Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM tárgyalt n meliorációról és az öntözésről az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Szarvason Tegnap, szeptember 16-án megyénkben, Szarvason ülésezett az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága dr. Cse- lőtei László akadémikus elnökletével. A bizottság tagjai először a Szarvasi Állami Tangazdaság rózsási kerületébe látogattak, ahol megtekintették az egyik táblán folyó komplex melioráció munkálatait. Ezután a rizsföldekre mentek, és a korszerű betakarításról szereztek tapasztalatokat. Mészáros István, a gazdaság igazgatója egyúttal röviden jellemezte a szarvasi nagyüzem felépítését, működését, idei célkitűzéseit. A mezőgazdasági bizottság útja ezután az öntözési Kutató Intézetbe vezetett. A kísérleti telepen dr. Kiss Károly igazgató és munkatársai beszéltek kutatási eredményeikről, bemutatva az intézetben kifejlesztett korszerű, energiatakarékos öntözőberendezéseket. A Haltenyésztési Kutató Intézetben dr. Müller Ferenc igazgató és munkatársai- a kísérleti tavak és a re- cirkulációs halnevelő bemutatása közben tájékoztatta a vendégeket az édesvízi haltenyésztés szarvasi kutatási eredményeiről. A program második felében a mezőgazdasági bizottság tagjai az öntözés és a melioráció eredményeit, további feladatait vitatták meg. Dr. Cselőtei László elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Magyar Gábor MÉM-miniszterhelyettest, Csatári Bélát, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Takács Józsefet, az MSZMP KB munkatársát, Páles Gyulát, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét, Kostyán Rezsőt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét, Varga Zsigmondot, a megyei képviselőcsoport vezetőjét. Murányi Miklóst, a megyei tanács osztályvezetőjét és dr. Szito Balázst, az Országos Tervhivatal osztályvezetőjét. Az öntözés és melioráció helyzetét dr. Magyar Gábor és dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal el- ső elnökhelyettesének közös, írásbeli jelentése alapján tárgyalták meg a képviselők, valamint a két témában felelős beosztású szakemberek. A jelentés szerint a közgazdasági szabályzók alakulása — a magas vízdíjak, a megdrágult öntözőberendezések — miatt az utóbbi időben nagyon megcsappant az üzemek öntözési kedve. Pedig az ültetvények, a zöldségnövények, a cukorrépa, a burgonya és a takarmánynövények magasabb hozamokkal fedezik az öntözés költségeit, növelik az üzemek nyereségét. Tény azonban, hogy a megnövekedett termelési költségeket csak magas termelési színvonallal lehet ellensúlyozni. Az elmúlt évek gyakorlata bizonyította, hogy az öntözés nélkül gazdálkodó üzemek hektáronkénti eredménye — azonos kultúrákat tekintve — még a felét sem érte el az öntözéssel foglalkozó üzemek nyereségének. A jelentés szerint a jövőben jobban ki kell használni az öntözési lehetőségeket. A vetésszerkezet alakításával és a termelés intenzitásának növelésével kell kivédeni a költségnövekedés okozta hátrányokat. Annál is inkább, mert bizonyos térségekben a vízhiány akadályozza a nagyobb termések elérését, közvetve: a gabona_ és húsprogram megvalósulását. A meliorációról készült írásbeli jelentés megállapítja, hogy a VI. ötéves- terv ideje alatt népgazdaságunk tízmilliárd forintot fordít 950 ezer hektár termőképességének mesterséges visszaállítására, fokozására — ebből hat- milliárd forint az állami támogatás. Az utóbbi időben született párt. és állami határozatok nyomán előtérbe került a komplexitás és a térségi melioráció elve, amely a munkák sikerének legfőbb záloga. Máris mutatja eredményeit az 1977-ben megkezdett rizstelep-rekonst- rukciós program, az utóbbi két év termése bizakodásra ad okot. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az idén 12 ezer hektárra csökkent a növény vetésterülete — a támogatások megszűnése miatt —, holott 25 ezer hektár el tudná látni hazánk lakosságát rizzsel, és így importot is megtakaríthatnánk. A beszámolót és a szóbeli kiegészítéseket követően élénk vita alakult ki. Fábián Márton Szolnok megyei képviselő hangsúlyozta, hogy a gyepterületek általában gyenge szövetkezetekben vannak, amelyek saját erőből képtelenek azokat intenzívvé tenni és csökkenteni annak érdekében, hogy kisebb területen termelhessék meg a szükséges takarmányt. Kérte, hogy a kormányzat a lehetőségekhez mérten támogassa a rizste- lepépítést és -felújítást. Hütter Csaba Nógrád megyei képviselő nemtetszését fejezte ki az idén januárban életbe lépett meliorációs támogatási rendszer miatt. Szerinte inkább a tehetősebb üzemeket kellene támogatni, hiszen náluk gyorsabban megtérülnek a költségek. Mészáros István Békés megyei képviselő más véleményen volt. Elmondotta, hogy a megye északi részén, a Körösök völgyében különösen fontos a földek jobbá tétele, mert termésük a térségben élő falusi lakosság megtartását is segíti. Csatári Béla a megyei vezetés nevében üdvözölte a vendégeket. Mint mondotta, Békésben a VI. ötéves terv ideje alatt másfél milliárd forintot fordítanak a földek jobbá tételére. A kapott jelentős anyagi támogatásban a megye vezetése a kormányzat figyelmét érzi, a megye üzemei ezt több mezőgazdasági termékkel igyekszik meghálálni. Varga János Győr-Sopron megyei képviselő kiemelte a meliorációs munkák koordinálásának fontosságát, valamint azt, hogy a növényi sorrend megválasztása is javító hatással van a talajokra. Ezért javasolja a gabona és gyep vetésváltását, az arra alkalmas körzetekben. A képviselők kérdéseire dr. Magyar Gábor, dr. Nagy Bálint MÉM-főosztályvezető, Géczy Károly MÉM-főtaná- csos és Páles Gyula válaszolt. A vitát dr. Cselőtei László zárta le, és összegezte az egész napos program tapasztalatait. M. Sz. Zs. A Békéscsabát Gyulával összekötő 120 kV-os távvezetéket szerelik a DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatósága hálózat- szerelési osztályának dolgozói. Az elkövetkező időben nagyobb mennyiségben és biztonságosabban kap energiát Gyula városa. Képünkön a lökösházi villamosított vasútvonal fölött emelik át a huzalokat Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a mezőgazdaság ár-, pénzügyi és támogatási rendszerét. Megállapította, hogy .ezekben alapvető változtatásra nincs szükség, indokolt viszont olyan módosításokat végrehajtani, amelyek arra ösztönöznek, hogy a termelés jobban igazodjon a szükségletekhez, s hogy egyidejűleg növekedjen az érdekeltség az eszközök jobb kihasználásában, az anyaggal és az energiával való takarékos gazdálkodásban. E célból 1983. január 1-től emelik a főbb mezőgazdasági termékek, a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. A kormány módosította a mezőgazdaságban alkalmazott keresetszabályozást, a műszaki fejlesztési alapképzést, illetve a termelési adókra vonatkozó egyes rendelkezéseket is. Határozatot hozott a Minisztertanács a mezőgazdasági és élelmezésügyi szak- igazgatás egyes központi és helyi intézményei szervezetének egyszerűsítésére és működésének egyidejű korszerűsítésére. A szervezeti módosítások 1983. január 1-én lépnek életbe. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát a veszélyes hulladékanyagokat kezelő üzemek országos hálózatának létesítéséről. A program öt közepes kapacitású, bármilyen összetételű hulladék feldolgozására alkalmas égetőtelep, és 8 lerakótelep létesítését irányozza elő. A szoliáltató jellegű hálózatot a veszélyes hulladékokat termelő vállalatok gazdasági társulás formájában hozzák létre és üzemeltetik. Nemzetiségi politikánkról tanácskoztak Gyulán A nemzetiségi politika egyre hatékonyabban érvényesül megyénkben a Politikai Bizottság 1.978-as és ennek végrehajtását elősegítő ez évi megyei párt-végrehajtóbizottság határozatai alapján. Ezt a következtetést vonhatta le az a tanácskozás, amelyet a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya szervezett a járási és városi művelődésügyi osztályok vezetőinek beszámoltatására tegnap Gyulán. Rendszeres gyakorlat a nemzetiségi politika végrehajtásának számba vétele Békés megyében testületi és szakmai értekezletek fórumain. Ez alkalommal azt vizsgálta a tanácskozás a részletekbe menő, konkrét beszámolókon keresztül, hogy elsősorban a közművelődés területén milyen hatékonysággal érvényesül nemzetiségi politikánk célkitűzése egy korábbi időszakhoz viszonyítottan, s még milyen gondokkal kell szembenéznünk. Általában nőtt az érdeklődés lakosságunk körében az anyanyelvi oktatással szemben, különösen az óvodákban. Jól szolgálják célkitűzéseinket az úgynevezett nagyrendezvények mellett — nemzetiségi fesztiválok, olvasótáborok, a „Szép román beszéd” elnevezésű versenyek, a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok továbbképzése stb. — az egyre jobban és tartalmasabban működő nemzetiségi klubok, a szaporodó nemzetiségi nyelven folyó ismeretterjesztő előadások, a helyi zenés-táncos rendezvények, a számos formát öltő hagyománymegőrző tevékenység, az anyaországgal való sokoldalú kapcsolat erősödése. Továbbra is gondként jelentkezik a közép- és idősebb generáció irodalmi nyelvtudásának hiánya, amely a gazdagodó nemzetiségi könyvtárak, fiókkönyvtárak olvasói körét is behatárolja. Néhány helyen még nem teljesen megoldott az iskola szakosellátottsága, általában hiányosak a tanítási segédeszközök, s ezt az anyaországból sem lehet beszerezni, illetve azok itt nem használhatók. Megyénkben a nemzetiségi lakosság körében kiegyensúlyozott, jó a politikai légkör, kedvező a közérzetük. Helyesnek igazolódott az a közel tíz évvel ezelőtt elindított törekvés, hogy a hangsúlyt az óvodákra kell helyezni. Ennek hatása már az általános iskoláknál megmutatkozik, a növekvő tanulószámokban. A munka alapjának kell tekinteni továbbra is az óvodákat, az iskolákat, és erre épüljön, csak erre épülhet hosszú távon a nemzetiségi közművelődési munka. A nemzetiségi szövetségekkel jó a kapcsolat, s legyen kölcsönös ennek további javítása, amely lényeges elem, eszköz a nemzetiségi egyenjogúság realizálásában. E fontos kérdést tárgyaló szakmai tanácskozáson részt vett Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Becsei József megyei tanácselnök-helyettes, Kopp László, a Művelődési Minisztérium munkatársa, dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, Dér Lajos, Gyula város tanácselnök-helyettese és a tanácskozást vezető Vámos László, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője. A tanácskozás után a részvevők megtekintették a közelmúltban átadott román tanítási nyelvű általános iskolát és gimnáziumot. — e — Napirenden: évforduló és munkáverseny A HVDSZ Békés megyei bizottságának tegnapi ülésén először a szakszervezet fennállásának 30. évfordulójáról emlékezett még Valentínyi Mártonná megyei titkár. Az 1952-ben alakult ágazati szervezet ma is ősének tekinti a városi alkalmazottak 1917-ben Budapesten létrehozott érdekcsoportját, mely később VAOSZ néven országos jellegű lett, a Tanács- köztársaság bukásáig sikerrel működött. Újjáalakulására csak a felszabadulás után, 1945 márciusában kerülhetett sor, majd néhány év múlva beolvadt a közalkalmazottak közé. Az ötvenes évek elején, amikor országszerte egyre több tanácsi helyiipari és kommunális vállalat jelent meg a gazdasági életben, végérvényesen szükségessé vált az önálló szakszervezet, a HVDSZ, hiszen már több mint százezer ember érdekképviseletéről volt szó. Még abban az évben — 1952-ben — nyár végén megyénkben is megalakult a területi bizottság, közösen Csongrád és Szolnokkal, csak megyei hatáskörrel pedig 1955-ben. Az üzemek akkori gyors fejlődését követte a szak- szervezet is, sok lelkes mozgalmi munkást nevelve, a mainál sokkal nehezebb körülmények között, minden tradíció nélkül. A három évtized alatt azonban megteremtette a maga hagyományait, melynek alapján az alapszervezetek a termelési és szolgáltatási munkát jól segítik, s a tagság érdekvédelmét is lelkiismeretesen látják el. A megemlékezés után a testület a tanácsi, helyiipari és szolgáltató vállalatok szocialista munkaversenyének idei első félévi tapasztalatait tárgyalta meg. Az ipar területén 85 brigád 826 taggal versenyzett. Csak a Patyolatnál négy új brigád alakult, s dacára a fluktuációból eredő nehéz munkaerő- helyzetnek, jelentős a minőségjavulás. A vegyesipari vállalat ugyancsak a minőség érdekében a gyártásközi ellenőrzést szigorította meg, eredményesen. S a szak- szervezethez tartozó ipari vállalatok együttes anyag- és energiamegtakarítása meghaladja az 1,2 millió forintot. A szolgáltatásban dolgozó szocialista brigádok munkaversenye is jól segítette a vállalatok gazdálkodását, mert az ágazat idei első félévi eredményessége kétszeresére nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest.. Ugyanakkor azonban a versenymozgalom hibái is megmutatkoztak mind a két területen. Még. mindig tapasztalni a gazdasági vezetés részéről munkaszervezési és anyagellátás; hiányosságot, a belső kooperáció zökkenőit, de mást is, ami arra utal, hogy sem az egyéni, sem a kollektív munkaverseny feltételeinek biztosítása nem kielégítő. Ezért aztán helyenként formálisak a vállalások és akiértékelések is, hiszen a kettő együtt, jár. A vita során az is felmerült, hogy nagy a brigádok termelésen kívüli egyéb leterhelése. A különböző szervek és intézmények egyre több társadalmi munkát vagy anyagi támogatást kérnek, s ezt már — joggal — sokallják a dolgozók. A tárgyalás és vita után elhatározta a megyei bizottság, hogy a közeljövőben két vállalatot vizsgál meg tüzetesen, az egyiknél a sikeres, a másiknál a gyenge munkaverseny okait elemezve. Vass Márta
