Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM A vésztö-mágori történelmi emlékhely beépül az ország köztudatába- mondotta Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára az avatóünnepségen Tizennégy esztendő telt el az első próbaásatás óta, tizennégy esztendei kitartó munkát igényelt az, hogy tegnap, 1982. augusztus 25- én délután 14 órakor átadhassák az ország népének a vésztő-mágori történelmi emlékhelyet, ahol már az újkőkor időszakában emberi település volt, majd a má- gori dombon a XI. század első felében felépítették a Csolt-nemzetség templomát. A század második felében új templom épült román stílusban, a következő évszázadban pedig elnyerte végső alakját, háromhajós, tágas, pilléres bazilikává bővítették, melynek tornyai az 1700-as évek elején még álltak. Az ásatás során feltárt romokat megőrizve alakították ki a dombon a tegnap felavatott romkertet, a dombba vágott egykori pincében pedig régészeti állandó kiállítást rendeztek be az itt talált leletekből, megidézve a vésztő- mágori domb több évezredes történetét. Az avatóünnepségen több százan jelentek meg. A gyulai Erkel vegyes kar Rázga József vezetésével énekelte , el a Himnuszt, majd Keres Emil színművész szavalta el Sinka István Kincskereső című költeményét. Komáromi Gábor tanácselnök köszöntötte ezután a történelmi emlékhely avatására érkezett vendégeket, közöttük Pozsgay Imrét, az MSZMP KB tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, Gyulavári Pált, a megyéi tanács elnökét, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát. Szikszói Ferencet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, dr. Rakon- czay Zoltánt, a Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettesét, dr. Villangó Istvánt, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetőjét. Köszöntőjében megemlékezett az ásatás megkezdése óta eltelt időről, arról, hogy a vésztőiek évről évre mind nagyobb segítőkészséggel figyelték az eredményeket, vállaltak részt a feltárás munkájából: „A jobbágy elődök ragaszkodása e földhöz, az itteni nép harca az emberi életért a ma élőket is arra ösztönözte, hogy az el_ f 0 ? I’ozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára avatóbeszédét mondja. Mellette Komáromi Gábor. Vésztő tanácselnöke képzelést, mely ma itt valóra vált, munkájukkal támogassák. Egymillió 100 ezer forint értékű a társadalmi munka, melyet több mint 3 ezer óra alatt a vésztőiek a mágori dombon végeztek a romkert és az állandó régészeti kiállítás létrehozásáért.” Pozsgay Imre avatóbeszédét a köszönet szavaival kezdte a megtiszteltetésért, hogy Békés megye és Vésztő nagyközség lakossága felkérte: adja át az országnak a feltárt vésztő-mágori domb évezredeket őrző titkait. — Arra gondoltam — folytatta a Hazafias Népfront főtitkára —, hogy soha nem élhettem ezen a tájon, most mégis nekem van alkalmam arra, hogy ezt az emlékhelyet felavatásakor közelebb hozzam a hazához, az ország népéhez. Amikor történelmi emlékhelyeket nyitunk, at> ra is gondolunk: mi közünk ezekhez? Mi közünk ehhez a helyhez, amelyből a vésztőiek megértő támogatásával történelem lett? Az ország nevében kell elmondanom, hogy számunkra a történelem önismeretül szolgál, általa gazdagabbak leszünk, jobban megismerjük önmagunkat. A vésztői dombok alatt feljárt értékeknek további nagy szerepük, hogy kiegészítsük velük történelmi ismereteinket, hogy eszünkbe juttassák: honfoglaló őseink is üzennek általuk, azok, akik belakták a Kárpát-medencét és itt hazára találtak. Beszéde végén még egyszer kiemelte a Békés megyeiek 'és a vésztőiek értő áldozatkészségét, mellyel a most felavatott történelmi emlékhely beépülhetett az ország köztudatába. Az avatóbeszéd után Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke Szocialista Kultúráért kitüntetést adott át Pardi Károlynak, a vésztői költr ségvetési üzem építésvezetőjének, Kiváló Munkáért kitüntetést Balogh Endrének, a költségvetési üzem vezetőjének, miniszteri dicséretet a történelmi emlékhelyen dolgozó Varga István kőműves brigádvezetőnek és Török Zsigmond kőművesnek. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget, majd Juhász Irén, a szarvasi múzeum régésze a feltárás vezetője mutatta be Pozsgay Imrének és az ünnepség résztvevőinek „A mágori domb története az újkőkortól a török hódoltság koráig" című régészeti állandó kiállítást és a Csolt-mo- nostori romkertet. (s—n) fM A vendégek megtekintették a romkertet, az egykori bazilika és a kolostor leltárt romjait Fotó: Fazekas László Országos távhö-konferencia Országos távhő-konferencia kezdődött szerdán Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A háromnapos tanácskozáson 63 előadás hangzik el a távhőszolgáltatás és az energetika, a táv- hőrendszerek tervezése és fejlesztése, a kommunális és az ipari felhasználás témakörében. A tanácskozáson megvitatott kérdések jelentőségét mutatja, hogy a távhőszolgáltatás részaránya a hazai hőtermelésben öt év alatt, 1975-től 1980-ig hatvan százalékról nyolcvan- négy százalékra nőtt. Különösen a lakosságot érintő hőszolgáltatás fejlődött dinamikusan. 1980-ban a lakás- állomány tizenkét százalékát már a távhőszolgáltatás látta el fűtéssel és melegvízzel. A külföldiek mellett ma már hazai példák is igazolják, hogy a kapcsolt energia- és hőszolgáltatási rendszer, amelynél a hőszolgáltatás is a villamosenergiatermelést végző erőművekből történik, jelentős fűtőanyag-megtakarítással jár. A kapcsolt energiatermelési lehetőségeket ezért célszerű figyelembe venni a hazai energetikai fejlesztések tervezésénél. Pihenő a szabadban. Kondorosi asszonyok a határban Fotó: Veress Erzsi Renault—Ikarus autóbusz Algériának Az Ikarus székesfehérvári gyárában tegnap elkészült a francia—magyar kooperációs autóbusz prototípusa. Az új jármű komplett Renault alvázzal és 67 kilowattos motorral, valamint műanyag, elemekkel ellátott, formatervezett Ikarus karosszériával készül. A 6,5 méter hosszú kisbuszt krémszínűre festették és 24 kényelmes repülőüléssel látták el. A Renault —Ikarus együttműködéssel készült autóbusz bevizsgálása, tesztelése a jövő héten kezdődik. Az új autóbusztípusból az idén kétszáz darabot gyártanak algériai megrendelésre SzékesfehérPaprikafajta-bemutató Nagyszénáson Mintegy 200 szakember részvételével paprikafajtabemutatót rendeztek augusztus 25-én, szerdán, a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság a Zöldségtermesztő Kutató Intézettel 1979 óta folytat fajtakísérleteket. A munka eredményei iránt igen nagy az érdeklődés. Nem véletlenül, hiszen a nagy- és kisüzemekben az utóbbi években a növénybetegségeknek és az időjárásnak jobban ellenálló fajtákat keresnek. A kísérletek sikerén nem kevesebb, mint a paprikatermesztés jövője múlhat. A nagyszénási tsz ezeknek a feladatoknak a megoldásában vesz részt, amikor 980 parcellán Ä10 paprikatörzs termeszté^^^kvállalkozik. rülmények között, erről a tegnapi tanácskozáson meg-, oszlottak a vélemények. Abban azonban valamennyien egyetértettek, további kísérletekre van szükség, hogy a betegségeknek és a csapadékos, hűvösebb időjárásnak ellenállóbb fajtákat kapjanak. Kép, szöveg: Kepenyes János A szövetkezet ezzel együtt 35 hektáron termeszt paprikát. Az idén a termés 3,7 tonna lesz hektáronként. A mostani eredmények sem feledtetik azonban a legnagyobb gondokat, az értékesítés nehézségeit. Ez utóbbi miatt jövőre a termőterületet 25—30 százalékkal csökkentik. A régóta paprikatermesztéssel foglalkozó gazda- ságbarr azt is megfigyelték már, hogy az időjárás miatt minden második évben jóval kisebb a termés, és hogy a korábbi két permetezés helyett már hatra van szükség. A kísérletek, a termesztés tapasztalatairól a bemutatón az ország nagyüzemi szakemberei mellett a kistermelők is tájékozódhattak. Hogy az intézetben korábban jól vizsgázott fajták hogyan viselkednek “a nagyüzemi kö~ A bemutatón részt vevők egy csoportja
