Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

1982. augusztus 12- csütörtök

Natura

Legyen a természetvédelem magánügy is

Magyar írók perei Q

n rabok temetője

Űj fantázianévvel és új köntösben jelent meg a Békés megyei Tanács településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága, a megyei tanács tudományos— koordinációs szakbizottsága közös kiadványa, a Natura. A Kállai Júlia tervezte borítóról mindjárt kiderül, mi okozta a névváltozást. A korábbi első három szám, amely Békés megyei Természetvédelmi Évkönyv címmel jelent meg, még kizárólag a természetvédelem fontos, tudományos kérdéseivel foglalkozott. Az újabb, 1981. évi, 4. szám viszont már felvállalja a környezet- védelemmel kapcsolatos, tehát tágabb funkciójú feladatokat is.

Réthy Zsigmond, a periodika szerkesztője, helyes meggondolásból vállalkozott az évkönyv tartalmának kibővítésére. Hiszen minden lehetséges eszközt meg kell ragadni arra, hogy veszélyben levő környezetünk érdekében megfelelően formáljuk, irányítsuk a közvéleményt. Hogy ne csak a környezetvédelemmel hivatalból foglalkozók érezzék magukénak az egyébként helyes rendelkezések végrehajtását.

A Natura egyik szerzője, Kovács József Természet- védelem és pedagógia című, igen érdekes összefüggéseket feltáró írásában ezt a gondot így fogalmazza meg: ..A kapitalista társadalmakban az egyének személyes meggyőződése ritkán kap hangot a társadalom vezetőinek meggyőződésében. Nálunk épp fordított a helyzet. Az egyes emberek erkölcsi felelősségérzete az, ami hiányzik, ami nélkül épp annyira lehetetlen eredményes munkát végezni a természetvédelem terén (s ez így van a környezetvédelemben is! — a szerz. megjegyzése), mint a társadalom vezetőinek felelősség- érzete hiányában."

A szei'ző írásának másik alcíme alatt a következő fontos megállapítás olvasható: „Olyan hatékony lesz a jövőben a természetvédelmünk, mint amilyen eredményes ma a természetvédelmi oktató-nevelő munkánk az iskolában!"

A Natura több igen figyelemre méltó írása — ha más alapállásból is —, de ezeket a gondokat támasztja alá. Obert Ferenc „Vízi környezetvédelem a Körösök mentén” című dolgozatának összefoglalásában a következőket állapítja meg: Minden műszaki lehetőséget, természeti adottságot maximálisan ki kell használnunk annak érdekében, hogy- jelenünk és jövőnk ne váljon lehetetlenné a víz hiánya, vagy elfogadhatatlan minősége miatt. Nincs szükség azonban minden esetben súlyos milliókra. Vizeink szeny- nyezője maga a haszonélvező — az ember. Körültekintéssel, felelősséggel valamennyien cselekvő részesei

NATURA

.fSIWMfSZHUDH.Vi — ÉVKÖNYV «

lehetünk a víz és a környezet védelmének, hiszen a víz mindannyiunké.

A nem kevés tanulsággal, tudományos megalapozottsággal készült írások mindegyike egyben figyelmeztetés is. Figyelmeztetés a még meglevő természeti kincseink — az állat- és növényvilág, a biológiai egyensúly — megőrzése, visszaszerzése érdekében.

Az érdekes írások között meg kell még emlékeznünk Réthy Zsigmond, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elmúlt évi pályázatán kitüntetést kapott munkájáról, A szabadkígyósi tájvédelmi körzet adottságai és lehetőségei címűről.

Ugyancsak izgalmas témát tárgyal Csizmadia György A dél-alföldi tanyák szerepe a környezet- és természet- védelemben című írása, amely e kis vegetációfoltok jelentőségét tárgyalva szintén — intézményes lehetőség híján — az egyén lelkiismeretére próbál hivatkozni.

Réthy Zsigmond az Adatok a Hármas-Körös madárvilágához című dolgozatában, amelyben 210 faj régebbi előfordulási adatait ismerteti, azért is tanulságos, mert olyan madárfajok jellemzőit, adatait sorolja fel, amelyek már hiányoznak az átlagpolgár szókincséből. Bizonyítva: nem ismerjük, mert nézzük, de nem látjuk a környezetünkben előforduló, valaha kedves barátainkat, a madarakat. Nemtudásunk pedig gyakran vezet pusztításukhoz.

Meg kell emlékeznünk Müller Géza A környezet és az élővilág változásai Vésztő környékén a századelő óta című írásáról, amely nem véletlenül viseli az Egy idős természetjáró visszaemlékezései címet.

A szakfolyóiratok, periodikák nyomdai kifutásának idejét ismerve. a Natura előállítója, a Kner Nyomda Dürer üzeme expresszgyor- sasággal dolgozott. Munkájuk minősége dicséretet érdemel, kivéve a gazdag fotóanyagot. Ez — ellentétben a kiadvány tartalmával és kivitelezésével — szürkére sikerült.

B. Sajti Emese

Valahol Kufsteinben, a rabok temetőjében, a jeltelen, felismerhetetlen sírok között van egy, amelyben egy íé- nyes_tehetségű fiatal magyar költő pihen: a huszonhét éves korában elhunyt Szent- jóbi Szabó László. Ma sem tudjuk, melyik sír az övé, nem maradtak kéziratai, arckép sincs róla. A magyar jakobinusok pőrének költővádlottjai közül egyedül ő nem élte túl a rabságot. Ott maradt örökre Kufsteinben, a rabok temetőjében.

DIÁKCSÍNYTÖL A PORIG

Debreceni diák volt, a kollégium nevelte tízéves korától. Igaz, nem konfliktus nélkül. A kollégiumi iratok szerint ugyanis első pőre a debreceni kollégiumi iskolai törvényszék előtt zajlott le. 1784. szeptember 14-én megidézték, s társaival együtt elmarasztalták, mert nem vett részt az esteli imádkozásban.

Teleki Sámuel erdélyi kancellár titkára, az írásaival már országos sikert, elismerést, jeles barátokat szerző költő, Szentmarjay Ferenc révén ismerkedett meg a magyar jakobinusok gondolataival, a társaság tanaival 1794 áprilisában. A kátét azonban Hajnóczy József juttatta el hozzá, s Hajnóczy veszi fel tagnak is.

Hajnóczy nem vall rá, az ő vallomása szerint Szentjó- bi nem lelkesedett az eszmékért, nem vállalta az együttműködést. Szentjóbi valóban nem volt lelkes híve a társaságnak. ekkor nem is tartóztatták le, noha Laczko- vics rá vallott.

Véget ért a sárospataki nyelvi kollégium

Szerdán Sárospatakon véget ért az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett nyelvi kollégium. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett és támogatott kollégiumnak ezen a nyáron minden eddiginél több hallgatója volt. Az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Európa különböző területeiről, összesen tizenöt országból, hatvankét külföldön élő, magyar származású gyermek érkezett Sárospatakra, s vett részt az egy hónapon át tartó nyelvi kollégiumon.

A négyhetes program keretében a magyar nyelv tanulásán, gyakorlásán túl mód nyílt dal és népi táncok tanulására, irodalmi és képzőművészeti foglalkozásokra. A sárospataki Kossuth középiskolai kollégiumban kiállítás nyílt, amelyen a tábor résztvevői által készített kézimunkák, rajzok láthatók.

Szentjóbi Hajnóczy, Szentmarjay letartóztatása hírére (1794. augusztus 16.) minden írását elégette, levelezését, 1791 óta írott verseit, snagy nyugalommal figyelte, várta az eseményeket. Talán el is jutott hozzá a hír: Hajnóczy s Szentmarjay vallomásában védelmére kelt. Nyugalmára, életmódjára jellemző, hogy ezekben a hónapokban szerzi Pesten a „Vernes vulgivaga” nevű betegséget, amelyet ma Közönségesen gonorrheának hívunk, sami végül halálát okozta.

1794. december elején Nyéki Németh János vette át a vizsgálat folytatását. A Kiéről 11-éré virradó éjszakán mindenkit letartóztatott, akinek neve a kihallgatáson elhangzott. Szentjóbit nem, azt hitték, Bécsbe utazik. Ott akarták őrizetbe venni. December 11-én délután öt óra körül a költő Pestén sétált, s előbb Bay Ferenc táblai elnök, majd Wittmaesser Mátyás Tóbiás városkapitány az utcán felismeri. Az utóbbi őrizetbe is veszi. Szentjóbi szó nélkül követte, any- nyira bízott ártatlanságában. Sőt éppen ez volt a fő érve: a letartóztatások hírére is itt maradt, hiszen ártatlan.

Mégis börtönbe került: a várbeli egykori ferences kolostorba. Karácsony után kezdték kihallgatni, eleinte keményen tagadott, csak a Hajnóczyval és Fodorral való szembesítése után vallott be egyet-mást, akkor is erősen szépített, mondván, hogy őt az egészből csupán az egyházi vagyon államosítása érdekelte a jobbágyok terheinek csökkentése miatt. Mégis: a vád szerint részese volt az összeesküvésnek, s 1795. május 8-án őrá is kimondták az ítéletet: pallos általi fejvesztés és jószágvesztés.

ELALUDT ÖCSÉNK

Az ítéletet egykedvűen fogadta, ekkor már igen beteg volt. Kazinczy leírása szerint Szentjóbi ,, . .. venereűs nyavalyát vive fogságába s azt még orvosainak is megvalla- ni átallotta, nem merte — az orvos így hibásan gyógyító a szerencsétlent.”

Az ítélethozatal után idős barátja, Ráday Gedeon ve- te kezébe az ügyet. Tóthpá- pai Sámuel volt a védője, s az ítélet után Ráday memorandumot küldött ügyében a királynak, s Szentjóbi saját kegyelmi kérvényét is ő vitte el. Németh persze most is gyűlölködik: „Megérdemlik,

hogy napfényt többé sohase lássanak. különben azt is befeketítenék”.

A kegyelmet azonban megkapta: bizonytalan idejű börtön várt rá, s 1795. augusztus 7-én Fekete kapitány őrizete mellett elindult Kufsteinbe, utolsó útjára. Három hónapot él még. sokat szenved, s ha ereje engedi, olvas, Senecát fordít.

1795. október 6-án, egy szűk, dohos cellában, teljesen magányosan, iszonyúan egyedül befejeződtek szenvedései. Halálára rabtársa. Verseghy Ferenc írt verset, figyelmeztetvén kortársait: „menjünk el együtt szent maradékihoz, s öntsük ki sírján tiszta dicséretit könnyzáporinkkal megjegyezvén hantfödelét elaludt öcsénknek”.

De a hantfödelet nem jegyezte meg senki. A rabok temetőjében nincsenek nevek.

(Folytatjuk)

Bényei József

Pólyák Ferenc, a matkópusztai tanyavilág fafaragó művésze alkotásaival elsősorban a pusztai embereknek, illetve az ott élőknek állít emléket. A kemény szilfába faragott szobrait több mint száz kiállításon mutatta be. Pólyák legújabb alkotását a közelmúltban fejezte be, a Kecskemét környéki Helvécia egykori megalapítójának, Wéber Ede svájci néptanítónak portréját faragta ki

(MTI-fotó — Kozák Albert felvétele — KS)

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Barbra Streisand énekel zenés játékokból.

9.04: Hangképek az első országos táncháztalálkozóról. 9.44:' Zenevár.

10.05: Robin Hood.

10.33: Pergolesi és Cimarosa vígoperáiból.

11.21: Kinek jó?

11.41: Édes Anna.

12.45: Bevallom magának.

13.08: Üj lemezeinkből.

14.10: Árvácska.

15.05: Kóruspódium.

15.27: Ismered a Rigolettót?

16.10: Leopold Stokowski vezényel.

17.05: Nem a világvége.

17.36: Délutáni Rádiószínház. Hanus mester.

19.15: Sporthíradó.

19.30: Évszázadok mestermüvei- böl.

20.10: Világirodalmi Dekameron.

20.40: Töltsön egy órát kedven- » ceivel.

21.40: A Dunánál.

22.30: Verbunkosok, nóták.

23.24: Új Melódia-lemezeinkből. 0.10: Bordalok népszerű operettekből.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel.

8.35: Napközben.

10.00: Zenedélelőtt.

12.35: Nemzetiségeink zenéjéből.

13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót.

13.30: Éneklő Ifjúság.

14.00: Az én rádióm.

15.00: Hogy tetszik lenni? — Gyulán.

16.00: Látogatóban.

16.35: Idősebbek hullámhosszán.

17.30: Rádióexpressz.

18.35: örökzöld dallamok.

19.38: Beverly Sills énekel..

19.55: Slágerlista,.

20.35: Tudomány és gyakorlat.

21.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Umbulda.

22.20: Fényes Szabolcs szerzeményeiből.

23.20: Slágerek a nyárról.

III. MŰSOR

9.00: Zenekari muzsika.

10.37: A Benkó dixieland együttes játszik.

11.05: Klasszikus operettekből. 12.02: Magyar zeneszerzők.

13.07: Fiataloknak!

13.57: Semiramis.

14.40: Kamarazene.

15.20: Népzene sztereóban.

16.00: Zenei, Lexikon.

16.20: Az európai romantikáról. 16.55: Popzene sztereóban.

18.00: Zenekari muzsika.

19.05: Monteverdi-madrigálok. 19.35: A Saturnus együttes hangversenye.

19.55: Oberon.

21.02: A Detmoldi kamarazene- kar hangversenye.

22.11: Napjaink zenéje.

22.54: Két kis hangjáték.

SZOLNOKISTŰDIÓ

17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Az Osmond fivérek énekelnek.

17.15: Ketten beszélnek.

17.25: Vídia, karcolva. Riporter: Cseh Éva.

17.45: A Mayas együttes játszik.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Táncmelódiák.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

16.00: Hírek, (f.-f.)

16.05: Pergő képek, (f.-f.)

16.30: ,.Életet az éveknek.”

17.00: Tollassüli. (ism.)

17.15: Gyerekek a házban.

17.45: Reklám, (f.-f.)

17.50: Telesport.

18.15: Jelenlét — századunk aranya.

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Lázadó hajó. Angol film. 21.35: Hírháttér.

22.25: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.05: Ein Abend mit der Bühne „Rosengarten”, (f.-f.) 18.35: Még egyszer — gyerekeknek! (ism.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Queen Ida együttese.

20.30: A danik földjén.

21.15: Tv-híradó 2.

21.35: Most és mindörökké, (ism.)

BUKAREST

16.05: Múzeumlátogatás.

16.25: Reklám.

16.30: Dalok.

17.00: Fiatalok stúdiója.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.30: Kulturális híradó.

21.20: A tudomány világából.

(3. rész.)

21.50: Tv-híradó.

22.00: Dalok.

BELGRAD. I. MŰSOR

15.20: Vidcooldalak.

15.30: Nyári délután.

17.40: Tv-napló.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Salajko.

18.45: Grimasz.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

HDHGSZ0R0

Tini-tonik

I\R más, mint az ugyancsak félrevezető cím okozta, hogy tinédzser éveimet alaposan elfogyasztva, nem tartottam igényt sokáig erre a műsorra. Vesztemre. Ugyanis a Tini-tonik friss szemlélete, tartalmas mozaikból összeálló műsora csöppet sincs a tizenéves hallgatókhoz kötve. Sőt! Az a sanda gyanúm, hogy nem is titkolt nevelő célzatú miniriportjaik, beszélgetéseik igazából a húszon és még magasabb korosztályt vonzzák igazán. Illetve, ők értik, értékelik azok gondolatait, üzeneteit.

A legutóbbi, keddi adás harminc perce is sikeresen üdítette fel az uborkaszezonnal küszködő rádió aznapi műsorát. Mindjárt egy „okostóni” bemutatkozásával, akinek fiatal kora ellenére, tökéletesen kész élet- filozófiáját még Vitray Tamás is „megcsodálta”.

A műsorban megszólaltatott punk teljesen elégedett volt „polgárpukkasztó” magatartásával, s megnyerő eleganciával számolt be — mit beszámolt, oktatott! — az általa választott egyetlen helyes magatartás, a társadalmon. a közösségen kívül helyezkedés áldásairól. Mint később megtudtuk, mindaz, aki nem képes e mindenen való fölülemelkedést elsajátítani, az egyszerűen bunkó.

A csattanó persze, végül is e derék ifjú arcán ült, mégpedig Vitray lenyűgözően szolid megnyilatkozása révén. (Lám, ezt a kedves poént sem a tinédzsereknek szánhatták!)

&

Aztán a műsor ügyes, nem túl sokat fecsegő vezetője, Kőszegi Gábor már egészen más témába, helyszínre kalauzolta a hallgatókat. Mártélyra, a Hézsö Ferenc vezette képzőművészeti alkotótáborba, ahol az egyébként tehetséges alkotók — ez visszautalás az első riportra — ugyancsak elnémultak Kőszeginek arra a kérdésére; lehet-e és hogyan, ábrázolni egy bunkót?

Aztán újabb, ugyancsak csattanóval végződő beszélgetés következett a mindenhatónak kikiáltott rágógumiról, ami segít leszokni a dohányzásról. S hogy a szerkesztő e sorok íróját meghazudtolja, következett egy igazi tini beaténekes is.

Végezetül, Bajor Nagy Ernő rövid, a műsor stílusához illeszkedő jegyzete következett — nem Kévés tanulsággal — a „lemeztelenekről”. Erősítve az amúgy is szellemes, friss, időnként ironikus műsor alaphangulatát. S hogy miért idéztem fel a műsor lényegét? Mert szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a cím ellenére: az idősebbek is elkezdhetik.

B. S. E.

19.55: Reklám.,

20.00: Politikai magazin. 21.15: Reklám.

21.20: Vetélkedő.

22.20: Tv-napló.

II. MŰSOR

19.00: Dokumentumfilm.

19.15: Idő és pihenés.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Az ifjúság édes madara.

MOZI

Békési Bástya: Hárman a sla- masztikában. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Ned Kelly. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4. 6 és 8 órakor: Seriff és az idegenek. Békéscsabai Terv: Ez Amerika. Gyulai Erkel: Lavina. Gyulai Kert: Jobb ma egy nő. mint tegnap három. Gyulai Petőfi: 4. negyed 7 és fél 9 órakor: Dögkeselyű. Orosházi Béke: Lándzsák hajnalban. Orosházi Partizán: Szóljon a rock! Szarvasi Táncsics: Szexis hétvége.