Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

NÉPÚJSÁG Két malomkő között „Siralomvölgy” — számokban 1982. szeptember 25., szombat fl bécsi látogatás Ismét magas szintű esz­mecserével gazdagodnak a magyar—osztrák kapcsola­tok: dr. Bruno Kreisky kancellár meghívására Bécs- be utazik Lázár György mi­niszterelnök. A folyamatos­ság kifejeződése lesz ez a né­hány nap, annak jele, hogy a két ország viszonya töretlen, kiegyensúlyozott, fejlődőké­pes. Annál is inkább érde­mes ezt hangsúlyozni, mert nem olyan időket élünk, ami­kor ezt természetesnek és megszokottnak tarthatnánk a különböző társadalmi rend­szerű államok között. Ellen­kezőleg: romlott a nemzet­közi helyzet, nőtt a feszült­ség, nagy erőfeszítéseket kell tenni világméretekben az enyhülés alapjainak megőr­zéséért. Magyarország és Ausztria közt azonban a kapcsolatok továbbfejlesztése a cél. Mindkét ország számára rendkívül fontos például a gazdasági szálak erősítése. A budapesti látványos osztrák szállodaépítkezés csak egy a sok ügylet közül. Ausztria a nem szocialista partnereink sorában (az NSZK után) a második helyen áll. Kereske­delmi forgalmunk az elmúlt években erőteljesen bővült. S ha a nemzetközi válság és a két ország belső gazdasági gondjai nagyobb erőfeszíté­seket követelnek is (egyebek között a magyar fél hátrá­nyára kiegyensúlyozatlan mérleg javítását) — megvan a lehetőség a jó irányzat folytatására. Ezt a reményt a közös érdekek alapozzák meg, így a 120 érvényes kooperációs megállapodás, az árucsere különböző területei, az energetikában és harma­dik piacokon. Rendszeresen olvashatunk a lapokban híreket közös ér­dekű kulturális események­ről. Nemcsak a bécsi Colle­gium Hungaricum és a bu­,,A kétértelműség remek­műve” — e nem éppen di­csérő jelzővel illette az In­ternational Herald Tribune a tajvani fegyverszállítás mi­dapesti Osztrák Kultúrcent- rum munkáját említhetjük, hanem a tudomány, a zene, a művészet, az irodalom kö­zös vonatkozású eseményeit. Nem hagyhatjuk említetlenül az emberi viszonylatokat, fő­képp a turizmust. A vízum- kényszer megszüntetése mó­dot adott a kölcsönösen meg­levő érdeklődés növelésére, az idegenforgalom könnyíté­sére. Mindehhez hozzájárul az a megbecsülés, amelyet egy­más nemzetközi szerepe iránt érzünk. Ausztria kormánya tiszteletreméltó erőfeszítése­ket tett és tesz az európai enyhülésért, de földrészünk keretein túl is. A mostani bécsi tárgyalásokon tehát —' a kétoldalú kapcsolatokon túl — nyilván foglalkoznak majd nemzetközi problémákkal. Közeledik a madridi bizton­sági értekezlet felújításának ideje. Ausztria annak a — még az esztendő elején elő­terjesztett — semleges, el nem kötelezett javaslatterv­nek egyik társszerzője, ame­lyet a szocialista országok véleménye szerint alapnak lehet tekinteni egy, a helsin­ki záróokmány szellemében fogalmazandó madridi hatá­rozat létrehozásához. Felte­hetően szóba kerülnek a fegyverkorlátozás, a kelet— nyugati viszony kérdései is. Hozzávetőlegesen egy esz­tendeje járt. nálunk Bruno Kreisky, látogatását viszo­nozza most Lázár György. Biztosak vagyunk abban — minden feltétel megvan eh­hez —, hogy a találkozó si­keres lesz, elmélyíti a két ország barátságát, ismét igazolva a sokszor s joggal hangoztatott tételt: Magyar- ország és Ausztria viszonya a különböző társadalmi rendszerű államok gyümöl­csöző kapcsolatainak jó és tartós példája. 'Tatár Imre att majd egy évig húzódó vi­tában nemrég elért amerikai- —kínai megállapodást. A kompromisszum, emlékezhe­tünk, tartalmazott ugyan egy Bolgár atomerőművek Bulgáriában a Duna partján, a Vraca megyei Kozlodujban már hét éve működik az ország első atomerőműve. Az ott termelt áramot a távvezetékek az or­szág minden részébe eljuttatják. A természetes energiaforrások­ban szegény Bulgária gyors ütemben fejleszti az atomener­getikát. A Kozloduji Atomerőmű 1979-ben az ország villamosener- gia-termelésének 30 százalékát adta. 1980-ban, a harmadik 440 megawattos turbinaegység üzem­be helyezésével az erőmű már az egész energiatermelés negye­dét látta el. Befejezés előtt áll a negyedik turbinaegység építé­se, amelynek teljesítménye szin­tén 440 megawatt lesz. A Kozloduji Atomerőmű vezér­lőterme (Fotó: Szofiapress — KS) A fejlesztés . azonban nem áll meg a Kozloduji Atomerőműnél. A jelenlegi, VIII. ötéves terv alatt megkezdik a második, a Belenő Atomerőmű építését. Ez az erőmű már 1000 megawattos reaktorokkal fog működni, és kapacitása jelentősen túllépi Kozlodujt. A Belene Atomerőmű felépítése után a bolgár atom­erőmüvek összteljesítménye el­éri a 4700 megawattot. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország össz- energiatermelésének mintegy 40 százalékát az atomerőművek szolgáltatják majd. g­amerikai ígéretet a szigetor­szág katonai ellátásának kor­látozásáról, sőt. hosszabb tá­von csökkentéséről, ám Wa­shington elérte célját: Pe­king hivatalosan vállalta, hogy békés eszközökkel tö­rekszik az újraegyesítésre. A diplomáciai kapcspl'atok 1979- es megszakítása után kato. nailag is cserben hagyta te­hát az USA Tajvant? Milye­nek a 17 milliós sziget kilá­tásai az új helyzetben? S egyáltalán: beszélhetünk-e új helyzetről? ILLÚZIÓK RABJAI Tajpeji megfigyelők tá­volról sem látják egész sö­téten a kilátásokat. Válto­zatlanul visszautasítják Pe­king minden közeledési kí­sérletét. A Csang Csing.kuo elnök — a hajdani Csang Kaj-sek fia — által vezetett Kuomingtang-párt változat­lanul abban az illúzióban él. hogy „egyszer sor kerül az anyaország visszafoglalásá­ra”. Bíznak a félmilliós, kor­szerűen felszerelt hadsereg­ben, a tőkés világgal fenn­tartott, kiterjedt üzleti kap­csolatokban, s gazdasági ere­jükben; abban, hogy Tajva. non az eev főre eső nemzeti jövedelem körülbelül négy­ötszöröse az anyaországbeli­nek. „NEM” VAGY „KÉSŐBB”? Peking az elmúlt időben sorozatos javaslatokat tett az újraegyesítés érdekében. Hangsúlyozottan megígérték. Sok mindennek kellett a világgazdaságban történnie ahhoz, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Alap, az IMF most nyilvánosságra hozott évi je- lentését a tartózkodó és mé­lyen konzervatív Neue Zür­cher Zeitung gazdasági rova­ta ilyen címmel közölje: „A világgazdaság a siralom völ­gyében”. KOCKÁZATOS MŰVELET A részletes és elemző je* lentés számos területre kiter­jed, középpontjában azon­ban a munkanélküliség pá- ratlan méretű burjánzása áll. A jelentés benyújtásá­nak napjaiban hajtotta vég­re Reagan amerikai elnök azt a kockázatos gazdasági műveletet, amellyel 180 fo­kos fordulatot hajtott végre egész korábbi gazdaságpoliti­kájához képest. Adócsökken­tési filozófiáját meghazud­tolva, kénytelen volt emel­ni az adókat. Erre az ameri­kai gazdaság mai helyzeté­ben elsősorban az kényszerí­tette. hogy tízmillió fölé emelkedett az amerikai munkanélküliek száma, és elérte a munkaképes lakos­ság 10,8 százalékát. A-mun­kanélküliség szerkezete még ijesztőbb: a 16—20 év kö­zötti korosztály esetében 25 százalék, a néger lakosság soraiban csaknem 50 százalék a munkanélküliek aránya. Hozzá vehetjük, hogy az ipa­ri termelés Amerikában je­lenleg több mint hét száza­lékkal kevesebb, mint egy esztendeje, és pillanatnyilag semmi jel nem mutat föl­lendülésre. A munkanélküli­ség pedig immár politikai feszültséggel fenyeget. Köz­ben a tőkés világ legnagyobb hatalmának helyzete termé­szetesen kihat az egész vi­lággazdaságra, különöskép­pen a többi tőkés országra. GYORSULÓ HANYATLÁS Ami az ipari termelést il­leti, az csak Japánban ért el szerény, alig több, mint kétszázalékos emelkedést az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. A többi vezető tő­kés országban csökkent az ipar termelése, s egyúttal nőtt a munkanélküliek szá­ma. A dolgozó lakossághoz viszonyított arányt tekintve az Egyesült Államokat csak Nagy-Britannia előzi meg hogy Tajvan szigete a „kü­lönleges közigazgatási kör­zet” státusát élvezheti. Meg­maradhatna a kapitalista gazdasági berendezkedés, a külkapcsolatok rendszere, sőt a saját hadsereg is, Tajvan­nak mindössze szuverenitás­igényéről és saját zászlajáról kellene lemondani. A Kínai Népköztársaság első lépés­ként a postai, közlekedési és kereskedelmi kapcsolat hely­reállítását javasolta, s egy­ben magas rangú állásokat ajánlott fel a tajpeji veze­tőknek. Tajpej mindezzel hármas követelést szegez szembe. Pe­king mondjon le a marxiz­mus—leninizmusró) mint ál­lami doktrínáról; állítsák vissza az állami és a magán­cégek közti szabad versen­Y ' Csang Csing-kuo elnök, a Kuomingtang vezetője (Fotó — AP — MTI — KS) A Nemzetközi Pénzügyi Alap torontói konferenciáján A. W. Clausen, a Világbank el­nöke borúlátó beszédet mon­dott (Telefotó: AP — MTI — KS) 12,5 százalékos munkanélkü­liségi aránnyal. Ezt követi Franciaország, ahol 8,4, és Nyugat-Németország, ahol 7,7 százalék a mutatószám. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy Angliában há­rommillió körül van a mun­kanélküliek száma, Francia- országban két és fél, Nyugat- Németországban pedig két­millió körül ingadozik. Fi­gyelemre méltó, hogy. az utol­só 12 hónapban a munkanél­küliség növekedési üteme mindenütt felgyorsult. Külö­nösen látványos ez Nyugat- Európa gazdaságilag leg­erősebb országában. az NSZK-ban, ahol egy eszten­dő alatt 40 százalékkal növe­kedett a munkanélküliek száma. A növekedési ütem Anglia és Franciaország esetében is évi 18 százalék fölött van. A tőkés országok legszéle­sebb körű gazdasági szerve­zetének, az OECD-nek pári­zsi titkársága szerint ka­rácsonyra a vezető ipari or­szágokban a munkanélküli­ek száma eléri a 30 milliót. A következő esztendőben, 1983-ban pedig akkor is 32 millió fölé emelkedik, ha közben — ami egyáltalán nem bizonyos — a jelenlegi gazdasági visszaeséssel szem­ben három százalék körüli gazdasági növekedés bonta­kozna ki. S a kép még nem teljes. Számos nagy tőkés ország­ban, amelyek nem tartoz­nak a kiemelt vezető álla­mok csoportjába, a munka­Az amerikai Kína-politika gést; s oszlassák fel a népi kommunákat. A feltételek Kína számára' természetesen tárgyalási ala­pot sem jelenthetnek. A szakértők' azonban joggá] fi­gyelmeztetnek: a közeledési vitában mondott heves és egyértelmű „nem” idővel változhat, sőt — mint a dip­lomáciában oly sokszor — in. kább jelentheti ezt: „majd később”. Utalnak például a Hongkongon és a Japánon keresztül bonyolódó, s az el­múlt években ugrásszerűen megnőtt kínai—tajvani ke­reskedelemre. A STRATÉGIAI ÉRDEK, Végső soron úgy tűnik, hogy a nemzetközileg elszi­nélküliség ennél is súlyosabb. Spanyolországban megha­ladja a 15 százalékot, az or­szág legszegényebb tartomá­nyaiban a 20 százalékot. De még olyan országban is, mint Kanada, 12 százalék körül van a munkanélküliek ará­nya. A tőkés világ két malom­kő között őrlődik: a munka- nélküliséggel szemben ott az infláció is ... A gazdasági visszaesés és a munkanélkü­liség szorító erején pedig egyelőre nem változtat az sem, hogy rendkívül ke­mény gazdasági intézkedé­sekkel számos országban si­került csökkenteni az ár­emelkedés ütemét. Rendsze­rint éppen ott, ahol a mun­kanélküliség növekedése a legnagyobb. Az angol konzer­vatív kormány például nyolc százalékra, a Reagan-rezsim 6,5 százalékra szorította le az inflációt. Az ár persze ma­gas: a béremelés erős visz- szafogása következtében a reálbér stagnál vagy csök­ken. AZ EGÉSZ VILÁG GONDJA A szolid svájci lap ezért választotta a „siralomvölgye” kifejezést. Félreértés ne es­sék: a tőkés világ vezető or­szágaiban kibontakozott ma­kacs válság az egész világ- gazdaság számára kedvezőt­len. Az exportpiac szűkülése, és a magasodó protekcionis­ta intézkedések korszaka fo­kozza a külkereskedelemben erősen érdekelt néhány szo­cialista ország nehézségeit. Még élesebben rontja a rend­kívül kis gazdasági tűrőké­pességgel rendelkező fejlődő országok kilátásait. Ezek az országok a maguk rendkívül alacsony szintjéhez képest is csak évi két százalékkal tudták bővíteni gazdaságu­kat az elmúlt 12 hónapban. Az évtizedek óta tapasztalt legalacsonyabb növekedési arány ez. S náluk mindez párosul a lakosság számá­nak rendkívül gyors növeke­désével, ami azt jelenti hogy az egy főre jutó jövedelem rohamosan és tragikus mér­tékben csökken, éppen ott, ahol az általános szegénység következtében a legkisebb megingás a szó teljes értel­mében vett tömegnyomort fokozza. (—i—e) (Die Presse — KS) getelődött tajpeji vezetés le­hetőségeit az Egyesült Álla­mok támogatása szabja meg. Washington számára kétség­telenül fontosak az itteni tő­kebefektetések. A jobboldali körök' megnyugtatására Reá. gan elnök többször kijelen­tette, hogy a jövőben is tel­jesítik a Tajvannal szemben vállalt kötelezettségeket, az­az veszélyhelyzetben bővít­hetik a fegyverszállítást. Hosszabb távon azonban a széles körű, stratégiai, szov­jetellenes indíttatású kínai— amerikai együttműködés az elsődleges. 'A Fehér Ház leg­feljebb arra számíthat, hogy ez Pekinget is a tajvani kér­dés megoldásának elhalasztá. Sára készteti. Szegő Gábor Tajvan Új helyzetben?

Next

/
Thumbnails
Contents