Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-25 / 198. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 25., szerda Készül a rostos ivóié alapanyaga Harmadik hetében a paradicsom feldolgozása Naponta 300—400 tonna paradicsomot dolgoznak fel a Békéscsabai Konzervgyárban. Az augusztus 5-én kezdődött paradicsomszezon során eddig 3500 tonna nyersanyagból készült sűrítmény. Ez a leszerződött mennyiség töredéke. A szakemberek elégedettek a terméssel, s a felvásárlás hátralevő időszakában további 15 ezer tonna paradicsom átvételére számítanak. A megye legnagyobb termesztő gazdasága a nagyka- marási Ságvári Tsz. A közös gazdaságban 50 hektárról takarítanak be az idén paradicsomot. Ettől nem sokkal marad el a kondorosi Egyesült, a csanádapácai Széchenyi és a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet. Az utóbbi években szűkült a termelő gazdaságok köre, s ez a konzervgyár terveiben is tükröződik. Az idén a tavalyihoz képest csaknem 5 ezer tonnával kevesebb paradicsom felvásárlása várható. A nyersanyag 15 százalékát a Szegedi Konzervgyár körzetében termeltetik a békéscsabaiak. Erre a két gyár már korábban megállapodást kötött. A Csongrád megyében, szakszövetkezetekben termelt paradicsom a Békés megyeihez hasonlóan jó minőségben kerül a feldolgozó vonalakra. Az utóbbi években a paradicsom termesztésében is -a termelési kedv visszaesése tapasztalható. A magas költségek kockázatát csak kis mértekben ellensúlyozza a várható nyereség, és ráadásul a szedéshez szükséges munkaerő biztosítása is egyre több akadályba ütközik. Az idén a megyében egyetlen gazdaságban alkalmaznak paradicsomkombájnt. gépi betakarítást a kondorosi Egyesült Tsz-ben végeznek majd. Működik a csanádapácai paradicsom-előfeldolgozó is. Itt naponta 110 tonna nyersanyagból készítenek levet. A Csanádapácán előfeldolgozott paradicsomból vetőmagot nyernek vissza. A paradicsom feldolgozása kedvező időjárás esetén október közepéig is eltarthat. A konzervgyárban már befejeződött a sárgabarack, és még tart az őszibarack feldolgozása. Barackfélékből előreláthatóan 150 tonnát vásárolnak fel. Ez a tervezettnél 20 százalékkal több. s így jövőre rostos ivólevek- ből jobb ellátás várható. A paprikafélék átvétele július 20-án kezdődött. A zöldbab feldolgozásának második szakasza szeptember elején kezdődik, s az eddig átvett 1300 tonna nyersanyag mellett további 800 tonna felvásárlását tervezik. —nyes— figyelmet követel a sűrítőberendezés kezelése Fotó: Veress Erzsi Exportáló építőipar 0 Háború és építés Az arab földrész ma a legnyugtalanabb része világunknak. Mégis, e forró, tragikus összeütközésektől feldúlt földrész iránt a legnagyobb a nemzetközi gazdasági érdeklődés, s ez érthető. A közelmúlt politikai, gazdasági harcainak eredményeként napjainkban itt új, s több helyütt haladó politikai, társadalmi, állami rend alapjait teremtik meg, ideértve az ezzel járó gyors ütemű gazdaságfejlesztést is. A hiányzó, vagy csak nyomokban fellelhető egészség- ügyi, kulturális ellátás színvonalának emelése, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, a védelmi képesség növelésének szükségessége, rengeteg építési feladatot jelent. Ezek — a hatalmas olajvagyon és az értékes nyersanyagok bázisán — biztos piacot jelentenek az építőipari vállalkozóknak, közöttük a magyaroknak is. Elsősorban azokban az országokban vagyunk esélyesek, ahol már korábban is végeztünk építési, tervezői, szakértői munkát, így Algériában, Irakban, Líbiában. Más fejlődő országban is vannak lehetőségei építőiparunknak, például Nigériában, Indiában. Az infrastrukturális igények és a kielégítésükre tett erőfeszítések talán sehol sem olyan szembetűnőek, mint Irakban, és három- milliós fővárosában, Bagdadban. Itt a megszokottnál is több az építkezés. A közel-keleti arab országok legnépesebb országában, ahol a lélekszám évente 3,2 százalékkal emelkedik, igen nagy figyelmet fordítanak a lakásépítésre — még az eddig hátrányos helyzetben levő vidéken is. A mostani tervidőszakban mintegy 150 ezer lakást kívánnak tető alá hozni, a helyi ízlésformának, életvitelnek megfelelő egyszintes épületekben. Az olaj által lehetővé vált látványos nyitás a világkereskedelem, a nemzetközi munkamegosztás felé, éppen az iraki kormány kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködési politikájának eredményeként igényli a szocialista országok segítségét, közreműködését is Irak új történelmi korszakának gyors kibontakoztatásában. S bár a fejlett tőkés országok konkurrenciája mind erősebb — elsősorban Japán, az NSZK, Olaszország, Franciaország, Anglia váila- latai, cégei versengenek egymással — egyre jelentősebb a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és az utóbbi időszakban Bulgária “ részvétele is az iraki gazdaságfeljesztés- ben. Hazánk és az Iraki Köztársaság közötti kedvező politikai kapcsolatok talaján, és azzal kölcsönhatásban természetesen a mi gazdasági együttműködésünk is évről évre erősödik. A magyar és az iraki gazdasági kapcsolatok kiegészítő jellege, a magyar ipar és a mezőgazdaság különböző ágazatainak fejlettségi szintje, a két kormány közötti tervszerű együttműködés, továbbá a nagyszabású iraki gazdaságfejlesztési programok kedvező általános hátteret nyújtanak a kapcsolatok dinamikus fejlődéséhez. Erre utal, hogy a kétoldalú árucsereforgalom értéke 1972 és 1981 között tizenkétszeresére nőtt, s tavaly elérte Fűtés napenergiával Kísérlet egy üzemben • Érdemes-e a napból a földre érkező hősugarakat közvetlenül hasznosítani Békés megyében? A kérdésre a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság két dolgozójának. Vaszkó Vince műszaki ellenőrnek és Vajkó László energetikusnak az újítási javaslata nyomán próbálok választ keresni. Tudvalevő dolog, hogy a napenergiát már évtizedek óta felhasználják olyan helyeken. ahol sok a napsütés. Ha csak ezt vizsgáljuk, .tudni kell. hogy Békés megye ilyen vonatkozásban sorrendben országosan az elsők között foglal helyet. Míg a nyugati és északi részeken több helyen az éves napsütéses órák száma 1700—1800 alatt marad, nálunk átlagosan a 2000 órát is meghaladja. A lehetőség tehát kínálkozik. alkalmazása pedig az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt célszerűnek látszik. Éppen ezért elismeréssel kell szólni a közúti igazgatóság két dolgozójának a kezdeményezéséről, amellyel talán felkeltik majd mások érdeklődését is. De nézzük, mi is' történt eddig! április 15-töl október 15-ig Békéscsabán, a közúti igazgatóság gépjavító üzeme egyik épületének a tetején helyezték el a kollektorokat. Ezekben felforrósodik a víz. amely csőben cirkulálva jut. egy vízzel telt kazánba, és átadja a hőt. A felmelegített víz kerül a bojlerba, amit szükség esetén (villanyfűtéssel) tovább melegítenek. — Most 80 fokos víz van a bojlerben — mutatja a hőmérőt Vajkó László. Az idő napsütéses, árnyékban 26 fok a hőmérséklet. — Hogyan jött létre a víz felmelegedése? — érdeklődöm. — A 15 fokos vizet a napenergia 60 fokosra, ma’jd a villanyfütés 80 fokosra melegítette fel — Mennyi a napi vízfelhasználás? — 30 dolgozónak mintegy 800 literre van szüksége fürdéshez. kézmosáshoz és a konyhai mosogatáshoz. Június 4-től augűsztus 9-ig vették számításba az energiafogyasztást. Ez idő alatt 40 köbméter vizet melegített fel a berendezés, és kiszámították, hogy enélkül csaka 240 millió dolláros eddigi legmagasabb szintet. Az elmúlt években hűtőházakat, vágóhidakat, folyékony cukorüzemet, vegyipari berendezéseket, autót^aszokat, telefonközpontokat' szállítottunk. Részt vettünk olaj- és gázvezeték-építésekben, villamos alállomások bővítésében, tervezésében, hogy csak néhányat említsünk a legjellemzőbbek közül. Az Iraki Köztársaság ma egyike hazánk első számú partnereinek a fejlődő országok között; a nem szocialista országok közül pedig — az NSZK, Ausztria, Olaszország és Svájc után —, az előkelő ötödik helyen áll. A kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok, a zavartalan államközi együttműködés elősegítik a magyar építőipari exportot is. Ennek tudatában hozott létre Bagdadban műszaki irodát a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, közös vállalkozásra lépve a NI- KEX nehézipari, külkereskedelmi, valamint az Általános Épülettervező Vállalattal. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbízatásoknak a VÁÉV a fővállalkozója —, ha bírja a versenyt. Andrássy Antal Kiss Ernő géplakatos: „Én is jónak, hasznosnak tartom ezt a berendezést" Fotó: Veress Erzsi nem megkétszereződött volna a villamosenergia-felhasz- nálás.- — Mermyi a megtakarítás forintban? — Több mint 4 ezer 500 forint. — Évente hány hónapig használható fel a napenergia ? — Hat hónapig, április 15- töl október 15-ig. — Hány évig használhatók a berendezés „szívét" képező kollektorok? — 10—12 évig. Sok villamos energiát takarít meg Ha két hónap alatt 4 ezer 500 forint, 6 hónap alatt 13 ezer 500 forint. 10 év alatt pedig 135 ezer forint a megtakarítás. De mennyibe kerül a berendezés? Pontosan kimutatják: az anyagköltség 57 ezer. a munkadíj pedig (885 óra) 73 ezer forint. Az anyagköltség nem vitatható, de egy ilyen viszonylag egyszerű berendezés elkészítésére fordított munkaidő túlságosan soknak tűnik. Vaszkó Vince meg is jegyzi: — Igen sok idő kellett a próbára, kísérletezésre. István Tibor, az, üzem vezetője folytatja: — Műszaki terv nem volt, csak egy rajz. De a jó szakemberek — közöttük Matus László és Kiss Ernő géplakatosok, valamint Surinás György művezető — segítségével sikerült minden részletet megoldani. — Jó ez a berendezés az üzemnek? — Ügy gondolom, igen. Besegít a fűtésbe, kezelő nem kell hozzá és energiát takarít meg. — Mit szól hozzá? — fordulok Kiss Ernőhöz. — Én is jónak és hasznosnak tartom. — Milyen volt a szerelés? — Mintha központi fűtést készítettünk volna. — Sokat törték a fejüket? — Vajkó Laci bácsi törte a fejét elsősorban. Ö mondta: így vagy úgy csináljuk. Közben mi is adtunk neki tanácsot. — Ha még egyet kellehe készíteniük, könnyebb lenne? — Negyedannyi idő alatt befejeznénk. Hátha még jobban meg is fizetnék a munkánkat ! Hankó László a szakszervezeti bizalmi szemszögéből mérlegeli a helyzetet. — Amikor nincs kellő napsütés, a bojler meleg vize kevés — állapítja meg, és nem először kifogást is emel emiatt. — Mit kellene tenni? — A cső átmérőjén változtatni vagy még egy bojlert üzembe állítani. — És ha még több kollektort helyeznének el a tetőn? — Bizonyára az is jó lenne. Nem szabad abbahagyni a kísérletezést. Mindenképpen keresni kell az új megoldásokat — jelenti ki. Ha a nap süt a berendezés működik A két újító néhány éve foglalkozik a napenergia hasznosításának gondolatával. Újságok, folyóiratok, ismeretterjesztő előadások keltették fel az érdeklődésüket, majd prospektusok alapján levelezést is folytattak néhány külföldi céggel, hogy az ismereteiket bővítsék. Ezután kaptak lehetőséget arra, hogy a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság gépjavító üzemében az elképzelésüket megvalósítsák. A berendezés működik. Nem zajos, nem szennyezi a környezetet, és hosszú ideig használható javítás nélkül. Csak az előállítását kellene olcsóbbá tenni, ami talán lehetővé válna, ha begyakorlott szakemberek egy csoportja (mondjuk valamilyen gazdasági társulás formájában) vállalkozna a sorozatban való szerelésre. Pásztor Béla
