Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-31 / 203. szám
1982. augusztus 31., kedd Juhár Zoltán Babies Untai köszöntése hazaérkezett Mexikóból Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke hazaérkezett a mexikói Acapulcóból, ahol az idegenforgalmi világszervezet által rendezett idegenforgalmi világtalálkozón vett részt. A találkozón értékelték az 1980. évi manilai világkonferencián elfogadott ajánlások végrehajtásának menetét, és kijelölték az idegenforgalom további fejlesztésének főbb irányait. Juhár * Zoltán felszólalásában ismertette hazánk idegenforgalmi helyzetét, a fejlesztésben elért eredményeket, tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy Magyarországon milyen intézkedéseket tettek a Manilában megfogalmazott ajánlások megvalósítására. Az acapulcói konferencián nagy hangsúllyal foglalkoztak a szabad időhöz és a pihenéshez való jog biztosításának kérdésével, valamint a belföldi turizmus megnövekedett szerepével. Juhár Zoltán látogatást tett Jorge de la Vega Dominquez mexikói kereskedelmi miniszternél. Tihanyi álmok — szobrokban. Borsos Miklós szobrászművésznél, a műteremben, ahol az álmok formát öltenek (MTI-fotó — Molnár Edit felvételei — KS) Békéscsaba bemutatkozik: a Búvárban A Búvár című folyóirat legújabb, szeptemberi száma nagy terjedelemben foglalkozik Békéscsaba környezetvédelmi helyzetével. A folyóirat munkatársai a közelmúltban hosszabb időt töltöttek el a megyeszékhelyen, meglátogatták a nagyüzemeket, tanulmányozták a város környezetvédelmi helyzetét. Tájékozódtak a vízellátás helyzetéről, a szennyvízelvezetés, szennyvíz- tisztítás gondjairól. Felkeresték a téglagyári bányagödröket is, ahol a rekultiváció lehetőségéről gyűjtöttek információt. A bányagödrök környéke a helyreállítás után pihenési, üdülési célokat szolgál majd. A színes, szép kivitelű természet, és környezetvédelmi folyóirat megvásárolható az újságárusoknál. n Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÄRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár AUGUSZTUS 31-TÖL vételi 6640.76 3732,06 80.93 445,43 556,61 1413,94 149,68 3086,68 13185*,25 579,28 1555,28 27,52 221,18 44.94 34,44 1827,64 629,18 2597,40 3819.77 közép eladási árf. 100 egységre forintban 6647,41 3735,80 81,01 445,90 557,17 1415,36 149,83 3089,77 13198,45 579,86 1556,84 27,55 221,40 44,98 34,47 1829,47 629,81 2600,00 3823,59 6654,06 3739,54 81,09 446,35 557,73 1416,78 149,98 3092,86 13211,65 580.44 1558.40 27,58 221,62 45,02 34,50 1831,30 630.44 2602,60 3827.41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 31-TÖL pénznem vásárolható legmagasabb bankjegycímletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz líra (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Töröl líra 1000 USA dollár 100 vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6447,99 6846,83 3623,73 3847,87 78,58 83,44 432,52 459,28 784,06 832,56 540,45 573,89 53,01 56,29 1372,90 1457,82 145,34 154,32 67,86 72,06 2997,08 3182,46 12802,50 13594,40 562,46 597,26 1510,13 160á,55 26,72 28,38 214,76 228,04 43,63 46,33 33,44 35,50 1774,59 1884,35 610,92 648,70 22,26 23,64 3708,88 3938,30 Hétfőn, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében-tartott ünnepi ülésen köszöntötték dr. Babies Antal akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökét 80. születésnapja alkalmából. Az ünnepségen dr. FüzC7.stván, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szak- szervezet mintegy 250 ezer tagja nevében köszöntötte a tudóst, a közéleti embert, aki több mint öt évtizede oktat, nevel, gyógyító-megelőző tudományos tevékenységet fejt ki, s részt vett az orvosok szakszervezetének megszervezésében. Tudományos tanácskozás a vizek védelméről A vizeket érő szennyeződések, hatásuk és az ellenük való védekezés címmel kezdődött kétnapos tudományos ülés hétfőn Verőcemaroson. A tanácskozáson több mint száz kutató, vízügyi és a vizek védelmével foglalkozó szakember előtt csaknem harminc előadás hangzik el. Az ülést Stefanovits Pál akadémikus nyitotta meg. Egyebek között elmondta: a rohamos ipari, mezőgazda- sági és kommunális fejlődés következtében megszaporodtak a veszélyforrások. A védekezés ellenük ma már társadalmi összefogást kíván, hiszen a szennyezett vizek gyakran károsítják az élővilágot, az emberi környezetet. A szakemberek a többi között leszögezték: a termelők felelősek és kötelesek a veszélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását elvégezni, s nem kis feladatFémfizikai konferencia Hétfőn megkezdődött Tihanyban a nemzetközi fémfizikai konferencia, amelyet 19 ország szakembereinek részvételével az MTESZ Eötvös Lóránd F-izikai Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia rendezett az Európai Fizikusok Társulatának, az EPS-nek a támogatásával. Az ötnapos tudományos eszmecsere központi témája a diffúzió — vagyis az atomok mozgása, áramlása — a fémekben és ötvözetekben. A fizikai alapkutatásoknak ez a területe közvetlenül is kapcsolódik a gyakorlathoz, hiszen az atommozgás mechanizmusáról szerzett információk alapján számos új technológiát kidolgozhatnak, vagy meglevőket tökéletesíthetnek. Ezért a tanácskozáson az elméleti kutatók mellett részt vesznek hazai és külföldi nagyvállalatok, cégek fejlesztői, technológusai is. ról van szó, mert hiszen jelenleg már csupán a fővárosban, és az azt övező Pest megyében évente mintegy 130 ezer tonna szennyező anyag képződik, melyek jó része rontja a vizek minőségét is. A gyógyszergyárakban például — a felmérések szerint — naponta tíz-tizenöt tonna a megsemmisítésre váró hulladék. A résztvevők megállapították: a technika jelenlegi színvonalán a hulladékok műszakilag szabályozott, biztonságos átmeneti tárolása is megoldható, csupán az anyagi ráfordítás mértékében Van különbség. Foglalkoztak a tanácskozáson a Balaton, a Fertő-tó, a soroksári Duna vizének helyzetével, a mezőgazdasági kemizáció, az ipari termelés vízügyi hatásaival is. A kétnapos eszmecsere ma fejeződik be. _________-__________________________________________________ K ubai est a televízióban A televízió hagyományos nemzeti estjeinek sorában — szeptember 2-án, csütörtökön — a kubai televízió mutatkozik be műsorával a magyar nézőknek. A második csatornán 20 órától jelentkező program első részét kis- filmek alkotják. Ezek a többi között bemutatják az Al- mada-palotát, amelyet 1840- ben emeltek havannában, körülötte az utcák, házak is a XIX. század során épültek. A santiagói tengeröbölben álló Morro-erőd sok csata színhelye volt hajdan. Ez az erőd védte a lakosságot egykor a „klasszikus” kalózidőkben a tengeri rablók és kalózok támadásaitól. Ma a középkori várban kulturális centrum kapott otthont. A dokumentumműsor ide invitálja a nézőket. Az est főműsora az 1979- ben forgatott Maluala című játékfilm. Az alkotás — a latin-amerikai filmek havannai fesztiváljának nagydíjn- sa — két' kis hegyi faluban játszódik. / Vereségeinken okulva O lvasnak-e vajon a szesztestvérek újságot? Napi sajtót, hetilapokat, folyóiratokat olvasnak-e? Mert soha any- nyit nem írtak, vitatkoztak róluk, a szeszfogyasztásról, az alkoholizmus pusztító egészségügyi, társadalmi szövődményeiről, mint napjainkban. De attól tartok, a szesztestvérek — kivált az idült alkoholisták — nem valami szorgalmas olvasók, s így elkerülheti a figyelmüket a tömérdek okos cikk, megfontolásra érdemes javaslat, meggyőző érvelés, aggódó figyelmeztetés a veszedelmekre. Továbbá attól is tartok, hogy sokan közülük — például a még nem idült, de már veszélyeztetett nagyivók —, ha olvasnak is lapokat, folyóiratokat, ingerülten továbblapoznak az efféle cikk láttán; ha személy szerint nekik címezték volna, nyilván továbblapoznának akkor is. Igazában én még attól is tartok, hogy ha netán olvasgatják is a róluk — és nem kis nyomatékkai nekik — szóló közleményeket, vitákat, nem fog rajtuk. A már szenvedéllyé hatalmasodott, kínzó, követelő szomjúságukat viszonylag gyenge hatásfokkal lehet észérvekkel csillapítani. Végezetül és leginkább attól tartok, hogy ha azok a feltételek, körülmények, érdekviszonyok, azok az italo- zási szokások, amelyekből az alkoholizmus immár népbetegséggé nőtt ki, ugyanolyan változatlanul fennmaradnak a társadalomban, a gazdaságban, mind ez idáig is fennmaradtak, túlélve minden alkoholizmus elleni kampányt — akkor hamvába hull ez a mostani felbuzdulás is. Imigyen tamáskodva nem valami biztató következtetésekre jutottam: „Talán szükségünk sem lenne az újabb alkoholizmus elleni harcra, ha bizonyos személyi, szakmai és szakmán túli érdekeltségek nem kényszeríte- nék arra a szomjazó állampolgárt, hogy ha gyümölcslét, szörpöt, tejet, szódavizet, ásványvizet — netán egy pohár hideg vizet — kíván, akkor is szeszes italt igyon, sőt, minél rövidebbet, töményebbet, többet. Megértőén elnézik neki azt is, ha beszámíthatatlan már, amikor a fizetésre kerül a sor. Egy lelkes harcunkkal kevesebb lenne, az igaz. De kevesebb lenne egy biztosnak ígérkező vereségünkkel is.” Sajnos, a jóslat bevált, mondhatnám: látványos vereséget szenvedtünk. Hivatalosnak tekinthető adatok szerint ebben a mi elszánt harcunkban olyannyira az ellenség — az alkohol — győzött, hogy vitatni senj lehetne- győzelmét: az utolsó húsz év alatt megkétszereződött Magyarországon a szesz- logyasztás fejadagja. Méghozzá ezen belül is feltűnő arányban az egészséget leginkább károsító égetett szeszes italok forgalma nőtt: majd három és félszeresére. Nertr tudhatom, hogyan veszik számba a statisztikusok a zugpálinkafőzdék termékeit, de elképzelem, hogy ha a valósághoz híven számba vehetnénk, a jelenleg nyilvántartott harmadik helyünknél is előbbre rukkolnánk a világranglistán. Van persze második helyezésünk is, nem hallgathatom el: abban az ENSZ-statiszti- kában, amely azt mutatja ki, hogy a személyi jövedelemből mennyit költenek országos átlagban szeszes italokra, az első helyezett Írország után mi következünk. Ha jól számolom, 5000 Ft körüli összeg ez minálunk. Azaz: ennyit adunk ki szeszes italokra évente és fejenként, beleértve a csecs- szopókat is. Majd kétszer annyit költünk szeszes italra, mint húsfélékre, négyszer annyit, mint tejre és tejtermékekre, és vagy 25—30- szor annyit, mint könyvekre. Lehangoló statisztika, bár az átlagok mögött is megbújik a lényeg: nem az ital- fogyasztás magas fejadagja a mi legnagyobb gondunk. A franciák, spanyolok, portugálok, olaszok borfogyasztása" például átlagosan is jóval több, mint a miénk,. viszont náluk ritka a részeg ember, ott az étkezéshez hagyományosan hozzá tartozó, való-- ban élvezeti cikk az ital. Nálunk pedig mindinkább — narkotikum. Olyan betegség okozója, amely járvány szerűen, alattomosan terjed, eleinte riasztó tünetek nélkül. Csoóri Sándor interjújában mondja Levendel László: „ ... Általában naponta 40 grammnál több abszolút alkohol rendszeres fogyasztása már máj- és idegrendszeri károsodást idéz elő; 40 gramm alkohol van két féldeci töményben, két nagy- fröccsben, két korsó vagy Üveg sörben.” A túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető halálokok: a májzsugorodás, a közlekedési balesetek zöme és az öngyilkosságok a legteremtőbb életkorban levő —,30 és 60 év közötti — férfiakat sújtják.” Az Autóséletben olvasom: egy liter sör elfogyasztása után a halálos baleset okozásának a veszélye hat és félszer nagyobb, mint józanul. A bűnözés, a garázdaság okai között is főhelyen az alkohol. Szaporíthatnám a terhelő adatokat, bő a választék. Hivatalos becslés szerint félmillió az iszákosok, a mértéktelen nagyivók száma az országban, köztük 150 ezer már súlyos betegnek tekinthető idült alkoholista. És ha ezekhez az adatokhoz hozzászámolom a gyerekeket. a házastársakat, családbelieket, lakótársakat, szomszédokat, munkatársakat — milliók, a negyede ország, mindennapos gondjainak, keserűségének, rossz közérzetének, nélkülözéseinek, olykor elrontott életének, tragédiájának az okai ebben az új népbetegségben gyökereznek. És vajon új népbetegségünk okai miben gyökereznek? Vég nélkül sorolhatnám, és b.árki folytathatná az akármilyen hosszú listát, hiszen végtelen sok személyes motívuma lehetséges annak, ahogyan valaki alkoholmámorba menekül. De ennél a szónál érdemes megállni: menekül. Feltűnően sokszor ismétlődik a menekülés mozzanata: magányból, csalódásokból, unalomból, családi, munkahelyi gondoktól, sérelmektől, az otthon vonzását nélkülöző lakásból. Igen, valaminek a nélkülözése, a hiánya is gyakori motívum," olyan gyakori, hogy akár hiánybetegségnek is nevezhetném az alkoholizmust. A mámor lehengerlő kínálata persze költségvetési tényező; igen bőséges bevételi forrás nemcsak a kereskedelemben, a vendéglátó- iparban, de az államháztartásban is. Ez bizony kemény ellentmondás. Vajon találunk végre olyan ösztönzőket, amelyek hatásosak — nem az élvezeti cikk ital, hanem a narkotikum, az iszákosság, a részégeskedés ellenében? Olyan megoldást, amely a szeszbevétel meghatározott hányadát az új népbetegség hatásosabb gyógyítására szánná? T eremthetünk olyan közvéleményt, amely keményen elítéli végre a már gátlástalan, önpusztító italozási szokásterrort? Most válik el, mire képes a józan ész, ha elhatalmasodó szenvedélyekkel kerül szembe. Nehéz vizsga lesz. Fekete Gyula ^VVSAAAAAAAc^VVVV Dróttal a galambok ellen V' xv y V xX X X/ ■ X Üsfye, Ön sem szere«, ha egy-cgy korosabb, esetleg műemlék épület„előtt elsétálva a magasból ág elvadult galambok „letisztejik”? Pedig ez Békéscsabán, , például a Jókai Színház előtt, az. István király téren, gyulán, a Szabadság téren, Békésén, a Széchenyi .térén (s. lehetne hosszasan folytatni) pem egyszer, .sőt ^napjában többször és sokakkal előfordul. Viták, üressé, vált polémiák hang- ■ zottak és hangzanak el a megoldást illetően. \/ V A közelmúltban a Dunántúlon jártam. Évszázados mű-x emlékek, galamb pedig egy darab sem! Hogy-miért? ^ , megoldás olyannyira egyszerű, hogy elmondaná is rgs-X ■tellní való. Noha például megyénkben, nevezetesen a gyulai középkori téglavárban már több esztendeje használják ezt a „technológiát”. A lényeg; níinden vas. és / műszaki boltban kapható vékony, néhány milliméter át„ méröjű vasdrót, vagyis ftpzat; amelyet a védendő párkány, szoborfülke fölött alkalma« tartóra pár {átlagban egy ' galáfnbmagasságot nem meghaladó) centiméterre vízszintesen kifeszííenek. Köztudott, bogy,-az efféle na-” gyobb testű madár. nem mer rászállni hem stabil testre.,x Az js tudott, hogy például Olaszország sok évszázados, védett, építészeti emlékeit ezzel az igencsak primitív esz-X közzel óvták a madárguano márványt, bazaltot tönkre tevő pusztításától. X x yX -X/X/x X X ,/\ - Azt hiszem, a* érintett intézmények, fenntartó' szervek megengedhetik maguknak, hogy azt' a néhány forin? " \ tot rááldozzdk egyrészt áz épület' állagának, másrészt a ml „épségünknek” védőimében. Nem is rontja a külsőt, löszén a'vékony huzal úgy három méter távolságból már nem is látható. A szerzői jogdíj pedig kéretik átutaltatni a műemlékvédelem gyakran passzívát mutató számlá-. járaXXXXX^X'x^X" N^lmw
