Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. AUGUSZTUS 22., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ünnepi nagygyűlések, tisztavatás Ópusztaszeren Óvári Miklós, Kőszegen Horváth István mondott beszédet — Ezen a napon, az újke­nyér betakarításának ünne­pén köszöntjük az állami gaz­daságok, a termelőszövetke­zetek dolgozóit, s mindazo­kat, akik a felvásárlásban és a szállításban elősegítet­ték, hogy raktárban legyen az ország kenyere — mon­dotta. — Augusztus 20. a termés betakarításának az ünnepe átvitt értelemben is. Megem­lékezünk népünk áldozatos harcának eredményeiről, nagy történelmi vívmánya­inkról, amelyeket népköztár­saságunk alaptörvénye is rögzít. — Alkotmányunk 1949-ben megállapította, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a dol­gozó nép állama. Milyen egyszerűnek és milyen ter­mészetesnek hangzik ma már ez a mondat. De bár­mennyire is természetes ez ma már. nem feledhetjük, hogy hazánk azért válhatott a dolgozó nép államává, mert népünk jól tudott élni az 1945-ben beköszöntött sza­badsággal. — A szocializmus, építése azonban ennél sokkal töb­bet és nehezebb feladatot je­lent. Kiderült, hogy nemcsak a szocializmus ellenségeivel kell megküzdeni, hanem saját gyengeségeinkkel, hibáink­kal; és kiderült, hogy hosszú, kitartó, fáradságos munkát igényel egy egész nép fel­emelése a szocializmushoz méltó élet- és kulturális színvonalra. Megtanultuk, hogy az építpmunka felada­tainak megoldása során minden százaléknyi növeke­désért keményen meg kell dolgozni. Óvári Miklós politikai, gazdasági kérdéseket ele­mezve szólt hazánk mai helyzetéről, közös feladata­inkról, majd így folytatta: — A közelmúltban Kádár elvtárstól hallottunk egy rit­kán használt, de találó kife­jezést, amely így hangzott: közmegegyezés. Mindaz, amit e fogalom takar, az elmúlt negyedszázad nagy. közös vívmánya, minden eredmé­nyesen megoldott feladat ki­induló pontja, s jövőbeli si­kereinknek legfőbb záloga. E szó tartalmát úgy lehetne meghatározni, hogy hazánk­ban — miután a nagy osz­tályütközések kora lezárult, bebizonyosodott, hogy a szét­húzás nem valamiféle „turá­ni átok”, hanem a kizsák­mányoláson alapuló társada­lom terméke volt. Népünk ma jó egyetértésben dolgo­zik a legfontosabb nemzeti célok eléréséért, a béke meg­védéséért és a társadalmi felemelkedésért. — Népünk nemcsak meg­érti és elfogadja, hanem tet­tekkel is támogatja a párt politikáját, amelynek egyet­tonai Kollégiumhoz tartozó egyetemi és főiskolai hall­gatók tettek tiszti fogadal­mat. ZászlAlevonás Szombaton délelőtt ünne­pélyesen — katonai tiszte­letadással — levonták az ál­lami zászlót, amely alkotmá­nyunk ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Or­szágház előtti Kossuth La­jos téren. A gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót s a nemzetközi munkásmoz­galom vörös zászlaját. Az alkotmány napja megyénkben Békéscsaba Társadalmi életünk kiegyensúlyozott — Hazánkban, a szocialis­ta előrehaladásról szóló szün­telen párbeszéden, a megva­lósítás módozatairól folyó alkotó vitákban alakul és fejlődik a szocialista nem­zeti egység — hangsúlyozta. Drága és nagy értéke a szo­cialista rendszerünknek az a kölcsönös bizalom, amely az 1956-os ellenforradalmai követően, a legutóbbi ne­gyedszázadban a párt és a nép között létrejött és meg­erősödött. Milliók tapaszta­latai igazolják pártunk bi­zalmon alapuló szövetségi politikájának 'helyességét, és milliók szándéka — párton- kívülieké és párttagoké egy­aránt —, hogy ez a fontos közmegegyezés újra és újra megteremtődjék és fennma­radjon. — Társadalmi életünk az­ért is kiegyensúlyozott, mert az itt élő emberek számára természetes, hogy országunk­ban az alkotmányos jog­rendszernek megfelelő tör­vényes rend van. Államunk polgárai széles körű jogokat élveznek és ezek érvényesí­tését a törvényes rend ga­rantálja. Az állami szervek sorában a belügyi, az ügyé­szi és a bírósági szervek — az ország alkotmányos rend­je alapján — a törvényes rendelkezések előírásainak megfelelően végzik felada­taikat. gondoskodnak az ál­lam- és közbiztonság, a tár­sadalmi tulajdon, a szemé­lyek élete, jogai és javai vé­delméről. — A további felemelkedé­sünk fontos feltétele és esz­köze a szocialista demokrá­cia fejlesztése. Ez rendsze­rünk lényegi eleme, íejlesz­Dr. Horváth István belügy­miniszter • tése elveinkből fakadó köte­lesség, de jól tudjuk, még nagy utat kell bejárnunk, hogy az eszméink szerinti állapotok uralkodjanak eb­ben. Éppen ezért sem a nem­zetközi helyzet rosszabodása. sem belső gazdasági nehéz­ségeink közepette • nem mondhatunk le e területen sem a jövőt hordozó célja­inkról — hangsúlyozta Hor­váth István. * * * Az alkotmány ünnepén, pénteken, az Országház épü­lete előtt, több ezer érdeklő­dő jelenlétében tartották meg a hagyományos tiszt­avató ünnepséget: a Kos­suth Lajos Katonai Főisko­lán, a Zálka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskolán, a végzettek, vala­mint’ a Karikás Frigyes Ka­a mai nehezebb viszonyok között is. — Meggyőződésem az, hogy a fő kérdésekben kialakult jó. egyetértés, a közmeg­egyezés lehetővé teszi a leg­bonyolultabb feladatok meg­oldását is. S utódaink — visszatekintve ezekre az évekre — azt fogják meg­állapítani, hogy azok a nem­zedékek, amelyek az 1980-as években éltek, dolgoztak, küzdöttek, s olykor küszköd­tek is, megtettek minden tő­lük telhetőt. Legjobb tudá­suk szerint megcselekedték. amit megkövetelt tőlük a haza, a nép. * * * V Alkotmányunk törvénybe­iktatásának évfordulóján ün­nepi nagygyűlést tartottak Kőszegen, s ez alkalommal avatták határőrvárossá a te­lepülést. Péntek délelőtt, a zászlódíszbe öltözött kisvá­rosban ezrek gyűltek össze a Jurisics téren,, ahol a Him­nusz elhangzása után Hor­váth István belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. A hagyományokhoz híven szép, nyári időben Gyulavá­riban rendezték meg az au­gusztus 20-i munkás-paraszt találkozót. Már a kora reg­geli órákban megindult az emberáradat a gyulavári lő­térre, ahol az MHSÉ a fia­talok részére lövészversenyt rendezett. Nem sokkal ké­sőbb ugyancsak nagy érdek­lődés mellett került sor a (Folytatás a 3. oldalon) Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára len indítéka és törekvése a haza és a haladás ügyének önzetlen szolgálata. S e tá­mogatás kifejezi azt is, hogy népünkben megvan az aka­rat és a képesség is a tár­sadalom. a nemzet valódi problémáinak megoldására, A gépszínben a századfordulón használatos gabonatermesz­tési eszközöket, gépeket állították ki A megyeszékhelyen, alkot­mányunk törvénybe iktatá­sának 33. évfordulóján, két jelentős esemény volt. Dél­előtt, a Munkácsy Mihály Múzeumban Rideg Gábor művészettörténész, a Művé­szet folyóirat főszerkesztője nyitotta meg az augusztus 31-ig 'nyitva tartó III. bé­késcsabai alkalmazott gra­fikai biennálé embléma- és csomagoláskiállítását. A be­mutatott munkák hű képet tárnak az érdeklődők elé arról, hogy hol tart napja­inkban a hazai csomagolás, a kereskedelem és a gyár­tók védjegyeit hogyan is­merik a vásárlók. Az alkal­mazott grafikai művésztelep és a művészek az ország egyik legjobb bázisára, a Kner Nyomdára támaszkod­tak, a kölcsönös előnyök alapján. A megnyitót követően a nemzetközi zsűri döntését ismertették. A III. békéscsa­bai alkalmazott grafikai bi­ennálé díjait a következők kapták: a Művelődési Mi­nisztérium 20 ezer forintos fődíját Kara György, a Bé­kés megyei Tanács 20 ezer forintos fődíját Sára Ernő. Békéscsaba város Tanácsá­nak 20 ezer forintos fődíját Antal Pál. A Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alap­ja 12 ezer forintos különdí- ját Molnár Gyulának, az anyagmozgatás és csomago­Mladonyiczky Béla szobrászművész és Nemes Roland építész közös munkája az Emlékező alkotás Gyula Györgynek és Pálfi György­nek, a Magyar Reklámszö­vetség 5 ezer forintos külön- díját Szereday Ilonának, a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának 5 ezer fo­rintos különdíját M. Fekete Györgynek ítélte a zsűri. Délután a Gabonamúze­umban rendeztek bensőséges ünnepséget. Győrfi Károly. a Békés megyei Termelő- szövetkezet Szövetségének titkára nyitotta meg. „A ga­bonatermesztés eszközei és gépei a századfordulón Bé­kés megyében” című kiállí­tást az áttelepített vésztő- mágori gépszínben, majd ezt követően felavatta Mlado- nyiczky Béla szobrászművész és Nemes Roland építész közös munkáját, az „Emléke­ző alkotást”, amely a ga­bonatermesztésnek állít em­léket. A kiállítást Vasvári Mihály tervezte, a gépek és eszközök restaurálásában sokat segítettek a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkás- és munkástovábbképző inté­zet növendékei. lási intézet 7 ezer forintos különdíját Nagy Péternek, a Magyar Hirdető 5 ezer fo­rintos különdíját Hegedűs Rideg Gábor művészettörté­nész nyitotta meg a III. bé­késcsabai alkalmazott grafi­kai biennálét Pénteken az Ópusztaszeri nemzeti tör­téneti emlékparkban tartották meg a Csongrád megyei dolgozók központi al­kotmánynapi ünnepségét. A nagyszabású munkás-paraszt találkozón és hagyomá­nyos Árpád-emlékünnepségen a honfog­laló fejedelemre és vezéreire is emlékez­tek, akik hazánk területére érkezve ezen a környéken osztották fel új otthonukat a törzsek között. Emlékeztek egyszersmind arra is. hogy a felszabadulás után e tör­ténelmi emlékhely ke lében az elsők kö­zött kezdődött meg a földosztás. Az egész napos ünnepség nyitányaként az emlékpark díszkapujának csarnokában Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes avatta fel Tóth Valéria szobrászművész monumentális, bronzba öntött alkotását. Ezt követően nagygyűlést tartottak az emlékpark központjában. A Himnusz hangjai s Nagy Istvánnak, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága el­nökének megnyitó szavai után Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Szeghalmon Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Veress Erzsi Népünk támogatja a párt politikáját

Next

/
Thumbnails
Contents