Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA 1982. SZEPTEMBER 21., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Mellesleg a fenti kezdő idézet valamikor 1973 május első napjaiban hangzott el, a Normafánál rendezett első rádiós kocogőnap előestéjén. „Azóta minden évben megcsináljuk, egyet tavasz- szal, egyet ősszel, és jövő májusban tucatnyi helyszínnel szeretnénk lebonyolítani úgy, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal, egész nap közvetítjük majd” — mondja László György, a rádió szerkesztője. Egyelőre azonban Gyula. Gyönyörű őszi vasárnap reggel, éppúgy, mint két évvel ezelőtt. Vasárnap, az évfordulót kissé előrehozva, Battonya lakói a számukra örökké emlékezetes időpont ünneplésére gyűltek össze a nagyközség főterén; megkoszorúzták a templom tövében eltemetett ismert és ismeretlen szovjet katonák sírját, aztán a rabságából kitörő népet szimbolizáló emlékmű előtt hallgatták meg az ünnepi beszédet, amelyen nagy számban vett részt a község lakossága, valamint Nyikita Ivanovics Darcsijev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első tanácsosa, Mihail Mihajlo- vics Vlagyimir, a követség másodtitkára, Kraszarm Ivanovics Ivanov, a Szovjetunió debreceni főkonzulja. Gor- bány Dmitrij Ivanovics vezérőrnagy, a déli hadsereg- csoport képviseletében, továbbá Szabó István, a járási pártbizottság első titkára, Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Varga Sándor megyei úttörőelnök, dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, dr. Fekete Lajos, a Járási Hivatal elnöke. Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára, Horváth Ágnes, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének munkatársa, és számosán a községből egykor elkerültek közül. Roczkó Milán, Battonya nagyközség pártbizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, köszöntötte a jelenlevőket, majd Púja Frigyes külügyminiszter lépett a mikrofonhoz. Beszédét a 38 évvel ezelőtti körülmények felelevenítésével kezdte. Hazánk felszabadításával kapcsolatban hangsúlyozta: ,,Már az első napokban világossá lett, hogy a szovjet hadsereg nem azért lépett magyar földre, hogy megváltoztassa országunk társadalmi rendszerét, hanem a német és horthysta csapatok üldözése közepette. Felszabadító misz-v sziója csak a lehetőségeket teremtette meg, hogy népünk lerázza magáról a földbirtokosok és tőkések uralmát, szétverje a horthysta állam- gépezetet. és megalkossa a maga társadalmi rendszerét." Történelmi visszatekintésében szólt a felszabadulás utáni időszak eseményeiről, a különböző politikai áramlatokról. Hangsúlyozta, hogy „a meghatározó erőt a Magyar Kommunista Párt jelentette, amely nemcsak programot adott az ország újjáépítésére, hanem mozgósítani is képes volt a tömegeket erre.” A történelmi példák hosszú sorára emlékeztetett beszédében. Szólt a megtorpanások időszakáról is, majd az ellen- forradalmat követő fejlődésről, és a ma gondjairól. „A nehézségeknek, amelyek jelenleg tapasztalhatók a gazdaságban. több oka van. Rosszabbá váltak a gazdasági körülmények. A hetvenes években bekövetkezett nyersanyagválság, árrobbanás, igen nagy nehézségeket támasztott a magyar népgazdaságban. A jelen pillanatban is az a helyzet, hogy mintegy húsz százalékkal többet kell exportálni ugyanazért az árumennyiségért, mint 1973-ban. Jelentősen rosszabbodott a nemzetközi helyzet. A fegyverkezési hajsza, a Szovjetunió, a szocialista országok elleni politikai támadás, a gazdasági szankciók, a hitelmegszorítások, egyszóval az imperializmus gazdasági háborújának, a szocialista országok ellen, megvan a maga következménye. Ha ehhez hozzávesz- szük a tőkés rendszer túltermelési válságát, képet alkothatunk magunknak azokról a nehézségekről, amelyekkel a magyar áru értékesítése találkozik. Végül nem akarom elhallgatni azt sem, hogy egyben- másban a gazdaság fejlesztése terén hibák is történtek. Nem kapcsoltunk idejekorán: termékeink minősége csigalassúsággal emelkedik, ipari termelésünk üteme — erőfeszítéseink ellenére —1 még mindig nem elég hatékony. Azt is meg kell mondanom, hogy éveken keresztül többet fogyasztottunk, mint amit megtermeltünk, így érthetővé válik, miért emelkedett meg ilyen jelentősen külföldi adósságunk. Csupán a kamatterhek fizetése is igen nagy erőfeszítést követel, hát még az adósság törlesztése. Magától adódik a következtetés: ezeknek a tőlünk sok tekintetben független folyamatoknak a hatását ki kell küszöbölni. Ahhoz, hogy megoldjuk a problémánkat. több oldalú erőfeszítést kell tennünk. Az egyik az, hogy mindent megtegyünk népgazdaságunk (Folytatás a 3. oldalon) „Apu integetett, hát rákapcsoltam” Meleg nyárutó volt 38 éve is, amikor a fasiszta katonai erőket üldöző szovjet hadsereg katonái első ízben léptek Magyarország földjére Bat- tonyán, s ezzel lényegében megkezdődött országunk felszabadítása a fasizmus alól. 1944. szeptember 23-át 'jelzett akkor a naptár. S a két héttel később bekövetkező támadás egészen a Tiszáig vetette vissza a fasisztákat. Október 6-án már Békés megye egy új világ ígéretével szabadon lélegezhetett. Koszorúzás a szovjet katonák sírjánál „— Fogadjunk, hogy háromezren se jönnek ki — mondta Monspart Saci, aki fiatal és ezért pesszimista, — Fogadjunk, hogy hétezernél is többen leszünk — mondtam, én aki öreg vagyok, és ezért optimista. ötezren voltunk. Mind a ketten tévedtünk.” így kezdődik Peterdi Pál Tömegsport és rádió című könyvecskéje, amelyből megtudjuk azt is, hogy az Egyesült Államokban 12 millió kocogót tartanak nyilván, s hogy a mozgalmat az NDK- ban „Lauf dich gesund”-nak hívják, ami körülbelül any- nyit jelent Fuss az egészségedért!, és hogy Angliában Cooper professzor e témáról szóló bibliája az „Aerobics” címet viseli. Ami az elnevezésre vonatkozó ötleteket illeti, abban Peterdi sem szégyenkezne, legendássá vált azóta „a láb mindig kéznél van” — szósora. Űsz a határban Tisztségviselők a parlamentben Hétfőn a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői: az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén, amelyen részt vett Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a soron következő, A városi tanácsok, járási hivatalok elnökei, valamint a megyei szakigazgatási szervek vezetői részére szeptember 20-án, tegnap értekezletet tartottak Békéscsabán. Az értekezlet munkájában részt vettek a városi, járási párt- bizottságok első titkárai, valamint Csorvás, Mezőhegyes. Vésztő nagyközségek pártbizottsági titkárai is. A tanácskozást — amelynek elnökségében ott volt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára és Pagyoga Lajosné, a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára — Gyulavári Pál megyei tanácselnök nyitotta meg, ismertetve a megbeszélés célját. Első napirendként Araczki János megyei tanácselnökhelyettes az 1983. évi költségvetés és fejlesztési terv irányelveiről tartott tájékoztatót, hangsúlyozva a hatékonyság, az export-, illetve versenyképesség fokozását, mind az ipar, mind a mező- gazdaság területén. Szólt a nehezebb külgazdasági feltéőszi ülésszak előkészületeivel kapcsolatos teendőkről. A tanácskozáson Horváth István belügyminiszter elemezte a közrend és a köz- biztonság helyzetét az 1977— 1981. években. Ezután Brei- nich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese számolt be a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. telek miatt kialakult helyzetben szükséges tennivalókról. Ismertette a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a jövő évi költségvetés és fejlesztési terv előkészítéséről, a felújítások átütemezéséről, valamint a tervosztály munkájáról elfogadott előterjesztéseket. Ezt követően dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb titkára a megyei vb-titkárok értekezletén elhangzott időszerű tanácsi feladatokról beszélt. Hangsúlyozta a tanácsok demokratikus és nép- képviseleti jellege további erősítésének fontosságát, majd néhány gyakorlati feladatról, a döntéselőkészítésről, a partnerkapcsolatról, a testületi ülések életszerűségéről, a formalitások kerüléséről szólt. Végezetül a társközségek kapcsolatáról és a város környéki községek tapasztalatairól beszélt. A bejelentések sorában Gyulavári Pál a megyei tanácselnökök értekezletén elhangzott főbb témákról adott tájékoztatót. S. F. A szokatlanul hosszú és nehéz aratás hatásait még most is érzik a mezőgazda- sági üzemekben. Néhány gazdaságban szeptember elején még tartott a szalma bálázása, betakarítása. Kisebb lemaradás tapasztalható a talajmunkák végzésében. Az utóbbi hetek száraz, napos időjárása egyébként kedvező feltételeket teremt a talaj előkészítéséhez. Ezen az őszön a gazdaságok mintegy 130 ezer hektárnyi kalászost vetnek, és 10 ezer hektár lucernát telepítenek. Az őszi növények közül a napraforgót több mint 26 ezer hektárról kell betakarí. tani.xA munkák jó ütemben haladnak. Az első mérések a tervezettnél kisebb termésre utalnak. A szárbetegség kedvezőtlen hatásai sok mezőgazdasági üzemben'rontot- ták le a termésátlagot. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban kukoricából rekordhozammal számolnak. Ezért a betakarítás körültekintő szervezése mellett minden eddiginél nagyobb mennyiségű kukoricát kell majd fólia alatt tárolni. A cukorrépa betakarítása, amely augusztus végén kezdődött, a gyárakkal kötött megállapodás alapján folyik. A tavalyinál több helyen készülnek fel a gazdaságok a répa prizmás tárolására. A megye állattenyésztése ebben az évben tovább növeli termelését. Az állatállomány növekedése figyelhető meg a tehénállomány kivételével minden állatfajnál. A malac- és kocalétszám 18—11 százalékkal haladja meg a tavalyit. A gazdaságok az eddiginél is több állatot helyeztek ki a háztájiba. A termelőszövetkezetekben, miközben várhatóan teljesítik' éves termelési terveiket, csökken a nyereség. Az első háromnegyed éves adatok ismerete alapján nyolc téesz- nel várható pénzügyi hiány. —nyes Tanácsi vezetők értekezlete Felszabadulási évfordulóját ünnepelte Battonya A láb mindig kczncl van Fotó: Béla Ottó (Folytatás a 8. oldalon.) Az ünnepség elnöksége
