Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-06 / 183. szám
NÉPÚJSÁG Jalnáq „9 aulsairgira .S8CI Milyen bútort igényel a vevő, s mit kínál a kereskedelem? Domboriban cs Tolnán a Holt-foki öntözőcsatornán mutatták be a nyugatnémet Mulag vállalat töltés-, rézsükaszáló és csatornakarbantartó kisgépeit a vízügyi igazgatóságok, társulások, közúti igazgatóságok szakembereinek. A képen: a Mulag gyártmányú úszókasza alkalmas víz-'alatti növényzet és partoldal kaszálására (MTI-fotó: Gottvald Károly felvétele — KS) Meder- és partszabályozás Az Országos Piackutató Intézet az elmúlt félévben felmérést készített arról, mi az oka a bútorok iránti kereslet erőteljes csökkenésének. Az intézet a vizsgálatot nem megbízásból, hanem saját kockázatára végezte, azoknak az áruforgalmi kimutatásoknak az alapján, amelyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a bútorkereskedelem területén felbomlott a kereslet és a kínálat egyensúlya. Míg ugyanis látszólagos túlkínálat tapasztalható a bútorpiacon, a vásárlók nem mindig kapják meg azokat a termékeket az üzletekben, amelyeket keresnek. A piackutató intézet szakemberei a felmérés során az ország bútorbolthálózatának mintegy kétharmadában megkérdezték a boltok vezetőit és az eladókat a vásárlók igényeiről: a felmérés első fázisában az úgynevezett korpusz bútorok, vagyis a fából, vagy azt helyettesítő anyagokból készült ’ szekrények, asztalok, székek és kisbútorok keresletéről és kínálatáról tájékozódtak. Megállapították, hogy a túlkínálat ezen a területen is (Tudósítónktól) A Közalkalmazottak Szakszervezete nagyközségi bizottsága Szeghalmon minden évben megrendezi a szakszervezeti napot. Ez alkalommal a szak- szervezeti tagok, hozzátartozói, gyermekei vettek 'részt a közelmúltban megrendezett találkozón. Külön eseménye volt, hogy az idei szakszervezeti napot a várhelyi úttörő- és ifjúsági táborban tartották meg, ahol a Sárréti vendéglő és étterem , tánczenekara _ kétórás műsort adott. — a bútorkereskedelem egészéhez hasonlóan — csak látszólagos. Az üzletek raktáraiban felhalmozódtak például azok a szekrénysorok, amelyeknek magassága nem éri el a 180 centimétert,, s amelyekre a vásárlóknak nincsen igénye. Ugyancsak nem kelendőek az újszerű színezésű, a pácolt zöld és vöröses színű szekrénysorok. Nem találnak vevőre azok a szekrénysorok, amelyek túl hosszú falfelületet igényelnek, s nem helyezhetők el a viszonylag kisméretű új lakásokban. Nem vásárolják azokat a szobaberendezéseket, amelyekből hiányoznak a kisebb kiegészítő és a berendezés egyedi jellegét biztosító bútordarabok. A piackutató intézet a vizsgálat tapasztalatait a bútorgyártók, illetve a -kereskedők rendelkezésére bocsátja. Céljuk, hogy a jelenlegi és a további vizsgálatok segítséget 'nyújtsanak a bútoriparnak a termékfejlesztéshez, és a termékszerkezet változtatásához, a kereskedelemnek pedig a piaci munka korszerűsítéséhez. A szakszervezeti napon 126-an voltak jelen, egésznapos- vidám műsorban, s a zenében gyönyörködhettek. A gyermekek részére a könyvtár dolgozói külön játékos vetélkedőt rendeztek. Az ebédet Papp István házilag készítette el, kimondottan sárréti jeleggel. Az egész napos szakszervezeti nap a késő esti órákban fejeződött be. A megjelentek nagy tetszéssel fogadták e kellemes és igazi nyári időben megrendezett szakszervezeti nap ünnepségét. Nátor János A tavaszi és a nyár eleji árhullámok elvonultával a lecsöndesült folyók mentén a közepes és az annál is alacsonyabb vízállás kedvez a folyószabályozási munkáknak, s a vízügyi igazgatóságok most jó kihasználják ezt a lehetőséget. Az országot behálózó folyóink hossza mintegy 2800 kilométer, s e kiterjedt hálózaton jelenleg több mint 20 helyen végeznek kisebbmagyobb folyam- és mederszabályozási, part- rendezési munkákat. Különösen nagy, több évre terjedő program alapján dolgoznak a Dunán. A Győri Vízügyi Igazgatóság a szigetközi szakaszon a csehszlovák partnerekkel egyeztetve, Ásványráró térségében rendezi, kiegyenesíti a szaggatott partot és a folyó mellékágát, hogy a főmederbe szoruljon a víz. A Duna-kanyarban, Dö- mös térségében a Budapesti Vízügyi Igazgatóság sziklarobbantásokkal szélesíti és mélyíti a medret, a szűk ha- jóutat. A robbantások lényegében befejeződtek, s jelenleg a mederben dolgozó különleges markológéppel távolítják el a szikladarabokat, a törmeléket, s mélyítik a folyó ágyát. Hosszú távra szóló program a Dunaföldvártól Vuko- várig terjedő, 227 kilométer hosszú, közös érdekű magyar—jugoszláv Duna-sza- kasz szabályozása, amelynek elsődeleges célja, hogy javítsák a jég, illetve a jeges árvíz biztonságos levonulásának feltételeit. A Tiszán is jobbára a jég levonulásának megkönnyítését, és a hajóút javítását célozzák a szabályozási munkák. A folyó felső szakaszán a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság a balsai kanyarban egyengeti a medret és a partvonalat, a miskolciak Taktabájnál már átvágták a Tisza élesen hurkolt kanyarját, s most a partoldalakat rendezik. Tiszakécske térségében nagyobb ívűre formálják a hajtűkanyart, s az omladozó, szakadozó partot kőszórással védik a folyó sodrától, az elhabolástól. Hasonló terméskőszőnyeggel állják útját annak a partszaggató rombolásnak, amely Tiszaörvény térségében már megközelítette az öntözési vízkivételi művet. Tiszavárkonynál pedig az országutat. A további rongálódásokat akadályozzák meg ilyen partbiztosítással Tiszadobnál, Csongrádnál, s folytatják ezt a munkát Szolnok tiszta-ligeti üdülőterületén is. A Körösökön a korábban levonult árhullámok okozta partrongálódások nyomait tüntetik el, a Dráván Tótújfalu térségében pedig a jugoszláv partnerekkel egyeztetett terv szerint meder- és partrendezéssel javítják a hajózás és az árvíz levonulásának útját. A kisebb folyókon, főként a Sajón, a Hernádon, a Rábán és a Murán is több helyen „megkövezik” a partot, hogy útját állják a folyó terjeszkedésének, a partszakaszok rongálásának. Szakszervezeti nap Szeghalmon A résztvevők a Sárréti vendéglő tánczenckarának műsorát hallgatják Hulladékból fehérjetakarmány Magas fehérjetartalmú takarmány előállítására építettek hulladékfeldolgozó üzemet a pécsi baromfifeldolgozóban, és ezzel teljesen zárttá teszik a technológiai láncolatot. A százmillió forintos beruházással a mecsekaljai élelmiszeripari üzemnek az a célja, hogy a korábban haszontalan hulladékként kezelt melléktermékekből — a toliból, a vérből és a belsőségekből — értékes, importanyagokat helyettesítő állati takarmányokat készítsen, amelyeket a közös vállalat partnergazdaságainak takarmánykeverőiben is felhasználhatnak. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -értékesítő Közös Vállalat pécsi üzemében évente húszezer tonnányi szárnyast dolgoznak fel. s a keletkező melléktermékekből több mint kétezer tonna vegyes húslisztet állíthatnak majd elő. A beruházás most érkezett a befejezéséhez: elkészült az épület, megérkeztek az olasz gyártmányú gépsor egységei, ezeket és a környezet védelmére szolgáló levegő- és víztisztító berendezéseket folyamatosan szerelik a helyükre. Nudistapalánták. Avagy minek a fürdőnadrág, amikor úgyis vizes lesz (MTI-fotó — Horvát Éva felvétele — KS) Több cukor a répából A negyedik szezonjára készülő kábái Hajdúsági Cukorgyár körzetében — ahol az idén mintegy tizenhétezer hektáron termelik a nyersanyagot — befejeződtek a répaszemlék. A szakemberek megállapításai és a mérések adatai' egyaránt azt igazolják, hogy jó termés ígérkezik mennyiségben és cukortartalomban is. A gyár valamennyi partnergazdaságában mintát vettek a répatáblákról és azt laboratóriumban vizsgálták. A gyökér átlagsúlya két hét alatt tizenhét dekával gyarapodott, a cukortartalom augusztus elején 11,7 százalék. Takarékos permetezők Újfajta nagyüzemi permetező- gépek sorozatgyártását kezdték meg a Debreceni MEZŐGÉP Vállalat 1. számú gyárában, s a most útnak indított harminc berendezéssel az idén eddig százhatvan Kertitox NAL típusú permetezőt gyártottak. A már korábban is Debrecenben készített Kertitox-permetezőket a gyár tervezői olyan nagy nyomású szórófejjel látták el, amivel a berendezés a korábbinál kevesebb energiával, s ötödével nagyobb teljesítménnyel üzemeltethető. Jelen és jövő összhangja n pari termelésünk az első félévben két százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának színvonalát. Minthogy az ipari létszám 2 százalékkal csökkent, a munkatermelékenység 4 százalékkal nőtt. A nem szocialista export viszont kevesebb volt a tervezettnél. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ipari teljesítmény nem nőtt olyan mértékben, mint azt a gazdasági egyensúly javítása szükségessé tette volna. A Központi Bizottság és a kormány felismerve a kialakult fejlődési irányzatokat, a külgazdasági egyensúly javítása érdekében gyors és rendkívüli lépéseket határozott el. Ezeket tükrözik a Központi Bizottság június 2J-i határozatai, valamint a kormány új intézkedései, amelyek ma már jól körvonalazható csomagtervet . alkotnak. A kormányintézkedések fő célja a belföldi kereslet mérséklése, az exportárualapok bővítése. Az ezeket szolgáló intézkedések egyrészt a gazdasági szabályozók menet- közbeni változtatásában, másrészt az operatív döntések elszaporodásában jutnak kifejezésre, s ezzel a vállalatoknak a korábbiaknál lényegesen szigorúbb feltételek között kell gazdálkodniuk. Egyre inkább saját bőrükön érzik a világ- gazdasági helyzet alakulását. Az említett csomagtervben foglalt intézkedések (a nyereségadó-alap növelése, a beruházási illeték, a tartalék- alap felhasználási szabályainak módosítása, a támogatások szigorítása, az egyes kamatemelések stb.) differenciáltan érintik a gazdálkodó szervezeteket. Azok, akik a jövőben is gazdaságosan exportálnak, tehát versenyképességüket növelni tudják, előnybe kerülnek azokkal szemben, akik „csodára várnak”, és nehéz helyzetükben az állami mentőövre számítanak. Napjainkban az operatív intézkedések a megszokottnál gyakoribbak. Ezzel ösz- szefüggésben Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára előadói beszédében az említett ülésen leszögezte: „...optimális pontosságra kell törekednünk a szabályozásban, s ha a gyors megvalósítás néha igényli — sajnos igényli —, akkor gazdaságirányítási rendszerünk jellegébe nem teljesen illeszkedő eszközök alkalmazására is rákényszerülhetünk. Hangsúlyozom azonban, hogy ezt nem jókedvünkből, hanem szükségül tesszük”. Rámutatott arra is, hogy: „Továbbra is meggyőződésünk azonban, hogy hatékony tervgazdálkodást, töretlen gazdasági fejlődést csak gazdaságirányítási alapelveink következetes, gyakori alkalmazásával, hatásainak kiteljesedése révén tudunk elérni”. Világosan kell látni, hogy a jelenlegi helyzetben rendkívüli intézkedésekre is szükség van. De az is egyértelmű, hogy ezeket nem szabad a törvény rangjára emelni, hiszen ez esetben — a vállalatok önállóságát csorbítva — gazdasági fejlődésünk egyik mozgatójáról, a vállalkozásról, a kezdeménye- •zőkészségről mondanánk le. Kettős szorítás -nehezedik gazdaságunkra: egy időben kell megbirkózni jelenlegi gondjainkkal és kialakítani a gazdasági növekedés új pályáit, amelyek lehetővé teszik a gazdasági haladást, az anyagi felemelkedését. A változatlan és helyes távlati célok és a mindennapi feltételekhez való alkalmazkodás összhangjának megteremtése nagy erőpróba elé állítja a gazdaságirányítást. Már dolgoznak a szakértők a gazdaságirányítási rendszer, a szabályozás, a nép- gazdasági tervezés, a szervezeti és intézményi rendszer fejlesztésén. Az elmúlt években is tettünk lépéseket a reform kiterjesztése érdekében: ilyen volt például az 1980-ban bevezetett új árrendszer, a támogatás mérséklésének határozott törekvése, illetve annak a differenciált fejlesztés szolgálatába való állítása, az árfolyampolitikának a vállalati gazdálkodásban betöltött szerepének erősödése, a vállalati és vállalkozási formák kiszélesítése, az intézményi rendszer bizonyos mértékű átalakítása. E lépések eredményeként a gazdálkodás minden területén erősödött a hatékonyság szemlélete. A Központi Bizottság júniusi határozata egyértelműen leszögezi a gazdasági reform fejlesztésének legfontosabb irányait, valamint azokat a feladatokat, amelyek a vállalati gazdálkodásban, a szervezeti és intézményi rendszer fejlesztésében, a termelési erőforrásokkal való . gazdálkodásban, a tervezésben, ,a szabályozásban megoldásra várnak. | is kifejezi azt az örök közgazdasági I igazságot, hogy ami- km a legbonyolultabb az aktuális .gazdasági helyzet, akkor van legnagyobb szükség a hosszabb távra szóló átfogó jellegű fejlesztési koncepciókra. Wiesel Iván Könyvek vakációzó diákoknak Nyáron sincs szünidő a Móra Kiadónál, az ifjúsági és gyermekkönyvek gazdája a vakáció idejére is számos, az olvasáshoz kedvet ébresztő művel jelentkezett a napokban. A legkisebbeknek szól a Zsoldos Vera rajzaival megjelent leporelló Sétálunk, sétálunk címmel. Az óvodások könyvespolca sorozat újabb kötete a Róna Emy rajzaival kísért mesegyűjtemény, A három törpe, amelyben Jékey Zoltán bolgár népmese-átdolgozásáit adják közre. Rövid egymásutánban került a könyvesboltok kirakataiba Mandel Tamás két lapozója, a szebb- - nél-szebb járműveket bemutató régi mozdonyok, és a régi hajók. Tizennyolc népmesét tartalmaz Európa nyugati feléről A Türlivirli és a piros pántlikás béke címmel megjelent gyűjtemény. A Kass János grafikáival illusztrált kötet a Hol volt, hol nem volt... sorozatban hagyta el a nyomdát. Kányádi Sándor Tavaszi tarisznya című verseskötetében a címadó vers mellett sok más, kedves, játékos, hangulatú költemény neveli a líra szere- tetére a gyerekeket. Hét éveseknek ajánlja a kiadó Viktor Dackevics Színes halacskák című munkáját; ám helyenként káprázatos színeket felvonultató fényképeiben bizonyára felnőttek is szívesen gyönyörködnek. A könyvtárba — az irodalmi, a tudományos, a szórakoztató és a szakkönyvek világába — kalauzolja a kisiskolásokat Könyves-Tóth Lilla és Gál Éva, a Keresd a könyvtárban címmel másodszor megjelent munkájában. A jó játék sorozatban ezúttal Marék Veronika bábtervező művész mutatja be, mennyi mindenere használható, hányféle játék, ajándék, baba és bábu készítésé- alkalmas a színes papír és a filc. Hegedűs Géza előszavával 12. kiadását érte meg az Apafi Mihály erdélyi fejedelem korában .játszódó Móra Ferenc regény, a Rab ember fiai.
