Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. AUGUSZTUS 24., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Megyei tanévnyitó értekezlet Az oktatáspolitikai határozat megvalósításának 10. évében járunk. A határozatban megfogalmazott elvek hosszabb távon érvényesek. A szocialista iskolának változatlanul aktuális és kiemelkedően fontos feladata: önállóan gondolkodó, elkötelezett, aktív, kezdeményező és alkotó személyiségek nevelése. . Megállapítható, hogy az elmúlt tanévben a nevelők többsége szakmaszeretettel, szorgalommal és megfelelő hozzáértéssel végezte oktató-nevelő munkáját. Ennek ellenére mégis elmondható, hogy bár szocialista nevelési elveink korszerűek, mégsem tudtuk 10 év alatt általános gyakorlattá tenni a munkában és tanulásban egyaránt érvényesülő Szocialista helytállást — állapította meg többek között Vámos László, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője, tegnap, az ifjúsági házban megtartott megyei tanévnyitó értekezleten, amelyen az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetőin kívül részt vett dr. Bereczki Elemér, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, Kocsis Lajos, a Művelődési Minisztérium képviseletében, dr. Szűcs Alajosné, a megyei pedagógus szakszervezet titkára, Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottság titkára, valamint Varga Sándor megyei úttörőelnök. Háromtagú delegáció utazott Urad megyébe Szombaton délután háromtagú delegáció utazott Romániába, a testvéri Arad megyébe, a Románia Szocia- , lista Köztársaság felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére. A háromtagú hivatalos Békés megyei delegáció az Arad megyei párt- bizottság meghn ására érkezett az ünnepségekre. A Békés megyei delegációt Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára vezeti, tagjai : Lovász Matild, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára, és Kesztyűs Lajos, a megyei párt- bizottság tagja, a sarkadi nagyközségi pártbizottság titkára. Szövetkezeti találkozó Harkányban vasárnap megnyílt a szövetkezeti szakemberek XIII. országos találkozója, amelyen a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — százhúsz képviselője megvitatja a mozgalom időszerű kérdéseit. Ezt a jelentős szövetkezetpolitikai fórumot . az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával minden év nyarán megrendezi a TIT Baranya megyei szervezete. A tíznapos munkaprogramban az ország minden részéből összegyűlt szakemberek feldolgozzák az 1981. évi szövetkezeti kongresszusok határozatait, • illetve az azokból eredő szövetkezet- és gazdaságpolitikai feladatokat. Az előadásokat, konzultációkat, kerekasztal-be- szélgetéseket a szövetkezeti mozgalom országos vezetői és szakminisztériumok vezető munkatársai tartják. A hallgatók tanulmányi kirándulást tesznek Baranya két országos hírű mezőgazdasági üzemében: a bólyi kombinátban és a baksai Ezüstkalász Tsz-ben. Pihenőidejükben megismerkednek Pécs történelmi emlékeivel és kulturális értékeivel, íróolvasó találkozón vesznek részt, bekapcsolódhatnak a „harkányi nyár” kulturális programjába, s természetesen naponta élvezhetik a. fürdőhely gyógyítá hatású termálvizét. Az 1982,83. tanév közoktatáspolitikai feladatainak ismertetését az előadó összekötötte az elmúlt tanév értékelésével. Tavaly megyénkben 19 ezer 700 óvodás, 48 ezer 300 általános iskolás és 14 ezer középfokú tanintézetben tanuló gyermek képzéséről gondoskodtak. Tovább javultak — ha nem is az igényeknek megfelelő értékben — az oktatás-nevelés tárgyi, személyi feltételei. Az elmúlt tanévben 350 óvodai hellyel, 43 általános iskolás tanulócsoporttal, 34 napközis csoporttal, négy középiskolai osztállyal gyarapodott a megye közoktatása. A fejlesztések 75 százaléka az alapellátást javította. Ezek hatására mérséklődött az óvodai helyhiány, bár a városokban ma is -feszítő gond a gyermekek elhelyezése. Az általános iskolai helyek aránylag kis növekedése Tegnap megkezdődött az érdemi munka a tizenegyedik tokaji írótáborban. Az idei rendezvényen harmincöt szociológus, demográfus, újságíró, író és költő vesz részt, akik a táborozás négy napján a magyar falvak településpolitikájával, a településfejlesztés kérdéseivel foglalkoznak. A témakör nyitó előadását S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Belinszki Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa tartotta. Az előadásokban foglalkoztak a formálódó, változó falvak gondjaival, a termelőszövetkezetek szerepével,' a nagyüzemi mezőgazmellett- jelentős a minőségi javulás. Nem javult viszont a napközis gyermekek elhelyezési körülménye. Helyiségeik többségét ma is tantervi célokra kell igénybe venni. Rontja az osztály- termi ellátottságot, hogy a főként kisközségekben bekövetkezett tanulói létszám- csökkenés miatt, jó állagú tantermekről kellett lemondani, míg másutt szükségtantermeket kellett kialakítani. Az általános iskolát végzetteknek 96—97 százaléka tovább tanul. Ez örvendetes, de gondot okoz a középfokú iskoláknál. Az új tanévben megvalósítandó fejlesztés is zömmel az alapellátást szolgálja. -így többek között 380 napközi otthonos óvodai hely, 45 általános iskolai tanulócsoport, 43 napközis csoport, 100 középiskolai menzahely fejlesztését biztosítják szeptember 1-től. a költségvetésdaság és háztáji gazdálkodás kapcsolatával, az ipari körzetek elszívó hatásával. Ez a probléma különösen érzékenyen érinti Borsod megye településeit, ahol is az elmúlt évtizedekben a nagy- beruházások hatására, valamint az aprófalvak kedvezőtlen életfeltételei miatt számottevően csökkent a falun élők száma. A táborozáshoz kapcsolódóan hétfőn este a Tokaji Galériában a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek részvételével író-olvasó találkozót rendeztek. A tokaji írótábor tanácskozása ma korreferátumokkal folytatódik. bői. Ezzel kapcsolatban hívta fel a helyi tanácsok figyelmét, hogy csak olyan feladatok megvalósításába fogjanak, amelyeknek anyagi fedezete helyileg biztosított. A továbbiakban a gazdálkodás legfontosabb feladataira utalt. így például az iskolavilágítások korszerűsítésére, a tüzelőolaj csökkentésére és az ötnapos munkahét teljes körű bevezetésére, valamint a gazdasági jellegű integrációkra. A személyi feltételek alakulásáról szólva: jelentős változás nem következett be tavaly. Továbbra is probléma a kevésbé ellátott, kisebb települések munkaerőgondja. Ismételten szükségessé vált 37 képesítés nélküli pedagógus alkadmazása. A képesítés nélküliek többsége jól megállta a helyét, és sikeres felvételi vizsgát tett valamelyik pedagógiai intézménybe. E tanévre 245 pályázatot hirdettek meg a pedagógus állások betöltésére. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a kezdő pedagógusok anyagi megbecsülésére, és munkakörülményei javítására. A tartalmi munkát illetően Vámos László osztályvezető hangsúlyozta, hogy a helyi feladatok magasabb szintű megvalósulásai által gyarapodtak a nevelési eredmények. Az óvodai nevelésben a figyelem központjában volt az óvodás korú gyermekek hatékonyabb testi nevelése, az anyanyelvi nevelés fejlesztése. Az óvoda alapfunkciója nem változik, de feladatát magasabb szinten kell teljesítenie. Jusson jobban érvényre a gondozás- nevelés-oktatás egysége, a testi, az anyanyelvi és a zenei nevelés további fejlesztése. Ennek érdekében tovább kell javítani a kapcsolatot a bölcsődével, a családi házzal és az iskolával. A közoktatás korszerűsítésének megvalósításához az általános iskolai oktatás alapozó jellegének erősítése a feladat. Munkájára jellemző, hogy tudatosabbá vált az iskolai élet szervezése, egymásra épültebb lett az iskolai-óvodai nevelő tevéI kenység. A nevelők többségének jó munkavégzését I mutatja a végzett tanulók továbbtanulási aránya. De ! gond a tanulók és a szülők szűkkörű pályaismerete, nem megfelelő tájékozottsága, j ami nehezíti a továbbtanulás j lehetőségét. (Folytatás a 3. oldalon) Űt épül Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelep új házainál Fotó: Veress Erzsi J Írók a településfejlesztésről A Madách Kamaraszínház átépítését 1980-ban kezdte meg a Középület-építő Vállalat. A régi, kényelmetlen székeket kicserélték, jóformán teljesen átalakították a színpadot, amelybe forgó részt építettek. A Madách Kamaraszínház évadnyitó előadását idén őszre tervezik (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) SZMT-titkársági ülés Gyulán Tegnap, hétfőn délelőtt Gyulán, a SZOT-gyógyüdü- lőben Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkárának elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkársága. A napirendükön egyetlen téma szerepelt: a gyulai szakmaközi bizottság első féléves tevékenysége. A párt, a tanács képviseletében részt vett az ülésen dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke. A szakmaközi bizottság megalakulásától eddig végzett tevékenységéről Dö- mény Ferenc titkár adott számot a testületnek. Különös jelentősége azért volt az ülésnek, mert a szakszervezeti munkában az év elején az élet követelte új reformot vezettek be. amelynek egyik lényeges eleme volt a városi szakmaközi bizottságok átszervezése, újjáválasz- tása. Ezért működési körüket új alapokra helyezve kezdtek hozzá a munkához. Az ülésen többek között megállapították: a szakszervezeti mozgalom aktív életet alakított ki a városban. A szakmaközi bizottság a párt-, az állami és társadalmi szervekkel gyümölcsöző kapcsolatot teremtett, együttműködnek valamennyi fontos kérdés megoldásában. A városi szakmaközi bizottság az eddig eltelt időszakban több fontos napirend megvitatását tűzte napirendre. Megvitatták a városban folyó társadalmi munkából befolyt pénz felhasználását, az ötnapos munkahét eddigi tapasztalatait, a városi közlekedés helyzetét. A szakszervezeti mozgalom vezető aktívái, tisztségviselői rendszeresen részt vesznek a párt, a tanács, a KISZ a Hazafias Népfront bizottságának ülésein, hatékonyan támogatják a népi ellenőrzés, a Vöröskereszt munkáját. A napirend megvitatása után Irházi Lajosné foglalta össze az elhangzottakat, megállapítva: a gyulai városi szakmaközi bizottság munkáját eredményesen folytatja, szem előtt tartva a működésüket meghatározó irányelveket. Béla Ottó Készletgazdálkodási konferencia Huszonnégy ország 160 szakemberének részvételével nemzetközi készletgazdálkodási konferencia kezdődött tegnap a Hilton Szállóban. A konferencia rendszeresítését hazánk kezdeményezte a 70- es évek végén, amikor világszerte — nálunk is — nagymértékben megnőtt a racionális gazdálkodás jelentősége. Már az első tanácskozást is Budapesten tartották 1980-ban, s most a sorozat folytatódik. A plenáris ylés európai, ázsiai és amerikai szakembereinek felszólalásából kitűnt: mindkét társadalmi rendszerben elengedhetetlen, hogy a gazdálkodás egészével összhangban alakítsák a készleteket, bár a szocialista és a tőkés viszonyok között a készletgazdálkodás teendőit illetően korábban a hangsúlyok erősen eltérőek voltak. A tőkés országokban többnyire a készáru-, a szocialista államokban pedig a nyersanyag- és félkészárukészletekre összpontosították a figyelmet, ami abból adódott, hogy a tőkés országokban az értékesítés, a szocialista államokban pedig az anyagbeszerzés és a túlbiztosított készletek felhalmozása okozta a nagyobb problémát. A szakemberek azonnal felismerték, hogy a mai viszonyok között a készlet- gazdálkodás legkisebb részleteinek is nagy a jelentősége, mert a feleslegesen tárolt, felhalmozott áru nehezen megszerezhető pénzt köt le. A konferenciát Csikós- Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal ■ elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Rámutatott, hogy a készlet- gazdálkodás jó módszereinek kidolgozásában is — csakúgy, mint a gazdasági élet bármely más területén — valamennyi ország akkor érhet el nagyobb sikereket, ha kiépül a nemzetközi együttműködés, ha közösen igyekeznek megoldani alapvető problémákat, s kicserélik tapasztalataikat. Bejelentette, hogy a legutóbbi konferencián megválasztott előkészítő bizottság javaslatot tett nemzetközi készletgazdálkodási tudományos társaság megalakítására, amelynek feladata az országok közötti információcsere kialakítása és az együttműködés egyéb formáinak elősegítése lenne. A nemzetközi társaság létrehozásáról a mostani konferencián döntenek. A tanácskozás ma szekcióülésekkel folytatódik. Megvitatják a vállalati, továbbá az egész gazdasági életre kiterjedő készletgazdálkodás, valamint a gazdálkodás matematikai modelljeinek kérdéseit.
