Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
1982. szeptember 21., kedd NÉPÚJSÁG Szeghalom A tsz és a HNF együttműködése Ügy hisszük, szükségtelen külön hangsúlyozni, milyen előnyökkel jár, ha mind a munkahelyen, mind a közéletben egyaránt elismert és megbecsült egyének vesznek részt a helyi (esetenként a megyei) népfrontbizottság tevékenységében. Eredményesen dolgozni csak ott lehet, ahol a felettesek nemcsak belátják a mozgalmi feladatok fontosságát, hanem igyekeznek maximálisan támogatni is a HNF munkáját. Összességében ez a vélemény fogalmazódott meg bennünk Lázár Lajossal, a Sárréti Tsz elnökével és Varga Istvánnéval, a szeghalmi nép' frontbizottság titkárával folytatott beszélgetésünk után. Emlékplakett településfejlesztésért Nagy elismeréssel szóltak a szövetkezet és a HNF kapcsolatáról. Az együttműködés elmélyítésében, tartalmasabbá tételében Hajdú Zsig- mond elnökhelyettes és Zsa- dányi Sándorné gazdasági csoportvezető jelentős érdemeket szerzett. Igaz, mindketten olyan beosztásban dolgoznak a tsz-ben, amely egyúttal lehetővé teszi számukra a településfejlesztéssel, a közügyek intézésével, a tömegek mozgósításával, s nem utolsósorban a nép- frontajánlások kidolgozásával összefüggő teendők ellátását. Például Hajdú Zsigmond HNF-alelnök feladatai közé tartozik a háztáji gazdálkodás előmozdítása, valamint a kistermelők, a szocialista brigádok és jó néhány választott testület munkájának • szervezése, illetve irányítása. Mint a lakásglosztó bizottság tagja aktív szerepet vállalt a szociális jellegű problémák megoldásában. Mintegy 250 tsz-tag vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. Több kollektíva megkapta az arany-, ezüst-, illetve bronzkoszorús kitüntetést; kettő pedig a kiváló címet. Magát a szövetkezetét. valamint az elnököt és elnökhelyettest ..Település- fejlesztő Társadalmi Munkáért" emlékplakettel jutalmazták. Szerencsés helyzetnek tekinthető, hogy a tsz vezetője egyúttal társadalmi elnökhelyettesi funkciót is betölt a tanácsi testületben. Ily módon ő is közvetlenül értesül arról: mikor, hol és mit kell csinálni? Mint a legtöbb helységben. így Szeghalmon is a termelőüzemek patronálják az iskolákat, gyermekintézményeket és az egyéb szociális létesítményeket. Nagyobb erőkifejtés A szövetkezetei azonban nemcsak munkahelynek, hanem a különböző generációkat ötvöző társadalmi közösségnek is lehet tekinteni. Mint hallottuk, az idősebb téesztagok általában elégedettek a körülményekkel. Ám a fiatalok már kevésbé, ami az ifjúsági parlamenten is elhangzott hozzászólásokból tükröződött. A csaknem 200 fiatal közül mintegy hat- vanan tartoznak a KISZ- szervezethez. Legtöbbjüket annyira leköti a családalapítás és az otthonteremtés problémája, hogy szinte alig tudnak időt szakítani a mozgalmi munkára és a kikapcsolódásra.- Igaz, a téesz 10— 30 ezer forint kamatmentes hitellel és fuvarkedvezmény- nyel segíti a házépítést, de a mai árak mellett szüksé. gessé vált, hogy még intenzívebb legyen az erőkifejtés. Jelenleg már kevesebb gondot okoz a belvíz, mint az előző években. A korábbi 20 helyett most már 3-4 belvizes házat újítanak fel a téesztagok évente. A nagyközség 10 millió forint állami támogatást kapott az. ilyen jellegű károk megszüntetésére. Várható, még az idén lehetővé válik, hogy a Beretv- tyóba vezessék el az. altalajvizet. Nyilvánvaló, hogy a belvízrendezés és a melioráció sokkal nagyobb anyagi és társadalmi erőket köt ]e, mint azokon a helyeken, ahol egyáltalán nem kell ilyen jellegű kiadással számolni’. Talán ez is az egyik magyarázata annak, hogy akarva- akaratlanul kifejlődött az emberekben a közös erőkifejtésre, önkéntes cselekvésre és gyorsabb reagálásra való képesség, illetve hajlandóság. Ezért mindenképpen figyelembe kell venni a társadalmi munkák szervezésében. irányításában részt vevő HNF-aktivisták és tanácsi dolgozók elképzeléseit, valamint a gyakorlati tettek végrehajtásában jeleskedő munkahelyi kollektívák és állampolgárok javaslatait is. n rétegpolitika érvényesülése Varga Istvánná, a népfrontbizottság titkára elmondta, hogy nemrég a lehető legszélesebb körben ismertették a HNF Országos Tanácsa által kibocsátott vitaanyagot, amely a lakosság közműfejlesztési hozzájárulása rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozik. A lakosság különböző rétegeinek bevonásával tartott beszélgetéseken részint megegyező, részint egymástól eltérő álláspontok alakultak ki. Sokan a demokratizálódási folyamat erősödését látták abban, hogy a tanácsok maguk dönthetnek * a befizetendő összegek felhasználásáról. Mások viszont az ismétlődő áremelkedésekre hivatkpzva nem szívesen ,vállalnák. A Szeghalmon összegyűjtött és a HNF által megfogalmazott javaslatok mindegyikét nem áll módunkban ismertetni. S hogy mégis kiemeltünk az anyagból néhány gondolatot, csupán azért tettük, mert szerettük volna érzékeltetni: mi mindennel foglalkozik hagyományos teendői mellett a Hazafias Népfront. A téesszel kialakult jó kapcsolat tette lehetővé. hogy ez év augusztusában már a negyedik alkalommal szervezhették meg a járási ifjúmunkások és középiskolások várhelyi olvasótáborát. A szövetkezet nemcsak az étkeztetést, hanem a szállítást is magára vállalta. Ugyancsak a népfront feladatai közé tartozik a téesz- és ÁFÉSZ-segítséggel megrendezett zöldség- és gyümölcskiállítás, amelyen a legjobb kistermelőknek minden esztendőben jutalmakat adnak át. Bukovinszky István fgy kezdődött Egy élet a Míg beszélgetünk Bocskai Mihálynéval, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának most nyugdíjba vonult titkárával, egyre az eltelt időn tűnődöm. A mennyiségén és minőségén. A közel négy évtized hosszán, s azon, hogy annak minden esztendeje, amint mondani szoktuk: történelem. Persze, idővel minden azzá válik, de mégis vannak szakaszok, melyekben az események felgyorsulnak, a változások óriásiak, s nagy idők tanúi, cselekvő részesei lehetnek az emberek. Mint ő is. akinek agitációs és propaganda-, kulturális és ideológiai nevelőmunkája, a párt- és szakszervezeti apparátusban végzett hivatásos mozgalmi tevékenysége a felszabadulással kezdődött. Tótkomlóson. Otthon a pártbizottságon, majd a szarvasi járásban és a megyén, aztán a különböző pártiskolákon. Pesten és Békéscsabán. Tanít a pártfőiskolán és igazgatója 10 évig az 1957-ben újjászervezett megyei-területi pártiskolának. Mellette a munkás- mozgalmi tanszék vezetője a Marxista—Leninista Esti Egyetemen. S végül 12 évig az SZMT titkára. Minden szakasz, sőt, minden év eseményekkel zsúfolt, s emlékekkel teli. Mégis legtöbbet az indulásról, a kezdésről faggatom. — Mint annyi más tótkomlósinak, nekem is egész életem meghatározója a szülőfalum. Családunk zsellérsorsa, a felszabadulás, és az, ahogy a helyi pártvezetőség nevelt. Ilyen szép, hosszú ősz volt 1944-ben is, amikor október 6-án a szovjet csapatok Komlósra értek. Sokan átvonultak, majd többieket beszállásoltak, s szinte mindenki tudott velük beszélni. Egy új világ nyílt meg előttünk. Hamarosan megalakult a Kommunista Párt és az ifjúsági szervezete. Én nem is tudom, hogyan volt lehetséges, de már azonnal az idősebb elvtársak szemináriumot tartottak nekünk. Az érdeklődő, fogékony fiataloknak. És magasra emelték a mércét a párttagsághoz. Előbb bizonyítani kellett az ifjúsági munkában és úgy is. mozgalmi munkában (Fotó: Veress Erzsi) hogy a hallgatók továbbadták a tanultakat a környező kisközségekben, majorokban. S tavasszal a káderbizottság előtt vizsgáztak, aztán került a felvételük döntésre a taggyűlés elé. Ekkor, ’45 elején lett párttag 26 jól megválogatott fiatal, köztük ő. az akkor 17 éves Konyecs- ni Anna. Így kerültek a példaképek közé, mert annak tekintették Hudák Andrást, Boldoczki Jánost, meg a többi régi kommunistát, mozgalmi embert. — Tőlük tanultunk, ők pedig bíztak bennünk. Mert mi más volt mint a bizalom jele, hogy én is mindjárt komoly feladatot kaptam. Előbb a községi elöljáróságon dolgoztam. majd a pártbizottságon a földosztás évében, s 1946 januárjában, Lenin halálának az évfordulóján az ünnepi beszéddel bíztak meg. Nagy megtiszteltetés és rengeteg izgalom. Az akkor még szűkös forrásanyagból felkészülni és kiállni a zsúfolásig telt ipartestület közönsége elé. S beszélni fejből, papír nélkül, közel egy óráig, mert abban az időben még a szónok csak párszavas jegyzetet használt. Ezeknek az első éveknek minden eseménye létkérdés volt, de mint ’45-ből kiemelkedik a földosztás. '46-nak —' olyan meghatározója a szörnyű inflációt elsöprő új pénz, a forint megteremtése. Ekkor már a szarvasi járásnál dolgozik, „agitpropos", és itt választják meg küldöttnek az MKP III. kongresszusára, ahol ő a legfiatalabb. Felejthetetlen ez az ősz is. — Mozgalmi életem nagy élménye ez a kongresszus, s tanúja az a lila fedeles kis füzet, amelyet megőriztem. Ebbe írtam be mindent röviden. A készülődést, az utazást. s naponta az eseményeket, miként, hogy zajlott a tanácskozás. Még azt is, hogy a mi küldöttségünk hogyan volt elszállásolva. Mert mindnyájan elvtársaknál voltunk, én a Vörösmarty utcában egy egyedülálló elvtársnőnél. Ez jellemző az akkori helyzetre, akárcsak az, hogy egyik nap ebédre krumplipaprikást ettünk. De ki törődött vele, mikor az elmúlt sorsdöntő két év munkája volt napirenden, és a jövő nem kevésbé fontos politikájának meghatározása. Személy szerint a tanácskozásban úgy vettem részt, hogy Hudák András szlovák nyelvű felszólalását én fordítottam magyarra a kongresszuson. Aztán itthon tovább a munka, taggyűléseken az egész járásban beszámolni a kongresszusról, ismertetni részletesen az eseményeket, a vitát és a határozatokat. Ketten a titkárral járták a várost és a községeket. Nem először, hiszen ha valaha, ebben az időben főleg a közvetlen kapcsolat a pártmun- ka jellemzője. Mindenütt. Gyalog, vonaton, kerékpáron közlekedtek a funkcionáriusok, s ez olyan természetes, mint a késő éjszakákba nyúló taggyűlések' utáni elmaradhatatlan beszélgetés. Nem is tűnt nehéznek ez az élet, holott még minden szűkében volt. Csak a lelkesedés nem. Az adott erőt nap mint nap. újra és újra. A meggyőződés. hogy az új és jobb világot minden ember formálhatja, de csak a közös ösz- szefogás teremtheti meg. Nagy idők jó iskolája volt ez, amelyet többedmagával Bocskai Mihályné kijárt. Vass Márta Miről ir a Magyar Hét? A Magyar Hét — az Országos Idegenforgalmi Hivatal öt nyelven megjelenő hetilapja — ezúttal két tájegységet mutat be az olvasónak: a Bodrog völgyét és az Őrséget. Elkalauzol emellett Sárvárra, a sportlovaglás kedvelőit pedig hosszabb túrára hívja, amely Sarlóspusztán, Ágasegyházán, Döm- södön és más festői szépségű falvakon át vezet. A komoly zene szerelmeseinek orgonakoncertet ajánl, a poprovatban Presser Gábort mutatja be. Beszámol a Rockszínház fiatal művészekből álló társulatának sikeréről, s egyben közli a „Sztárcsiná- lók” című rock-opera előadásainak időpontját. A kajak-kenu nagy „öregjéről”, Wichmann Tamásról rajzol portrét a sportrovatban. A „pecásoknak” hasznos információkkal szolgál a magyar- országi horgászhelyekről. Az orosz nyelvű kiadás beszámol az Egyesült Izzó, a Technoimpex és a Budávox moszkvai üzleti sikeréről. Bemutatja a Majköpból hazánkba látogató Kát Teu- csezs cserkesz festőművészt: Könyvajánlatában Halász Zoltán orosz nyelven megjelent Magyarország című albuma szerepel. A csehszlovák mutáció sárospataki városnézésre hívja cseh olvasóinkat. Előzetest ad a szocialista országok autóklubjainak Szabadi-Sóstón tartandó kempingtalálkozójáról. Beszámol a Liszt Ferenc Társaság cseh, morva és szlovák földön tett látogatásáról. A Barátság-krónikában a szlovák kortárs grafikai kiállításról, a nemrég megjelent mai szlovák elbeszélők „Agyaghegedű” című kötetéről és az „Ajánlott levelek” című, fiatal magyar költők műveiből válogatott antológiáról olvashatunk. A lengyel nyelvű szám a soroksári Duna-ág védetté nyilvánításáról tájékoztat. A Sárospatakra látogatóknak a Rákóczi Múzeum üvegkiállítását ajánlja megtekintésre. A pop-rovatban az Edda Művekről olvashatnak a köny- nyűzene kedvelői. A szerb-horvát nyelvű kiadás Igái és Barcs melegvizű strandjait ajánlja a Jugoszláviából' érkező, pihenni vágyó turistáknak. Az ínyenceknek Mártély, Szentes, Csongrád ízeit ajánlja. Hírt ad a szegedi Napfény Szálló megnyitásáról. A Barátság krónika hírei között a jugoszláviai képzőművészek magyarországi kiállítása, a Na- rodne Novine, a Magyarországi Dél-szlovák Demokratikus Szövetsége lapjának ankétja is szerepel. A román mutáció a Béke és Barátság úttörőtábor életéről ad képet. A Magyar Hét legújabb száma a fentieken kívül részletes budapesti és vidéki programajánlattal, hasznos információkkal szolgál a hazánkba látogató turistáknak. Beteg kedvenceink „SZTK"-ja Budapesten a Lehel úti állatkórház. Itt elsősorban kutyákat és macskákat kezelnek, de rajtuk kívül többek között az ékszerteknőcöket és a galambokat is meggyógyítják. Ne szomorkodj, pajtás! — A boxer vigasztalásra szorul (MTI-fotó: Horváth Éva felvétele — KS) H tárgyalóteremből Rablásért két év szabadságvesztés A Gyulai Járásbíróság tárgyalta Lakatos Sándor, Ke- vermes, Kinizsi út 4. szám alatti lakos bűnügyét. A 24 éves fiatalember már többször volt büntetve különböző bűncselekmények miatt. A büntetésekből azonban nem okult. A visszaéléseket gyakran ittas állapotban követte el. A múlt év április 16-án is betért különböző italboltokba. A délután folyamán Gyulára látogatott. Az esti órákban Gyulán, a Szent István utcában megállította D. Jánost. Pénzt kért tőle, mondván, hogy segítse ki, mert elfogyott a pénze. A vádlottnál jóval kisebb termetű fiatalember szabadkozott, kijelentve, hogy nincs nála pénz. Erre Lakatos arra kérte, hogy mutassa meg az óráját. D János azt hitte, csupán azt akarta tudni, hogy mennyi az idő. Miután megmutatta az órát, a vádlott felszólította, hogy adja át neki. D. János erre határozottan nemet mondott. Lakatos azonban nem teketóriázott, öklével hirtelen arcul ütötte. D. János erre átadta az óráját. Lakatos még egyszer megütötte, aztán az órával együtt elfutott. Április 20-án ismét hasonló módon próbált pénzhez .jutni. Ezúttal azonban nem járt szerencsével. Gyulán. a mentőállomás környékén sétált, majd odament az állomás kapuja előtt várakozó K. Jánoshoz és megkérdezte tőle, mennyi az idő. Most is magánál gyen^ gébb és alacsonyabb fiút szemelt ki. Miután K. János készséggel megmondta, hogy mennyi az idő, a vádlott felszólította, hogy csatolja le a karóráját és adja át neki. A fiatalember erre semmi hajlandóságot nem mutatott. Lakatos kétszer az arcába fejelt, majd a karóráját próbálta lehúzni a kezéről. Ez azonban nem sikerült neki, s közben öklével szájon vágta a sértettet. A mentőállomás dolgozói észrevették a dulakodást. Kijöttek az utcára, hogy mi történik. Lakatos elszaladt. A mentőállomás egyik dolgozója utána eredt, elfogta és bekísérte a rendőrségié. Lakatos Sándort a Gyulai Járásbíróság rablás bűntette és kísérlete miatt halmazati büntetésül, mint többszörösen visszaesőt két év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként ugyancsak két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért jelentett be fellebbezést. S. J. ,
