Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

1982. augusztus 12- csütörtök Natura Legyen a természetvédelem magánügy is Magyar írók perei Q n rabok temetője Űj fantázianévvel és új köntösben jelent meg a Bé­kés megyei Tanács telepü­lésfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága, a me­gyei tanács tudományos— koordinációs szakbizottsága közös kiadványa, a Natura. A Kállai Júlia tervezte bo­rítóról mindjárt kiderül, mi okozta a névváltozást. A ko­rábbi első három szám, amely Békés megyei Termé­szetvédelmi Évkönyv cím­mel jelent meg, még kizá­rólag a természetvédelem fontos, tudományos kérdései­vel foglalkozott. Az újabb, 1981. évi, 4. szám viszont már felvállalja a környezet- védelemmel kapcsolatos, te­hát tágabb funkciójú fel­adatokat is. Réthy Zsigmond, a perio­dika szerkesztője, helyes meggondolásból vállalkozott az évkönyv tartalmának ki­bővítésére. Hiszen minden lehetséges eszközt meg kell ragadni arra, hogy veszély­ben levő környezetünk ér­dekében megfelelően for­máljuk, irányítsuk a köz­véleményt. Hogy ne csak a környezetvédelemmel hi­vatalból foglalkozók érez­zék magukénak az egyéb­ként helyes rendelkezések végrehajtását. A Natura egyik szerzője, Kovács József Természet- védelem és pedagógia című, igen érdekes összefüggése­ket feltáró írásában ezt a gondot így fogalmazza meg: ..A kapitalista társadalmak­ban az egyének személyes meggyőződése ritkán kap hangot a társadalom veze­tőinek meggyőződésében. Nálunk épp fordított a hely­zet. Az egyes emberek er­kölcsi felelősségérzete az, ami hiányzik, ami nélkül épp annyira lehetetlen ered­ményes munkát végezni a természetvédelem terén (s ez így van a környezetvéde­lemben is! — a szerz. meg­jegyzése), mint a társada­lom vezetőinek felelősség- érzete hiányában." A szei'ző írásának másik alcíme alatt a következő fontos megállapítás olvasha­tó: „Olyan hatékony lesz a jövőben a természetvédel­münk, mint amilyen ered­ményes ma a természetvé­delmi oktató-nevelő mun­kánk az iskolában!" A Natura több igen fi­gyelemre méltó írása — ha más alapállásból is —, de ezeket a gondokat támaszt­ja alá. Obert Ferenc „Vízi környezetvédelem a Körö­sök mentén” című dolgoza­tának összefoglalásában a következőket állapítja meg: Minden műszaki lehetőséget, természeti adottságot maxi­málisan ki kell használnunk annak érdekében, hogy- je­lenünk és jövőnk ne váljon lehetetlenné a víz hiánya, vagy elfogadhatatlan minő­sége miatt. Nincs szükség azonban minden esetben sú­lyos milliókra. Vizeink szeny- nyezője maga a haszonélve­ző — az ember. Körültekin­téssel, felelősséggel vala­mennyien cselekvő részesei NATURA .fSIWMfSZHUDH.Vi — ÉVKÖNYV « lehetünk a víz és a környe­zet védelmének, hiszen a víz mindannyiunké. A nem kevés tanulsággal, tudományos megalapozott­sággal készült írások min­degyike egyben figyelmezte­tés is. Figyelmeztetés a még meglevő természeti kincse­ink — az állat- és növény­világ, a biológiai egyensúly — megőrzése, visszaszerzése érdekében. Az érdekes írások között meg kell még emlékeznünk Réthy Zsigmond, az MTA Szegedi Akadémiai Bizott­sága elmúlt évi pályázatán kitüntetést kapott munkájá­ról, A szabadkígyósi tájvé­delmi körzet adottságai és lehetőségei címűről. Ugyancsak izgalmas témát tárgyal Csizmadia György A dél-alföldi tanyák szerepe a környezet- és természet- védelemben című írása, amely e kis vegetációfoltok jelentőségét tárgyalva szin­tén — intézményes lehetőség híján — az egyén lelkiisme­retére próbál hivatkozni. Réthy Zsigmond az Ada­tok a Hármas-Körös madár­világához című dolgozatá­ban, amelyben 210 faj ré­gebbi előfordulási adatait ismerteti, azért is tanulsá­gos, mert olyan madárfajok jellemzőit, adatait sorolja fel, amelyek már hiányoz­nak az átlagpolgár szókin­cséből. Bizonyítva: nem is­merjük, mert nézzük, de nem látjuk a környezetünk­ben előforduló, valaha ked­ves barátainkat, a madara­kat. Nemtudásunk pedig gyakran vezet pusztításuk­hoz. Meg kell emlékeznünk Müller Géza A környezet és az élővilág változásai Vésztő környékén a századelő óta című írásáról, amely nem véletlenül viseli az Egy idős természetjáró visszaemléke­zései címet. A szakfolyóiratok, perio­dikák nyomdai kifutásának idejét ismerve. a Natura előállítója, a Kner Nyomda Dürer üzeme expresszgyor- sasággal dolgozott. Munká­juk minősége dicséretet ér­demel, kivéve a gazdag fotóanyagot. Ez — ellentét­ben a kiadvány tartalmával és kivitelezésével — szürké­re sikerült. B. Sajti Emese Valahol Kufsteinben, a ra­bok temetőjében, a jeltelen, felismerhetetlen sírok között van egy, amelyben egy íé- nyes_tehetségű fiatal magyar költő pihen: a huszonhét éves korában elhunyt Szent- jóbi Szabó László. Ma sem tudjuk, melyik sír az övé, nem maradtak kéziratai, arc­kép sincs róla. A magyar jakobinusok pőrének költő­vádlottjai közül egyedül ő nem élte túl a rabságot. Ott maradt örökre Kufsteinben, a rabok temetőjében. DIÁKCSÍNYTÖL A PORIG Debreceni diák volt, a kol­légium nevelte tízéves korá­tól. Igaz, nem konfliktus nélkül. A kollégiumi iratok szerint ugyanis első pőre a debreceni kollégiumi iskolai törvényszék előtt zajlott le. 1784. szeptember 14-én meg­idézték, s társaival együtt elmarasztalták, mert nem vett részt az esteli imádko­zásban. Teleki Sámuel erdélyi kancellár titkára, az írásai­val már országos sikert, el­ismerést, jeles barátokat szer­ző költő, Szentmarjay Fe­renc révén ismerkedett meg a magyar jakobinusok gon­dolataival, a társaság tanai­val 1794 áprilisában. A ká­tét azonban Hajnóczy József juttatta el hozzá, s Hajnóczy veszi fel tagnak is. Hajnóczy nem vall rá, az ő vallomása szerint Szentjó- bi nem lelkesedett az eszmé­kért, nem vállalta az együtt­működést. Szentjóbi valóban nem volt lelkes híve a tár­saságnak. ekkor nem is tar­tóztatták le, noha Laczko- vics rá vallott. Véget ért a sárospataki nyelvi kollégium Szerdán Sárospatakon vé­get ért az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett nyelvi kollégium. A Magya­rok Világszövetsége által kezdeményezett és támoga­tott kollégiumnak ezen a nyáron minden eddiginél több hallgatója volt. Az Amerikai Egyesült Államok­ból, Kanadából, Európa kü­lönböző területeiről, össze­sen tizenöt országból, hat­vankét külföldön élő, ma­gyar származású gyermek érkezett Sárospatakra, s vett részt az egy hónapon át tar­tó nyelvi kollégiumon. A négyhetes program ke­retében a magyar nyelv ta­nulásán, gyakorlásán túl mód nyílt dal és népi tán­cok tanulására, irodalmi és képzőművészeti foglalkozá­sokra. A sárospataki Kos­suth középiskolai kollégium­ban kiállítás nyílt, amelyen a tábor résztvevői által ké­szített kézimunkák, rajzok láthatók. Szentjóbi Hajnóczy, Szent­marjay letartóztatása hírére (1794. augusztus 16.) minden írását elégette, levelezését, 1791 óta írott verseit, snagy nyugalommal figyelte, várta az eseményeket. Talán el is jutott hozzá a hír: Hajnó­czy s Szentmarjay vallomá­sában védelmére kelt. Nyu­galmára, életmódjára jellem­ző, hogy ezekben a hónapok­ban szerzi Pesten a „Vernes vulgivaga” nevű betegséget, amelyet ma Közönségesen gonorrheának hívunk, sami végül halálát okozta. 1794. december elején Nyé­ki Németh János vette át a vizsgálat folytatását. A Ki­éről 11-éré virradó éjsza­kán mindenkit letartóztatott, akinek neve a kihallgatáson elhangzott. Szentjóbit nem, azt hitték, Bécsbe utazik. Ott akarták őrizetbe venni. De­cember 11-én délután öt óra körül a költő Pestén sétált, s előbb Bay Ferenc táblai elnök, majd Wittmaesser Má­tyás Tóbiás városkapitány az utcán felismeri. Az utób­bi őrizetbe is veszi. Szentjó­bi szó nélkül követte, any- nyira bízott ártatlanságában. Sőt éppen ez volt a fő ér­ve: a letartóztatások hírére is itt maradt, hiszen ártat­lan. Mégis börtönbe került: a várbeli egykori ferences ko­lostorba. Karácsony után kezdték kihallgatni, eleinte keményen tagadott, csak a Hajnóczyval és Fodorral va­ló szembesítése után vallott be egyet-mást, akkor is erő­sen szépített, mondván, hogy őt az egészből csupán az egy­házi vagyon államosítása ér­dekelte a jobbágyok terhei­nek csökkentése miatt. Még­is: a vád szerint részese volt az összeesküvésnek, s 1795. május 8-án őrá is kimond­ták az ítéletet: pallos általi fejvesztés és jószágvesztés. ELALUDT ÖCSÉNK Az ítéletet egykedvűen fo­gadta, ekkor már igen beteg volt. Kazinczy leírása szerint Szentjóbi ,, . .. venereűs nya­valyát vive fogságába s azt még orvosainak is megvalla- ni átallotta, nem merte — az orvos így hibásan gyógyí­tó a szerencsétlent.” Az ítélethozatal után idős barátja, Ráday Gedeon ve- te kezébe az ügyet. Tóthpá- pai Sámuel volt a védője, s az ítélet után Ráday memo­randumot küldött ügyében a királynak, s Szentjóbi saját kegyelmi kérvényét is ő vit­te el. Németh persze most is gyűlölködik: „Megérdemlik, hogy napfényt többé sohase lássanak. különben azt is befeketítenék”. A kegyelmet azonban meg­kapta: bizonytalan idejű bör­tön várt rá, s 1795. augusz­tus 7-én Fekete kapitány őri­zete mellett elindult Kuf­steinbe, utolsó útjára. Három hónapot él még. sokat szen­ved, s ha ereje engedi, ol­vas, Senecát fordít. 1795. október 6-án, egy szűk, dohos cellában, telje­sen magányosan, iszonyúan egyedül befejeződtek szenve­dései. Halálára rabtársa. Verseghy Ferenc írt verset, figyelmeztetvén kortársait: „menjünk el együtt szent maradékihoz, s öntsük ki sírján tiszta dicséretit könnyzáporinkkal megje­gyezvén hantfödelét el­aludt öcsénknek”. De a hantfödelet nem je­gyezte meg senki. A rabok temetőjében nincsenek ne­vek. (Folytatjuk) Bényei József Pólyák Ferenc, a matkópusztai tanyavilág fafaragó művésze alkotásaival elsősorban a pusztai embereknek, illetve az ott élőknek állít emléket. A kemény szilfába faragott szobrait több mint száz kiállításon mutatta be. Pólyák legújabb al­kotását a közelmúltban fejezte be, a Kecskemét környéki Helvécia egykori megalapítójának, Wéber Ede svájci nép­tanítónak portréját faragta ki (MTI-fotó — Kozák Albert felvétele — KS) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Barbra Streisand énekel zenés játékokból. 9.04: Hangképek az első orszá­gos táncháztalálkozóról. 9.44:' Zenevár. 10.05: Robin Hood. 10.33: Pergolesi és Cimarosa vígoperáiból. 11.21: Kinek jó? 11.41: Édes Anna. 12.45: Bevallom magának. 13.08: Üj lemezeinkből. 14.10: Árvácska. 15.05: Kóruspódium. 15.27: Ismered a Rigolettót? 16.10: Leopold Stokowski vezé­nyel. 17.05: Nem a világvége. 17.36: Délutáni Rádiószínház. Hanus mester. 19.15: Sporthíradó. 19.30: Évszázadok mestermüvei- böl. 20.10: Világirodalmi Dekameron. 20.40: Töltsön egy órát kedven- » ceivel. 21.40: A Dunánál. 22.30: Verbunkosok, nóták. 23.24: Új Melódia-lemezeinkből. 0.10: Bordalok népszerű ope­rettekből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa éne­kel. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a győri körze­ti stúdiót. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Az én rádióm. 15.00: Hogy tetszik lenni? — Gyulán. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádióexpressz. 18.35: örökzöld dallamok. 19.38: Beverly Sills énekel.. 19.55: Slágerlista,. 20.35: Tudomány és gyakorlat. 21.10: A Magyar Rádió Karin­thy Színpada. Umbulda. 22.20: Fényes Szabolcs szerze­ményeiből. 23.20: Slágerek a nyárról. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.37: A Benkó dixieland együt­tes játszik. 11.05: Klasszikus operettekből. 12.02: Magyar zeneszerzők. 13.07: Fiataloknak! 13.57: Semiramis. 14.40: Kamarazene. 15.20: Népzene sztereóban. 16.00: Zenei, Lexikon. 16.20: Az európai romantikáról. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Zenekari muzsika. 19.05: Monteverdi-madrigálok. 19.35: A Saturnus együttes hangversenye. 19.55: Oberon. 21.02: A Detmoldi kamarazene- kar hangversenye. 22.11: Napjaink zenéje. 22.54: Két kis hangjáték. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Az Osmond fivérek éne­kelnek. 17.15: Ketten beszélnek. 17.25: Vídia, karcolva. Riporter: Cseh Éva. 17.45: A Mayas együttes játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmelódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Pergő képek, (f.-f.) 16.30: ,.Életet az éveknek.” 17.00: Tollassüli. (ism.) 17.15: Gyerekek a házban. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Telesport. 18.15: Jelenlét — századunk ara­nya. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Lázadó hajó. Angol film. 21.35: Hírháttér. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Ein Abend mit der Büh­ne „Rosengarten”, (f.-f.) 18.35: Még egyszer — gyerekek­nek! (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Queen Ida együttese. 20.30: A danik földjén. 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Most és mindörökké, (ism.) BUKAREST 16.05: Múzeumlátogatás. 16.25: Reklám. 16.30: Dalok. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Kulturális híradó. 21.20: A tudomány világából. (3. rész.) 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok. BELGRAD. I. MŰSOR 15.20: Vidcooldalak. 15.30: Nyári délután. 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Salajko. 18.45: Grimasz. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. HDHGSZ0R0 Tini-tonik I\R más, mint az ugyan­csak félrevezető cím okozta, hogy tinédzser éveimet ala­posan elfogyasztva, nem tar­tottam igényt sokáig erre a műsorra. Vesztemre. Ugyan­is a Tini-tonik friss szem­lélete, tartalmas mozaikból összeálló műsora csöppet sincs a tizenéves hallgatók­hoz kötve. Sőt! Az a sanda gyanúm, hogy nem is tit­kolt nevelő célzatú miniri­portjaik, beszélgetéseik iga­zából a húszon és még ma­gasabb korosztályt vonzzák igazán. Illetve, ők értik, ér­tékelik azok gondolatait, üzeneteit. A legutóbbi, keddi adás harminc perce is sikeresen üdítette fel az uborkasze­zonnal küszködő rádió az­napi műsorát. Mindjárt egy „okostóni” bemutatkozásá­val, akinek fiatal kora elle­nére, tökéletesen kész élet- filozófiáját még Vitray Ta­más is „megcsodálta”. A műsorban megszólalta­tott punk teljesen elégedett volt „polgárpukkasztó” ma­gatartásával, s megnyerő ele­ganciával számolt be — mit beszámolt, oktatott! — az általa választott egyetlen he­lyes magatartás, a társadal­mon. a közösségen kívül he­lyezkedés áldásairól. Mint később megtudtuk, mindaz, aki nem képes e mindenen való fölülemelkedést elsa­játítani, az egyszerűen bun­kó. A csattanó persze, végül is e derék ifjú arcán ült, mégpedig Vitray lenyűgöző­en szolid megnyilatkozása révén. (Lám, ezt a kedves poént sem a tinédzsereknek szánhatták!) & Aztán a műsor ügyes, nem túl sokat fecsegő veze­tője, Kőszegi Gábor már egészen más témába, hely­színre kalauzolta a hallgató­kat. Mártélyra, a Hézsö Fe­renc vezette képzőművészeti alkotótáborba, ahol az egyébként tehetséges alko­tók — ez visszautalás az el­ső riportra — ugyancsak el­némultak Kőszeginek arra a kérdésére; lehet-e és hogyan, ábrázolni egy bunkót? Aztán újabb, ugyancsak csattanóval végződő beszél­getés következett a minden­hatónak kikiáltott rágógu­miról, ami segít leszokni a dohányzásról. S hogy a szer­kesztő e sorok íróját meg­hazudtolja, következett egy igazi tini beaténekes is. Végezetül, Bajor Nagy Er­nő rövid, a műsor stílusához illeszkedő jegyzete követke­zett — nem Kévés tanulság­gal — a „lemeztelenekről”. Erősítve az amúgy is szelle­mes, friss, időnként ironikus műsor alaphangulatát. S hogy miért idéztem fel a műsor lényegét? Mert sze­retném felhívni a figyelmet arra, hogy a cím ellenére: az idősebbek is elkezdhetik. B. S. E. 19.55: Reklám., 20.00: Politikai magazin. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Dokumentumfilm. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Az ifjúság édes madara. MOZI Békési Bástya: Hárman a sla- masztikában. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Ned Kelly. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10. 4. 6 és 8 órakor: Seriff és az ide­genek. Békéscsabai Terv: Ez Amerika. Gyulai Erkel: Lavina. Gyulai Kert: Jobb ma egy nő. mint tegnap három. Gyulai Pe­tőfi: 4. negyed 7 és fél 9 óra­kor: Dögkeselyű. Orosházi Bé­ke: Lándzsák hajnalban. Oros­házi Partizán: Szóljon a rock! Szarvasi Táncsics: Szexis hét­vége.

Next

/
Thumbnails
Contents