Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-31 / 203. szám
1982. augusztus 31., kedd o IgHilUl-fíTd--------------------------------Mezőgazdaságunk — á világpiacon Az 1981-ben külföldre szállított áruk több mint 26 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék volt. Ez az arány a rubelelszámolású szállításokban csaknem 16, a nem rubelelszámolású exportban több mint 35 százalékot tett ki. 1980-hoz képest a rubelelszámolású mezőgazdasági és élelmiszerexport több mint 14, a nem rubelelszámolású több mint 17 százalékkal nőtt. Az ösz- szcs nem rubelelszámolású export növekménye az el- í múlt évben meghaladta a 10 milliárd forintot. Ennek 75 í százaléka mezőgazdasági termék és élelmiszer. Hamarosan üzembe helyezik az új esarnokban a szövőgépeket Az árfolyamalakulások is befolyásolták a tavalyi eredményeket. A dollár árfolyama a többi, különösen a nyugat-európai valutákhoz képest nőtt, a forint a dollárral szemben le-, a többi valutához képest pedig felértékelődött. Tehát azok az exportőrök, akik tavaly dollárért adtak el, nagyobb forintbevételhez jutottak. Az idei tervezett rubelelszámolású mezőgazdasági és élelmiszer-szállítások a tavalyihoz hasonlóan alakulnak, a nem rubelelszámolású export pedig a terv szerint mintegy másfél százalékkal nő. Azért csak ennyivel, mert a tavalyi gabonatermés gyengébb volt, s 1981-ben (1980-hoz képest) 17 százalékkal nőtt a nem rubelelszámolású mezőgazdasági és élelmiszerexport. Tekintettel a Közös Piac újabb és újabb korlátozó intézkedéseire, a piaci pozíciók megtartása érdekében alapvető fontosságú az igényekhez jobban igazodó gazdaságos választék kialakítása. s új piacok feltárása. Kissé részletezve: a tervezett exportfeladatokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a kulcsfontosságú termékek (mint például a gabona, a sertés, a 'marhahús, a bor és Ogroshow '82 Tiszakürtön Egész napos, kulturális programmal zárta kapuit vasárnap. az Agroshow '82 elnevezésű mezőgazdasági kiállítás Tiszakürtön. A kellemes természeti környezetet adó arborétum bejáratánál, népművészeti kirakodóvásárt rendeztek, amelyen ritkaságszámba menő mesterségek folytatói — fazekasok, kádárok. szíjártók és bőrdíszművesek — kínálták estig, portékáikat. . Folytatódott a Bács-Kis- kun, Pest és Szolnok megyei lovasklubok versenyzőinek részvételével a meghívásos lovasverseny, a zárónapon a többi között a kétlovas vadászugratás és a kettesfogatok akadályháj fásának küzdelmeit élvezhették a nézők. Délután, a kiállítás melletti szabad területen rönkfűrészelő versenyen és a legerősebb—legügyesebb" című sportvetélkedőn jeleskedhettek a helyszínen a benvezet- tek. Az Agroshow '82 zárásaként countiy-zenekarok. végül a Jászsági népi együttes látványos műsorát láthatták a nézők. a nyers növényolaj) kiviteli aránya növekszik. Emellett persze szükség van a gazdaságosan exportálható „apró cikkek”-re is, így például a vetőmagra, a tenyészállatokra, a nyálra, a galambra, a tolira, a mézre és így tovább. A mezőgazdasági és élelmiszer-külkereskedelem pozícióit nemcsak a külpiaci lehetőségek, hanem a szabályozóváltozások is meghatározzák. Tudjuk, hogy szigorodtak a beruházási feltételek. A hitelkamatok 1981- ben és az idén is egy-egy százalékkal emelkedtek, a hosszú lejáratú beruházási hitelek kamata 1982-ben már 11 százalék, és a magasabb kamatteher a már megkötött hitelszerződésekre visz- szamenőleg is érvényes. A konvertálható exportárualap-bővítő hitelek után a feltételek teljesítése esetén 33, az importhelyettesítő beruházásoknál pedig 25 százalékos kamatvisszatérítés jár. Ez azonban csak-ösztönzés és nem enyhítés. Eddig ugyanis a fejlesztési költségeknek a nettó devizahozamból 3. a hústermeléssel kapcsolatos beruházások esetén 5 év alatt kellett megtérülniük. (Ebbe a kiviteleVigyázat, mérgezett vadkacsák! Az elmúlt napokban tömeges vadkacsapusztulást észleltek a Fejér megyei Pátka község melletti víztározón. Az elhullást valószínűleg az okozta, hogy a horgásztó partjain nemrég vegyszere- zett zöldtakarmányt fogyasztottak az állatok. Az egészségügyi szervek arra kérik a horgászokat és a kirándulókat, hogy az daléit. vagy már döglött vadkacsákat ne fogják ki és ne fogyasszák, mert ez súlyos következményekkel járhat.'% mérgezés ügyében a közegészségügyi szervek vizsgálatot indítottak. Véget ért a miskolci ipari kiállítás és vásár Vasárnap délután bezárta kapuit a IX. miskolci ipari kiállítás és vásár. Tíz nap leforgása alatt több. mint nyolcvanezer ember látogatta meg a kilencven ipa fi vállalat és szövetkezet'. valamint a több mint harminc kisiparos bemutatóját, vásárolt a ruházati, műszaki cikkekből. élelmiszeripari termékekből. A kiállításon kilenc* szakmai napot, termékbemutatót tartottak a különböző üzemek és a kisiparosok. zés időtartama nem számított bele.) A jelenlegi előírások viszont a megtérülési időt 4 évben szabják meg (a hústermelés kivételével, ahol ez most is 5 év), de ebbe beleszámít a beruházások kivitelezésének ideje is. A termelők és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatrendszerét az áru és a piac sajátosságainak figyelem- bevételével célszerű .kialakítani. Az utóbbi , években előtérbe kerültek az érdek- és kockázatközösségen alapuló külkereskedelmi társulások, amelyek közül nyolc mezőgazdasági terményeket és élelmiszert exportál, önálló exportjoga 40 gazdaságnak van. A mezőgazdasági üzemek közvetlen külkereskedelmi tevékenységének lehetőségeit behatárolja, hogy a termékek nagy része csak a hatóságilag kialakított termék- forgalmazás rendszerében értékesíthető. (Például a gabonánál, a vágóállatnál nemcsak a felvásárlási árakat, de az exportálható mennyiséget is központilag határozzák meg.) A friss zöldség, gyümölcs, a vetőmag, a forrólevegős szárítmányok, a vágójuh, a hal stb. már szabad forgalmazású termék. Hogy mindezeket mégsem önállóan, illetve társulásos formában exportálják, annak az az oka, hogy a termékek nagy részét csak feldolgozva lehet eladni. Márpedig ha a gazdaságoknak nincs elég feldolgozókapacitásuk, akkor termékeiket kénytelenek eladni a felvásárló vagy feldolgozó vállalatoknak, s ők maguk elesnek az exporttól. A szabadforgalmazású termékek így tehát kényszer- pályára kerülnek, vagyis az export szempontjából majdnem olyan helyzetben vannak, mint a kötött forgalmazású termékek. Ezen csak úgy lehet változtatni, hogy a tesz-ek növelik saját feldolgozókapacitásukat. Az előbb említett termékek felvásárlásánál alkalmazott. többségében hatóságilag rögzített, kisebb részben tájékoztató vagy védőárak megteremtik a mennyiségi és minőségi termelésre való ösztönzés feltételeit, függetlenül attól, hogy áz áru adott esetben itthon, vagy külföldön kel él. Jelenleg 300 tsz egv vágy- több termékével közvetlenül érzékeli a világpiac minőségi és egyéb követelményeit. A nagyobb és gazdaságosabb export érdeke azt kívánja, hogy a külkereskedelmi vállalatok és a termelők tovább bővítsék közvetlen kapcsolataikat. / B. P. Paradicsommag Kecskemétről A legújabb fajtákkal együtt 15 féle hazai neme- sítésű paradicsommagot termelt az idén hazai megrendelésre és exportra a zöldségtermesztési Kutató Intézet. A kecskeméti magüzemükben naponta 4—5 va- gonnyi bogyóból nyernek magot s már megkezdték a szaporítóanyag felszámolását. A kínált vetőmag zöme. új nemesítésű, s ezek hozamra, beltartalmi értékre felülmúlják a régebbieket. Az új fajták versenyképességét jelzi, hogy a mobilból, a korallból és a 407-esből angol és francia vevők is vásároltak magot. A legújabbak, a sprint, és a treff az étkezési fajtaválasztékot bővítik, kemény- húsúak, jól széletelhetők, és koránérők. A házi kerteknek ajánlják az úgynevezett zömök hibridet, amely karózás nélkül is termeszthető. Av sárgaszínű, paprika alakú, paradicsom magját ez év őszén hozza forgalomba a vetőmag vállalat. Békésszentandrás messze földön híres szőnyegeiről. Nemzetközi védjegy védi klasszikus mintázatú, világszerte ismert termékeiket. Ám a század elején idetelepült erdélyi házaspár által meghonosított szőnyegszövést ma már egyre kevesebben művelik. — Először — mondja Czu- czi Ernő, a szövetkezet elnöke — külföldön csökkent termékeink iránt, a kereslet. Tavaly már belföldön is kisebb volt az igény. Drágák a szőnyegeink, ami részben a magas forgalmi adónak köszönhető. De egyébként is ezek a termékek kézimunka-igényesek, alacsony a tevékenység termelékenysége, szóval a szabályozók egyáltalán nem kedveznek neki. Tavaly még a szövetkezet 54 millió forintos termelési értékének felét a szőnyeg- szövők' termelték. Az idén tervezett 89 millió forintnak már csak 30 százalékát adják a szőnyegek. A nagyobb hányadot, a termelési érték 60 százalékát a textilszövők termelik meg. — Jó gépeken dolgoznak — magyarázza Czuczi Ernő —, amíg a szőnyegkészítőknél egy csomózó évi termelése 90—100 ezer forint, addig egy szövőnőé felül van a kétmillió forinton. Beszédes számok. Tény, hogy a manuális munka nem lehet olyan termelékeny, mint a gépi, viszont éppen az az értéke, hogy kézzel csinálják. Persze az érték csak a piacon realizálódik, és ha szűkül a piac, hiába a csodás, mintegy hatezerféle mintázattal készülő munka. — Csak arra törekszünk •— szögezi le az elnök, és ez sem könnyű —, hogy a szőnyegszövést szinten tartsuk. A fejlesztésnek •—■ bár új és új formákkal, színekkel próbálkozunk — jelenleg nincs perspektívája.' Nem szakma? A f'őkönyvelönö. Hangya lmréné 27 esztén'deje dolgozik a szövetkezetben. Nem túlzás, hogy a szőnyegek a szívéhez nőttek. — Mint ember,' nagyon sajnálom, hogy visszaszorul a szőnyegkészítés, szeretem ezt a szép, ősi foglalkozást. De, mint főkönyvelő, amellett vagyok, hogy a textil- szövésnek kell nagyobb teret adni. A piac kényszerítette ki -ezt a döntést. És nemcsak a piac. Gondok vannak az utánpótlással is. — A szőnyegszövést 198Ü óta nem tekintik szakmának. A „betanított munka” kategóriájába sorolják, tehát nem tanulható a különböző szakmunkásképző iskolákban. Ahogy elnézem a szőnyegkészítő asszonyokat, arra gondolok, ez tényleg nem szakma. Több annál. Óriási kézügyességet, fürgeséget, figyelmet igénylő művészi munka. És nehéz munka. Talán ezért nem népszerű a fiatalok körében. — Alaposan meg kell dolgozniuk a havi 2500—3200 forintért — folytatja a főkönyvelőnő. — Nem tudunk többet fizetni, noha mindig minden bérfejlesztési lehetőséget kihasználunk. Csakhogy mélyről indultunk, 1968-ban még 18 ezer forint volt * a bérszínvonal, most 37 ezer forintnál tartunk. ' D főprofil változik A szövődében iszonyatos a zaj. csattognak, zúgnak a gépek. szinte félelmetes. Kezdem megérteni az ipari forradalom korának géprom- boló munkásait. Persze a mai gépek mások, és úgy tűnik, a munkások is szívesebben dolgoznak velük. semmint hogy kézi munkát kelljen végezniük. Ez természetes. hiszen könnyebb így a munka. Ez lehet a nyitja annak, hogy a textilszövő részlegben nem volt nehéz bővíteni a létszámot. Ismét az elnöké a szó: — 1975-ben alakult ki kooperációs kapcsolatunk a Lenfonó és Szövőipari Vállalattal. Akkor 18 szövőgéppel indult a különféle műszaki, honvédségi vásznak, sátorlapok gyártása. Tavaly már 42 textilszövő gép termelt, az idén pedig 78-ra emelkedett a számuk. Az elmúlt, évben döntött a két gazdálkodó kapcsolatuk bővítéséről. Augusztusban kezdtek a beruházáshoz, és most már all az új, a több mint 200 négyzetméteres acélvázas üzemcsarnok, amelybe a napokban költöznek. A gépparkot is lecserélték. — Picanol márkájú holland szövőgépeket hoztunk be. "Nem egészen újat. fél évig használta őket a külföldi cég', de aztán csődbe ment, és eladta a felszerelést. A szövetkezet termelésében immár a textilszövés jíjtssza a főszerepet. De nem feledkeznek meg a községnek hírt, nevet adó szőnyegszövésről sem. Csak ezen a térpn kissé nehezebb lett a dolguk. Szatmári Ilona A kártolt gyapjúnál rugalmasabb fésűs gyapjúból készülnek, klasszikus minták alapján a szenlandrási szőnyegek Fotó: Veress Erzsi f Haldokló hagyomány?
