Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 4., szerda Hasznosítsuk az esővizet! Hírek az építőipari szövetkezetből Gyermekkoromban falun és városon nagy becsülete volt az esővíznek. Az eresz- csatornák vízköpői alól sehol se hiányoztak a fa-, vagy fémtartályok, hordók, hogy felfogják a felhők ajándékát. A nagyobb házak mellé földbe süllyesztett betonciszternákat építettek az esővíz tárolására. A hegyvidékeken elképzelhetetlen volt présház nyitott vagy födött esővízmedence nélkül. A finom, lágy esővizet mosásra, mosdásra (a lányok bőrét hamvassá teszi!) és öntözésre használták. Manapság korántsem fordítanak olyan gondot az esővíz hasznosítására, amilyet megérdemelne. Talán azért, mert sokszorosára szaporodott a vezetékes vízzel ellátott lakóházak száma, ahol pedig vízvezeték nincs, ott a motoros szivattyúk könnyen kiemelik a vizet a kútból. Bizonyára az is közrejátszik az esővíz lebecsülésében, hogy nálunk bőven van ivóvíz, és a vízvezetéki víz még mindig igen olcsó! Furcsa dolog ez: tudjuk, hogy gazdasági okokból takarékoskodni kell a villanyárammal, a benzinnel és a többi energiahordozókkal; keressük, hogy miként lehetne energiát termelni a napsugárból, a szélből, és mégse használjuk ki azokat a lehetőségeket — például az esővizet —, amelyeket a természet a tenyerén nyújt felénk. Miért jó az esővíz? A felhőzetből lehulló csapadék nem tartalmaz meszet, ezért az esőviz lágy víz. A szappan nagyon jól habzik benne, a mosógépben, a konyhai edényeken nem csapódik le belőle vízkő, a növényvédő szerek jól oldódnak benne, és a dísznövények levelein nem hagy fehér foltot. (A víz keménységét úgynevezett német fokokban mérik, ami azt jelenti, hogy 100 rész vízben hány rész mész, illetve magnézium van. A lágy víz keménységi foka legföljebb 10 fok.) Nagy előnye az esővíznek, hogy kevés benne az ásványi só, és különösen az agresszív mész, amely a növények számára hasznos, és föltétlenül szükséges nyomelemeket leköti; ezért a kemény vizekben feloldott műtrágyák és különösen a lombtrágyák sokat veszítenek hatékonyságukból. Tudnunk kell azt is, hogy meszes, lúgos talajú vidékeken a kútvíz is meszes, tehát az amúgy is meszes talajokra az öntözővízzel további mészmennyiséget szállítunk. Aki az esővizet felfogja, á legolcsóbban jut kiváló minőségű, minden igényt kielégítő öntözővízhez. Ez a víz mindig kedvező hőmérsékletű. kiöntözve a legforróbb nyári napokon se perzseli le a növények lombozatát. És az se közömbös a kertészkedő számára, hogy a tárolt esővízzel akkor is öntözhet, amikor öntözési tilalmat rendelnek el! Ha okosan kihasználjuk a terepviszonyokat (a kert egyes szintjei közötti különbséget), akkor a csöpög- tető öntözést az esővíztároló felhasználásával, külön nyomásfokozó nélkül is megvalósíthatjuk. Persze akadnak ellenzői is az esővíz felhasználásának. Ők azt mondják, hogy az esővíz valamikor valóban tiszta volt, de most már szennyezett, mert az esőcseppek a levegőből sok kénsavat és nehézfémet (például ólmot) vesznek fel, ami az esővíz öntözési értékét alaposan csökkenti. Ez az érv csak részben állja meg a helyét, mert az 1-2 napig tárolt esővízből a káros vegyü- letek kicsapódnak. Aki azonban légszennyező a nyago- kat kibocsátó gyárak közelében akar esővizet felfogni, annak azt ajánljuk, hogy az eső első 2-3 percében lehullott vizet ne fogja fel. Az első zápor ugyanis annyira átöblíti a levegőt, hogy a később hullott víz már teljesen mentes lesz a szennyező anyagoktól. Felfogni az esővizet — de hogyan? A legegyszerűbb, ha lapos edényeket (mosdólavór, mo- sóteknő, gumimedence) teszünk ki a szabadba, és az eső ezekbe közvetlenül beleesik. így persze nem lehet nagyon sok vizet felfogni, de ez se jelentéktelen, hiszen 1 milliliter csapadék négyzetméterenként egy liter vizet ,,termel”. , Ennél sokkal gazdasáéo- sabb, ha az ereszcsatorna alá fa-, fém- vagy műanyag edényt állítunk. Ez a módszer már tekintélyes meny- nyiségű vizet gyűjt össze. Gondoljunk csak arra, hogy egy 10x10 méter alapterületű, jól méretezett tetőszerkezetű családi ház teteje minden milliméter esőből 100 liter vizet gyűjt össze. Nálunk nem ritkák a 15—20 milliméteres esők, amelyekből 15—20 hektoliter víz is összegyűjthető — föltéve, hogy van hozzá elegendő edény. Jó lenne, ha a zártkertek gyümölcs- és szerszámtárolóit, a hétvégi házakat, a borospincéket is ellátnák eresz- csatornával. mert akkor nem volna szükség a permetezéshez használt víz szállítására. Kútvíz, szennyvíz. A kútvíz akkor alkalmas öntözésre, ha nem túl hideg és kemény. A magas vas- oxidtartalmú kútvizet csak szűrés után használjuk öntözésre. A' túlságosan kemény vizeket oly módon javíthatjuk meg, hogy tőzegen szivárogtatjuk át; egy 20 centiméter vastag tőzegréteg a saját tömegénél 10—15- ször nagyobb vízmennyiséget lágyít meg. (A tőzeget kevésbé érzékeny kultúrák talajának javítására használhatjuk fel.) .A szennyvizet, a mosó- és mosogatóvizet ne használjuk sekély gyökérzetű zöldségfélék, virágok öntözésére, mert ezekben a mosó- és mosogatószerekből származó sok klór, foszfát és úgynevezett detergens (szappanszerű anyag) van feloldva. Ezek a növényeken éppen olyan égési tüneteket okoznak, mint a túlzott műtrágyaadagok. Nagyobb meny- nyiségben annyira visszavetik a talajéletet, hogy a magvak nem képesek kikelni az ilyen vízzel tartósan öntözött talajokból. Dr. Bálint György A szövetkezet asztalosműhelyébcn minden bútor fenyőfából készül Fotó: Fazekas László Vezértermékei minden gazdálkodónak vannak. Méghozzá azok a gyártmányok jogosultak e címre, amelyek a legkelendőbbek a piacon, amelyek jövedelmezőek, és nem utolsósorban teherviselők. Vagyis „bírják” a költségeket, lehet gazdálkodni velük. A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet — amely nevével ellentétben jobbára bútorkészítéssel foglalkozik — vezérterméke korábban a svéd IKEA cég részére gyártott fenyőgarnitúra volt. Ez év januárjától azonban megszűnt közöttük a kapcsolat, mivel az árban nem tudtak megegyezni. — Gyorsabban, rugalmasabban reagálnak az egyes változásokra, mint mi —magyarázza Povázsay Géza, a szövetkezet elnöke. — Csökkent a fenyőfűrészáru világpiaci ára, rögvest kiszámították. hogy hány százalékkal kell lejjebb vinnünk árainkat. Persze ezt mi nem tehettük meg, hisz nálunk még hónapokig a magasabb ár volt érvényben. Most már megtehetnénk, de hol van azóta a svéd partner? Üj üzlet után kellett nézni, így született meg a kapcsolat az NSZK IMK nagykereskedelmi céggel. Kárpitozott ülőgarnitúrákat, fenyőből készült kispolcokat szállítanak a nyugati piacra, most ezek a vezértermékek. Kisebb üzlet, mint a svédeké volt, de biztosítja, hogy a szövetkezet 17,5 millió forintos exporttervét teljesítse. — Jobb helyzetben van az építőipari ágazat — folytatja az elnök —, bár aránya kisebb, az árbevételnek mintegy egyharmadát (22 millió forint) adja. Több esztendeje már, hogy felhagytak az építkezésekkel és fenntartási munkákra szakosodtak régi partnereik szolgálatában. A konzervgyár, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, a Barnevál felújítási munkálatait végzik, nincs felesleges kapacitásuk. Viszont bővíteni sem tudják ezt az ágazatot. — Az elmúlt két esztendő alatt — mondja Povázsay Géza — 20 emberünk ment el a 140-ből. A termelés növelésére csak egy lehetőség kínálkozik: kisvállalkozások létrehozása. A festő-mázoló kapacitás jobb kihasználására, főleg nyáron, szakcsoport létrehozását tervezik. Megalakulóban van egy vegyes építőipari szakcsoport, melynek műszaki szakemberek is tagjai lesznek, szélesítve ezáltal a tevékenységi kört. A kárpitosszakmában már megalakult egy szakcsoport, és nemsokára létrejön az asztalosoké is. — Nagy előnye ezeknek a szervezeti formáknak — jegyzi meg az elnök, aki maga is szakcsoporttag —. hogy csökkentik a rezsiköltségeket, javítják a kapacitáskihasználtságot, és növelik az árbevételt. Ehhez hozzá kell tenni, egyik szakcsoport sem főállású, valamennyi munkaidőn túl tevékenykedik, sokszor nem is az üzemben, hanem otthon, saját műhelyben, saját szerszámokkal. Az sem elhanyagolható szempont, hogy így elvállalhatnak olyan kis volumenű, egyéni megrendeléseket, amik egyébként a szövetkezetnek — a gépek átállítása és egyéb okok miatt — nem érnék meg. Mert a vezértermékek fontosak, biztonságot jelentenek, de az eredményes gazdálkodáshoz ennyi nem elegendő. Szükséges a kapacitás jobb kihasználása mellett az is. hogy olyat termeljenek, amit könnyen el tudnak adni. “Ennek a kereteit igyekeznek most kibővíteni a Békéscsabai Építőipari Szövetkezetben. — szatmári — Exportálnak csigát, kökényt, meggyet A KÖSZIG tapolcai szigetelőanyag-gyárában 14 ezer tonna bazaltgyapotot állítanak elő hazai értékesítésre. Sokat használnak fel belőle a házgyárak, a magánerővel építkezők, és az ipari-mezőgazdasági létesítmények építői. Az igények növekedése végett a DÉLKÖ Vállalat — az uzsai, a sümegi és a za- lahalápi bazaltbányáira alapozva — további 18 ezer tonnával növeli majd termelését. Az ötezer négyzetméteres új gyártócsarnok és kú- poló 1983. végén kezdi meg a fenolgyantával erősített bazaltgyapotlemez és csőhéj előállítását. Az ülepítőkamrából vattaszerű anyagfolyam halad az edzőkemence felé, ahol fenolgyantát adnak hozzá szilárdító kötőanyagként. (MTI-fotó — Gyarmati József felvétele — KS) Szőlőmolyveszély! Az elmúlt napokban kezdődött a szőlőmolyok tömeges lárvakelése — figyelmeztet a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központja. — Országszerte tapasztalható, hogy a kiskertek és a szórvány területek fertőzött- sége erősebb, mint a jól kezelt nagyüzemi területeké. A meleg miatt mindenütt jóval élénkebb volt a rajzás, mint az átlagos időjárású években. A levélaknázó molyok az utóbbi években a kiskertekben is jól ismert kártevővé léptek elő. Tavaly és tavalyelőtt még az egész országban, az idén azonban már csak egyés körzetekben alakult ki erős fertőzöttség. A korábbi években károsító aknázó molyfajokat ugyanis sikerült fokozatosan visszaszorítani, de ezzel egyidejűleg az Alföld déli, délkeleti részén egy újabb aknázó, a lombosfa- fehérmoly szaporodott el. Az idei rajzások alkalmával Csongrád, illetve Bács és Pest megye területén, Szolnok megye déli vidékein ez a faj egyre nagyobb tömegben jelent meg, s mivel az előző nemzedék igen sok aknát készített a leveleken, most még erősebb rajzásra kell számítani. Hatásosan csak a rajzó lepkék ellen lehet védekezni, hiszen a lárvák az aknában védelmet találnak. Előreláthatólag elhúzódó rajzás várható, ezért hatásos védelmet csak újbóli, 5—7 naponként megismételt kezelések után várhatnak. Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat országosan mintegy 940 millió forint termelési értéket állít elő évente. A vállalatnak 9 begyűjtéssel foglalkozó üzemvezetősége van az országban, amelyek közül egy Békéscsabán található, s működési területe 4 megyére — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok egy részére — terjed ki. A békéscsabai üzemvezetőség vezetőjével, Nagy Andrással munkájukról, terveikről beszélgettünk. Milyen ágazatai vannak az üzemvezetőségnek? — A mi vállalatunk rendkívül sokirányú, népgazdasá- gilag hasznos tevékenységet folytat. Többek között foglalkozik aprófa-előállítással, famegmunkálással, ennek az ágazatnak 4 millió forint az idei terve, s jelenleg már több mint 3 millió forintot realizáltunk. A gyümölcságazatunk már 100 százalékosan teljesítette idei előirányzatát. Díszítő ágazatunk — amely koszorú- és fenyőlombkészítést végez — zömmel az őszi szezonban hozza az árbevételi tervet. Az éticsiga-forgalmazásunk eléri az 1 millió forintot, valamennyi begyűjtött csigát tőkés piacon értékesítünk, így többek között Franciaországba, Olaszországba és Hollandiába szállítjuk e közkedvelt csemegét. Magcsemete-előállításunk évente 1 millió forintos árbevételt biztosít a vállalatnak. Légyártással is foglalkozunk, Gerlán működik az üzemegységünk, ahol kökény-, meggy-, csipkebogyófeldolgozást végzünk. Megemlítem még a gyógynövény-felvásárlást és -értékesítést, amely igen jelentős, hiszen több, mint 4 millió forint az éves árbevételi terve. —— Hogyan alakul az idei exportterv-teljesítésük? — Ebben az évben felvásároltunk mintegy 65 vagon meggyet, s ebből 50 vagon került értékesítésre, míg 15 vagon meggyet léüzemünkben dolgoztunk fel. Először került sor az idén nyers exportra ebből a termékből, a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalaton keresztül 6,2 vagonnal szállítottunk tőkés és demokratikus országokba. Ezenkívül csigát, kökényt, kamillát, bodzavirágot és más, az erdőn és mezőn megtalálható, vadon termő növényt is exportálunk. — Hány dolgozóval végzik ezt a sok irányú munkát? — Most lehet, hogy elcsodálkozik, mindössze 28 tagú a munkáskollektívánk, amely az évek során jól ösz- szekovácsolódott. Gerlán 10- en dolgoznak a léüzemben, s amikor nincs szezon, sarok- lécgyártással, koszorúváz- készítéssel foglalkoznak az itt dolgozók. Ezenkívül jelentős mennyiségű szaporítóanyagot is előállítunk a faiskolák számára. — Hány tonna az évi csigaexportjuk, kik foglalkoznak a begyűjtéssel? — összesen mintegy 35 tonna csigát exportálunk évente, s ebből Békés megye 20 tonnával részesül. A gyűjtés április—május hónapra tevődik, az idei év hideg tavaszi időjárása nem kedvezett e tevékenységnek. Békéscsabán és Mezőhegyes környékén találhatók elsősorban csigagyűjtésre alkalmas helyek. A csigagyűjtők foglalkozás szerinti megoszlása rendkívül változatos, s örömünkre szolgál, hogy az utóbbi időben egyre több fiatal kapcsolódik be ebbe a népgazdaság számára is hasznos munkába. A diákokon kívül természetesen az idősebb, évtizedek óta gyűjtéssel foglalkozó nyugdíjasok, valamint az állandó munkahellyel nem rendelkező személyek számára is jó keresetkiegészítést jelent a csigagyűjtés. — Mennyi az éves termelési értékük? — Az idei árbevételi tervünk 27 millió forintot irányoz elő, s jelenleg mintegy 75 százalékra teljesítettük ezt. Várhatóan év végére jóval meghaladjuk majd az előirányzatot — fejezte be az üzemvezető. Békéscsabán, a Luther utcában, a Megyei Művelődési Kijzpont mellett található a kis kollektíva, eredményei figyelemre méltóak, s a közvélemény számára kevésbé ismertek. v r Készülnek az ülökeretek a FINLAND-garnilúrához
