Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

1982. augusztus 28., szombat NÉPÚJSÁG Hazai tájakon: A kanonok Kossuthra esküdött Rokokó gyöngyszem Egerben Androvics Miklós. Bar- kóczy püspök főispán oldal- kanonokja nem vetette meg a löldi hivságokat. Kedvel­te a kényelmet, a kőbe, a képekbe, a szobrokba min­tázott. az eszményített, oly­kor parfümözött valóság hű­vös eleganciáját. Máskor meg minden komolyságot megmosolygó könnyedség vidította fel. Ezért határoz­ta el. hogy Egerben, a mai Kossuth Lajos utca 4. szám alatti telken, Bucsányi György háza helyén kicsi, de tündökletes palotát emel­tet magának. Olyat, amely a messzi Franciaországban is kivívná a csodálatot. X 758. december hatodikén avathatták is a lakályossá­gával elbűvölő' otthont. A minoriták 1788-as »História Domusa sok esztendő távo­lából is érzékletesen idézi az ünnepséget. Ott volt tel­jes udvartartásával a me­gye püspöksüveges első em­bere. Akadt látnivaló, olyan élményekkel gazdagodhat­tak. amelyek még az ízletes falatoknál is többet jelentet­tek számukra. Az utókor zavarban van. Nem mintha másként véle­kedne, s kétségbe vonná a kiváló adottságú építész rit­ka tehetségét. A valóság azonban az. hogy nem tud­juk. kinek jár a tisztelet. A vita még szakberkekben sem zárult. ' Szmrecsányi Miklós, Matthias Serinek tulajdonítja, aki a várme­gyeházát álmodta formába. Hivatkozásait azonban jog­gal vonták kétségbe. Emle­getik rokonát, Jozef Ignaz. Gerlt is, stíluskritikai moz­zanatokat sorolva. Vannak. akik^Franz Anton Pilgram- tól származtatják. A leg- megnyerőbb M. Albert Fe­renc őszinte szomorkássága, aki így fogalmaz Heves és Külsö-Szolnok vármegye le­írása című könyvében: „Mondják, hogy ezt azon jeles művész építette volna, ki a lyceum pompás épüle­tét emelte. s kinek nevét minden igyekezetem mel­lett. fájdalom! mégsem für­készhettem ki". Az sem kizárt, hogy helyi származású, itt élő, dolgozó mester remekbe sikeredett műve. Ha Miklós prépost a püspök házi festőjével éke­síti a dísztermet, ha Fazola Henrik munkálkodik a földszinti ablakok rosté­lyain. akkor miért ne fo­gadta volna fel a nagyúr alkalmazottját, az érseki pa­lotánál is szorgoskodó, átla­gon felüli rátermettségével kitűnő Szanter Ferencet. De lehetett az építész. Hugó Ma­ria Haz.ael szervita pap is. aki ügyes geometra volt. Francz. József kőműves, né­hány esztendő múltával olyan tervezetett terjesztett Eösz prefektus elé, amely nagyvonalú, lendületes to­vábbvitele a kispréposti lak­nak. Miért ne lett volna ak­kor itt születetté, nevelke­detté a pálma? A műpártoló kanonok nem elégedett meg az épí­tészek remeklésével: meg­hitt1. de káprázatos fészekké óhajtotta varázsolni ottho­nát. ezért fordult az akkor­tájt jó nevű festőkhöz. Az egrivé lett, életvidám, rend­kívül tehetséges Kracker János Lukács, valamint püspökének egyik ügyes há­zi piktorától, Huettner Já­nos Lukács mizerikordiánus szerzetes képességeik legja­vát nyújtották. Kracker az. Erény diadala a Bűn felett című kompozíciót mintázta a mennyezetié. A gazda úgy végrendelke­zett, hogy halála után. az egymást követő prépostok örököljék a házat. Óhaja teljesült, s utódai hálásak lehettek ezért a kegyért. Nevükkel kár lenne terhel­ni az emlékezetet. Egyikü­ket azonban tisztelnünk kell, mert a Kossuth bon­totta zászlók mögött haladt. Nem okosodva, megfontol­tan, nem mérlegelve, számí­tó módjára, hanem mindent kockáztatva a nép és a haza jövőjéért, felvirágoztatásá­ért. Báró Brémer Lászlónak hívták, s húsz év várfogság­ra ítélték. A rabságot erős lélekkel tűrte, pedig közben szemevilágát is elvesztette. Drágán fizetett hitéért, meggyőződéséért, de meg nem rendíthető hűségről adott példát, noha ő is ked­velte bűbájos rokokó palo­tája nyugalmát. Visszahú­zódhatott volna ide, ő azon­ban meghallotta a nemzet hívó szavát. Pécsi István A rokokó összhatás Kismamáknak — nagymamáknak Hangulatos családi beszélgetés Az ötödik osztályban Petőfi Sándor Ist­ván öcsémhez című. költeményét tanítot­tam. Az volt a házi feladat, hogy a gyere­kek képzeljék magukat a költő helyébe, és mai nyelven, prózában írják át a költe­ményt. mintha levelet írnának. Az egyik kisfiú így kezdte: Gondolta- \ tol^-e rám az esti ka-jáláskor? A gyerek nem értette, miért támad nagy nevetés az osztályban, miért csóválom rosszallóan a fejemet. Csak éppen azt nem mondta: miért, nem így kell talán ezt írni? Sokszor elmondjuk, az általános iskolai ' tanulók anyanyelvi felkészültsége nem megfelelő. Rossz a helyesírásuk, gyenge a fogalmazási készségük, az olvasási szint­jük. Nem tudják összefüggően, önállóan el­mondani a tananyagot. Mindezért gyakran a televíziót okoljuk, amely elveszi az időt az olvasástól. Korábban, ha megkérdezték a szülök, mit tegyenek, mindig azt ajánlottam: ol­vasson sokat a .gyerek. Ma már arra ké­rem a szülőket: beszélgessenek sokkal töb­bet a gyerekkel. Hisz a legtöbb általános iskolai tanuló reggeltől estig az iskolában van. Beszélge­tésre szinte csak a társaival van lehetősé­ge. s ez a társalgás a fent bemutatott szinten zajlik. A felnőttel, a pedagógussal legfeljebb néhány percig tud szót váltani, hisz szorít a tananyag, nincs mód min­denkit meghallgatni. A napköziben meg az önálló tanulás és a kikérdezés miatt kevés a beszélgetési idő. S a szülővel mikor van ideje szót vál­tani? A reggeli rohanáskor legfeljebb tő­mondatokra futja. Mire hazajön a gyerek a napköziből, már fél.hat—hat óra van. A szülő fáradt, de még el kell végeznie a házi teendőket. A gyerek útban van. Be­küldi a szobába játszani vagy leülteti a tévé elé. hogy ne zavarja. Pedig" lehetne együtt is dolgozni, a gye-rek segítene a ma­ga módján, s közben lehet beszélgetni is. Elmesélni egymásnak, kivel mi történt napközben. Minden gyerek közlékeny, szí­vesen mesél, ha nem intjük le sokszor, nem szoktatjuk le róla módszeresen. S nemcsak a kisebb gyerek, még a kamasz is. pedig őt a szakirodalom magába gubód. zónák írja le, akinek alig lehet szavát venni. Jó. ha a gyerek mindennap elmeséli, mi történt az iskolában az órákon, mit mon­dott a tanár. Pajtásaival kapcsolatban is sok mindenről beszámolhat. Ha kisgyerek- kortól figyelünk rá, megszokja, szükségét érzi. hogy közölje otthon, mi történt vele, körülötte. A családi társalgásra nagyszerű alkalom az esti nyugodt étkezés. Kár lenne a ma­gyar ember evés közben nem beszél Szó­lásmondás szerint cselekednünk, hisz a megváltozott idők szükségszerűen új ta­pasztalatokat szülnek. De az igazi alkalom a harmonikus, jó hangulatú együttjétre a hétvége. Most, hogy felnőtt, gyerek egyaránt két pihenő­napot kap hetenként, talán kedvezően be­folyásolja a tanulók beszédkultúráját is. Hiszen a helyesírási, nyelvhelyességi tud­nivalókat ugyan az iskolában tanulja meg a gyerek, de az anyanyelv ízeit, a nyelv zamatát, hangulatát mégis a szülői házban -szívhatja magába. Átányi László Tudomány - technika Gyepek vágása — korszerűen Másfél—három ezer nö- vényegyedet, s ennek több­szörösét is kitevő fűszálat kell minden egyes négyzet­méternyi gyep-, vagy pázsit­felület nyírásakor az éppen kedvező — 4-8 cm körüli — magasságúra vágni. A fű­nyírás tavasztól őszig eset­leg tíz alkalomnál többször is megismételendő, a füves terület tartósan díszítő hatá­sa és használhatósága érde­kében. A robbanó- vagy a zajta­lanabb villanymotoros fű­nyíró gépek legkorszerűbb tí­pusaival szemben az a kö­vetelmény, hogy legalábbis a nagyobbakon, a kezelő ré­szére szolgáló ülés legyen. További elvárás a kisebb- nagyobb mértékű fellazulást megszüntető tömörítőhenge- rezés a fűnyírással egy me­netben. A levágott rövidebb- hosszabb fűszálrészek azon­nali összegyűjtése is kívána­lom lehet. Kisebb-nagyobb befogadótartályokkal. eset­leg polietilén vagy más anya­gú gyűjtőzsákokkal. A levá­gott fűszálak lehetőleg ma­radéktalan összegyűjtését a *vágószerkezet ventillációjá- val keltett légáramlás is elő,- segítheti. Egyébként a levá­gott pázsit utólagos eltávolí­tásához gépi gyepseprűt is szerkesztettek. amelynek forgókeféjű hengere gyűjtő­edénybe sepri a füvet. Az általánosan elterjedt traktorokat sokoldalúságuk­nak fokozása és kihasznál­hatóságuk növelése érdeké­ben egyéb munkagépek mel­lett fűkaszával is elláthat­ják. A fűpyíró adapter rend­szerint a hordozó traktor erőleadó tengelycsonkjáról kardántengely közvetítésével meghajtott, függőleges ten­gelyre szerelt, vízszintes hely­zetben gyors körforgással üzemeltethető kör késes vagy rotációs, más néven turbó- nyíró. Az ollószerűen műkö­dő, terpesztett ujj alakú vá­gószerkezettel rendelkező fű­kaszák még a szokásosnál jó­val magasabbra nyúlt fű nyírására is igénybe vehe­tők. A fűnyírógép-választékban már olyanok is találhatók, amelyek lejtős területeken, részükön, árokparton, vala­mint sík és lejtős területré­szek találkozási vonalában Kistraktor — fűkaszával eevidejűleg vízszintes és ki­sebb-nagyobb mértékben lej­tős részeken is képesek ka­szálni. Az elhanyagolt gye­pek nyírására és felújításá­ra egyformán alkalmas gépet is szerkesztettek. Gyorsan forgó tárcsaelemei valóság­gal felszippantják, mintegy felállítják a megdőlt füvet is, úgy, hogy utána le tudják vágni a többivel együtt a kí­vánt magasságban. A tár­csák olyan módon is beállít­hatók. hogy néhány centimé­terre behatoljanak a talajba, tehát a fűnyírással egyide­jűleg elvégezhetik a talaj szellőztetését is. A levágott füvet pedig előredobják a tárcsák úgy. hogy a gép elő­rehaladásával a levágott fű felszecskázódik, bekerül 8 földbe. Nyomában mohok, gyomok sem maradnak visz- sza. A motoros, önjáró fűnyí­rók 85—170 cm-es vágószé­lességével szemben a trak­toros fűkaszák — több ki­sebb vágóegység összekap­csolásával — hat méternél szélesebb sávban is vághat­ják egy menetben a füvet. A napi vágási teljesítmény pe­dig legalább fél hektár, de túllépheti gépegységenként a 25 hektárt is. a szokásos 12 km óra haladási sebességgel, mis a. közismert kézi kaszák­kal és fűnyírókkal komoly • erőkifejtés árán csak napi negyed—fél hektáros vágási teljesítmény érhető el. Virágágyások mellett, utak mentén, házfalak tövében, kerítéslábazatoknál vagy más szegélyrészek esetében. to­vábbá a fák és bokrok köz­vetlen közelében levő fű .ké­zi kaszálásnál, sarlózásnál, vagy fűnyíró ollóval történő levágásánál. előnyösebb az olyan forgó szegélyvágó hasz­nálata. amelynek önmagát élesítő ollója szükség szerint elhelyezhető a támasztékul szolgáló gördíthető gumihen­ger jobb vagy baj oldalán. Még gyorsabbak és tökélete­sebbek a legutóbb feltűnt „közel nyírok".- Vágórészük körforgást végez, és a leg­kedvezőbb méretű cserélhe­tő fémtárcsára 4-5 műanyag szál van felerősítve, ame­lyek gyorsan forogva el­nyírják a fűszálakat. Ugyan­akkor, ha erősebb ellenállást tanúsító akadályt érintenek, egyszerűen elhajolnak anél­kül. hogy akár az akadály­ban, akár a gépben bármi­lyen kár keletkezne. A 3,8 mm körüli vastagságú nylon vágószálak olyan hosszúak, hogy vágósávjuk szélessége mintegy 35 cm. Akárcsak a hordozható típusok vállra- nyakba akasztható tartóhe­vederpárja, a tartásukra és irányításukra szolgáló nyél­részük is beállítható a test- magasságnak megfelelően. A közelmúltban forgalom­ba került MULTIMOT uni­verzális kisgépcsalád egyik tartozéka — adaptere — az 1 lóerős (kb. 736 W) teljesít­ményű, 2 ütemű benzinmo­toros alapgép által hajtott fűszegélynyíró. A körforgó vágókéses rendszerű és 400 mm vágószélességű fűnyírója pedig teljesen újszerű mű­szaki megoldásának eredmé­nyeként — légpárnás. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents