Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

NÉPÚJSÁG 1982, augusztus 11., szerda Az ember és a természet csatája a gázkitörésnél (Folytatás az 1. oldalról) gáz összetétele a hasonló ki­törésektől eltérő: a kút a földgázzal nagy mennyiségű gazolint is termel, s ez az oltás után is veszélyhelyze­tet teremthet. — Mikor kezdik meg a tűz oltását? — kérdem Győ­ri Gyulától, a Kőolajkutató Vállalat műszaki igazgató- helyettesétől, a mentés irá­nyítójától. — A tűz magjából áz acél- szerkezetek eltávolítása hét­fő óta tart, s még néhány napig folyik. Ez idő alatt megteremtjük a szükséges feltételeket az oltáshoz. A munkában részt vevő men­tőbrigádok nagy akaratot, bátorságot tanúsítottak ed­dig is, tudásukban sincs hi­ány. Meggyőződésem: rövid időn belül a most még lán­goló kutatófúrást teljes ér­tékű kútként adjuk át a ter­melésnek — mondotta a mentés irányítója. Kép, szöveg: Szekeres András A manipulátor horgát emelik a helyére Szusszanásnyi pihenő a kényszerszünetben Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. AUGUSZTUS 10-EN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 12 467 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 35 Trabant Lim. (Bp.) 9 445 Trabant Lim. (Győr) 7 662 Trabant Lim. (Debrecen) 6 080 Trabant Combi (Bp.) 3 836 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 4 645 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1689 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1150 Wartburg Tourist (Bp.) 3 815 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 117 Skoda 105 S (Győr) 5 085 Skoda 105 S (Debrecen) 4 817 Skoda 120 L (Bp.) 9 650 Skoda 120 L (Győr) 6 951 Skoda 120 L (Debrecen) 5 483 Lada 1200 (Bp.) 16 529 Lada 1200 (Debrecen) 11 194 Lada 1200 (Győr) 5 010 Lada 1300 (Bp.) 6 623 Lada 1300 (Debrecen) 4 848 Lada 1300 (Győr) 1321 Lada 1500 (Bp.) 8 157 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 033 Lada 1600 (Bp.) 3 332 Lada 1600 (Debrecen) 1 608 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debrecen) 1703 Moszkvics (Bp.) 11 383 Polski Fiat 126 P (Bp.) 13 175 Polski Fiat 126 (Győr) 4 243 Polski Fiat 1500 (Győr) 3 098 Dacia (Bp.) 6 767 Dacia (Debrecen) 4 408 Zasztava (Bp.) 1 052 Felmentés — kinevezés A Minisztertanács dr. Illés Györgyöt, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyette­sét — érdemei elismerése mellett — nyugállományba vonulására tekintettel be­osztásából felmentette, egy­idejűleg Varga Miklóst, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettesévé kinevezte. * * * Az Elnöki Tanács dr. Illés Györgynek, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tesének eredményes munkás­sága elismeréseként, nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese adta át. Jelen volt Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Új egyenruha a postásoknak Hamarosan új egyenruhát kapnak az ügyfelekkel kap­csolatban levő postás dolgo­zók, ugyanis — amint azt egy vizsgálat nemrégiben megál­lapította — a több mint 15 év óta változatlan fazonú és anyagú formaruhák már nem felelnek meg a kor ízlésének, nem elégítik ki az igényeket, némelyik darab túlságosan súlyos, nehézkes. Az új ruhák gyártását a Jászsági Ruhaipari Szövetke­zet kezdte meg — egyébként eddig is itt készítették a pos­tás öltözékeket. A szövetke­zet ebben az évben több mint 13 ezer férfi és női té­likabátot, öltönyt, kosztü­möt, sapkát és egyéb kiegé­szítőket szállít megrendelő­jének. A téli öltönyök sötétkék gabardin anyagból készül­nek, a zakó és a pantalló egyaránt modern fazonú. A nők tetszés szerint viselhe­tik az öltönyt szoknyával vagy nadrággal. Megszaba­dulnak a postások a régi, ne­héz téli posztóköpenytől, he­lyette sötétkék ballon felöl­tőt kapnak, belegombolható műszőrme béléssel és kapuc­nival. Könnyű, divatos és meleg öltözék. A nyári öltö­nyök alapanyaga sötétkék Érosz, — könnyű, bélés nél­küli, foltzsebes zakók és hajtóka nélküli nadrágok ké­szülnek belőle. A nők ízlés szerint nadrággal, szoknyá­val vagy nadrágszoknyával rendelhetik meg kosztümjü­ket. A szövetkezet a téli kollek­ciót október 15-ig adja át a megrendelőnek, a nyári öl­tözékeket a jövő év első ne­gyedében szállítják. Novem­ber első napjaitól már talál­kozhatunk új uniformist vi­selő postásokkal, de 2-3 évig még a régi egyenruha is lát­ható lesz. A postának ugyanis még körülbelül 15— 17 millió forintos készlete van az országban a régi ru­hákból (ennyire van szükség a folyamatos ellátáshoz), s ezeket az újjal párhuzamo­san osztják ki a dolgozók között. Magyar népművészeti kiállítás Svédországban A magyar népi kultúra ér­tékeivel ismerkedhetnek a svéd főváros lakói augusztus 14—21 között, a világhírű stockholmi skanzen terüle­tén. A Svéd—Magyar Baráti Társaság és a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete együtt­működésének eredményeként itt nyílik meg a magyar népművészetet bemutató ki­állítás. Csaknem 200 négyzetméte­res kiállító területen adnak képet a rendezők az élő ma­gyar népművészetről. Kor­társ népművészek alkotásai bizonyítják, hogy a folklór, a népi művészet a mai ma­gyar kulturális élet szerves része. Az elmúlt év legjobb magyar kulturális plakátjait is megtekinthetik a svéd lá­togatók. A skanzen szabad­téri színpadán naponta két alkalommal a Hajdú népi­tánc-együttes tart előadást, és fellép a Napsugár báb­együttes is. A falumúzeum egyik ősi templomában rendszeres orgonahangver­senyt hallhat, a moziterem­ben a magyar történelmet, a tájakat bemutató alkotások­kal ismerkedhet a közönség. Külön érdekesség a magyar népművészetről szóló video- program. s az, hogy a ma­gyar népi gyermekjátékok készítésére is megtanítják a svéd gyerekeket. A piacté­ren népművészeti tárgyakat, könyveket, hanglemezeket árusítanak, a skanzen étter­mében pedig gasztronómiai bemutató lesz. A stockholmi népművészeti napokat követően augusztus 23-a és 29-e között a svéd ipar egyik fellegvárában. Kiruna városában is magyar kulturális napokat tartanak. Növényvédelmi előrejelzés Az idén a bagolylepkék el­ső nemzedéke nem okozott gondot. Most azonban már a második nemzedék rajzik, s az eddigi tapasztalatok sze­rint jóval erősebb a fertőzés. Elsősorban a gamma-bagoly­lepkére kell figyelmet fordí­tani, mert repülése jóval ko­rábban kezdődött, és jóval erősebb volt, mint más fajo­ké — hívja fel a figyelmet a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja. A fénycsapdák fogása és szabad földi megfigyelések szerint a legtöbb gamma­bagolylepkét az ország észa­ki felében, főként Komárom, Győr, Nógrád és Bács-Kis- kun megye körzeteiben ész­lelték. A nyári nemzedék is termékenyebb, tehát több to­jást rak, ezért az első nem­zedékhez képest jóval népe­sebb lárvatömegre lehet szá­mítani. A fertőzés főként a káposztaféléken, másodveté­sű borsón, ezenkívül ritkáb­ban hagymán és paprikán látható. Szántóföldeken vi­szont főleg a cukorrépa van kitéve a támadásnak. A be­avatkozásra a tömeges lárva­kelés ideje a legjobb, ami az ország nagy részén a napok­ban kezdődik. Egyidejűleg a szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy a takácsatkák elszapo­rodtak a gyümölcsösökben, a meleg idő hatására ismét nagy tömegben halmozódtak fel. Az atkák kicsiny, mozgó, vörös pontocskák formájá­ban a levelek fonákján sza­bad szemmel is felfedezhe­tők. Tömeges megjelenésük a levelek bronzos elszíneződé­sét és pusztulását, s korai lombhullást idézhet elő, ami­nek nemcsak az idei termés­re, hanem a jövő évi vesz- szők kifejlődésére js igen ká­ros a hatása. Ahol az atkák nagy számban találhatók, szükséges speciális atkaölő szerrel védekezni. Ha nem áll rendelkezésre ilyen ké­szítmény, az aikák gyéresí- tésére az általános hatású rovarölő szerek is felhasznál­hatók. Mire ösztönöz a fizetés? émely dologrol nem szívesen beszélünk. Például a fizetésünk­ről, vagy ami ezzel rokon téma: a munkahelyi'vezetők­ről, az anyagi érdekeltségről, a munka szerinti elosztás el­vének érvényesüléséről. Pe_ dig erről is kellene beszélni, talán többet is, mint eddig. A Bács-Kiskun megyei népi ellenőrök egy vizsgálatuk so­rán arra kerestek feleletet: miként alakulnak az anyagi érdekeltségi rendszerek az ipari üzemekben? Egyetlen megye tapaszta­latai ugyan nem alkalmasak az általánosításra, mégis, a Bács-Kiskun megyei társa­dalmi aktivisták megállapí­tásain érdemes elgondolkod­ni. Mint a vizsgálat megál­lapítja, a vállalatok és szö­vetkezetek számos intézke­dést tettek a termelékenység növelése érdekében, élnek a teljesítmény szerinti bérezés lehetőségével. így a munka­bért — mint az ösztönzés egyik eszközét — felhasznál­ják a munkaerő hatékony foglalkoztatására. Ennyit általánosságban. A bérezés és az ösztönzés gya­korlatában azonban találko­zunk fogyatékosságokkal. Nézzünk meg néhányat kö­zelebbről. AZ önálló vállala­tok és szövetkezetek terme­lési és értékesítési terveik is­meretében határozzák meg bérfejlesztésük mértékét, nem így a vidéki ipar jelen­tős hányadát képviselő gyár­egységek. Igaz ugyan, hogy uz ott dolgozók bérfejleszté­sének megállapításakor a vállalati központokban meg­hallgatják a gyáregységek küldötteinek véleményét is. Ám a bérfejlesztést gyakran nem a teljesítmény, még- csak nem is az anyagi lehe­tőségek határozzák meg, ha­nem a szomszéd, vagyis az, hogy mennyit keresnek a környező üzemek hasonló be­sorolású munkavállalói. A népi ellenőrök készítette táblázat szerint a vizsgált vállalatok és szövetkezetek árbevétele 97—147 százalék között váltakozott, ugyanak­kor a bérszínvonal emelke­dése 107—115 százalék közöt­ti értéket mutat. Ez az össze­állítás azt is elárulja, hogy nem annál a vállalatnál emelkedtek legnagyobb mér­tékben a bérek, amelynek árbevétele leginkább emel­kedett. Ez különösebben senkit sem ösztönöz jobb munkára, már csak azért sem, mert a gyáregységek vezetői a legritkább esetekben tudják, hogy milyen teljesítményért, mennyi bért lehet fizetni. Nem azért, mert nem akar­ják, hanem azért, mert több­nyire ők sincsenek tisztában a bérfejlesztés kiszámításá­hoz szükséges adatokkal, olykor még annak forrásai­val és lehetőségeivel sem. így aztán mást aligha tehet­nek, mint buzdítják dolgozói­kat a többletteljesítményre. Az elismerésre méltó példák között tartjuk nyilván azo­kat a vállalatokat, ahol 2-3 millió forint értékű többlet­eredmény fejenként 160 fo­rinttal növeli a dolgozók ha­vi jövedelmét. Az ötmillió forintot meghaladó tervtúl­teljesítés után pedig kilenc- száz forint a munkavállaló Rézfinomitó üzem A másodnyersanyag-hasz­nosítás és az energiatakaré­kosság országos programjá­hoz kapcsolódva az Állami Fejlesztési Bankkal kötött pénzügy; szerződés alapján a Csepel Vas- és Fémművek fémművében új rézfinomító üzemet építenek. Az új üze­met a régi és már évekkel ezelőtt leállított finomkohá­szati öntöde helyére telepí­tik. A beruházók arra szá­mítanak, hogy az üzem évi 65 millió forint nyereséget hoz majd, és így a beruházá­si költség 5 év alatt megté­rülhet. jutalma. Kérdés persze, hogy a dolgozónak megéri-e ez? Hisz ma ezt az összeget néhány nap alatt megkeres­heti napszámban, kőműves mellett segédkezve. Azt is tudjuk, hogy a munkahelyi teljesítmény és kereset nem csupán a dolgozó akaratán, szorgalmán múlik, hanem gyakran az improduktív munkakörben dolgozók te­vékenységétől függ. Mert jó­részt tőlük függ, lesz-e idő­ben anyag, meddig kell vá­rakoznia a munkavégzéshez nélkülözhetetlen alkatrészre, hogyan szervezték meg az üzemben a munkát. Vagyis: megteremtették-e számára a munkavégzés feltételeit? Ta­lán ez is közrejátszott ab­ban, hogy a vizsgált vállala­toknál alig-alig változott a teljesítményért és az eltöl­tött időért kifizetett bérek aránya. Mint a népi ellen­őrök is megállapították, ez az arány általában a ki nem használt tartalékokra utal. Az pedig, hogy a vizsgált időszakban több vállalatnál indokolatlanul csökkent a teljesítménybérben dolgozók aránya, a vezetők kényel­mességét jelzi. Ezek a jelzé­sek — amikor-nap, mint nap a teljesítményközpontúság fontosságáról és szükségessé­géről, valamint az érdekelt­ségi rendszer kidolgozásáról beszélünk — egy ellentmon­dásra hívják fel a figyelmet. Ezt csak úgy lehet feloldani, ha a jól képzett szakmunkás az üzemben végzett munká­jával. és nem a munkaidőn kívül, szakképzettséget sem igénylő tevékenységgel te­remti meg boldogulásának feltételeit. Mert az üzemben végzett jó munkája közös céljaink valóra váltását szol­gálja. És — elvileg — az ott-- végzett több és jobb munkáért prémium is fizet­hető. Csakhogy — mint az em­lített vizsgálat is leszögezi — prémium- és jutalomfizeté­sünk gyakorlata még nem tö­kéletes. Néhány vállalatnál már a prémiumfeltételek megfogalmazásakor kezdőd­nek a gondok. Megesik, hogy prémiumfeladatként számszakilag nem értékelhe­tő, csupán szubjektív meg­ítélés alapján minősíthető, jobb esetben pedig a mun­kaköri kötelesség teljesítését fogalmazzák meg. Olykor az értékelést egyéni elbírálás alapján végzik, s előfordul, hogy az el nem végzett mun­káért is kifizetik a célpré­miumot vagy a jutalmat. D e tudunk olyan pré­miumfeladatokról is, amelyek a prémium kifizetésének feltételeként az anyag- vagy energiatakaré­kosság eredményességét, vagy éppen a munka jobb meg­szervezését fogalmazzák meg. Lehet, hogy ezekben az üze­mekben jelenleg kevesebb munkavállaló nevére szám­fejtenek prémiumot, és a ju­talom kifizetésében sem dön, tenek rekordokat. De aligha kétséges, hogy ha a válla­latok megítélésében a terme­lés gazdaságossága lesz az első számú szempont és a munka szerinti elosztás elve érvényesül, ezek a vállala­tok előnyben lesznek. Császár N. László épül Csepelen A gazdaság különböző te­rületein rendszeresen nagy mennyiségű rézhulladék ke­letkezik, és az új üzemben annak hasznosítását most megvalósítják. Begyűjtik és finomítják a felesleges réz­alkatrészeket és anyagokat, majd elektrolízis után tiszta rézlemezeket, úgynevezett katódokat állítanak elő a hulladékból. A rézfinomító felépültével megszűnik a jelenlegi erős légszennyezés is. Az új léte­sítményben csupán füstelszí­vásra és leválasztásra 40 millió forintot fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents