Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
1982, szeptember 23., csütörtök NÉPÚJSÁG Örménykút Eredményes a pedagógusok HNF-tevékenysége Csaknem 4200 ember élt 1952-ben. az önállósulás évében a szarvasi tanyákból alakult örménykúton, amelyet 15 év múlva már 900- zal kevesebben lakta. Manapság pedig 800—900 között van a lélekszám ezen a településen. Igaz. 1969-ben Kardos kivált a község területéből. de ez mit sem változtat a nagyarányú népességcsökkenés tényén. Az okokat többé-kevésbé mindenki ismeri, s ezért itt most eltekintünk a felsorolástól. A lényeg az. hogy a község párt-, állami és társadalmi szerveinek kevesebb emberrel kell megoldaniuk a helyi feladatokat. Egyebek között ez derült ki abból a beszélgetésből. amelyet a községi népfront bizottság képviselőivel folytattunk. Szebegyinszki Jánosné magyar—szlovák szakos tanár pontosan 10 évvel ezelőtt lett HNF-titkár és tanácstag. Kiemelkedő munkájának elismeréséül nemrég kapta meg a Hazafias Népfront kitüntető jelvényét az országos tanácstól. Joanovics Pál igazgatóhel.vttes szintén a HNF elnökségében tevékenykedik már hosszabb idő óta. Mint mondották, a sokrétű feladat ellátásában Abonyi János népfrontelnök. valamint Dankó Ervin iskola- igazgató is aktívan részt vesz. Egyébként a kardosi- val közös igazgatás alatt álló tantestületben a jó összhang feltételezi a helyi szervekkel, a termelőüzemekkel és nem utolsósorban a szülői munkaközösséggel való együttműködést. Enél- kül ugyanis nem épülhetett volna fel az új oktatási intézmény 1974-ben, és nem készülhetett volna el a bitumenes pálya sem. amely KISZ-védnökséggel létesült. A társadalmi munkát azok a lakosok is szívesen vállalták és vállalják, akiknek nincs iskolás gyermekük. A Fel- szabadulás Tsz. az ÁFÉSZ és a szarvasi tangazdaság örménykúti kerületének dolgozói. valamint az állampolgárok szinte egvemberként készek segíteni, amikor az akció szervezői erre felkérik. Mindenki tudja; hogy különösen az ilyen kis településnek van szüksége az alaposan összehangolt közreműködésre. A népfrontmunkát 9 tagú elnökség irányítja. és a HNF-bizottságban pedig 25 aktíva tevékenykedik. Valamennyi területnek saját felelőse van. aki. többek között gondoskodik arról, hogy a különböző konkrét, gyakorlati feladatok elvégzésére alakult testületek minél sikeresebben lássák el teendőiket. Tulajdonképpen ezek a közösségek olyan funkciót töltenek be. mint másutt a HNF munkabizottságai. Ezt a módszert alkalmazták akkor is, amikor az iskola, a bekötő út és a járda épült, vagy amikor parkosítás, karbantartás szerepelt a településfejlesztési tervekben. A népfrontban minden korosztály képviselteti magát, ami rátok indítását kéri a lakosság. hanem azt, hogy a Békéscsaba és Szarvas között közlekedő autóbuszok érintsék örménykút községet is. Az a baj. hogy a Szarvasra utazó diákok túl korán érkeznek meg az iskolába. Az egészségügyi ellátásban nem tapasztalhatók nehézségek. annak ellenére sem. hogy számos idős ember még tanyán él. Ebben — mint hallottuk — nem kis szerepe van dr. Rácz Csaba körzeti orvosnak, aki igen lelkiisSzebegyinszki Jánosné tanár és Joanovics I’ál igazgatóhelyettes hosszabb idő óta eredményesen tevékenykednek Ör- ménykúton a helyi népfronttestületekben azért is előnyös, mert így eredményesebben aktivizálható a lakosság. Ez megmutatkozott a vízvezetékek lefektetésekor is. amelyhez az érdekeltek jelentős értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Ám korántsem ilyen kedvező a helyzet az élelmiszer- ellátás területén. Noha a tejárusítás problémája már megoldódott, de a kenyérszállítás még ma is gondokat okoz. Nagyon elkelne egy ABC-áruház a községben. A népfront évek óta szorgalmazza a buszközlekedés javítását. Nem különjámeretesén és nagy hivatás- tudattal gyógyítja a falutól távol lakó betegeket is. Mindent egybevetve: a HNF-mozgalomban részt vevő pedagógusok kulcsfontosságú feladatokat vállaltak és vállalnak a közéletben. Igyekeznek valamennyi fontosabb célkitűzést maradéktalanul megvalósítani, amihez a lakosságon kívül hathatós támogatást nyújtanak a fentebb említett helyi szervek, termelőüzemek, valamint a HNF megyei bizottsága is. Kép, szöveg: Bukovinszky István Tapasztalatcsere egészségünkért Már jó néhány évvel ezelőtt felvetődött a gondolat, hogy az ernyőképszűrést a tüdőn kívül ki kellene terjeszteni más betegségek felderítésére is. A gondolatot először Pécsett követte a tett, s megszületett a komplex vizsgálati módszer, amely kiterjedt a cukor, a vese, a nőgyógyászati rák és a légúti megbetegedések megelőzésére. A pécsi után nem sokkal Szabolcs-Szat- már megyében kezdődött a komplex vizsgálat. A megyében már öt éve sikeresen küzdenek a sokak által nem is tudott betegségek felderítéséért. A jó szabolcsi példa felkeltette a Békés megyei József Attila Tüdőkórház és Gondozó Intézet vezetőinek érdeklődését, és az ottani, már bevált módszerek tanulmányozására tapasztalat- cserét szerveztek. Ezt a látogatást viszonozták most a szabolcsiak, akik kedden ellátogattak Gerlára. megnéztek egy szűrést Kamuion, és a kiterjesztett szűrővizsgálatot Szarvason. Tegnap, szerdán, a békési er- nyőképszűrő állomást tekintették meg. A vendég szakembereket dr. Kási Gyula igazgató főorvos kalauzolta, és mindannyian jó eredményt, az új vizsgálati módszerek elterjesztését remélik a kétoldalú tapasztalatcserétől. b. O. Jubileum és kiállítás Csorváson Most ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját Csorváson a kert- és kisállattenyésztő szakcsoport. Ebből az alkalomból a Hazafias Népfront községi bizottsága, valamint az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága három napig tartó zöldség-, gyümölcs- és kisállat-kiállítást rendez. E nagyszabású rendezvénynek a csorvási művelődési és ifjúsági ház ad otthont. A jubileumi kiállítást szeptember 25-én délelőtt fél tízkor nyitják meg. A megnyitó ünnepséget követően az értékelő bizottság kiosztja a több év óta legeredményesebben termelő szakcsoporti tagoknak az értékes tiszteletdíjakat. A kiállítás szeptember 27-én, az esti órákban zárul. A rendező szervek kiemelten gondolnak az ifjúságra: ugyanis szeptember 27-én délelőtt 9 órától délután 4 óráig az általános iskolák tanulóinak szervezett, csoportos látogatását várják. Balkus Imre Nemzedékek Gyulán Éppen másfél évtizeddel ezelőtt hozták létre Gyulán az öregek első napközi otthonát. Hogy életképes. azt bebizonyította az eltelt időszak, hiszen azóta már öt újabb napközi otthon létesült a városban. Korábban szokás volt, hogy ezekben az otthonokban időnként találkozót rendeztek a gondozottaknak és gyermekeiknek. Itt több olyan kérdés merült fel, amelynek megoldása jól segítette az otthonok eredményes működését. Az elmúlt napokban az Erkel Művelődési Központban találkoztak nemzedékek, a szülők és „gyerekek”, azok a gyerekek, akik már maguk is szülők. Szép számmal jelentek meg az összejövetelen, amelyen dr. Per- jési Klára városi főorvos köszöntötte a résztvevőket, és egy általános tájékoztatót adott az idősek helyzetéről, társadalmi megbecsülésükről és gondjaikról. Arról, hogyan sikerült a kisebb családi közösségekből a nagyobb közösségekbe beilleszkedni, és hozzászokni a megváltozott körülményekhez. találkozója Szólt arról is: Gyulán a 6 napközi otthonban jelenleg 232 gondozott van, és hogy a városnak ezen otthonok működtetése évente csaknem 2 millió .forintjába kerül. Természetesen ezenkívül rendszeres szociális segélyben is részesülnek azok, akik a legjobban rászorulnak. Az általános tájékoztató után Fáskerti Istvánná városi vezető-szervező gondozónő részletes elemzést adott az otthonok lakóinak életéről, tevékenységéről. Elmondotta többek között, hogy Gyulán a társadalom nagy segítséget. támogatást nyújt az otthonoknak és lakóiknak. Vállalatok, szocialista brigádok tartanak rendszeres kapcsolatot, és nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is segítik, hogy az idős emberek jól érezzék magukat. Kirándulásokat szerveznek részükre, rendszeres orvosi felügyeletet tartanak, és hogy hasznosan elfoglalják magukat, kézimunkákat készítenek. amelyekből kiállításokat rendeznek. S. hogy erősödjék a kollektív szellem, ezek az ottKép a találkozóról honok testvérkapcsolatot alakítottak ki egymással. Sőt, most már olyan kezdeményezés is van, hogy felkeresnek egy-egy. a járásban levő hasonló intézményt. Különösen példamutató a helyi Köröstáj Termelőszövetkezet gondoskodása. amely nagyszerűen patronálja a máriafalvai otthont. amelyben megtalálhatók a termelőszövetkezet nyugdíjasai is. A tájékoztatók után többen kertek szót. és mondták el véleményüket az otthon életéről, helyzetéről. Valamennyien elismeréssel adóztak az ezekben tevékenykedő gondozónőkről, akik valóban gyermeki szeretettel gondoskodnak az ottlakókról. Kép, szöveg: Béla Ottó 11 barátság elmélyítésén fáradozik Grigorij Sclkovenko nyugalmazott gárdaezredes és felesége • Fotó: Kovács Erzsébet A napokban egy ogyesszai házaspárral találkoztunk Gyulán, Grigorij Selkovenko nyugalmazott gárdaezredessel és feleségével. A szovjet tisztet a gazdag élményeken, őszinte érzelmeken kívül erős baráti szálak fűzik hazánkhoz. s ezen belül Gyula város párt- és tanácsi vezetőihez is. — Mikor járt először Magyarországon? — Mint ismeretes, 1958 végén Kádár Jßjios és a magyar kormány azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy nyújtson katonai segítséget az ellenforradalom leveréséhez. valamint a szocializmus megvédéséhez. Magam akkor egy páncélos felderítő osztag párttitkáraként érkeztem Magyarországra. Később a* magyar és a szovjet vezetők megegyeztek abban, hogy a politikai helyzet stabilizálása érdekében úgynevezett mozgó alakulatokat hozunk létre. Én annak az alakulatnak lettem a politikai parancsnoka, amelynek az volt a feladata, hogy aka- f dályozza meg az ellenforradalom terjedését az ország déli megyéiben. Jó egynéhány szörnyű tett helyszínén is megfordultam. Mély meggyőződéssel hittem és” vallottam. hogy a veszélybe került magyar embereknek is joguk van az élethez. — Mi történt a helyzet normalizálódása után? — A stabilizálódást követően létrehoztuk az ideiglenes katonai parancsnokságokat. amelyek a szocialista rendszer megerősödéséig működtek. Felvettük a kapcsolatokat a magyar hatóságokkal. és segítettük koordinálni a helyi terveket, feladatokat. Ezután a magyar kormány azt kérte, hogy maradjunk itt. és teljesítsünk rendszeres katonai szolgálatot. A szovjet parancsnokok ezután már többé nem avatkoztak be a magyar bel- íigyekbe. és a hivatalos viszonyt felváltották az elvtársi. baráti kapcsolatok. Különböző magyar városokban szolgáltam. Elsősorban Pakson és Dunaföldváron tettem szei t széles körű ismeretségre. s ez idő alatt nagyon sok helyre meghívtak. Akkoriban kaptam az első magyar kitüntetésemet. az aranykoszorús jelvényt a munkásőrség országos parancsnokságán. A Szovjetunióba 1983-ban tértem vissza, majd négy év múlva ismét Magyarországra vezényeltek. — Mi volt ekkor a feladata? — Az esztergomi és veszprémi tartózkodásom alatt pártoktatást vezettem a hadseregben. Azután Kecskemétre kerültem, ahol a parancsnokom egyszer csak azt közölte velem, hogy kapcsolatot létesítünk .a gyulaiakkal. A megismerkedés utón közös ünnepségeken vettem részt a kisváros vezetőivel, s közben igen szoros baráti viszony alakult ki közöttünk. Minden évben egy-két alkalommal ellátogattunk ide; sőt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is fogadást adott tiszteletünkre. Jólesett az a tudat, hogy az itteni elvtársak is megbecsülték eddigi tevékenységemet. Még a végleges elutazásom előtt megválasztottak Gyula város díszpolgárává. Azóta is minden igyekezetemmel a szovjet—magyar barátság ápolásán munkálkodom. Többek között propagálom hazámban Magyar- ország gazdasági eredményeit, az internacionalizmus elmélyítésében szerzett érdemeit. amelyeket egyébként közös sikereink forrásának lehet tekinteni. — Mivel foglalkozik jelenleg? — Már öt esztendő telt el azóta, hogy gárdaezredesként leszereltem. Most Ogyesszá- ban. az élelmiszeripari főiskolán tanszékvezető vagyok, és a tudományos szocializmus című tantárgyat oktatom. A kisebbik fiam. Jurij, aki Magyarországon nőtt fel, ebben az intézményben tanul jelenleg. — És a nagyobbik? — Öt Szergejnek hívják, és szintén Magyarországon, mint főhadnagy teljesített szolgálatot. Leszerelése után az ogyesszai acélöntődében helyezkedett el, ahol az egyik műhely munkáját irányítja. Mi volt az ön szakmája eredetileg? — Lakatos. Különben 1944 óta vagyok párttag. Azelőtt a Moszkvából evakuált repülő- gépgyárban mint Komszo- mol-titkár tevékenykedtem. Majd technikumot végeztem, s azután katonai és politikai képzésen vettem részt. Az egyetemen befejeztem a történelem szakot, és megszereztem a marxizmus—leni- nizmus tanításához szükséges ismereteket. — Milyen benyomásokkal tér. vissza Ogyesszába? — Ügy volt, hogy feleségemmel pihenni jövünk ide. De mégis másként alakult, mert most is dolgozom, és ez nagyon megéri. Több termelőüzemet és kulturális intézményt is felkerestünk. Kimondottan örülünk annak, hogy a magyarok szinte az élet minden területén szép sikereket értek el. Például nemrég jártunk a Munkácsy Tsz-ben, ahol a magas szintű termelésről, a vezetőség szakmai hozzáértéséről értékes tapasztalatokat gyűjt- hettünk. Láttuk a tanyamúzeumot is, amelynek anyaga jól prezentálja a magyar mezőgazdaság fejlődését, s az eddig elért nagyszerű eredményeket. Egy ilyen kiállítás minden bizonnyal a jövő nemzedékek nevelését, tudatformálását nagymértékben elősegítheti . . . B. I.
