Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
1982. augusztus 10., kedd KÉPERNYŐ Jörge llmado születésnapjára 11 brazilok boldogtalanok, de sohasem szomorúak Magyar írók perei Kétezer-háromszáznyolcvanhét nap „Brazíliában az emberek boldogtalanok, de sohasem szomorúak, különösen északkeleten nem. Félelmetes vidámság van bennük, és ez teszi lehetővé számukra, hogy az éhség és az igazságtalanság ellenére előrehaladjanak. (...)' Ha mágikus elemeket alkalmazok regényeimben, éppen azért teszem, hogy kifejezésre juttassam Bahia népének költői képzeletvilágát. Mert ez a nép képes megteremteni egy olyan nagy erejű mitológiát, amelynek segítségével megőrizheti méltóságát. Egy olyan országban, mint Brazília, ahol a néprétegek a legnyomorúságosabb feltételek közé kényszerültek, és ahol már önmagában az a tény is, hogy élnek, győzelem, a nép az életben maradás puszta tényével is nagy tettet visz végbe.” Egyik interjújában nyilatkozta ezt 1970-ben Jorge Amado Lenin-békedíjas brazil író. És aki hallott már valaha latin-amerikaiakat énekelni, látta őket egyszer is nevetni, hisz Amadénak. Az élményt pedig nem felejti egyhamar. Haza- és igazságszeretet, méltóság — nagy szavak. Hogy tartalmukhoz néhány lépéssel közelebb kerültem magam is, századunk kortárs klasszikusának, ennek a halhatatlan mesélőnek köszönhetem. Amadónak, akit ma, augusztus 10-én 70. születésnapján köszöntünk. Meg azoknak a chilei, bolíviai, brazil egyetemista barátaimnak, akiket szerencsém volt személyesen ismerni, és velük együtt átélni éveket — az Allende meggyilkolását követő időkben. .. Azóta irodalmi és valóságban szerzett élmények összefonódnak, párhuzamosan elevenednek fel... Amado valamennyi regénye a népiesség, a délies erotika, a korlátlan szenvedélyek, a meseszerűség, a trópusi forróság. a bahiai szertartások bűvöletében született, s ezt a varázst sugározza az olvasóra. Akárcsak alakjai, .a tengerparti vagányok, csempészek és csavargók, matrózok, halászok; a kávé- és kakaóültetvények parasztjai, fehérek, négerek, arabok, mulattok, meszticek; utcalányok és naplopók — mind-mind csupa elesett, kisemmizett, mégis szenvedélyesen élni akaró, méltósá- gos, erős, tehát nincstelensé- gében is gazdag ember. A brazil, sőt a világirodalom igazi klasszikusa elsősorban szűkebb hazájának, a brazil északkeletnek, Bahiá- nak krónikása. Vagyis az egykori fővárosnak, a Szentek szentje-öbölnek, a régi kulturális központnak, ahol gyermek- és ifjúkorát töltötte, s ahol egy életre megszívta magát mondanivalóval, ahová világjáró kalandozásai és száműzetése után hazatért, s ahol ma is otthon érzi magát. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Hagyomány és modernség a mai Indiában. 8.55: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálokat énekel. 9.03: Új lemezeinkből. 9.44: Táncra fel! 10.05: MR 10—14 — különkiadás. 10.50: Színes népi muzsika. 11.42: Édes Anna. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. A sóhajok hídja. 14.21: Népdalok. 14.44: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. 15.05: Bende Zsolt énekel. 15.26: Sztárok — anekdoták nélkül. Az értelem napja. 16.00: Zengjen a muzsika. 17.05: Irodalmunk a két világháború között. 17.30: Morricone filmzenéiből. 19.15: Nótaest. 20.19: Rádiószinház. Az utolsó utáni éjszaka. „. .. megfordultam az ösz- szés kontinensen,, Ázsiában, Európában, Afrikában, de mindig visszatértem Bahiá- ba. Ott voltak gyökereim, létem elemi szálai, oda kötött valami, ami mintha húsom- vérem volna. Bahia nekünk, braziloknak az egyik legfontosabb városunk, hiszen itt értek szárazföldet... az európai gyarmatosítók, később itt tették partra az afrikai rabszolgákat. Ezért Bahia az a hely, ahol megindult a fajok és a kultúrák keveredése... Ezek a változások faji demokráciát eredményeztek, ennek következtében alakult ki a brazil népnek egy bizonyos fajta magatartása az életben. .. Ez ad nekünk, braziloknak jellegzetes karaktert, sajátos lelki alkatot, ettől váltunk társaságszerető emberekké, akikben kevés a hajlam az erőszakosságra, akik bizonyos költői, művészi képességgel vannak megáldva...” Jorge Amado művei népszerűek világszerte. Hazánkban is megjelentek re-" gényei, így a Zsubiabá, amelyben egy szoknyavadász társadalmi öntudatra ébredését ábrázolja példátlan költőiességgel, színpompával. A Holt-tengerben egy elesett embert emel magasba, a mindennapi kenyérért küzdő hajóst legendás hőssé — felejthetetlen tragédiáját ábrázolva, s a szegények élni- akarásának állítva emléket. Marialva, a csodálatosan szép, tüzes káplárné körül forgó, felzaklatott férfiszívekről, a szerelem gyönyöreiről szól kalandos históriája Az éjszaka pásztorai címmel. De hasonlóan sziporkázó mesélőt ismerünk meg a Szenvedélyek földje, a Gabriela, Flor asszony két férje és A kikötő rémei írójában is. Olyan írót, akinek ars poeticája szerint: „Igazán nag-y csak az az irodalom lehet, amely nyelvi teremtő erőit tökéletesen kibontakoztatja, és az ember felszabadítását teszi mértékévé.” Jorge Amado igazán nagy irodalom! Nicdzielsky Katalin 21.36: Operaáriák. 21.59 T Volt egyszer egy kemence. avagy a törökbálinti pék. 22.30: Sanzonok. 22.47: Látásmód. 22.57: Nagy siker volt! 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Muzsikáló természet. Énekes veréb és társai. 13.35: Tréfák. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Charity, te édes! 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Ütnak. szónak, házasságról való tanácskozásnak nincs vége. 21.00: A filmízlés anatómiája, (ism.) 21.30: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 23.20: A mai dzsessz. Ezt a pert, s a börtönben töltött kétezer-háromszáznyolcvanhét nap történetét legszebben, s legigazabbul maga a szenvedő, az elítélt írta meg. A Fogságom naplója nem csupán hiteles dokumentum, hanem a magyar széppróza jeles alkotása is. Szíve szerint a krónikás e cikk helyett most inkább Kazinczy Ferenc e művét adná olvasói kezébe. A II. József uralkodása idején tapasztalt bizonyos liberalizmus II. Lipót uralkodása (1790—1792), majd különösen Ferenc trónra lépése után teljesen megszűnik. Nos, ez a politikai változás Kazinczyt is igen érzékenyen érinti, s gyakran, határozottan nyilatkozik a sajtószabadság ügyében a megyei gyűléseken. Például 1793. augusztus 14-én Abaúj gyűlésén. A megye erős hangú feliratot készít a sajtó- szabadság érdekében. Oka van személyes is, nem csak nemzeti. A sajtó- és vallásszabadság érdekében kifejtett politikai munkája, írói-fordítói tevékenysége szinte egyenesen vezette Kazinczyt a magyar jakobinusok közé. A költőt — akinek szabadkőműves múltja volt — 1794. június 29-én vette fel a Reformátorok Társaságába (a Martinovics által szervezett két társaság közül a kevésbé forradalmiba) Szulyovsz- ki Menyhért Zemplén megyei földbirtokos. Politikus ember. Zemplénnek a két utolsó országgyűlésen követe s Kazinczy rokona. Kazinczy Szulyovszky lakásán olvasta Martinovics forradalmi kátéját, le is írta, sőt talán terjesztette is, alig két hét múlva azonban elégette. Sok elvi-emberi bizonytalanság szorongatta, bár Szulyovszky mögött egyik közeli rokona, Szent- marjay Ferenc állt, aki hangsúlyozta neki, hogy „ ... a társaság tagjait az erény kapcsai kötik össze, és egyetSzeptemberig még 2600 fiatalt várnak a főváros szakmunkásképző Iskoláiba. Az eddigi adatokból kitűnik, hogy elsősorban ács-állványozó, hegesztő, öntő, gépi forgácsoló és egyéb vasipari szakmákra kevés a jelentkező. Az 1982 83-as tanévben egyébként Budapesten összesen 15 300 ipari tanuló kezdheti meg szakmája elsajátítását. Közülük minden harmadik vidékről, elsősorban Pest megyéből jár majd iskolába. Az idén is négy-ötszörös túljelentkezés volt a vendégIII. MŰSOR 9.00: „Az idők változnak.” 9.47: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 11.05: Francia szerzők műveiből. 11.50: A pünkösdi királyság. 13.07: Szőllősy András müveiből. 13.39: Népszerű magyar énekesek és együttesek felvételeiből. 14.35: Szimfonikus zene. 16.17: A francia felvilágosodás irodalma. 16.48: A La Salle vonósnégyes hangversenye. 18.15: A progresszív beat híres előadói. 19.05: JVlonteverdi: Sestina. 19.22: Minden versek titkai. 19.53: Igor Sztravinszkij — az ember és zenéje. 20.38: Claudio Arrau zongorázik. 22.25: Műhelyek és alkotók. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Sanzonok. 17.15: zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: Szolnok megyei iskolai kórusok énekelnek. 17.40: Üzemi lapszemle. len céljuk: a nemzetet felrázni álmából”. 1794. december 14-én az akkor harmincöt éves költőt Regmecen, anyja házánál letartóztatták. Este hét óra körül — a házban már aludtak — Ehrenstein ulánus főhadnagy tizenkét dzsidással körülvette a házat; s Ka- zinczynak saját kocsiján, katonai kísérettel Sátoraljaújhelyre kell mennie. Aggódó édesanyját azzal nyugtatja: ..Édes asszonyanyám látja, hogy én nyugva vagyok, ne rettegjen, nem telik bele két hét, s itthon leszek megint.” A két hétből hét esztendő lett. Ügyét — és társaiét — nem' rendes bíróság tárgyalta, hanem a királyi tábla bírái közül szemeltek ki és alakítottak rendkívüli bíróságot. Tagjai Mikos László, Somogyi János ítélőmesterek, Berzeviczy András al- nádor. Bay Ferenc királyi tanácsos és Németh János közvádló, a korszak egyik legsötétebb figurája. Az első kihallgatásra december 29-én került sor. A költő tagad. A bíróság már — három eredménytelen kihallgatás után! — éppen azon tanácskozik, mivel jutalmazzák meghurcoltatásukért Kazinczyt és Szulyovsz- kyt, mikor az utóbbi megijed, s vallomást tesz. Erre Kazinczy is — február 4-én — benyújtja írásos vallomását. „Elbuktam, óh, bírák, a barátság, s a törvényeknek tartozott engedelmesség közti küzdésben, midőn hallga- ték. Alávetem magamat azok szigorúságának s a bűnhő- dést, melyet követelnek, ha a haza boldogsága kívánja vesztemet, örömmel üdvöz- lem.” 1795. május 2-án kihirdetik az ítéletet: .......mint fels égsértés, vagyis lázadás bűnébe esett, az ország törvényei rendeletéhez képest feje, s minden vagyona elvesztésére ítéltetik, s a végrehajtás elrendeltetik.” Az ítéletet május 16-án a hét- személyes tábla is megerősítette. Kazinczy reménykedik, de készül a halálra. Kegyelmi kérvényt ír, de Őz Pálék.kilátóipari szakmában. Nem vesztettek népszerűségükből a rádió-műszerész, a fogműves, a fodrász, a kozmetikus, a női szabó, az autószerelő, a kirakatrendező, s egyes kereskedő foglalkozások sem. A kőművestanulói helyek mindegyikét sikerült betölteni. Bár a tavalyi évhez képest 30—40 százalékkal többen jelentkeztek lakatosnak, esztergályosnak, gépszerelőnek, a vasipari területeken az érdeklődés messze elmarad a betölthető' létszámtól. Évek óta visszatérő gond a textilipar m u n kásgárd á já n a k 17.45: Könnyű hangszerszólók — Közben: Feltalálni köny- nyebb! Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Dzsingisz kán együttes énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.40: Hírek, (f.-f.) 15.45: Csak akkor halj meg, ha muszáj. Bolgár tévéfilm. 17.05: Kertünk — udvarunk. 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.35: Az Abba együttes, (ism.) 18.25: Pannon krónika, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tév’étorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kórház a város szélén. 20.45: Stúdió ’82. 21.45: Lakáslegenda. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Kávéházi bánat. 20.40: Lapos vidékén, (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) végzésekor már azt hiszi: rajta a sor az utolsó úton. Végül is — elsősorban rokoni közreműködésre — a királyi kegyelem az ítéletet bizonytalan idejű fogságra változtatta. Az élet — és a remény — megmaradt. A fogság esztendeit nem részletezzük. Szenvedéseit, apró örömeit, súlyos betegségét, az őt körülvevő rongy vagy rendes embereket maga írja le a Fogságom naplójában. A kufsteini börtön 2. sz. cellájában éveket tölt, s 1800. június 30-án délután indulnak el onnan, maga sem tudja, hova. 1800. augusztus 25-én érkeznek a munkácsi várba, ahol Kazinczy a 4. sz. cella lakója; közben a családja — sőt a vármegye is — mindent megtesz azért, hogy a király megkegyelmezzen, s a költő szabadulhasson. A családnak csupán egyetlen tagja nem mozdult eddig, Kazinczy László, aki császárhű katonatiszt volt, s bár a levelek szerint letartóztatása előtt igen jó kapcsolatban volt öccsével, akkor azonban megtagadta. Most mégis megszólal benne a testvéri szív, s 1801. április 14-én beadja a királyhoz német nyelvű folyamodványát. Ügy tetszik, a császár felfigyelt hű katonájára, a kancellária ugyanis felterjesztette a kérvényt, s Ferenc császár aláírta a szabadon bocsátó rendeletet. És kétezer-háromszáznyolcvanhét börtön után Kazinczy Ferenc 1801. június 28-án kiszabadul Munkács várából. „Partra léptem kétezer-háromszáznyolcvanhét napi hányattatásaim után. Az elnémult öröm forró könyörgés.” Most már élhet az irodalomnak. És megpróbálja. Anyagi gondok, küzdelmek, örökös csetepaték között Széphalmot pusztán a szellem erejével, hatalmával, az írott szó összekötő hitével a magyarság irodalmi centrumává teszi. (Folytatjuk) Bényei József utánpótlása. Nagyon kevesen jelentkeznek például szövő-fonóipari tanulónak. A felvett szakmunkásjelöltek több mint 35 százaléka lány. Elsősorban őket érintette, hogy a ruhaipari, élelmiszer-kereskedelmi szakmákban — a népgazdasági szükségletekhez is igazodva — a tervezettnél több diákot fogadnak az iskolák. A főváros szakközépiskoláiban az előző tanévhez viszonyítva 15-tel több, összesen 265 első éves osztály indítását tervezik. 21.15: Most és mindörökké. Amerikai tévéfilmsorozat, (ism.) BUKAREST 16.05: Köznevelés. 16.25: Fiatalok klubja. 17.05: Utazás a földgömbön. 17.25: Fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: Az újjászületett főváros: Bukarest. 20.55: Színházi est: F. G. Lorca Jerma című drámája. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.40: Tv-napló. 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.45: Miniatúrák hegedűre és zongorára. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. Sorozatok Hogy odaszegezzük a kedves nézőt a képernyő elé, arra nincs jobb módszer a sorozatoknál. Ügy tűnik, a magyar tévénéző igényli a sorozatokat. Állandóságot, pontos és megbízható programot jelent számára. Kötődik hozzá, találgathat a folytatást illetően, s ezért a munkahelyen is jó, sőt kiapadhatatlan beszédtéma forrása. A nyár, úgy látszik, ebből a szempontból is elkényeztet bennünket. Mert a hagyományos sorozatnapon, kedden, újabb 13 részes csehszlovák alkotás ragasztja képernyő elé a nézőt, s már másnap hasonló okokból ülhetünk á „csodadoboz” elé. Ugyanis Fehér Klára regényéből, a Tenger-bői készített a Magyar Televízió egy hatrészes, már az első részben is igen izgalmasnak, színvonalasnak látszó tévéfilmsorozatot. Panaszra tehát nincs ok. Már ami a mennyiséget illeti. Minőség dolgában már közel sem ilyen jó a helyzet. A Transvaal minden aranya című francia kalandfilmsorozatot, amely az elmúlt héten ért véget, már nem illő „bántani”. A Ten- ger-nek még a partjaihoz sem jutottunk el, így marad a városszéli kórház. A televíziót dicsérni kell a tévésorozat megvásárlásának ügyében. Mert tudvalevő, hogy Magyarországon két dologhoz „ért” minden ember: a pedagógiához és az egészségügyhöz. Tehát, mivel potenciálisan minden néző kórházügyben egyszersmind „szakembernek” is tekinthető, a témaválasztás telitalálat. A Jaroslav Dudek rendezte tévéfilm pedig arról is meggyőz: náluk sincs másként. Sikerült néhány érdekes karaktert megteremtenie, a nemzedéki ellentét is időnként érdekessé válik, még ha olykor naiv, didaktikus ízű is. Jó legalább a képernyőn elandalodni a fiatalos gondolkozású Sova főorvos szinte hibátlan, atyai vezetési stílusán, erkölcsi emelkedettségén. Akihez sajnos, egyelőre a fiatalabbak közül senki sem tudott- felnőni. Hogy azon az osztályon csak egyetlen orvos alapoz a paraszolvenciára, a többi, ha teheti, menekül előle. Jó belehallgatni a demokratikus szellemű munkaértekezletekbe, s látni az egész kollektíva belülről jövő, őszinte hivatástudatát. Szóval, láttunk már a képernyőn rosszabb, silányabb sorozatot is ennél. Mert egy dolgot nem vitathatunk el a Kórház a város szélén című sorozattól: nevezetesen, hogy többnyire hazai tapasztalatokon nyugvó véleményünket, állandó hasonlítgatásokra készteti. Elmúlt eseteket, történeteket elevenítve fel sokakban. Ezzel pedig teljesíti feladatát: tizenhárom héten át állandó beszédtémát szolgáltat a sorozatkedvelő magyar nézőknek. Ennyit, és nem többet. B. S. E. 20.00: Együtt — belpolitikai adás. 20.45: Reklám. 20.50: Egy gyilkosság anatómiája. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A könyv ideje. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Makedón népi hangszerek. 20.25: A forradalom emlékművei. 21.10: Reklám. 21.15: Hírek. 21.20: Dubrovniki nyári játékok ’82: Hangverseny. MOZI Békési Bástya: Szexis hétvége. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Földrengés Tokióban. 4, 6 és 8 órakor: Éjszaka történt. Békéscsabai Terv: Rafferty és a lányok. Gyulai Erkel: Gyorshajtás. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Vízimese, 6 órakor: A híd túl messze van, I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 6 és 8 órakor: Dögkeselyű. Szarvasi Táncsics: Minden előadáson: Az ötös számú vágóhíd. n fővárosi szakmunkásképzők várják a fiatalokat
