Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 17., péntek Tanácsülés Szeghalmon lakásprogram megoldása Kiemelt cél a Tegnap, csütörtökön dél­után tartotta ülését Szeg­halom nagyközség Tanácsa Kozák Sándor tanácselnök vezetésével. Az ülésen töb­bek között részt vett, s az elnökségben foglalt helyet Erdei Lászlóné országgyűlési képviselő és Kutyik Mátyás, a járási hivatal elnöke. Először Kozák Sándor ta­nácselnök adott számot a' végrehajtó bizottság két ta­nácsülés közötti tevékenysé­géről, majd beszámolt a te­lepülés alapfokú ellátásának helyzetéről. A lakásépítés, la­kásgazdálkodásról elmondta, hogy továbbra is kiemelt társadalompolitikai cél a fi­zikai dolgozók, a fiatal há­zasok, a 3 és többgyermekes családok lakásgondjainak megoldása. A nagyközségben az építési szervezési formát tekintve állami, OTP-s tár­sasház, valamint egyedi csa­ládi házas lakásépítés fo­lyik. A település 3524 laká­sából 3099 személyi tulaj­donban van, a többi tanácsi bér-, illetve szolgálati la­kás. Az utóbbi évtizedben Szeghalmon a lakásépítés üteme meggyorsult, ez idő­szakban épült az otthonok­nak csaknem 40 százaléka. A mostani tervidőszakban a programban szerepel 80 álla­mi célcsoportos, 240 OTP-s lakás, 28 OTP-s családi sor­ház és 250 egyedi családi la­kóház felépítése. Az alsófokú oktatás hely­zetét elemezve az előterjesz­tésből kitűnt: a település hat óvodája túlzsúfolt, 32 gyere­ket nem tudtak felvenni. Az általános iskolákban 1600 kisiskolás tanul, s csaknem valamennyi állás szakkép­zett pedagógusokkal betöl­tött. Az általános iskolai di­ákotthonban az elmúlt tan­évben is 110 gyermeket he­lyeztek el. A beszámoló további ré­szében taglalta az egészség­ügyi ellátást. A községben az alapellátást négy körzeti or­vos végzi, egy gyermekszak­orvos szakrendelést lát el a járás meghatározott közsé­geiben. A három fogszakor­vosi státuszból kettő betöl­tött, a harmadik hamarosan betöltésre kerül. A körzeti orvosok munkáját 4 körzeti ápolónő, 4 körzeti védőnő és 4 szakképzett általános asz- szisztens segíti. Az ifjúságpolitikai felada­tok végrehajtásáról. Zsombok János vb-titkár adott szá­mot'. A beszámoló taglalta az ifjúsági parlamentek ta- Dasztalatait, az ifjúsági tör­vényből adódó tanácsi fel­adatokat. A beszámolót kö­vetően tájékoztató hangzott el a számvizsgáló bizottság munkájáról, majd a telepü­lésfejlesztésben élen járókat tüntették ki. A tanácsülés bejelentések­kel zárult. —sz— Látogatás az Ipari Minisztériumban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese csütörtökön látogatást tett az Ipari Minisztériumban. Mé­hes Lajos, a Politikai Bi­zottság tagja, ipari minisz­ter, valamint a minisztéri­um szakmai és politikai ve­zetői tájékoztatót adtak a minisztérium munkájáról, a létrehozása óta elért ered­ményekről,- és a megoldásra váró gondokról. Megvitatták az ipar feladatait a népgaz- gazdaság egyensúlyának ja­vításában, és véleményt cse­réltek a minisztériumi irá­nyító munkát befolyásoló új feltételekről, a központi iparirányítás és a vállalati gazdálkodás kapcsolatainak korszerűsítését szolgáló el­képzelésekről, teendőkről. Tapasztalatcsere Körösszeg­apátiban A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének kezdeményezésére a mező- gazdasági termeléssel és a községfejlesztéssel kapcsola­tos tapasztalatcserét tartottak csütörtökön Körösszegapáti­ban, négy román nemzetisé­gi lakosságú település: Kö­rösszegapáti, Körösszakái, Beregböszörmény és Mező­sas községi tanácsainak el­nökei, párttitkárai, terme­lőszövetkezeti elnökei és me­zőgazdasági szakemberei. Márk Lászlónak, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége elnö­kének köszöntője után a ter­melőszövetkezeti elnökök számoltak be a gazdálkodás eredményeiről és gondjairól, majd a községek vezetői is­mertették településfejleszté­si munkájukat, nemzetiségi politikánk helyi eredménye­it. A tájékoztatók után a ta­pasztalatcsere résztvevői a Kőrösvidék Termelőszövet­kezetben megtekintették az őszi betakarítási munkákat. Fiatal agrárszakemberek tanácskozása Orosházán az Új Élet Tsz-ben A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Békés megyei szervezete és a KISZ Békés megyei bizottsága fiatal ag­rár szakembereknek rende­zett tanácskozást tegnap dél­előtt az orosházi Üj Élet Tsz tatársánci vendégházában. Azokat a fiatalokat hívták meg, akik tagjai a fiatal ag­rár szakemberek tanácsának, vagy a jövőben szeretnének azok lenni.­A fiatalokat elsőként Györ- fi Károly, a Békés megyei Termelőszövetkezetek Szö­vetségének titkára tájékoz­hatta a megye mezőgazdasá­gának1 jelenlegi helyzetéről, az ágazatok: a növényter­mesztés és állattenyésztés munkájáról, eredményeiről, az idei aratásról, az őszi be­takarításról, Szólt a termelés nehézségeiről is, a szabályo­zók jelenlegi befolyásoló sze­repéről. Ezt követően dr. Csáky Csaba, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület ügyvezető főtitkára vázolta fel a szer- ^ vezet felépítését. Az egyesü­letet 1951-ben Erdei Ferenc, földművelési miniszterként alapította. Keretében azóta nyolc tudományos társaság, 54 szakosztály, 16 bizottság, a megyei szervezetek, a he­lyi csoportok és 1200 mun­kahelyi összekötő végzi mun­káját. A MAE, valamint a KISZ, mint társadalmi szer­vezet kereteiben veszi ki részét a feladatokból a fia­tal agrár szakemberek taná­csa. Az egyesület munka- módszere a vita, amelynek eredményeként legutóbb az öntözés területén születtek a gazdaság javára intézkedé­sek. Fontos feladatot tölt be az egyesület az élelmiszer-ter­melés fejlesztésében is, együttműködve a műszaki, közgazdász szakemberekkel. Jelentős szerepe van az ag­rárértelmiségnek a szocialis­ta falu fejlesztésében, hi­szen az orvos, a mérnök és a pedagógus értelmiség mel­lett, velük együttműködve sokat tehetnek a fain társa­dalmi fejlődéséért. Békés me­gyében 2 ezer 358 agrárdip­lomásnak jutnak osztályré­szül ezek a feladatok, ame­lyek megoldásában a MAE helyi szervezete és a KISZ- bizottság nyújt segítséget. A feladatok pontos meg­határozásáról adott összefog­lalót Rácz Ernő, a KISZ Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. A nép­gazdaság 'céljainak elérésé­hez szükség van a fiatal ag­rár szakemberek aktív köz­reműködésére. Nap mint nap felelősséget jelent megvaló­sítani az anyag- és energia­takarékosság, a gabona- és hústermelési program, az op­timális műtrágya- és nö- vényvédőszer-adagolás, a veszteségek csökkentése és a melléktermékek jobb hasz­nosítása érdekében kitűzött feladatokat. A program a vitaindító után üzemlátogatással foly­tatódott, majd délután kon­zultáció következett. Sz. J. Az UNESCO támogatásával 197 3 óta működik Veszprémben az Országos Oktatástechnikai Központ, Feladatuk az oktatás korszerűsítése, valamint audiovizuális anyagok fejlesztése. En­nek érdekében évente több ezer műsorpercnyi hanganyag, mozifilm, diasorozat és videoprog- ram készül a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt stúdiókban. Nemrég fejezték be a hiánypótló kilencrészes, öt nyelvű, felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő videoanyag felvételeit (MTI-fotó — Varga László felvétele — KS) Hol parkoljunk a BNV idején? Évadkezdés után az orosházi társastánc­klubban Közel harminc fiatal kezd­te meg nemrég a verseny­tánc E osztályos anyagának elsajátítását az orosházi Pe­tőfi Művelődési Központ társastáncklubjában, ahol Antali Zoltán táncpedagó­gus irányításával a napok­ban kezdődött el az új évad. Szeptember 18-án, szom­baton délelőtt a táncklub nyolc meghívott párosa a gerendási kultúrházban a Békés megyei szakszerveze­ti hetek keretében megren­dezésre kerülő öregek napja egyik műsorszámaként tánc- bemutatót tart. Októberben — szakkör jel­leggel — új úttörő- és ifjú­sági csoport kezdi meg a tánctanulást, melyre ezúttal már az általános iskola har­madik osztályától jelentkez­hetnek a táncolni vágyók. Orosházán nemrégiben lá­tott napvilágot az a felhí­vás, melyben valamennyi — egykor; és jelenlegi — ver­senytáncos jelentkezését ké­ri a művelődési központ és a társastáncklub. Húsz esz­tendeje ugyanis, hogy a vá­rosban megalakult a társas­táncmozgalom, s az ihtéz- mény e jubileum alkalmá­ból decemberben nagyszabá­sú versenytánc-találkozót rendez. Szűcs József Számítások szerint a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár­ra körülbelül 100 ezer láto­gató érkezik naponta. Ha csak minden tizedik autós közelíti meg gépkocsival a vásár területét, és átlagosan 4 órát szándékozik bent töl­teni, akkor átfedéssel ugyan, de körülbelül 5 ezer parko­lóhelyre volna szükség. Ez­zel szemben a BNV közvet­len környékén 1600 személy­gépkocsi és körülbelül 125 autóbusz parkolására van lehetőség. A FÖVINFORM vezetője elmondta, hogy az idei őszi BNV parkolási gondjaira, a zsúfoltság megszüntetésére a hazai és a külföldi tapaszta­latok alapján évek óta jól működő P R kombinált uta­zási formát javasolják. A rendkívül nagy számban ér­kező külföldi, illetve vidé­ki, de sokszor a fővárosi lá­togató sem tudja, hogy met­róvonalaink mentén 11 P R kitáblázott parkolóban in­gyen helyezheti el gépko­csiját. A kelet—nyugati metróvo­nal Örs vezér téri végállo­másától a BKV már évek óta a BNV tíz napja alatt különautóbuszokat indít 100-as jelzéssel. A buszok megállója a metró kijáratá­tól jobbra 30 méterre talál­ható. H Minisztertanács megtárgyalta w Korszerűsítik a MÉM szakigazgatási működését A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács csütörtökön megtár­gyalta és határozatot hozott az egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézmények szervezetének és működésének korszerűsí­téséről. Az ágazati irányítás további egyszerűsítése, haté­konyságának növelése, vala­mint a költségvetési szervek kiadásával való ésszerű ta­karékosság érdekében jelen­tősen módosul a növényter­mesztési, az állattenyésztési és takarmányozási, valamint az állategészségügyi, az élel­miszer-higiéniai és az élel­miszermi nőség-ellenőrzési szakágazat területén működő szakigazgatási intézmények szervezete és rriűködése. A növénytermesztési szak­ágazat területén működő, a minisztérium közvetlen fel­ügyelete alá tartozó Országos Mezőgazdasági Fajtakísérle­ti Intézetet, valamint az Or­szágos Vetőmag- és Szapo­rítóanyag Felügyelőséget ösz- szevonják, és a szakágazat irányításával kapcsolatos egyes központi feladatokat a jogutódként létrehozandó MÉM Növénytermesztési és Minősítő Intézet fogja ellát­ni. Az új intézet területi szervezeti egységeként 12 úgynevezett területi központ és 15 fajtakísérleti állomás fog működni az eddigi 26 fajtakísérleti állomással szemben. A MÉM öntözési szolgálata is megszűnik. A központi irányító, fejlesztő és felügyeleti feladatokat a minisztérium, a területi fel­adatokat a meliorációs tevé­kenységet is ellátó megyei növényvédelmi és agroké­miai állomások, a fennmara­dó feladatokat pedig a me­zőgazdasági nagyüzemek Ve­szik át — létszámnövelés nélkül. Az állattenyésztési és ta­karmányozási szakágazat te­rületén — különös tekintet­tel az üzemek önállóságának és felelősségének növelésére, az igazgatási és szolgáltatási jellegű feladatok szétválasz­tására, valamint a szétta­goltság csökkentésére — megszüntetik az Országos Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőséget és az ahhoz tartozó 19 megyei takarmányozási és állatte­nyésztési felügyelőséget, to­vábbá az Országos Lóte­nyésztési Felügyelőséget és annak 7 területi kirendeltsé­gét. A megszüntetett intézmé­nyek helyett — azok jelen­legi feladatainak jelentős módosításával — egy új, se minisztérium közvetlen fel­ügyelete alá tartozó, közpon­ti feladatokat ellátó állatte­nyésztési és takarmányozási minősítő intézetet hoznak létre. Az intézet főbb fel­adata lesz például a tenyész­téspolitika érvényesítése, a köztenyésztésű apaállat­szükséglet biztosítása, az új ipari takarmányok forgalom­ba hozatalának engedélyezé- se. Az állattenyésztéssel ösz- szefüggő szolgáltatási felada­tok ellátására a megszűnő intézményekből a miniszté­rium közvetlen felügyelete alatt álló 6 önálló állatte­nyésztő és egy közös válla­latot hoznak létre. Ezzel az intézkedéssel le­hetőség nyílik az állatte­nyésztés és takarmányozás, és általában a tenyésztői munka színvonalának növe­lésére, az export szempont­jából jelentős biológiai alap fejlesztésére. A szolgáltatás több vállalat feladatkörébe utalása várhatóan növeli az állattenyésztési tevékenység színvonalát, az egymás kö­zötti verseny elősegítheti a megrendelők érdekeinek ed­digieknél hatékonyabb vé­delmét. A szervezeti intéz­kedések következményeként egyes feladatokat részben a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomá­sok, gazdálkodó szervek, il­letőleg más intézmények vesznek át. Az állattenyésztéssel ösz- szefüggő egyes területi fel­adatok ellátásához a megyei tanácsi szervek részére a minisztérium gondoskodik a folyamatos információról. Az állategészségügy, az élelmiszer-higiénia és az élelmiszer-minőségellenőr­zés szakágazat területén túl­zott szervezeti széttagoltság, továbbá egyes tevékenysé­gekben kialakult párhuza­mosságok megszüntetése ér­dekében — az állategészség­ügyi állomások gazdasági központja, a MÉM Élelmi- szeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat Központja és a MÉM Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Központ össze­vonásával — létrehozzák az Állategészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Központot megszüntetett intézmények laboratóriumaiból a Közpon­ti Élelmiszer-vizsgáló Labo­ratóriumot. Megyei szinten a megyei állategészségügyi állomások, a megyei élelmiszer-ellenőr­ző és vegyvizsgáló intézetek, valamint a MÉM Élelmiszer- ipari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat területi kirendelt­ségei összevonásával, továb­bá a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügye­lőségek állattenyésztési ha­tósági feladatainak átvételé­vel megyei (fővárosi) állat­egészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomások jönnek létre. Az állategészségügyi vonalon további egyszerűsí­tést jelent, hogy a járási fő­állatorvosi hálózat is meg­szűnik, feladatai részben község; (üzemi), részben me­gyei szintre kerülnek. A három szakágazat terü­letén végrehajtandó szerve­zeti intézkedések eredmé­nyeként a jelenlegi 8 köz­ponti intézmény helyett 3 központi intézmény, a terü­leti (megyei) hétféle intéz­ményhálózat helyett pedig kétféle (növénytermesztési, állategészségügyi és élelmi­szer-ellenőrzési) intézmény- hálózat fog működni. Az in­tézmények megszüntetésével, továbbá összevonásával és 6 önálló vállalat létrehozásá­val az érintett szakágazatok területén jelentős létszám- és költségmegtakarítás érhe­tő el. Annak érdekében, hogy az újonnan létrejövő ' szerveze­tek a csökkenő létszám elle­nére színvonalasabban lás­sák el feladataikat, a kvali­fikáltabb munkaerő kivá­lasztására, megtartására nagy figyelmet kell fordíta­ni. A megszüntetett helyeken felszabaduló munkaerő más munkahelyre történő terv­szerű átcsoportosításáról a minisztérium az érdekelt megye; állami és társadalmi szervekkel együttműködve messzemenően gondoskodik. A minisztérium a korsze­rűsítés előkészítésére és zök­kenőmentes végrehajtására ütemtervet készített. Az át­szervezést a minisztérium a megyei tanácsokkal és más szervekkel szorosan együtt­működve hajtja végre. En­nek érdekében a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter szeptember 17-én a megyei, fővárosi tanácsok elnökei részére, majd ezt követően az illetékes mi­niszterhelyettes, az érintett intézmények vezetői és a megyei tanácsok elnökhe­lyettesei részére tájékozta­tást ad a korszerűsítés cél­jairól, módjáról, kihatásai­ról, és a végrehajtással ösz- szefüggő feladatokról. Az intézmények átszervezését 1982. december 31. napjával hajtják végre, az új intéz­mények és vállalatok 1983. január 1. napjával kezdik meg működésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents