Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 4,, szerda Tovább fejlődik a demokratizmus Tóth Dezső színházi életünk időszerű kérdéseiről Az elmúlt évad színházi életének élénk közérdeklő­déssel kísért eseményei vol­tak azok a személyi és szer­vezeti változások, amelyek több, jelentős társulat irá­nyítását, munkáját érintet­ték. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes e dönté­sek hátteréről, illetve műve­lődéspolitikánk ezzel kap­csolatos várakozásairól adott tájékoztatást Császár Tibor­nak, az MTI munkatársának; egyidejűleg kifejtette véle­ményét színházi életünk né­hány időszerű kérdéséről is. — A személyi és szerke­zeti változásokon — mon­dotta elöljáróban — nyilván és elsősorban a Nemzeti Színház vezető- és kamara­Az év első felében 2357 új hazai terméket vizsgált meg a Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet, 21 százalék­kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A KER- MI e termékek 77 százalékát — minőségi szempontból — forgalomba hozatalra alkal­masnak találta. Az új gyártmányok leg­többje — csaknem 80 száza­léka — olyan élelmiszer, amely előnyösen bővítette a választékot. E termékek kö­zül a KERMI kiemelkedően jónak minősítette például a különleges ízesítésű császár- szalonnát, a hőkezelés nél­kül készült, gyors érlelésű nyerskolbászféléket, a ken­hető teakolbászt, valamint a különféle ízesítésű tubusos tepertőkrémeket. A vizsgált élelmiszerek közül 23-ról megállapították’, hogy i— főként csökkent él­vezeti értékük miatt — nem hozhatók forgalomba. A megvizsgált 295 újfajta ruházati termék csaknem 90 százalékát a szövetek és láb­belik tették ki. Á textilipar új gyártmányai közűt a ko­rábbinál jóval több készül hagyományos alapanyagok­ból, különösen pamutból. A textilgyártmányok 81 száza­színház-váltása, illetve az új Katona József Színház kiala­kítása értendő. — Az elmúlt évadban — hangsúlyozta nyilatkozatá­ban a miniszterhelyettes — színházközéleti szempontból azokat a sajtóban, televízió­ban, különböző szóbeli fóru­mokon, mindenekelőtt a Színházművészeti Szövetség közgyűlésén lezajlott vitákat tartom a legfigyelemremél­tóbbaknak, amelyeknek a Nemzeti Színház problémája csak egy részét képezte. Ezekből — ha nem is min­dig a legszerencsésebb, de összességükben helyes érvek alapján — kitűnt, hogy a színházművészeti életünket néhány éve terhelő egyes je­lenségek nemcsak a színház­léka kielégítette a minőségi követel ményeket. A vizsgált cipőipari termé­kek 70 százaléka megfelelt az előírásoknak, 29 termék alkalmatlan volt a forga­lomba hozatalra. A gyermekcipőknél — ezekből vizsgálták a legtöb­bet — az anyagok gyenge minőségét és a durva belső eldolgozást kifogásolták több esetben. A félév folyamán megvizs­gált 1402 új . iparcikk közül a forgalmazást a KERMI 1026 terméknél engedélyezte, il­letve további 169 cikknél a megállapított hibák kijaví­tásához kötötte azt. Viszony­lag sok — 465-féle — ház­tartási, majolika és porcelán­árut vizsgáltak meg a máz és a dekoráció szempontjá­ból. Az üzletekben kapható mázas termékek ma már nem tartalmaznak a megen­gedettnél több mérgező anya­got, illetve néhányat „étke­zési célra nem használható” megjelöléssel dísztárgyként továbbra is árusíthatnak. A 95-féle vizsgált bútor közül a minőségi követelmé­nyeknek csak 47 felelt meg. Elég gyakori volt a techno­lógiai és anyaghiba, a pon­tatlan illesztés, hiányos fe­lületkezelés. * politikának,- hanem igen so­kaknak — a szakma jó ré­szének és a közönség túl­nyomó többségének — sin­csenek ínyére. A külföldi és magyar klasszikusok elszegé­nyítő, nem egyszer politikai kétértelműséggel aktualizáló rendezései, a kilátástalansá- got sugalló Kortárs nyugati művek ránkrendezései, a közönség drasztikumokkal való sokkolása egyre széle­sebb és határozottabb ellen­állást váltottak ki. Nemkü­lönben az, hogy a kritika egy része — lebecsülve az ettől idegenkedő társulatokat és közönségrétegeket — al­kalmanként ilyenféle megol­dásokban vélte felfedezni színházművészetünk korsze­rűségét. Hétvégi házak Gvomaendrűdön (Tudósítónktól) Gyomaendrőd határában a védőgátak közé szorított Hármas-Körösön kívül nyolc holtág terül el, melyek for­más kanyaraikkal termé­keny területeket ölelnek’ kö­rül. és azok öntözését segí­tik elő igen jelentős mérték­ben! 1979-ben az északi „fél­szigeteket” hétvégi üdülőte­rületek kialakítására jelölte a helyi tanács. Az építkezés jelei már mutatkoznak is, úgy a Templom-, Sóczó-, Harcsás-, mint a Bánom-zu- gokban. Eddig mintegy hatvan pi­henésre, üdülésre alkalmas, különböző formájú és típu­sú víkendház épült fel eb­ben a kellemes, horgászásra is nagyon alkalmas, roman­tikus környezetben. A házak 70 százalékát Békéscsabától Mezoberényen át Budapestig terjedő településeken lakó dolgozók vallhatják saját­juknak. Mint Szabó István, a nagy­községi tanács lakásügyi elő­adója elmondotta, a fenti zugok területére jelenleg is tíz építési engedélyt adtak, s ez a szám év végéig még biztos szaporodni fog. Sztanyik Károly Megszüntetik a nehéz munkát A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békés­csabai cserépgyárában az el­ső félévben csaknem 21 mil­lió cserép készült, ami a ter­vezett mennyiséget időará­nyosan 1 millióval haladja meg. A vállalat a munka meg­könnyítésére új alagút-ke- mencekocsi berendezést és csomagolóautomatát vásárol, amit ez év decemberétől a jövő év februárjáig szerel­nek be. Ezzel megszűnik a gyárban a nehéz fizikai munka. A békéscsabai IV-es szá­mú téglagyárban elkezdték az Uniform elnevezésű tégla gyártását. Előnye: igen jó hőszigetelésű, a térfogata alapján pedig a falazás meggyorsítható. Tanácskozás vasútépitési technológiáról A vasútépítés korszerű technológiáiról tanácskoznak keddtől három napon át Győrött a MÁV, továbbá a közlekedési vállalatok, a kutatóintézetek és a felső- oktatási intézmények szak­emberei. Amint az a konfe­rencia első napján elhang­zott: a gyors és biztonságos vasúti közlekedés egyik leg­fontosabb feltétele a kor­szerű vasúti pálya. A vágá­nyok , élettartama átlagosan 30—35 év, fővonalakon vi­szont ennek' az időtartamnak csupán a fele, s ez azt je­lenti, hogy a vasúti pályákat a terheléstől függően kell felújítani, korszerűsíteni. Hazánkban évente mintegy 300—350 kilométer hosszú vágányt cserélnek. A szak­emberek olyan hatékony és gazdaságos technológiák ki­dolgozásán munkálkodnak, amelyekkel a vágányzár, az­az a forgalom átmeneti el­zárásának ideje alatt minél hosszabb szakaszon, gépi erő­vel, gyorsan és megbízható­an lehet a régi vágányokat felszedni, s az újakat lerak­ni. A KERMI tapasztalatai VASÁRNAP Kutyakiállítás Pósteleken Vasárnap, augusztus 8-án 9 órakor nyílik meg Póste- lek'en az országos „CAC” kutyakiállítás, amely Békés­csabáról Gyula felé haladva, a Veszély csárda után balra elágazó bekötő úton közelít­hető meg. (Ezen megállni nem szabad.) Az útvonalat irányjelző táblákkal jelölik majd rheg. A gépkocsival érkezők figyeljenek1, mert délelőtt kerékpárosverseny és túrabajnokság is lesz. A vonaton kutyákkal ér­kezőket reggel 7 és fél 8 óra között a vasútállomásról induló autóbusz szállítja Póstelekre. Az érdeklődők a Hunyadi térről induló autó­busszal juthatnak el a kiállí­tásra. onnan pedig vissza a városba. * Mélyhűtött áruk nagy mennyiségét szállítja a hazai és külföldi piacokra a Békéscsabai Hűtő­ház. Képünkön: az NSZK-ba szállítandó zöldborsót csomagolják dobozokba Fotó: Fazekas László Gépkocsiátvételi sorszámok: A szeghalmi helytörténészek 1982. AUGUSZTUS 3-ÁN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 463 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 35 Trabant Lim. (Bp.) 9 349 Trabant Lim. (Debr.) 6 067 Trabant Lim. (Győr) 7 662 Trabant Combi Spec. (Bp.) 3 836 Trabant Combi Spec. (Gy.) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 4 495 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 150 Wartburg de Luxe tt. (Bp.) 1 689 Wartburg Tourist (Bp.) 3 815 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 117 Skoda 105 (Debrecen) 4 817 Skoda 105 (Győr) 5 085 Skoda 120 (Bp.) 9 591 Skoda 120 (Debrecen) 5 483 Skoda 120 (Győr) 6 949 Lada 1200 (Bp.) 16 510 Lada 1200 (Debrecen) 11 069 Lada 1200 (Győr) 4 812 Lada 1300 (Bp.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 321 Lada 1500 (Budapest) 8 157 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1 955 Lada 1600 (Bp.) 3 332 Lada 1600 (Debrecen) 1 608 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debrecen) 1 703 Moszkvics (Bp.) 11 363 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 175 Polski í Fiat 126 (Győr) 4 243 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 098 Dácia (Bp.) 6 449 Dácia (Debrecen) 4 408 Zastava (Budapest) 1 031 (Tudósítónktól) A napokban tartotta ülését a szeghalmi helytörténeti gyűjte­mény baráti körének vezetősége. Az ülésen szó volt a hamarosan megjelenő Sárréi Füzetek máso­dik számának előkészületeiről. A helytörténeti cikkeket, tanul­mányokat tartalmazó kiadvány félezer példányban kerül majd a kutatók, az olvasók elé. Ha­tározat született arról is, hogy a járás kisebb településein, mint például Kertészszigeten, Körös­újfaluban, író-olvasó találkozó­kat, kiállításokat, ismeretterjesz­tő előadásokat szerveznek és tar­tanak a baráti kör tagjai. Je­lentős lépés történt Szeghalom és környéke, Sárrét növényvilá­gának feltérképezésében és gyűjtésében is. A vezetőségi ülésen befejezésül szó esett a szervezeti élet to­vábbfejlesztéséről. Leletmentő hálózatot alakítanak ki, amely­nek feladata lesz a járás terü­letén a múzeumi gyűjtés, a földmunkák, építkezések során esetlegesen előkerülő értékek megmentésének megszervezése. Borbiró Lajos Honismeret — honvédelmi tudat 0 nemzedék, amelyhez tartozom, gyermekkorában meg­annyi katonatörténetet hallott a nagyapáktól a „kö- zösrql”, a káukáról, Doberdóról, de a proletárseregek oldalán az oroszországi polgárháborúban vívott harcokról is. Ez a nemzedék látta a második világháború idején az apák tízezreit a biztos pusztulásba harcolni, és olvasta az egykaptafára készült, nyomorult halotti értesítőket. Ma a mi gyerekeink katonák. Más világban, más hadse­regben, alapjaiban más ügy érdekében. Erősödik, izmosodik társadalmunkban az a generáció, amelynek honvédelmi tu­datát, katonaemlékeit a haza fegyveres szolgálata iránti fe- leleősségérzetét a nép hadseregének rendeltetése és szelle­me határozza meg. Olyan korban élünk, amikor a honvéde­lem szükségességének, lényegének értése elválaszthatatlan az utóbbi négy évtizedben megtett történelmi utunk, véde- nivalónk tényszerű ismeretétől. Hazánk, dolgaink, lehetősé­geink reális ismerete nagy értékű honvédelmi nevelő erő, fontos alakítója generációk katonatudatának, honvédelmi magatartásának. A százezreket átfogó honismereti mozgalom ebben a minőségben is kiemelkedően nagy felelősséget visel a felnövekvő nemzedékek hazafias, honvédelmi nevelésében. A szocialista hazáért, a nép szorgalmas munkájával létre­hozott vívmányokért érzett büszkeség és felelősség társadal­mi méretű. A népfrontmozgalmi munkában, a közoktatás­ban, a közművelődésben mind méltóbb helyet kap a honvé­delmet szolgáló szemlélet és cselekvés erősítése. Társadalmi mozgalmaink, iskoláink, könyveink, újságjaink egyre maib­ban szólnak a haza fegyveres megvédelmezésének szüksé­gességéről. Hazánk jövője biztonságunk és nyugalmunk, gazdasági munkánk minősége mellett szilárdan összekapcsolódik vé­delmi készenlétünk minőségével. Mi az utóbbi közel négy évtizedet békében éltük le. így mind nagyobb számban lép­nek katonasorba azok a fiatalok, akiknél a szülőknek nincs személyes élményük a- háború megpróbáltatásairól. Gyerme­keink honvédelmi gondolkodását, alapállását elsődlegesen a családban ért hatások határozzák meg. Ezek igencsak elté­rőek is lehetnek. Óhatatlanul másképpen készíti fel fiát a katonai szolgálatra a gyerekét egyedül nevelő édesanya, mint a katonai évei alatt férfiasán helytállt, kitüntetéssel leszerelt apa. Fiaink egészséges, hazafias nevelésének egyik alapvető fel­tétele a családok jó tájékoztatása. A helyi- katonaemlékek gyűjtésétől, a környék jelentős katonaszemélyiségeinek megismertetésén, a katonai emlékművek vagy a felszabadu­lás hadi eseményei történetének összegyűjtésén át, a lakta- nya-'és csapatmúzeum-látogatásokig — megannyi példa mu­tatja a honismereti mozgalom lehetőségeit. Indokolttá te­szi ezt az a körülmény is, hogy alig van hazánkban település, amely történetének egyik vagy másik korszakában ne kap­csolódott volna hadtörténelmünkhöz. A honismereti mozgalom hatékony népszerűsítője lehet a honvédelmi eszmét szolgáló jó könyveknek, térképeknek, gyűjteményeknek. A haza múltjának, a nép életének hiteles megismerése — a sok más összetevő mellett — elsődlegesen olvasást jelent, a rendelkezésre álló dokumentumok, tanul­mányok, összegzésének ismeretét. Ennek érdekében pedig a történelmi olvasmányok népszerűsítését, az érdeklődés éb­rentartását. A honismereti-helytörténeti mozgalom országszerte széles és elismert keretét adja a honvédelmi nevelésnek. A külön­böző kirándulások, táborok, gyűjtőutak szervezése értékes hozzájárulás ifjúságunk hazafias-honvédelmi neveléséhez. Örvendetes, hogy az utóbbi években elkészült sok megye, város hadtörténete. Több helyütt megtörtént a katonahagyo­mányok feldolgozása. Most a rendelkezésre álló gazdag anyag közkinccsé tétele a legfontosabb tennivaló. A katonahagyományok ápolása elsődlegesen a hazafias ne­velés érzelmi elemeinek elmélyítését szolgálja. Fontos nép­frontmozgalmi és közművelődési feladat is, hogy a heljd, hadtörténeti emlékek ápolása méltó módon épüljön be a városok, falvak, gyárak szellemi életébe, honismereti gon­dolkodásába. A legendákat és tévhiteket éppen úgy a té­nyekkel lehet csak száműzni, miként az illúziókat. A vul- garizálást éppúgy, mint bármiféle túlzó nemzeti önbecsülést. Világosan kell látni, hogy történelmünk során mindig olyan volt a magyar katona, amilyen a háború célja. Igaz ügyért mindig kész volt a hősies helytállásra, .^mikor pedig becsap­ták, az meglátszott a harci szellem minőségén is. A honismereti mozgalom fontos sajátossága, hogy min­denekelőtt életközelsége révén teheti a legtöbbet ifjúságunk hazafias, honvédelmi szellemének formálásáért. Az életkö­zelségnek pedig elemi ismérve a közvetlen párbeszéd, az élő, eleven emberi szó. Ez a világon semmivel nem pótol­ható. Beszélgetni kell a hazáról, életünkről, utunkról — százszor és ezerszer; gyerekeinkkel és kpáinkkal is. Jó ér­zés látni, hogy a helyi katonahagyományok ápolásában, az emlékművek, ellenállási emlékhelyek gondozásában minde­nütt élen járnak a fiatalok. A mi dolgunk, hogy még telje­sebben, mélyebben megismerkedjenek egy-egy épület törté­netével, egy szobor, emléktábla névadójának élettörténetével. Gyakran elmondjuk, leírjuk, hogy korunk a turizmus for­radalma is. Évente több millió honfitársunk kerekedik fel, és utazik az ország más tájaira. Milliók keresik fel történel­mi városainkat, emlékhelyeinket. Több tapasztalat, példa int arra: célszerű végiggondolni, hogy az egyes kiadványok, ide­genforgalmi programok, ismertetők, előadások, plakátok a legjobban szolgálják-e népünk történelmi gondolkodásának, hiteles nemzeti önismeretének, hazaszeretetének, honvédel­mi tudatának elmélyítését. H iteles nemzeti tudat nincs egészséges honvédelmi tu-' dat nélkül. Honismeret nincs honvédelmi ismeret nélkül. A honismereti mozgalomban — az eddigi ta­pasztalatokra, értékekre építve — tovább kell szélesíteni a haladó katonai hagyományokat, emlékeket gyűjtők baráti körét. Értékes segítséget kaphat a mozgalom a határőr-ala­kulatoktól, tűzoltóságoktól, MHSZ-kluboktól is. A honisme­reti mozgalom a maga sajátos eszközeivel jól segítheti a vi­lág, benne hazánk és az erőviszonyok alaposabb megértését. Nem kampányra buzdítunk, hanem a hagyományápolás, a honismeret összetettebb értelmezésére. Izgalmas gyűjtőmun­ka lehet például a katonadalok, indulók, alakulati szokások, sorozások, leszerelések, tisztavatások történetének a feldol­gozása. Történelmi munkánk nyugodt folytatása a jelen és a holnap alkotó nemzedékeinek magasabb minőségű hazafias nevelését igényli' valamennyiünktől. Ágoston László

Next

/
Thumbnails
Contents