Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 12., csütörtök Két műszakban dolgoznak a lökösházi kavicsbányánál Pályázat a nemzetiségi olvasótábori mozgalom fejlesztésére A hazánkban élő nemze­tiségiek olvasótábori moz­galmának továbbfejlesztését szolgáló pályázatot hirdetett a Hazafias Népfront Olvasó népért munkabizottsága, az Állami Gorkij Könyvtár, a Művelt Nép Könyvterjesztő és a Könyvértékesítő Válla­lat. A pályázat elsődleges célja a táborok közművelő­dési tevékenységének kor­szerűsítése, új elemekkel tör­ténő gyarapítása. Meghirde­tői olyan módszerek közre­adását várják, amelyek megkönnyítik a nemzetiségi irodalom bemutatását, tám­pontot nyújtanak az alkal­mi kézikönyvtárak állomá­nyának megfelelő összeállí­tásához, s ahhoz, hogyan le­hetne a népzenét és a közös éneklést jobban hasznosíta­ni a tartalami munkában. Arra is javaslatokat kérnek, miképp érhető el, hogy a fiatalokkal a táborozás után se szakadjon meg a kapcso­lat. A pályázaton bárki részt vehet elgondolásaival, ötle­teivel. A pályamunkákat magyar, vagy nemzetiségi nyelven, legfeljebb 30 gé­pelt oldalnyi terjedelemben, szeptember 30-ig nyújthat­ják be az Állami Gorkij Könyvtárnál (1056. Budapest, Molnár u. 11.). A pályamű- veket szakemberekből álló bizottság értékeli. Az ered­ményt 1982. novemberében, a nemzetiségi báziskönyvtá­rak országos munkaértekez­letén hirdetik ki. A díjazot­tak értékes könyvjutalom­ban is részesülnek. A lökösházi Haladás Ter­melőszövetkezet kavics­bányájában 1971. nyarán kezdték meg a kitermelést. Két évre rá 7 és fél millió forintért vásároltak egy nagy teljesítményű, lengyel úszóá kotrót, amely napja­inkban is üzemel. Az úszó kotró méreteire jellemző, hogy 30 méter mélységig képes a sódert kitermelni, 70 tonna önsúlyú, és egy markolásra 2 és fél köbmé­tert emel fel. Veres István, a bánya műszaki vezetője az idei termelési tervekről a következőket mondj a: — Ebben az évben 100 ezer köbméter homokos kavics kitermelését tervez­tük. Napjainkig ebből 62 ezret teljesítettünk, időará­nyosan tehát jól állunk. A kitermelt adalékanyag felét a lakosságnak és a kisfo­gyasztóknak értékesítettük. De jók a kapcsolataink a nagyobb építőipari vállala­Már a nyomdába került a Budapest története képek­ben című katalógus első kö­tete. A négy kötetre terve­zett munka mintegy 120 ezer, Budapestről készült metszet, rajz, vagy fénykép lelőhelye lesz: azoknak a nyomtatásban megjelent ké­peknek az adattára, ame­lyek az 1500-as évektől nap­jainkig megjelent, s ránk maradt folyóiratokban, év­könyvekben, értesítőkben, kötetekben megtalálhatók. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjte- ményének munkatársai már régebben, az említett forrá­sokból összeállították a fő­város múltjára vonatkozó tokkal is. így például a Hód­mezővásárhelyi Közúti Épí­tő Vállalattal, a Békés me­gyei ÁÉV-vel, valamint a csabai kertészeti vállalattal is. Ezekben a hetekben a bánya két műszakban üze­mel. De ha a kereslet indo­kolja, akkor háromműszakos termelésre állnak át. Ha a megrendelések növekedné­nek, évente akár 130—150 ezer köbméter sódert is ad­na a lökösházi bánya. Az itt dolgozók fizetése meghalad­ja a termelőszövetkezet átla­gát. Az eddigi számítások szerint, az elkövetkező tíz évben biztosított a folyama­tos üzemelés. De a környé­ken még van olyan terület, amit nem mértek fel. így az is elképzelhető, hogy lénye­gesen nagyobbak a gazdasá­gosan kibányászható készle­tek. mint amiről napjaink­ban tudunk. — lovász — művek bibliográfiáját. ezt egészítik ki majd a várost, illetve a lakóinak életét fel­idéző ábrázolások bibliográ­fiája. A Budapest-gyűjtemény vállalkozása a magyar fővá­ros képes krónikájának csaknem félezer évét fogja át. A katalógus, amelyet ezer példányban adnak ki, elsősorban a nagy közkönyv­tárak és a tudományos könyvtárak tájékoztató szol­gálatának kézikönyve lesz. Használata megkönnyíti a tudósok, a honismerettel, helytörténettel foglalkozók kutatómunkáját; anyaga jól hasznosítható az iskolai ok­tatásban is. Szolidaritás Libanon népével Több mint. 500 középisko­lás fiatal libanoni szolidari­tási gyűlést tartott tegnap, a KISZ törökbálinti ifjúsági építőtáborban. Mint hangoz­tatták, a kegyetlen izraeli agresszió nem kíméli a pol­gári lakosságot, a fiatalokat, s a gyerekeket sem. Ez már nem háború, hanem népir­tás, amelynek célja erkölcsi­leg és fizikailag megsemmi­síteni az országa egységéért, és függetlenségéért küzdő libanoni balodali erőket, és a velük szövetséges, szülő­földjükről kiűzött paleszti­nokat. A tábor lakói a »Magyar Szolidaritási Bizottságnak küldött táviratban is tilta­koztak az agresszió ellen. Felhívás nyári építőtáborok szervezésére Az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkársága és a KISZ Központi Bizottság építőtá­borok bizottsága tájékoztat­ja a vállalatokat, szövetke­zeteket, intézményeket, hogy az 1983. évi KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborok szer­vezésére és üzemeltetésére vonatkozó igényeket 1982. szeptember 15-ig nyújthat­ják be felügyeleti szervük­höz. Az építőtábori igénybe­jelentéshez rendszeresített formanyomtatványok a fő­városi és a megyei tanácsok ifjúsági titkárainál szerez­hetők be. Építőtáborokat jö­vőre csak az igénybejelen­tések alapján szerveznek. Négykötetes adattár budapesti képekről Egyszer használatos injekciéstük Stadionnapok Budapesten A MEDICOR Művek debre­ceni orvosi műszergyárának legkeresettebb terméke kül­földön az egyszer használa­tos injekcióstű. Az aszepti­kus, túlnyomásos klímájú tűüzemben készült termékek 60 százaléka exportra készül amerikai, ausztrál, egyipto­mi, iraki, iráni, francia meg­rendelésre. A tűüzem első féléves tervét 56,7 százalék­ra teljesítve több mint 120 millió egyszer használatos injekcióstűt gyártott. A tuüzem automatái a fej- cs a tűrészt ragasztással illesztik egybe A kész termék ellenőrzése (MTI-fotók — Oláh Tibor felvételei — KS) Mintegy százezer érdeklő­dőt várnak a stadionnapok elnevezésű nagyszabású ese­ménysorozatra, amelyet au­gusztus 20—21—22-én szer­vez az Ifjúsági Rendező író­ra, valamint a Népstadion és Intézményei — jelentették be a rendezők tegnap Bu­dapesten tartott sajtótájé­koztatóján. Augusztus 20-án, a tűzijáték után utcabált tar­tanak a Budapest Sportcsar­nok parkolójában: Keresztes Tibor diszkóprogramjával a régi idők rockzenéjére em­lékezik, majd a friss nagy­lemezes Verkli együttes ele­veníti fel a régi Illés-sláge­reket, s az Old Boys ad kon­certet. Másnap, 21-én a tömeg­sport kedvelői vehetik bir­tokukba a Népstadiont és a környező létesítményeket. Kispályás labdarúgásban, fe­jelésben, amatőr teniszben és lábteniszben mérhetik össze tudásukat. A családok részé­re családi olimpiát, az egyé­ni indulóknak stadion tíz- próbaversenyt rendeznek. A több helyszínen felállított színpadokon élsportolók vár­ják a bátor vállalkozókat a ..Győzd le a bajnokot” ve­télkedőn. A ringben nem csak sportolók kapnak sze­repet: a közélet és a kultu­rális élet neves képviselői válaszolnak majd a vendé­gek kérdéseire. Délután a countryzenéé a főszerep a stadionkertben. A II. nemzetközi countrytalál- kozó húsz hazai és külföldi előadói között ott található a magyar 100 Folk Celsius és a Bojtorján együttes, va­lamint a tavalyi találkozó amerikai sztárja, IV. George Hamilton is. A country nem­csak zenében, de hangulatá­ban is otthont kap a Nép­stadion tövében, mivel ki­rakodóvásár, lemezszalon és cpuntrykocsma is a látoga­tók rendelkezésére áll. A programban szerepel még egyebek közt vásári komé­dia, bábszínház, cirkuszi látványosság, amatőr szín­játszó, művészi torna, kara­te- és MHSZ-bemutató. ' A country tehetségkutató-ver- seny győztesei a Körcsar­nokban mutatják be műso­rukat. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel fiatal rockzeneka­rok lépnek színpadra, dél­után pedig ismert együtte­sek. A sort a Hobó Blues Band zárja. Tömeges méhpusztulás Baranyában Tömeges méhpusztulást ész­leltek az elmúlt napokban, he­tekben a baranyai méhészek. A bejelentések szerint 5000—6000 méhcsalád károsodott különbö­ző mértékben. Az elhullás a Mecsektől délre fekvő mezőgaz­dasági üzemekben telepített ván­dorméhészeteknél következett be. A pusztulás méreteire jel­lemző, hogy sok helyütt kupa­cokban állt a méhtetem a kap­tárok nyílásai előtt, és a leg­súlyosabban érintett méhésze­tekben a kijáró rovarok 70—80 százaléka elhullott. A becsült kár kétmillió forint. A szakér­tők a helyszíni szemlék "során megállapították, hogy a méhek a virágzó napraforgótáblákról való mézhordás közben pusztul­tak el, nyilvánvalóan több ok, komplex hatásának következté­ben. A baranyai méhészkedés történetében eddig páratlan sú- lyosságú elhullás ügyében vizs­gálat kezdődött. Hőszolgáltatási konferencia Miskolcon Az MTESZ Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesülete au­gusztus 25—27. között Miskolcon tizedik alkalommal rendez hő­szolgáltatási konferenciát. Az előzetes jelzések szerint ezen a tanácskozáson mintegy 400 szak­ember vesz részt, hogy megvi­tassa: miként lehet takaréko­sabban gazdálkodni az ipari és a kommunális hőszolgáltatás energiájával. Településeink arculata le tente látom az or­szágútiról Heves és I Borsod-Abaúj- Zemplén megye határán a gyorsan fejlődő Zsóri üdülő­telepet. Mi tagadás: nem épületes látvány. A gyógy­források körül tenyérnyi tel­keken épültek az egyenhá- zak — igaz: ápoltak, gondo­zottak —, csak hát a zsúfolt­ság, meg a környék! Szemét­hegyek és úttalan utak; egyetlen pecsenyesütőn és a helybéli motelon kívül se­hol egy üzlet. Az üdülőterü­let egyik részén szalmakazal és trágyadomb, kecskék, bir­kák és baromfiak látványa ejti zavarba a látogatót: gyógyüdülőhelyen, vagy me­zőgazdasági majorban jár-e? A közelmúltban a sajtóból értesültem arról, hogy ez az a bizonyos Zsóri-telep, amely ..minta üdülőhelynek” ké- szült, ahova mindent tervez­tek, ami egy ilyen telepnek kijár. Ám a sportpályák és a játszóterek, az üzletek, s majdhogy az utak helyét is szétparcellázták. Az eredeti tervekből csak a magánerő­ből felépített házak valósul­tak meg, másra — legaláb­bis a Heves megyei részen — nem volt pénz. Ahányszor csak látom ezt a félresikerült Zsóri-telepet, mindig a településfejlesztési viták kulcskérdése jut az eszembe. Vannak, akik úgy tartják: semmj szükség nincs a településfejlesztési tervek külön pénzügyi támogatásá­ra, mert a népgazdasági, il­letve a megyei tervek esz­közrendszere — megfelelő összehangoltság esetén — eleve garantálja a megva­lósítást. Mások nem hisznek ebben, s azt mondják: a te­lepülésfejlesztés országos és helyi feladatainak megvaló­sításához külön pénzre van szükség. Természetesen ők vannak a nehezebb helyzet- íren, most, amikor általános törekvés a központi pénz­alapokból való külön támo­gatások radikális csökkente­se. Viszont be kell látni: a településfejlesztési tevékeny­ség — szándékai szerint — mindig a jelenleginél ked­vezőbb helyzet elérésére irányul. Az ezzel kapcsola­tos törekvéseket azonban kü­lönböző szempontok befolyá­solhatják: politikai indíttatá­sú megfontolások, társadal­mi, természeti, gazdasági té­nyezők által motivált érde­kek is megszabják, hogy miként alakuljanak a telepü­lésfejlesztés irányai. A gya­korta egymásnak ellentmon­dó érdekek célszerű egyezte­tése pedig megintcsak pénz­kérdés. E gondolatsort követve szükségképpen el kell jut­nunk az alapkérdéshez: vé­gül is miként alakuljanak a terület-, illetve a település- fejlesztés pénzügyi alapjai? Hosszú időn át azt szők­éik meg. hogy a központi pénzeszközöket szétosztják a megyék között, majd egy bo­nyolult rendszer szerinti új­raelosztás révén jutnak né­mi pénzhez az egyes telepü­lések. E „pénzecskék” birto­kában tervezhetik tulajdon- képeni fejlesztéseiket, s hogy milyen eredménnyel, arra jó példa a Zsóri-telep. Az alap­helyzet — s lényegében en­nek következményeit szenve­di a Zsóri-telep mellet sok más kisközség, s úgynevezett „aprófalvas település” —, hogy annyira kevés pénz jut az egyes településekre, amennyiből alig-alig futja valamire. Ez a pénzösszeg a mainál sokkal kedvezőbb gazdasági körülmények kö­zött is kevés volt. Ma tehát még reménytelenebb a tele­pülésfejlesztés pénzügyi fi­nanszírozásának esélye és lehetősége. A szakemberek harmadik csoportja mindenesetre meg­fontolásra ajánlja: az állami kötségvetés által oly mér­tékben lecsapolandóak-e a helyi pénzforrások, mint ed­dig, vagy pedig e helyileg képződő pénzeszközök na­gyobb részét — legalábbis a mainál nagyobb részét! — ott hagyhatják-e a települé­seknél? így adva nagyobb lehetőséget a helyi fejleszté­sek finanszírozására, s egy­ben megkövetelve — s kö­vetkezetes szigorúsággal ér­vényesítve — akár személy­re szólóan is — a mainál na­gyobb felelősséget. Ez a gondolkodásmód a mai elosztási rendszer gyö­keres reformját tételezi fel. Ám ha ez bekövetkezne, ak­kor sem mondhatnánk le a településfejlesztés központi pénzügyi alapjainak megte­remtéséről; célszerű elosztá­sáról és felhasználásáról. Máskülönben a fejlett és kedvező adottságú, illetve az elmaradott települések kö­zötti különbségek az elvisel- hetetlonségig fokozódnának. D következő néhány évben alakul ki az ezredfordulóig ér­vényes településfejlesztési koncepció. Ennek számos részlete közül a pénzügyi alapok elosztása és felhasz­nálása csak egyetlen — bár nagyon fontos — kérdés. A koncepció fő irányvonalain jelenleg is töprengő szak­emberek mindenkitől várják a progresszív és konstruktív javaslatokat. Ma még sem­mi nincs eldöntve, s még minden lehetséges. De min­denképpen olyan, hosszú távra is-’ érvényes — és megvalósítható — koncep­ciónak kell születnie, amit aztárj — a végrehajtási sza­kaszban — már senki nem vitat, hanem mindenki a meghatározott feladatok megvalósítása érdekében dol­gozik. A vita. most időszerű, s a vitapartnerek érvei most hasznosíthatók. Vértes Csaba Sporteszközök — fiataloknak A sátrak vezetik a listát, de sokan bérelnek a Bala­tonnál — ha csak egy órára is — széllovast, s a kaja­koknak. kenuknak sincs ide­jük megszáradni ezekben a hetekben az Ifjúsági Turisz­tikai Kölcsönző országos há­lózatának boltjaiban. ' Az 1978-as megalakulás óta évről évre többen veszik igénybe a kölcsönző szolgál­tatásait, s várhatóan az idén is megkétszereződik a for­galma. Ma már több mint 50-féle turisztikai és sport- felszerelést kölcsönözhetnek a hálózat boltjaiban, a bér­lők száma már az év eddi­gi részében meghaladta a 40 ezret. A diákigazolványok tulajdonosainak és a szerve­zett ifjúsági csoportoknak 50 százalékos kedvezményt ad­nak, ezzel is hozzájárulva az ifjúsági tömegsport tárgyi feltételeinek javításához. A túrázást kedvelő fiata­lok rendkívül olcsón bérel­hetnek felszereléseket: egy kétszemélyes sátor, a hozzá való gumimatraccal, háló­zsákkal és egy fémkeretes hátizsák napi bérleti 1 díja együttesen sem haladja meg a 40 forintot. A Balaton kör­nyékén levő négy kölcsön­zőben idén első ízben a szél­lovasokon, túrakajakokon és kenukon kívül már vitorlás hajókat is bérelhetnek — igaz, a többinél magasabb áron — az érdeklődők. So­kat hiányolják viszont a vá­lasztékból a vízibicikliket, amelyek olcsók, s nem csak a gyakorlott sportolóknak nyújthatnának lehetőséget a testmozgásra. Az Ifjúsági Turisztikai Kölcsönző jövő évi tervei között szerepel a hálózat bő­vítése. Üjabb boltokat nyit­nak elsősorban a megye- székhelyeken: Miskolcon, Debrecenben és Szegeden. A felszerelések választéka, a kölcsönözhető eszközök szá­ma egyelőre kielégítő, bár a tapasztalatok szerint a sát­rakból elkelne több is. Saj­nos néhányan nem vigyáz­nak kellőképpen a bérelt felszerelésekre, ezért gyak­ran a javítások miatt kell többet várakozni némelyik sporteszközre.

Next

/
Thumbnails
Contents