Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 15., szerda A vadcirok ellenáll A kukorica vegyszeres gyomirtása A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szak­előadója ismerteti a táblán is látható kezelési módszert a ku­koricában Egészségügyi újságírók tanulmányútja hazánkban A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége meghívá­sára bolgár, csehszlovák, NDK, román és szovjet szak- újságírók töltöttek egy hetet hazánkban a magyar egész-, ségügy eredményeinek ta­nulmányozásával. A külföl­di újságírócsopo'rtot fogadta Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter és Pesta Lász­ló, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságá­nak elnöke is. A baráti országok újság­írói megtekintették a buda­pesti Bajcsy-Zsilinszky kór­házban a társadalmi összefo­gással * létesített műveseállo- mást és az intenzív terápiás központot, ismerkedtek a mátrai gyógyintézetek mun­kájával, a Szolnok megyei Hetényi Géza kórházban pe­dig a sürgősségi betegellátás legújabb eredményeit tanul­mányozták. Ellátogattak a hajdúszoboszlói gyógyüdülő­be és a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságba is. A Sebes-Körösben és a Be­rettyó keleti főcsatornájában az utóbbi évben elszaporod­tak az amurok. Képünkön Váradi Jánosné szeghalmi horgász a nyolc kilogrammos amurral. Magyarországon 1946-ra' nyúlik vissza a kukorica vegyszeres gyomirtásának története. Időközben változ­tak a termelési technológiák, és a gyomirtást szolgáló vegyszerek. Napjainkban ve­gyes, kombinált, széles ha­tóanyag-tartalmú vegysze­rekkel küzdenek a nagyüze­mekben a gyomok ellen. Már, amelyik nem ellenál­ló, mint a vadcirok, és né­hol a disznóparéj. Hazánk­ban egymillió 250 ezer hek­táron termelnek kukoricát, s mindenhol vegyszeres alap­kezelést végeznek, a termő- területek 30 százalékánál pe­dig állománykezelést hajta­nak végre. A megyei szakembereknek szervezett kukorica-gyomir- tási bemutató előtt szakmai előadások hangzottak ’ el, amelyeknek keretében a vegyszergyártó Észak-ma­gyarországi Vegyi Művek munkatársa elemezte a gyom­irtó szer hatékonyságát, ha­tásmechanizmusát. Török Tamás, a MÉM főelőadója a gyomirtás jelenlegi gondjai­ról szólt. Arról, hogy a ve­tésváltás hátráltatja a vegy­szeres kezelést, a hatóanya­gokkal szemben. Ilyen ese­tekben újabb hatóanyag használhatóságát kell vizs­gálni. A másik probléma, hogy a technológiai sort a talaj műveléskor be kell tar­tani, mert a talajba jutó vegyszerek csak az egyenle­tes, porhanyós földben és megfelelő mélységben fejtik ki jó hatásukat. Békés me­gyét is érinti, hogy a vadci­rok irtása nem megoldott, szűkebb pátriánkban is 5-6 ezer hektáron fordul elő. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium olyan szolgáltatásokat vezet be a jövőben, amelyek elő­segítik a hatékony növény- védelmet. Negyvennyolc óra alatt kimutatják a rezisztens gyomokat, melyeknek alap­ján a nagyüzem változtathat a vegyszeres gyomirtás mód­szerén. Ugyanakkor hathek­táronkénti minták vétele alapján számítógépes adat- feldolgozás keretében vizs­gálják a gyomterjedést, -sza­porodást. Ezek az eredmé­nyek és jelzések segítséget nyújthatnak a megfelelő ha­tóanyagok kiválasztásában. Kép, szöveg: Számadó Julianna Díjkiosztó klubosoknak Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Központ székházában ren­dezte meg a Békés megyei klubtanács a „Közösségben, közösségért” című közel­múltban záródott, több éve tartó pályázat eredményhir­detését. A résztvevőket Cs. Tóth János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója köszöntötte, majd a pályázaton legjobb ered­ményeket elért közösségek­nek és klubvezetőknek Kom­játhy Márta, a KISZ Békés megyei bizottságának politi­kai munkatársa adta át a díjakat. A terület legjobb klubközössége címet vehette át az orosházi Táncsics, a szarvasi Szivárvány, a gyu­lai Délibáb, a dobozi Ságvá- ri, a békési Körös szövetke­zeti, a békéscsabai Gyopár, a füzesgyarmati Club ’99, a gerendási Alfa és a mezőhe- • gyesi Ifjúsági klub. Kilenc klubvezetőt is megjutalmaz­tak, továbbá a szeghalmi és az orosházi járási klubta­nács nénzjutalmakat kapott. Ekkor osztották ki a forgató, könyv- és a klubdokumentá­lási pályázat díjait is. Víziszárnyasok exportra Vadkacsatenyésztéssel haszno­sítja egyik halastavát a Fejér megyében gazdálkodóö puszta­egresi Hunyadi Termelőszövet­kezet, s évente hatvanezer — ki­váló exportcikknek számító — tarka tollú jószágot nevel fel, háromhetes kortól kéthónapos korig. Az előnevelt kacsákat a Mezőföldi Erdő- és Vadgazda­ság biztosítja részükre, s ő is veszi át a felnevelt víziszárnya­sokat. A pusztaegresi tavon ne­velkedett jószágokat a tisztítás, osztályozás után exportálják. A vadkacsatenyésztés jól jö­vedelmező, gazdaságos üzemág lett a Hunyadi Termelőszövet­kezetben. Nem igényelt ugyan­is nagy beruházást — csupán kerítésről, árnyékolókról, önete­tőkről és -itatókról kellett gon­doskodni a jószágok számára, s 4-5 gondozó elegendő az állatok ellátására, védelmére. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. SZEPTEMBER 14. Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 12 593 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 41 Trabant Limousin (Bp.) 10 223 Trabant Lim. (Győr) 8 203 Trabant Lim. (Debrecen) 6 550 Trabant Combi (Bp.) 4 094 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr 4 075 Wartburg de Lux (Bp.) 9 148 Wartburg de Lux (Győr) 4 969 Wartburg de Lux tt. (Bp.) 1 828 Wartburg Lim. tf. (Bp.) 1 215 Wartburg Tourist (Bp.) 3 943 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 310 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 105 S (Debrecen) 5 007 Skoda 120 L (Bp.) 10 579 Skoda 120 L (Győr) 7 320 Skoda 120 L (Debrecen) 5 798 Lada 1200 (Bp.) 16 784 Lada 1200 (Debrecen) 11 314 Lada 1200 (Győr) 5 062 Lada 1300 (Bp.) 7 660 Lada 1300 (Debrecen) 5 269 Lada 1300 (Győr) 1 462 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 701 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debrecen) 1 703 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski Fiat 126 P (Bp.) 13 466 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 243 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dacia (Bp.) 7 644 Dacia (Debrecen) 4 849 Zastava (Bp.) 1 152 Ha augusztus szeptember, akkor szeptember?... A címbeli aránypár negyedik tagja egyelőre még is­meretlen. S bár ilyen nem szokás a matematikában, mégis be tudjuk helyettesíteni. íme, a kész képlet: au­gusztus = szeptember, akkor szeptember — október vagy november. Meg aztán így tanítja az általános is­kolában bevezetett halmazelmélet is ... Ugyanis arról van szó, hogy a Magyar Postának fel­tehetően a naponta-hetente-havonta kikézbesítendő új­ság- és folyóirathalmazból csak egy aprócska a Búvár című, havonta megjelenő környezet- és természetvédel­mi lap. Már a júliusi szám is augusztus elején, az au­gusztusi pedig a napokban került az olvasókhoz. Ha ez így megy tovább, akkor — ismét a matematikát híva segítségül — könnyen kiszámítható, hogy például jövő év telén jelennek meg a tavaszi-nyári számok ... Megszokhatnak, lehetne minderre legyinteni. De hát a Fülessel, az Ezermesterrel, meg még több újsággal, ki­advánnyal majdnem ugyanez a helyzet. S még egy, ami most nekünk, Békés megyeieknek nagyobb fontosságot ad ennek az időbeni megjelenés-mizériának. A Búvár „elvileg” szeptemberi számában megyénkről, jobban mondva Békéscsaba természet- és környezetvédelmé­ről lesz szó. Milyen nagyszerű lenne, ha még ebben a hónapban olvashatnánk a Búvár cikkeit, színes fényké­pekkel gazdagon illusztrált, érdekes, és néha még izgal­mas írásait! (nemesi) flz ipari nagyberuházásokról Két téma került napirend­re az országgyűlés ipari bi­zottságának kedden, a Par­lamentben tartott ülésén: előbb az ipar- és vállalati irányítás és szervezeti rend­szer fejlesztésének egyes kérdéseit vitatták meg — a kormány felkérésére — a képviselők, majd az ipari nagyberuházások megvaló­sításáról tájékozódtak. Mind­két témával Rabi Béla ipari minisztérium államtitkár előterjesztése alapján foglal­koztak a munkaülésen. A beruházások eredmé­nyeiről és továbhi tenniva­lóiról készült írásos tájékoz­tató és az ülésen elhangzott államtitkári kiegészítő az Ipari Minisztérium területén folyamatban levő 16 állami nagyberuházást érintette. A 16 állami nagyberuházás közül négy a szénbányászat fejlesztését szolgálja. Ezek alapvető célja a szénterme­lés növelésén' túl a jobb minőségű szén szállítása az erőművek, a lakosság szá­mára, valamint a kokszoló­üzemeknek, mely utóbbiak révén lehetőség nyílik a tő­kés kokszimport csökkenté­sére. Az ipari tárca legnagyobb beruházása a villamosener- gia-termelés bővítését szol­gáló paksi atomerőmű meg­építése. Hazánkban a felsza­badulás óta még nem volt ilyen magas színvonalú, bo­nyolult feladatot jelentő erőmű-építkezés. A szaktu­dást sokszor a gyakorlatban kellett megszerezniük a ki­vitelezőknek. Az ülés az elnöklő Gorjanc Ignác vitaösszefoglalójával zárult. A Hídépítő Vállalat kivitelezésében épülő új dobozi Kettös- Körös-híd utolsó elemének beépítése augusztus 19-én meg­történt. Jelenleg a befejező munkálatok folynak, és még eb­ben az évben átadják a forgalomnak. Fotó: Fazekas László II párttagság alkotóműhelyei U zokban a pártszerve­zetekben, ahol mos­tanában mérlegre te­szik saját munkamódszerei­ket, munkastílusukat, min­denütt ott szerepel az elem­zett témák között a taggyű­lések helye, szerepe. Ez ter­mészetes is, hiszen a taggyű­lés az alapszervezeti pártélet legfőbb fóruma, a politikai munka helyi irányának leg­fontosabb meghatározója. Egyik felelős'politikai veze­tőnek nemrég napvilágot lá­tott kifejezésével élve: a tag­gyűlés az alapszervezet éle­tében az együttgondolkodás­nak és az egységes cselekvés kialakításának' semmi mással nem pótolható alkotóműhe­lye. Tudjuk persze, hogy a gyakorlatban a taggyűlések sokfélék. Egyazon pártalap- szervezet életében is követik egymást izgalmas és érdekte­len, mélyen elemző és felszí­nes, eleven vitát kiváltó és csendbe-némaságba fulladó összejövetelek. A különféle pártszervezetek között pedig még inkább tehető megkü­lönböztetés ilyen tekintetben. Sokféle összetevője van en­nek: az adott pártszervezet közege, tevékenységi köre éppúgy befolyásolja, mint a v ezetőségnek vagy magának a párttagságnak a tapasz- taltsága, felkészültsége, tájé­kozottsága. Az adott munka­hely demokratizmusának ál­talános színvonalára is kö­vetkeztethetünk a taggyűlé­sek légköréből. Mindez azért érdemel em­lítést, mert jelzi: a taggyűlé­sek alkotóműhely jellegének megőrzése vagy erősítése nem tekinthető a többi teendőtől elválasztott, önmagában ke­zelendő vagy megoldandó feladatnak. A taggyűlés tük­re az adott helyen folyó pártmunkának, az ottani pártéletnek, közéletnek. De tiemcsak a tükre, hanem a formálója is. S ez indokol­hatja, hogy olykor önálló kérdésként is elemezzék: kel­lőképpen betöltik-e említett rendeltetésüket a taggyűlé­sek. Helyenként önkritikus hang­vétellel szólnak erről, s az efféle önbírálat — mi taga­dás — valós alapokon nyug. szik. Az indokoltnál és az el­fogadhatónál több pártszer­vezeteinkben a „szürke”, semmit vagy legfeljebb ke­veset mondó taggyűlés, amely legjobb esetben is csak a felszínen borzolja me'g a vi­zet, a mélybe nem hatol. Bi­zony akadnak taggyűlések, ahol inkább csak tájékoztat­nak és tudomásul vesznek, de nem fogalmazzák meg ér­demben a politikai munka nányát és konkrét teendőit. Elgondolkoztató, hogy néhol a taggyűlésen csend honol, ám alig hagyják el a termet, a folyosón, az utcasarkon azonnal élénk polémia bon­takozik ki. S az is adhat okot a töprengésre, hogy miköz­ben egyes vezetőségek verej­tékezve kutatják, ugyan mit is lehetne a taggyűlés napi­rendjére tűzni, ugyanezen alapszervezet tagjai arról pa­naszkodnak : nincs megfele­lő fórum a politikai kérdé­sek megvitatására, a politi­záló eszmecserékre. Indokolt hát, hogy minde­nütt helyreálljék a taggyű­lések rangja, megkapják vagy visszakapják az őket megillető helyet és szerepet a pártszervezet életében. A semmi mással nem pótolható szerepük szó szerint értendő: a taggyűlés helyébe nem léphet, alkotóműhely szere­pét nem veheti át sem a pártGsoport megbeszélése, sem a politikai oktatás fog­lalkozása, sem a vitaköri összejövetel. Hiszen döntés­re, határozathozatalra csak a taggyűlés fóruma a hivatott. Napjainkban sok helyen ismerik fel azt a követel­ményt, hogy a kommunisták­nak elevenebben, aktívabban kell politizálniuk környeze­tükben. De ennek az igény­nek tartalmasán, színvonala­san csak ott tudnak eleget tenni, ahol ebben kellő fel­készítést is kapnak. E fel­készítésben pedig nem nél­külözhető a taggyűlés. El­sődlegesen ott kell a politi­kai munka lényeges kérdé­seit tisztázni, a párthatáro­zatok, politikai döntések ér­telmezésében egységre jutni, a tényeket és az érveket mérlegre tenni. Ahol a tag­gyűlés nem politizál, ott az egyes párttag is kevésbé ké­pes erre. És a helyi munkára vo­natkozó döntések kialakítá­sának is elsődlegesen a tag­gyűlés a fóruma. Az alkotó- műhely „produktuma” ebben az értelemben a döntéssé for­málódott elhatározás: a tag­gyűlésen folyó alkotó tevé­kenység végeredményben eb­ben ölt testet. Illetve: kell hogy testet öltsön. Mert énéi- küi a taggyűlés csak re­gisztrálja az élet jelenségeit, de nem alakítja azokat, s ilyen esetben tényleges al­kotó tevékenységről sem be­szélhetünk. Egyszerűbben szólva: ha gyakorlatiasabbá és hatékonyabbá akarjuk tenni a pártmunkát — már­pedig ezt akarjuk —. akkor a taggyűlések döntést hozó, feladatmeghatározó, a politi­kai cselekvés irányát kézzel­foghatóan megjelölő jellegét kell feltétlenül erősítenünk. M ár szinte közhely, hogy a bonyolultabb feladatok a pártszer­vezetekben is megkövetelik az önállóbb, felelősebb, szín­vonalasabb munkát. Ennek egyik lényeges feltétele és összetevője, hogy az alap­szervezetek legfőbb fórumai, a taggyűlések az alkotó gon­dolkodás és cselekvés valódi formálói, műhelyei legyenek. Gyenes László Gyopár-tervek őszre Megyénk egyik legnagyobb, legismertebb klubja az Ipa­ri Szövetkezetek békéscsabai Gyopár Klubja. A szokásos nyári szünet után az ifjúsági klub szeptember 21-én este tartja évadnyitóját, amely egyben — a nemrégiben be­fejeződött átalakítási-felújí­tási munkálatok okán — klubavató is lesz. A városi dzsesszklubnak is a Gyopár ad otthont: ők két nap múl­va, 21-én tartják első fog­lalkozásukat. Szeptember 24. és 26. kö­zött klubtalálkozónak ad he­lyet a csabai Gyopár: Haj- dú-Bihar megyei klubtagokat látnak vendégül. A szomszé­dos megyéből érkezettek is ott lesznek az évad első, fi­gyelmet érdemlő rendezvé­nyén, a 25-én 19 órakor sor­ra kerülő Calcutta-trió es­ten. A kisegyüttes klasszi­kus indiai zenével szórakoz­tatja a közönséget, közremű­ködik Sri Anthony Dass, ha­zánkban vendégszereplő in­diai művész is. A Gyopár új sorozatot in­dít „Fiatal magyar iroda­lom” címmel. Az első est 28- án 19 órakor lesz, amelynek vendégét, Ambrus Lajos írót Endrődi Szabó Ernő, a Bé­kés megyei Fiatal Alkotók Körének tagja mutatja be. Októberben Géczi Jánossal, novemberben és decemberben — az előzetes tervek szerint — egy-egy FAK-taggal is­merkedhetnek meg az érdek­lődők. A Gyopár nyugdíjasklubja októberben tartja évadnyitó­ját, amelynek időpontjáról a több száz klubtag levélben értesül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents