Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

1982. augusztus 5., csütörtök ' o Kossuth-könyvek, már őszre Gyakorlatiasság az egyetemen Ki tudja miért — tán a Verne-könyvek hatására —, kétfélének képzeltem a földrajtzudósokat. Poros atla­szok, térképek, föld- és éggömbök közt piszmogóknak, vagy — épp ellenkezőleg — afrikai vadászoknak, akik bricsesznadrágban, parafasisakban koslatnak a szavan­nákon, és halomszámra durrantják le a vadakat. Nos, a leendő földrajzosok biztosan nem ilyenek, elő­ször ugyanis velük: sötét ruhás, szolid, vizsgára váró tanárjelöltekkel találkozom a pécsi egyetem tanárkép­ző karának földrajz tanszékén. Ök igazítanak útba dr. Vuics Tibor docenshez és dr. Aubert Antal tanársegéd­hez, akiknek az egyik tanári szobában nem épp könnyű kérdéseket teszek fel: merre tart, mennyire gyakorlatias az egyetemi földrajzkutatás? A Kossuth Könyvkiadó huszonnyolc új kötet meg­jelentetését tervezi. a nyár végi — őszi hónapokra. V. 1. Lenin Egy lépés előre, egy lépés hátra című könyve ha­tárkő a marxista—leninista elmélet fejlődésének, a párt­ról szóló tanítás fejlődésének útján. A kiadó most válto­zatlan utánnyomásban bo­csátja közre. Az ideológiai munkák megjelentetésének sorában igen népszerű A polgári filozófia a XX. szá­zadban című sorozat. Két kötet is napvilágot lát a ter­vek szerint: Dékány András Gabriel Marcel-ről, az eg­zisztencializmus vallási irányzatának legnagyobb francia képviselőjéről, Ba­logh Tibor pedig Jean Pia- geí-ről, a hazai olvasók előtt is ismert pszichológus-gon­dolkodóról írt könyvet. A Kossuth által kiadott is­meretterjesztő sorozat az Univerzum Könyvtár. Leg­újabb kötetének sokat mon­dó címe: A Nap verejtéke — Aranykönyv. Máté György a fizikai tulajdonságait tekint­ve haszontalan fém évezre­des. vérrel és könnyel öntö­zött kalandos útját követi nyomon a nem egyszer vi­lágpolitikát meghatározó aranynak, az ókortól napja­inkig. Szintén széles érdeklődés­re tarthat számot — Klani- c zay Gábor irodalomtörté­nész szerkesztette — A ma­gyar irodalom története című vaskos kötet, amelyben a kezdetektől Déry Tibor munkásságáig kaphat átte­kintést az olvasó. A szintén népszerű Esztétikai Kis­könyvtár sorozata Lukács György és a magyar kultúra című kötettel gazdagodik. A Vélemények, viták című so­rozatban az Oktatási rend­szerünkről és a Zenekultú­ránkról című értékes tanul­mánykötetek jelennek meg. A zenerajongóknak szánja a kiadó a Kodály Zoltán 1882 —1967 című minikönyvet, amely a zeneszerző és világ­hírű zenepedagógus születé­sének centenáriumára lát napvilágot. Az átfogó, lexikális művek gyűjtőinek, a történelem iránt érdeklődőknek ajánlja a Kossuth a Világtörténelmi enciklopédia című kétkötetes művet, amely a világ orszá­gainak történelmi összefog­lalója. Mintegy 180 ország történetét ismerteti meg az olvasóval az ókortól napjain­kig. Alighogy megjelent, azonnal el is tűnt a vásárlók kezében A. Z. Manfred Na­póleon című reprezentatív életrajzkötete. A kiadó most második, változatlan kiadás­ban bocsátja közre. „Fáti- ma, a korábban ismeretlen, szegény kis portugál falu Lourdes mellett a világ leg­nagyobb Mária-kegyhelye, Európa legnagyobb zarán­dokközpontja ...” — olvasha­tó Gérard de Sédé A fátimai csoda című izgalmasnak ígérkező, korunk egyik leg­nagyobb politikai-vallási , szélhámosságát is leleplező dokumentumkönyvének ajánlásában. Tatár Imre sokkalta veszélyesebb ügyről, a terroristákról és a terro­rizmusról ír Üt a semmibe című könyvében. S még két, alapvető mun­kaként számon tartott köte­tet is megjelentet a Kossuth Könyvkiadó. Negyedik, át­dolgozott és bővített kiadás utánnyomásaként újra kap­ható lesz a Ki kicsoda? cí­mű almanach, a Földünk or­szágai című tankönyvszámba menő kötetből pedig válto­zatlan utánnyomást készíte­nek. (nemesi) — A válaszhoz tudni kell — mondja dr. Vuics Tibor —, hogy a tanárképző főis­kolákon a tudományos kuta­tás évtizedekig háttérbe szo­rult. Fő feladatunk a tanár­képzés lévén, a tudományos munkát nálunk sokáig je­lentéktelen, sőt haszontalan tevékenységnek minősítet­ték. Egészen 1975-ig mind­össze arról lehetett szó, hogy bekapcsolódjunk a tan­tárgypedagógiai programba, ehhez azonban a miniszté­rium sem a tárgyi, sem az egyéb feltételeket nem biz­tosította. „Frontáttörés” 1975 után következett; fokozato­san kitűnt, hogy teljes érté­kű kutatómunka nélkül egyetlen oktató sem boldo­gulhat. Ettől kezdve üteme­sen bővült tudományos tevé­kenységünk. S további iz­mosodását rfeméljük, várjuk attól, hogy a főiskola az idén a JPTE önálló karává lett. Természetesen nem vártak tétlenül erre a fordulatra. A tanszék minden munkatársá­nak tevékenységét hosszú lenne felsorolni, elégedjünk meg ezúttal egy téma, a B^- laton-kutatás kiemelésével. Dr. Gertig Béla tanszékve­zető kutatásai nyomán most kezdenek egy, az MTA föld­rajzi bizottsága által is jó­váhagyott munkához. Címe: A természeti környezet és a társadalmi-gazdasági szer­kezet, valamint ennek föld­rajzi kapcsolatrendszere a Balaton térségében. Ennek keretében vizsgálják tavunk környékének természeti vi­szonyait, részletesen igye­keznek kideríteni, meddig „terhelhető” még a Balaton, milyen hatással van az otta­ni természeti és életviszo­nyokra a tó környékének ipara, mezőgazdasága, mi­lyen mérvű és jellegű fej­lesztést kívánnak az ottani települések. Talán még érdekesebbek a Dél-Dunántúl tájegységeivel, gazdálkodásával foglalkozó kutatásaik a Tapolcai-me­dencéről, az Ormánság né­pességi és települési viszo­nyairól, az idegenforgalom­ról. — A „szobatudósok” ide­je lejárt — mondja Aubert Antal. — A legfontosabb ta­lán az, hogy egy kutatási programnak már az indítá­sa, a kérdésfeltevése reális legyen, mert ilyen alap kell ahhoz, hogy az eredmény a gyakorlatban is kamatozzon. — Ezek szerint, ha egy reális, jól átgondolt kutatás ilyen módon indul és szerve­ződik, automatikusan „be­jön” a kézzelfogható gyakor­lati eredmény?-7- Sajnos, ez korántsem biztos. Az esetek többségé­ben a gazdasági egységek — tisztelet a kivételnek —úgy tekintik: ők tesznek szíves­séget, ha segítenek a kutató­nak. . Sokszor elmarad a „visszacsatolás”: a jelzés ar­ról, hosszabb vagy rövidebb távon hasznosítható-e mun­kánk eredménye, egy-egy át­fogóbb vagy kisebb érdekű javaslat. Vagy példa az iga­zán jó együttműködésre is: a Bólyi Kombinát nem utol­sósorban azért ért el kima­gasló eredményeket a szója- termesztésben, mert az Ireg- szemcsei Kutató Intézettel szorosan együttműködve vé­gezte annak fajtanemesítő­kísérleteit. Ez azonban még elég ritka. Nem elég tehát az egysze­ri, véletlenszerű kapcsolat tudomány és gyakorlat együttműködésében, mert ezt csak a minden oldalról mo­tiváló, megfelelő érdekeltség kialakításával lehet általá­nossá, tartóssá tenni. „Ha á hegy nem megy Mohamed­hez, Mohamed megy a hegy­hez”. A tanszéken nem ülnek ölbe tett kézzel: ők keresik meg közös munkára szólító ajánlataikkal a gazdasági egységeket. L.egutóbb pél­dául egy Duna menti tsz ren­delt tőlük alapos, részletes gazdaságföldrajzi kutatást. S persze, a sikerhez a ka­ri, „belső” ösztönzés is fel­tétlenül hozzátartozik, „ akár­csak a kutatási eredményt hasznosító gazdasági egysé­gek anyagi résztvállalása. Varga János Képes Úiság- fesztivál Kétnapos Képes Újság-feszti­vált rendeznek augusztus 7-én. szombaton, és 8-án, vasárnap, az ország földrajzi közepén fekvő településen. Pusztavacson. A kétnapos programban egye­bek közt vidám vásár, futball- parádé. gyermekvetélkedő, ama­tőr művészek részvételével fes­tőverseny, szabadtéri filmvetítés, divatbemutató szerepel. A sza­badtéri színpadon népszerű beat­zenekarok, popsztárok, táncdal- énekesek. táncosok lépnek fel. A szombat alkonyattól vasár­nap hajnalig tartó bálon szép­ségversenyt rendeznek, a gép­kocsival érkezők közt egy va­donatúj Trabant-motort, a hely­színen árusított, számozott új­ságok vásárlói között tévékészü»- léket sorsolnak ki, a Skála-tom­bolán pedig értékes festményt nyerhet a szerencsés vendég. A Képes Újság orvosa, kertésze, fotósa, jogásza ingyenes taná­csokkal látja el az érdeklődő­ket, a lap kozmobiológusai kí­vánságra bárkinek elkészítik a horoszkópját. A ^fesztivál szín­helyén . alkalmi posta üzemel. A magyarországi szabadkőművesség történetét dokumentáló, páratlan gyűjtemény került a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába,'A mintegy 1500 jelvényt, iratot, könyvet, metszetet, üvegpoharakat, fényképeket, textilt tartalmazó történelmi tárgygyűjteményt most dolgozzák fel a múzeum szakemberei. Képünkön: Aczél Eszter muzeológus a szabadkőműves-gyűlé­seken viselt bőrkötényekről méretet vesz f (MTI-fotó — Tóth István felvétele — KS) Kiállítás Bécsben Régi pénzek között válo­gatnak a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei: októ­berben a bécsi Collegium Hungaricumban osztrák— magyar pénztörténeti kap­csolatok címmel rendeznek kiállítást. A Nemzeti Múze­um anyagából mintegy 200 olyan pénzérmét mutatnak majd be, amelyeket Auszt­riában vertek, de Magyaror­szágon volt forgalomban. A bécsi kiállításon az osztrák—magyar pénzkap­csolatokat a 13. századtól kezdve elevenítik fel, amikor a fizetési eszköz a Friesachi dénár volt. E pénz szerepét a tatárjárás után az ezüst- denár vette át, amely sokkal értékállóbb volt, mint a ma­gyar érmék. Akkoriban egyébként a magyar pénze­ket — az általános európai szokásoknak megfelelően — évente beváltották, és újakat adtak ki helyettük. HHNGSZÓRÓ Szabó néni Balatonra készül... Ha egyszer majd, valami nagy-nagy tragédia folytán megszűnne a Szabó család, bizonyára úgy lesz az ügy folytatása, mint Sherlock Holmes esetében. Évek, évti­zedek múltán is levelek ér­keznek Szabóék címére, a sohanemvolt angyalföldi Lapály utcába. De remél­jük, még sok-sok ezer foly­tatása lesz ennek a kortalan rádiós családregénynek. Mert kezdetben csak szen­záció volt. Igazi közügy. S mára, a ki tudja hányadik rész hetében? Rendíthetetle­nül tíz- és százezrek legked­veltebb műsora kedden es­ténként. Csak éppen meg­szelídülve. No, nem is a mű­sor, hanem a miliő, a társa­dalmi háttér, a mindannyi­unkat foglalkoztató gondola­tok világa lett göröngymen- tesebb. És, mint minden vál­tozást, ezeket is hűségesen követték és követik nyo­mon Szabóék népes, és né­ha bizony össze-összekuszá- lódó rokonságú családjának heti történetei. Talán még azt is megkockáztathatnók — hogy ha valakinek nem lenne más hírforrása — ked­denként este, illetve a szer­da délelőtti ismétlésből meg­tudhat minden lényegeset, bel- és néha külpolitikai vál­tozást. Jólesik bele-belehallgatni ezekbe a félórákba. • Nem­csak azért, mert például Gobbi Hilda, Petrik József, Benkö Gyula, Garics János és a többi alapító, no meg az újak, ezekben a félórák­ban oly tisztán és nagysze­rűen változnak át Szabó né­nivé, Ferkóvá, Bandivá, La­civá. Azért is, mert egy fu­rán valóságos tükröt nyújt elénk a rádió. Ebben a tü­körbén arcunk kellemetle­nebb oldalát is megláthat­juk. Kicsinyességeinket, kö­zönyösségünket, sóvárságun- kat, de ugyanakkor sikerein­ket, apró kis örömeinket, céljainkat, hasznos és feles­leges küszködésünket — mindennapjainkat. Utólag persze. így talán arra is mód nyílik, hogy igazítsunk pá­lyánkon — Szabóék tapasz­talataiból merítve. Politikus ez a rádiós csa­ládregény. A mindenki ál­tal ismert alkotóhármas — Baráti Géza író, Major An­na dramaturg és László Endre rendező — soha nem lanyhuló buzgalommal teszi azzá. Kritikusan, humorral, néha finom és találó szur- kákkal, iróniával. Hogy a „családi kifőzde a gondos nagymamához” nem lehet megoldás a gyerekek nya- raltatásában, hogy a Bala­ton nemcsak szép, de vesze­delmes is lehet, ha nem vi­gyázunk, hogy ... Majd jövő kedden folytatják. Bízunk abban, hogy még nagyon so­káig! (N. L.) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Nóták. 8.46: örökzöld dallamok. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Robin Hood. 10.22: Rossini: A selyemlétra. 11.19: Népdalok. 11.41: Édes Anna. 12.55: Sanzonfelvételeinkből. 13.30: Olvasókör. 14.00: Kóruspódium. 14.31: A Magyar hárfástrió fel­vételeiből. 15.05: Nóták. 15.28: Miska bácsi levelesládája. 16.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. (ism.) 17.05: Olvastam valahol . . . 17.30: Operettfinálék. 19.15: Nagy színházi siker volt! Akt hegedűvel. 21.39: Bódy József nótákat éne­kel. 22.30: Lemezgyűjtemények. 23.20: Simon Boccanegra. 0.10: Tardos Péter táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvóspolkák. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Faragó Laura énekel, Fá­bián Márta cimbalmozik. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.30: Csalóka Péter. 14.00: A falu, amely rajtavesz­tett. 14.35: A Kongó-folyótói a Titi- caca-tóig. (ism.) 15.35: Szimfonikus könnyűzene. 16.1.6: ,,A gyönyörű természet tudománya”. 16.35: Idősebbek hullámhosz­szán. 17.30: Sáripuszta. 18.00: Marika. 18.35: Újdonságainkból — kül­földi táncdalok. 19.22: Gramofonalbum. 19.55: Slágerlista. 20.35: Nosztalgiahullám. 21.35: „A ló két oldalán”. HL MŰSOR 9.00: Operakórusok. 9.21: Emil Gilelsz zongorázik. 11.05: Carl Schuricht vezényli a Bécsi filharmonikus . ze­nekart. 12.45: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 13.30: A George Adams—Don Pullen dzsesszvartett ját­szik. 14.0*0: A hugenották. 14.58: Jubiláris Haydn-tábor Fertődön. 15.28: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 16.00: Zenei lexikon. 16.25: Látogatóban Zrínyi Mik­lósnál. 16.53: Popzene sztereóban. 18.00: Húsz év múltán, (ism.) 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Nagy siker volt! 20.19: Hazatérés idegenből. 21.09: Új lemezeinkből. 22.38: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Nyári betakarítás után, őszi betakarítás előtt. Szerkesztő: Balogh György. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.15: Hírek, ((f.-f.) 16.20: Elsüllyedt városok. 16.55: Tollassuli. (ism.) 17.10: Gyerekek a házban. 17.04: Tévébörze, (f.-f.) 17.50: Telesport. 18.15: CsakazértiS* (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Petrocelli. Lehullott csil­lag. 20.45: Panoráma. 21.45: Nyolcvan év mérlegén, (f.-f.) 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Nas Ekran — a mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Shakespeare: Cymbeline. (f.-f.) Közben: 21.10: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Utazás a jövőbe. 16.30: Telesport. 17.15: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Dokumentumfilm Kuva- itról. 21.00: Zeneszó. 21.20: A mi világunk. Tudomá­nyos film. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok. BELGRAD. I. MŰSOR 17.40: Tv-napló. 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Negyven zöld elefánt. 18.40: Dásenka. 18.45: Grimasz. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma. 21.15: Reklám. 21.20: Szórakoztató sorozat. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Dokumentumfilm. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: E. Hemingway: A Ma- • comber ügy. VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. augusztus 5-én, csütörtö­kön, 21 órakor. Gyulán: A MAGYAR LÍRA FESZTIVÁLJA MOZI Békési Bástya: 4, negyed 7 és fél 8 órakor: Dögkeselyű. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Sheila meghalt és New Yorkban él. 7 órakor: Az amerikai barát. Békéscsabai Kert: Hurrikán. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4, 6, és 8 órakor: Földrengés Tokióban. Békéscsabai Terv: fél 6 óra­kor: A festmény titka, fél 8 óra­kor:, A bíró és a gyilkos. Gyu­lai Erkel: Koncert. Gyulai Kert: Én és Caterina. Gyulai Petőfi: Seriff és az idegeinek. Orosházi Béke: Kár a benzinért. Oroshá­zi Partizán: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Hárman a slamaszti- kában. Szarvasi Táncsics: A Kobra napja.

Next

/
Thumbnails
Contents