Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

1982. augusztus IX., szerda o Az atomenergia Magyarországon Egyetlen gazdaságkutató intézet sem merné azt jósol­ni, hogy a kőolaj világpiaci ára belátható időn belül a régi lesz. Azaz: az 1973. évi szintre süllyed, megközelíti az önköltségi árat. Nincs te­hát más megoldás: takaré­koskodni kell a kőolajjal, vagy más versenyképes energiaforrások után kell nézni. Mindez érvényes ha­zánkra is, hiszen Magyar- ország jelentős olaj behoza­talra szorul, és a világpiaci ár — bár közvetve — min­ket is erősen érint. Az olajtakarékosság terü­letén az utóbbi 2—3 évben hazánk említésre méltó ered­ményeket ért el. Így például — változatlan hazai olajter­melés mellett — olajimpor­tunk az 1978. évi 10 millió tonnáról 1981-re 7,7 millió tonnára csökkent. A kőolaj- fogyasztást azonban csak egy bizonyos határig mérsékel­hetjük, ezen túl a kőolaj helyettesítése hozhat továb­bi eredményeket. A legna­gyobb lehetőségeket a szén és az atomenergia kínálja. Magyarországon a hosszú távú ^energiaellátás feltételei megteremthetők, ha a drága kőolajat és kőolajtermékeket egyre nagyobb mértékben helyettesítjük, s a villamos- energia-termelést szén- és atomerőművek építésével biztosítjuk. Gazdaságossági vizsgálatok azt igazolják, hogy a széntüzelésű erőmű­vekben, illetve az atomerő­művekben termelt villamos energia fajlagos költsége kö­zött nincs lényeges különb­ség. Éppen ezért hosszú tá- von-mindkét energiahordozó­nak helye van a kombinatív energiastratégiánkban. Szén­készleteink, uránvagyonunk és a KGST-országok atom- energetikai berendezéssza­kosítási egyezménye alapján villamosenergia-termelé- sünket 50—50 százalékban szén-, illetve atomerőmű-bá­zison fejlesztjük. 1990-ig át­adják a Paksi Atomerőmű első négy, egyenként 440 mW-os blokkját; ezzel a je­lenlegi 5344 mW-os csúcska­pacitás további 1760 mW-tal nő. A villamosenergia-igé- nyek növekedésének megfe­lelő ütemben, a következő évtizedben további erőművi blokkokat helyeznek üzembe. Ezek teljesítőképessége már 1000 mW-os lesz. A Paksi Atomerőmű első blokkja még az idén üzem­be lép. Ez az egyetlen blokk évente 688 ezer tonna kő- olajtermék megtakarítását teszi lehetővé, am; az 1981- es olajbehozatal 8,9 százalé­ka. A jelenlegi ötéves terv­ben az atomerőmű elkészült blokkjai összesen 3 millió tonna olajtermék felhaszná­lását teszik feleslegessé. Hasonlóan impozáns a kép, ha az atomerőműveknek a hazai villamosenergia-mér- legben való részesedését vizs­gáljuk. 1985-ben az atomerő­mű termelése 5,6 millió kWh-ra növekszik, s ezzel az ország villamosenergia-igé- nyének már 15—16 százalé­kát fogja fedezni. 1990-re, a teljes kiépítésre ez az arány eléri a 22 százalékot. A szak­emberek szerint még az is lehetséges, hogy áz atom­energia az ezredfordulóra a kommunális és ipari hőigé­nyek kielégítésében, így a nagyvárosok távhőellátásá- ban is szerepet kap majd. Jelenleg a világ 23 orszá­gában 266 atomerőmű üze­mel, 160 ezer mW teljesít­ménnyel. A Szovjetunió több mint 10 ezer, az NDK 1830, Bulgária 1760, Csehszlovákia 880 mW atomerőmű-kapaci­tással rendelkezik. ­Az atomenergia fontos sze­repet kap a szocialista or­szágok távlati elképzelései­ben is. A KGST-országok eddig elkészült erőművei széles körű együttműködés keretében valósultak meg. A KGST-országok sokoiüalú gyártásszakosítási egyez­ményt kötöttek atomerőművi berendezésekre; ezekből va­lamennyi tagország igényeit kielégítik. A Szovjetunión kí­vül, amely a legtöbb atom­erőművi berendezést gyártja, Csehszlovákia elsősorban a reaktortartályokat készíti. A lengyel vállalatok gőzgenerá­torokat, különböző szerelvé­nyeket, aggregátokat állíta­nak elő; az NDK szerelvé­nyek, szállítótechnológiák, reaktorkiszolgáló egységek sorozatgyártására szakoso­dott. Románia futódarukat, szivattyúkat és szerelvénye­ket szállít. Hazánk speciális javítógépek, illetve tüzelő­anyag vagy nukleáris fűtő­anyag átrakására alkalmas berendezések gyártására sza­kosodott, emellett atomerő­művi vízelőkészítő berende­zések gyártását is vállaljuk. A kooperáció általános elő­nyei nyilvánvalóak: a na­gyobb szériák révén gazda­ságos a gyártás; az egyes részegységeket az arra leg­jobban felkészült országok gyártják, s a kooperáció je­lentős konvertibilisvaluta- megtakarítást tesz lehetővé. Az atomerőművekkel kap­csolóiban gyakran szóba ke­rül a környezetszennyezés és az üzemzavar lehetősége. Mindkét eshetőség ellen meg­bízható biztonsági berendezé­sek és intézkedések sorozata nyújt szinte százszázalékos védelmet. Az atomerőművek­kel kapcsolatos félelmekben nagy szerepe lehet a hirosi- mai atombomba borzalmas pusztító hatása által az em­beriségben kiváltott sokkha­tásnak, aminek következté­ben az emberek egy része fél a nukleáris energia min­denféle formájától. Ilyen ala­pon persze a tűzről vagy a vízről is lemondhatnánk, hisz azoknak is van pusztító megnyilvánulása. Az atom-^ energia önmagában sem nem' pozitív sem nem negatív je­lenség: az embertől függ. mennyire képes megfékezni azt, s milyen célokra alkal­mazza. A laikus közvélemény je­lentős része az atomerőmű­vet valamifajta vasbeton do­bozba zárt atombombának képzeli el, amely üzemzavar esetén kiszabadulhat, és el­pusztíthatja a környezetét. A valóság viszont az, hogy atomerőművekben robbanás semmilyen körülmények kö­zött nem történhet, még üzemzavar vagy földrengés esetén sem; egy üzemzavar következtében előálló túlme- legedés esetén ugyanis a maghasadási folyamat auto­matikusan megszakad. Bognár Mária AUGUSZTUS 19-TÖL IX. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár Augusztus 19-én nyílik, és tíz napon át várja a látoga­tókat; vásárlókat, üzletkötő­ket a IX. Miskolci Ipari Ki­állítás és Vásár. A városi sportcsarnokban és a csar­nok előtti téren megrende­zésre kerülő, országos hírű bemutatói} a három északi megye; Borsod, Nógrád, He­ves mellett részt vesznek a budapesti, valamint a Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar megye, sőt egyes dunántúli megyék állami és szövetke­zeti vállalatai is. A kiállítás és vásár célja most is az, hogy elsősorban a lakossági szolgáltatásról adjon képet, így a ruházati cikkeket, tex­tilféleségeket, bútort, ház­tartási cikkeket és élelmisze­reket előállító és értékesítő gazdaságok, vállalatok, szö­vetkezetek és kisiparosok kapnak elsősorban helyet a miskolci sportcsarnokban. Gazdasági munkaközösség az olajmezön A szegedi szénhidrogén­medencében mérnökökből, technikusokból álló, tizenhat tagú gazdasági munkaközös­ség alakult, elsősorban olyan karbantartási, tervezési fel­adatok munkaidő utáni meg­oldására, amelyeket egyéb­ként munkaerőhiány miatt nehezen végezhetett volna el a vállalat, bár a népgazdaság számára fontosak. Első ilyen jelentős feladatként felül­vizsgálják, mekkorák azok az értékes, művelhető területek, amelyek nem feltétlenül szükségesek az olajtermelő berendezések üzemeltetésé­hez, hogy ezeket visszaad­hassák a mezőgazdaságnak. Az idevágó újabb előírások­nak megfelelően újból meg­határozzák, hogy a földben levő helyi csővezetékek irányvonalát a felszínen jel­ző oszlopok melyikére van' feltétlenül szükség. A csőve­zetékek nyomvonalát légi fényképezéssel is ellenőrzik, ezért háromezer ilyen jelző­oszlopról máris megállapítot­ták, hogy fölösleges, ami azt jelenti, hogy a körzetében is­mét dolgozhatnak majd me­zőgazdasági munkagépek, s jelentős értékes területeket művelhetnek meg újra. A gazdasági munkaközösség tagjainak további feladata, hogy Csongrád megyében át­vizsgálják és a lehető legjob­ban beállítsák a hévízkyt.ak működését, ellenőrzik, kar­bantartják a sokat használt tolózárakat, csapokat, kútfej­szerelvényeket. Sokszor emlegettük már jó példaként a szövetkezetek rugalmasságát, melyek gyor­san reagálnak a váratlan igényekre. Most újabb bizo­nyítékul ; szolgál erre az orosházi KAZÉP. Egy oszt­rák cég héhány hete megke­reste őket, hogy tudnának-e fűthető visszacsapó szelepe­ket szállítani? A munka ér­téke egymillió schilling, a határidő egy hónap. — Hazai viszonylatban roppant rövidnek tűnt ez a határidő, de mert a munka nem volt túl bonyolult, az üzlet pedig igencsak jónak ígérkezett, elvállaltuk — mondja Lengyel Tibor fő­mérnök. — Szerencsére a ke­reskedelemben be tudtuk szerezni a normál kivitelű szelepeket, így csak az volt a dolgunk, hogy ezeket fűthe­tő köpennyel lássuk el. A munka persze nem volt olyan egyszerű, mint ahogy a főmérnök néhány szóban leírta. A szelepeknek szélső­séges időjárási viszonyok kö­zött is működniük kell, és a köpeny mérete nem lehet nagyobb egy megadott ér­téknél, különben nem lehet beszerelni. De némi fejtörés után megoldották az összes felmerülő problémát,- és az első szállítmány már el is hagyta az országot. Most már nyugodtak a KAZÉP vezetői is: biztosak benne, hogy határidőre teljesítik az egymillió schillinges váratlan •rendelést. Kép, szöveg: Lónyai László Kis kutya, nagy kutya A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) békéscsabai szervezetének 15 éves fennállása alkalmából vasárnap, augusztus 8-án, Pósteleken, szép környezet­ben rendezték meg az or­szágos „CAC” kutyakiállí­tást. Ezen az ebtenyésztők, köztük hatan külföldiek, 43 fajta kutyából 250-et mutat­tak be. Az érdeklődést iga­zolja, hogy több mint 6 ez­ren voltak kíváncsiak a ki­állításra. A kutyákat 11 bírói kör­ben bírálták el, és a fajta­győztesek gazdái értékes dí­jat kaptak. „Dél-amerikai basset, Hun- gária-győztes kutya vagyok” A kiváló minősítésű puli gazdájával, Balogh Anikóval A kitűnő szervezésért elis­merés illeti a békéscsabai szervezet tagjait, köztük Fi- lyó Mihály főrendezőt, va­lamint a közreműködő ka­tonákat és rendőröket. * * * A legszebb rövid szőrű tacskót Fekete Gáborné hoz­ta Budapestről. A kutya a győztes osztály győztese, amit egy szalag Hungária- győztes felirata is igazolt. Liptai-Wagner Tibor, az elbírálók doyenje, akinek világgyőztes rövid szőrű tacskótenyészete van, és a MEOE babérkoszorús arany­jelvényének a tulajdonosa, dicsérte Fekete Gáborné „Ne búsulj, lehet, hogy az új gazdi is szeretni fog” „Látják, én a tűztöl sem fé­lek” Érjékes díjak Fotó: Veress Erzsi Chocholad Cimbora elneve­zésű tacskóját, valamint a 8 kutyából álló tenyészetét, és a következőket mondta még: — Ez a fajta az NSZK- ból származik, és az ottani állomány javítására 1980— 81-ben mi küldtünk öt tacs­kót. * * * Az egyik magyar kuvasz gazdája, Szabó Károly gyu­lai tenyésztő. — Jókora állat — mutat­tam a kutyára, és megkér­deztem : — Mennyit eszik? — Naponta vagy 10 forint értékű baromfilábat, barom­fifejet, és kap vitamintartal­mú ételeket is. — Mivel hálálja meg a kosztját? — Kertes házban lakom, ahová senki sem jön be az ő „engedélye” nélkül. Az utcaajtó persze mindig zár­va van. * * * Valaki Budapestről a sze­mélygépkocsi csomagtartójá­ban hozta a kiskutyáit. Mi­re Békéscsabára értek, sze­gények a nagy hőségtől már majdnem a végét járták. Dr. Földházi Sándornak szeren­csére sikerült őket életre kel­tenie. * * * A több mint 50 évre visz- szatekintő magyar dober- manntenyésztés első és ed­dig egyetlen magyar tenyész­tésű Internacional Champion címet elért dobermannját Békéscsabán tenyésztették — olvastam egy feliraton. S hadd írjuk még ide: te­nyésztő Csépaí Istvánná, Bé­késcsaba, tulajdonos: Kucse- ra János, Üjhartyán. A munkakutya-kiképzők bemutató csoportvezetője Kővári Géza, akinek az irá­nyításával tíz kutyatulajdo­nos 11 német juhász kutyá­ja -kétszer egy-egy órás programot tartott. Fegyelme­ző-, őrző-, védő-, ügyességi gyakorlatot és szimatmunkát láthattak az érdeklődők. Egyebek közt Bálint István Ali, Sipos Mihály Dixi és Kovács Éva Samu nevű, ki­tűnően idomított kutyája nagy közönségsikert aratott. * * * Kis kutyákat, nagy kutyákat láttunk ... Magas hangúak, mély hangúak ugatását hal­lottuk ... És valamennyin póráz volt. Valaki csendben megjegyezte: — Jé, itt még a nagy ku­tyákon is póráz van. * * * Egy tíz év körüli kislány meg akarta simogatni az egyik kutyát. Az anyukája rászólt: — Ne nyúlj hozzá, megha­rap! Inkább engem simogass meg! A kislány odabújt az anyu­kájához, megsimogatta és közben hízelegve mondta: — Szép kutya, okos líu- tya... *** Megszólalt a hangos be­mondó : — Aki talált egy Trabant ... (Itt egy kissé kitartott) slusszkulcsot, kérem, jelent­kezzék ! Közelemben „rosszindula­túan” visszakérdezték: — És a Trabant megvan? Az nem tűnt el a fűben? Pásztor Béla Tőkés export — szelepekből

Next

/
Thumbnails
Contents