomá­nyát. A Mi világunk című fü­zet lapjain valóban a mi vi­lágunk tárul fel. Kiderül, hogy megismerhető, hogy távlataiban egyre inkább megismert, valóban a mi vi­lágunkká válhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents