Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-06 / 183. szám
NÉPÚJSÁG o 1982. augusztus 6,, péntek Mit vár az igazgató? Az egyetemet, főiskolát végzett, pályakezdő szakemberek életében meghatározó jelentőségű az első munkahely. A munkába álláskor szerzett jó vagy rossz tapasztalatok, a sikerek, vagy kudarcok gyakran hosszú évekre befolyásolják munkakedvüket. Nem mindegy tehát, hogyan fogadják őket életük első munkahelyén. De az sem mindegy, hogy milyen szakembereket kap a munkáltató. Arról már sokszor szóltunk, miként segítik a beilleszkedést a különféle munkahelyeken, s most egy igazgatót kérdeztünk meg arról: mit vár a kezdő szakemberektől? A Békéscsabai Állami Gazdaságba minden évben 6—7 friss diplomás, pályakezdő szakember érkezik. Bacsa Vendel, az állami gazdaság igazgatója számára a most következő hetek az ismerkedés időszakát jelentik. — Mi szerencsés helyzetben vagyunk, gazdaságunknak jó a híre, közel vagyunk a megyeszékhelyhez, ezért sokan szeretnének hozzánk jönni, válogathatunk a jelentkezőkben — mondja az igazgató. — Nálunk az a rendszer, hogy a fiatal szakemberekkel először elbeszélgetünk. Ezen a beszélgetésen részt vesz a személyzetis, és a várható munkaterület vezetője is. Igyekszünk kölcsönösen megismerni egymás igényeit, elképzeléseit, majd megállapodunk a bérben és a munkahelyben. Egy kezdő, felsőfokú végzettségű szakembernek 3800—4200 forintig fizetünk. — Mi dönti el, hogy ki, mennyit kap? — Részben a tanulmányi eredmény, részben pedig az, hogy mit vállal a szakember. Mint mindenhol, így nálunk is vannak olyan munkahelyek, ahol nehezebb körülmények között kell elvégezni a feladatokat. Aki ezt is vállalja, az többet kap, mint aki esetleg csak irodai beosztást szeretne. Ez a fizetés egyébként is csak az első hat hónapra szól. Utána, ha megfelelünk egymásnak, kinevezzük a gyakornokot, és a fizetése — most már az addig végzett munkájának a figyelembevételével — 4500—4800 forintra emelkedik. Ehhez jön még a prémium, melyet az írásban foglalt feltételek teljesítése esetén fizetünk ki. Ennek összege évente 6—22 ezer forintig terjedhet. Azokat a szakembereket, akikről látjuk, hogy nálunk kívánnak maradni, más,módon is támogatjuk. Kedvezményes, kulcsátadásos lakás- építési akciókat szervezünk a részükre, Telekgerendáson házhelyeket osztunk, fuvarral, építőanyaggal segítjük őket. Ügy tapasztaljuk, hogy a jelentkezők 80— 90 százaléka gyökeret ver nálunk. — A gazdaság elég sokat nyújt, de mit vár mindezért cserébe a kezdő szakembertől? — Tisztességes, becsületes munkát, hogy tudja, mit akar. Az a tapasztalatom, hogy ritkán válnak be azok a kezdő szakemberek, akik határozott cél nélkül jelentkeznek nálunk. Akit érdekel a mezőgazdaság, abban a tanulmányi idő 4 vagy 5 éve alatt ki kell, hogy alakuljon valamiféle szimpátia, elkötelezettség egyik vagy másik szakterület iránt. Aki fehát úgy kezdi, hogy nem is tudja, mi érdekli, talán az állattenyésztés, esetleg a növénytermesztés, de valami üzemgazdasági munka sem lenne rossz, nos, arról nekem megvan a véleményem. Szerintem az ilyen fiatalt nem érdekli a szakma, mindegy neki, hogy mit csinál. Az ilyeneket egyébként nem is szoktuk alkalmazni. — Ha bekerül egy fiatal az állami gazdaságba, menynyi időt kap a bizonyításra? — Két-három évet. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a tanultakat átültessék a gyakorlatba, elsajátítsák a szükséges, speciális ismereteket és produkáljanak is valamit. Aki ennyi idő alatt nem forrja ki magát, attól — a tapasztalataink szerint — a későbbiekben sem várhatunk túl sokat. Nálunk egyébként az a gyakorlat, hogy három-négy év után helyezzük komolyabb beosztásba a fiatalokat, ennyi idő 'alatt úgy érezzük, mi is megismerjük a képességeiket. — Általában elégedett a kezdő szakemberekkel? — Néhány dologban igen, néhány dologban nem. Tetszik, hogy jól képzettek, hogy ismerik a mezőgazdaság új külföldi eredményeit' is, de hiányolom belőlük a gyakorlatiasságot, a vállalkozó kedvet. Erről persze nemcsak ők tehetnek, hanem az egyetemi, főiskolai oktatás is. Túlságosan az elméleti képzésre helyezik a hangsúlyt a tanintézetekben, így érthető, hogy az első időszakban szinte semmihez sem mernek hozzányúlni. Nem tetszik az sem, hogy sok felesleges tudnivalóvaj tömik tele ezeknek a fiataloknak a fejét, de nem tanítják meg őket az emberekkel bánni. Az agrárszakemberek túlnyomó többsége kezdettől fogva valamilyen szintű vezető lesz, legalább 6—8 ember tartozik a keze alá. Nem mindegy, hogy miként találják meg a közös hangot egymással. A néha túlzott elméleti képzés rovására, a vezetési ismeretek tanítására kellene több időt fordítani. Lónyai László Jó termés kukorica-vetőmagból Az elmúlt hónapban nagyüzem volt megyénk hibridkukorica-tábláin. A címerező diákok, több-százan, végezték a nagy figyelmet igénylő munkát; a Békés és Cgongrád megyei Vetőmagfelügyelőség szakemberei pedig az ellenőrzés egyáltalán nem könnyű feladatát látták el. y Az idén megyénkben több mint 9 ezer 500 hektáron állítanak elő kukorica-vetőmagot, s ez az országos terület mintegy 18—20 százalékát teszi ki. Mint Kerekes Pál, a vetőmagfelügyelőség vezetője elmondotta, mintegy 3 ezer 500 hektáron termelnek a gazdaságok hibridkukoricavetőmagot tőkés piacra, és ez jelentős valutát hoz az országnak. Legnagyobb megrendelőik NSZK-beli, francia és olasz partnerek. Az idei terméskilátások egyelőre kedvezőek. Általában az együtt virágzás — amelynek rendkívül fontos szerepe van a hibridelőállításban — megfelelő volt. A mennyiséget vizsgálva tehát az idén jó termés várható, a minőséget pedig döntően a tenyészidő még hátralevő részének időjárása határozza majd meg. * * * A megyében többek között a Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátban és a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi központjában van hibridüzem. E gazdaságok jelentős termelők is, s szerződéses kapcsolatban állnak a társ hibridelőállító gazdaságokkal. A megye termelő- szövetkezetei közül a tót- komlósi Haladás, a kamuti Béke, a kétsopronyi Rákóczi, a kondorosi Egyesült és a telekgerendási Vörös Csillag foglalkozik nagy területen vetőmag-előállítással. Ezekben a nagyüzemekben nagy körültekintéssel, megfelelő szakértelemmel, szorgalmasan végzik e nagy pontosságot igénylő munkát. Külön ágazatként kezelik a hibrid kukoricát, s jól felkészült szakemberekre bízzák az irányítást. Az idei esztendő időjárása próbára tette a nagyüzemeket, mindez megnehezítette a címerezés munkáját. A gyakori esőzések, majd az azt követő hirtelen felmelegedés ugrásszerűvé tette a címer megjelenését. A felügyelőség vezetője így beszélt a diákokról : — A címerezés fárasztó, nagy figyelmet igénylő munka, s azt is elmondhatom, hogy az idén is jól működtek a címerezőtáborok. A diákok segítsége nélkül ilyen nagy területen nem is tudnánk 'elvégezni időben e nagy nyári munkát. Fegyelmezetten, a szakvezetők és pedagógusok irányításával jó minőségben jelentős népgazdasági hasznot hozó tevékenységet folytattak a fiatalok. Esőben és kánikulában, kora reggeltől késő estig dolgoztak a földeken. Az idén megyénkben kizárásra keTöbb mint negyedszázados múltra tekint vissza a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi központjában található hibridüzem Fotó: Fazekas László rült több mint 800 hektár terület — címerezési hiba, belvízkár és az izolációs távolság be nem tartása miatt. — Ma már gyakorlatilag az árukukorica-termő területeken 100 százalékig hibrideket használnak hazánkban. A fegyelmezett agrotechnika, a szakszerű tápanyagutánpótlás és növényvédelem elősegítette a nemzetközi szintű eredmények elérését. Mindebben a jó minőségű, megfelelő használati értékű vetőmagnak és a fajtának is nagy szerepe van — fejezte be Kerekes Pál. * * * Az utóbbi időben alaposan megnőtt hazánkban a napraforgó vetésterülete, természetesen ez a vetőmag iránti keresletet is fokozta. Ebben az évben a megyében a fontos olajnövényből csaknem 300 hektáron állítanak elő vetőmagot. A kamuti Béke, a kondorosi Egyesült, a kétsopronyi Rákóczi és a telekgerendási Vörös Csillag Tsz foglalkozik a Citozol—3 és a Gahyb—7 vetőmagjának termelésével. A hibridelőál- lítós még talán nagyobb körültekintést és munkát igényel a közös gazdaságok szakembereitől, mint a kukorica, ugyanis a virágzás kezdetétől nap mint nap át kell . járni a táblát, s el kell végezni az idegenelést. Az idei terméskilátások igen jók, néhány táblán azonban már fellépett a szürkepenész. A két megye vetőmagtermelését átfogó Békés és Csongrád megyei Vetőmagfelügyelőségen 22-en dolgoznak, s évente 8 ezer vagon fémzárolt vetőmagot adnak át a népgazdaságnak, mindezt mintegy 36 ezer hektár területen termeltetik meg. A terület egyharmadán ma már hibridelőállítás folyik, s mindez különösen pontos, körültekintő munkát igényel az itt dolgozóktól. (verasztó) kosztümöket belföldön az S-modcll boltok A varroda termékeit, a divatos bőrnadrágokat, értékesítik Hz első export Eltekintve egy rég lefutott üzlettől, amikor is Romániába kucsmákat szállítottak, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat kizárólag belföldön értékesítette termékeit, a különféle bőrkabátokat, szőrmebundákat. A napokban azonban „Made in Hongrie” jelzés került 100, lezserszabású férfidzsekire, ezek ugyanis a francia piacra kerülnék. Nem nagy, mindössze 300 ezer forintos üzlet, mégis jelentős, mert váltást jelez. gos exporttá vált, mivel a vállalat maga is vásárol hörcsögbőröket. íjz csupán még töredéke a tervezett termelési értéknek. A nagy partner még mindig az újpesti Pannónia Szőrmegyár, ahová műirhákat, bőrkabátokat szállítanak. Ügy tűnik azonban, hogy e hagyományos cikkek kevésbé keresettek. Üj termékeket, divatos fazonú bőrnadrágokat, kosztümöket, dzsekiket készítettek hát. Az S-modell boltok és egy-két cég rendelt is ezekből, a kereskedők zöme azonban tartózkodó. Nem csoda, mert bár csinosak, szépek a termékek, meglehetősen drágák. Néhány mintakollekciót küldtek külföldre is, remélve, hogy egyszer ebből is üzlet lesz. Gyarapítva az exportbevételeket, ami ma még nem játszik nagy szerepet a vállalat gazdálkodásában, de annál' inkább a távolabbi piacpolitikai célkitűzések között. —szatmári— Nem hiába a hatékony exportösztönző szabályozás, a Szőrme- és Kéziműipari Vállalat is kiviteli terveket szőtt. Felvette a kapcsolatot a Tann- impex és a Hungarocoop külkereskedelmi vállalatokkal, jelezve ezirányú szándékait. A Hungarocoop közvetítésével jutott el hozzájuk egy francia üzletember, kiszabott anyagot hozva magával. Ez volt a tárgyalási alap. Megvarrták, a munka jól sikerült, létrejött az üzlet, és ami még fontosabb, a kapcsolat, amit aztán’ bővíteni, szélesíteni lehet. Egyelőre bérmunkát végeznek a francia megrendelőnek, de már tárgyalnak a Budapesti Bőrgyárral, és talán sikerül ezt anyagos exporttá alakítani. Bérmunkával indult — igaz hazai alapanyagból — a másik exportüzlet is, amihez a Tannimpex révén jutottak. Hörcsögöket készítenek ki, több tízezer darabot. Ez részben már saját anyaAz első exportra készült bőrdzsekiszállítmány Fotó: Lónyai László Kertbarátok tanácsadója Új termék az Uniform-tégla A Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai 4. sz. téglagyárában megkezdték az Uniform elnevezésű tégla gyártását. Az új termék előnye az igen jó hőszigetelés és az, hogy nagyobb térfogata miatt a falazás meggyorsítható. A tégla elsősorban a kislakásépítők munkáját könnyíti meg, mivel a lyukacsos tégla nagyobb méretű, mint az eddig gyártott B—30-as blokktégla. Érik a füge a Balaton-parton A Balaton északi vidékének mediterrán éghajlatú parti sávjában az őszibarackkal együtt érett be a déli meleg vidékek jellegzetes gyümölcse, a füge. Balatonfüreden, Alsóörsön és Ábrahámhegyen helyenként tizenöt—húsz méter átmérőjű fügebokrok tenyésznek, ezek több mázsás termést is adnak. A hét elején a veszprémi piac újdonsága volt az idei első fügetermés. A fügét ezen £ vidéken nehéz romlásmentesen tárolni és tartósítani, ezért többnyire frissen fogyasztják. Az igazi kertész ember tatalán vizet sosem iszik, ugyanis azokból a bogyós gyümölcsökből, szamócából, málnából, ribizkéből, egresből, amelyeket nem értékesít, vagy a család nem fogyaszt el, célszerű finom szörpöket, üdítő italokat készíteni. A munka mindenképpen megéri a fáradságot, mert a téli hónapokban e készítményekkel az amúgy is szegény vitaminháztartásunkat mindig felfrissíthetjük — hívja fel a kertbarátok figyelmét a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központja. — összeállításuknál — még ha a szájhagyományok útján terjedő recepteket is használják fel a készítők —, arra kell törekedni, hogy lehetőleg kevés cukorral készüljenek a szörpök, mert a túlcukrozás semmiféle előnnyel nem jár. A tudományosan is megalapozott szakkönyvekben igen sok jó módszert és készítési eljárást találunk. A közismert szakkönyvek közé tartozik Szabó Béla: Gyümölcslevek házi készítése című, a Mező- gazdasági Kiadó gondozásában megjelent kötet, amelyből a különböző szörpök készítői, köztük háziasszonyok is, sok hasznos tanácsot olvashatnak. A gyümölcslevek, szörpök készítése mellett érdemes foglalkozni a hagyományos gyümölcsbefőzéssel is. Különösen a kajszibarackdzsem és az őszibarack tartozik kedvenc csemegéink közé. Nagyon finom befőtt készíthető szilvából is. A házilag tartósított, készített befőttjeink íze, zamata még ma is felülmúlja a konzervgyári készítmények minőségét. A gyakorlat azt mutatja, hogy elkészítésükhöz a szakkönyvekben leírt receptek mellett, illetve helyett inkább a szájhagyomány útján terjesztett munkamódszerek, befőzési módok kedveltek háziasszonyaink körében.
