Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
0 1982. augusztus 20., péntek NÉPÚJSÁG M6YVHÉ6 Román gazdaság A területi önellátás programja Románia mezőgazdaságának továbbfejlesztése most különösen előtérben áll. A párt és az állami határozatok a fokozatosság figyelem- bevételével. de nagy lépések révén igyekeznek elérni, hogy a meghirdetett agrárforradalom -testet öltsön. A legfontosabb feladatnak tekintik a lakosság területi önigazgatási és önellátási programjának megvalósítás a A beruházásokban a mezőgazdaság elmaradt az ipartól. ezért már az idén a költség vetés nagynbb összeget szán a fejlesztésre. AúLATÖSSZElRÁS Februárban állatösszeírásl rendeltek el az. egész országban. Kiderült, hogy az előző évhez viszonyítva, majdnem valamennyi fajtánál növekedett az állomány, ám a szarvasmarháknál lemaradás mutatkozik. Tavaly óta 182 ezerrel csökkent az állomány, ami szemmel is látható, mert a boltokban kevés a marhahús. A helyzet ezen a téren nem változik egyhamar, mivel — a kiegyensúlyozott fejlesztés érdekében — az idén rátértek a növendékmarhák átlagos vágósúlyának növelésére. Az alsó súlyhatár 400 kilogramm. A hizlalási időt két évvel meghosszabbították. A szaporításban 100 tehénre átlagosan 82 borjúval számoltak. A falusi lakosság körében meghirdették: minden gazdaságban tenyésszenek állatot és szárnyast. Meglepően sok a házinyúl is, egy év alatt 40 ezerrel növekedett a ma 72.1 ezres állomány. Valamennyi mezőgazdasági egység szarvasmarhatelepén szakosított szektort és farmot alakítanak ki. Négy-öt év alatt minél nagyobb hozamú fajtákkal kívánják kicserélni a tehénállományt. A HÚSFOGYASZTÁS Az 1082—1985. közötti években az. egy főre számított fogyasztás a jelenlegi szinten marad, de módosul a húsfogyasztás szerkezete. Marhahúsból az eredeti terv 387 ezer tonnát irányzott elő közfogyasztásra, a módosított program 210 ezret engedélyez, sertésből viszont 701 ezer tonna helyett 781 ezer tonna kerül a boltokba, baromfiból 376 ezer tonna helyett 426 ezer tonnát mérnek ki. A marhahúsfogyasztás terve jövőre 275 ezer tonna. 1984-ben 320 ezer tonna. 1985-ben pedig 380 ezer tonna. Távlati ugrásként: sertéshúsból 494 ezer tonnára számítanak. Juhhúsból is több lesz: az idén 86 900 tonnát, 1985-ben pedig már'154 ezer tonnányit vásárolhat a lakosság. A városiak ütemes ellátása érdekében egy-másfél hónapnak megfelelő tartalék- hús-mennyiséget tárolnak. A parasztságot ösztönző módszerekkel serkentik a többlettermelésre. Idén tavasszal csaknem egymillió malacot adtak el a személyi gazdaságoknak, s kibontakozóban van egy másik akció: a takarmány biztosítására. BERUHÁZÁSOK A román mezőgazdaság fejlesztési terve előírja, hogy 1985-ig a művelés alatt álló szántóterület elérje a 10 millió hektárt. Ezenkívül a mostani ötéves tervben a mezőgazdaságot 86 ezer traktorral, 1.5 800 önjáró kombájnnal látják el; csaknem 600 ezer hektárt rendeznek be öntözésre. (1985-ig az öntözött terület megközelíti a hárommillió hektárt); folytatják a lecsapolást: öt év alatt 940 ezer hektárt hódítanak vissza a mezőgazdaságnak. Egyúttal jelentősen növekszik a mezőgazdasági beruházás: 1981—1985. között 180 milliárd lejt tesz ki. Elsősorban a gépesítésre, a talajjavításra. új cukor-, ólaj- és söripari gyárakra szánják. Ügy tenvezik, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben 1980-hoz képest' 1985- ben a termelési költségek 12.5 százalékkal, a gépállomásoknál pedig 11 százalékkal csökkennek. A teljes programot a parasztság érdekeltségének figyelembevételével dolgozták ki. A tsz-tagok reáljövedelme a terv szerint — öt éven belül t — 18 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai számára emelik a gyermekek után járó segélyösszeget. Az állami alapnak szállított termékek értékének növekedésével a nem szövetkezeti övezetek parasztságának nyugdíját is növelik. Az élelmiszeripar fejlesztése elsőrendű ügy. Mit jelent ez? A mezőgazdaság évi átlagos fejlődése 4,5—5 százalék körül mozog majd, a piac számára az áruszállítás 4,9 százalékkal emelkedik évi átlagban. Húsból például — élősúlyban — négy millió tonna az előirányzat, s úgy vélik,* hogy 1985. végére az állatállomány már elégséges lesz: szarvasmarhából 7,3 millióval, sertésből 15 millióval. juhból és kecskéből 21.5 millióval számolnak. A lakosság tehát a tervek megvalósításánál állami készletből előreláthatóan 79 szár zalékkal több húst vásárolhat 1985-ben. mint 1980-ban. Kiegészül ez majd húskonzervvel, vajjal (68 ezer tonnával), sajttal és túróval (200 ezer tonnával), cukorral (1,2 millió tonnával), s étolajjal (620 ezer tonnával). Jelentős előrelépést vár tehát a programról Románia lakossága. Oltványi Ottó „Kereszteshadjárat a békéért” Sasámori asszony könyörgése uiwn & NAGASAKI IVOR: A „Zéróalap" kiállítása a békéért — Hirosima és Nagaszaki túlélőinek „Zéróalapja” — felirat előtt Hitoski Motoshima, nagaszaki polgármestere szól New York-i hallgatóihoz (Telefotó: AP — MTI — KS) Apró. sebhelyes arcú asszony, tört angolsággal, halk. akadozó hangon beszél az. amerikai szenátus 1114. számú üléstermében, de minden szavát világosan ki lehet venni: ..Túlélésem csodájának van értelme. A halottak szellemei azt mondják nekem, el kell mesélnem. mi történt". Fekete eső Shigeko Sasaimon, 50 éves. arról beszél. mi történt 1945. augusztus 6-án. szülővárosában, Hirosimában. Borzalmas villanás. fekete eső. tűzvész. Emlékszik: „Mindenhol sebesültek kiáltoztak. de senki nem tudott segíteni nekik. mert minden égett". Sasámori asszony égési sebekkel borított kezével átfogja a mikrofont, és ahhoz az emberhez könyörög, aki vele szemben ül a pódiumon: „Kennedy szenátor, tudom, hogy önnek van hatalma. Mindent meg kell tennie, hogy soha többé ne dobjanak le atombombát. Segíteni akarok önnek ebben". Az utolsó Kennedy testvér szívébe és hatalmába vetett bizalom — pár hónappal ezelőtt ki hitte volna ezt? Edward Kennedy. massa- chusettsi szenátor,, bár még csak 50 éves. bukott, zátonyra futott politikusnak számított. Túlságosan hosszú és időben nem is olyan távoli botrányainak. zavaros ügyeinek a listája, kezdve a még ma sem teljesen felderített éjszakai autóbalesetből. amikor a Chappaquid- dick-szigeten választási segítőtársa, Mary Jo Kopechne különös körülmények között megfulladt, a botrányos jeleneteken át, melyeket az azóta már elvált feleségével. Joannal rendezett, az 1980- as választás során a demokrata párti elnökjelöltségért vívott harcban elért csődig. Kennedy ereje Most úgy tűnik azonban, mindezt egy csapásra elfelejtették. Edward Kennedy ismét előtérbe került az USA politikai színpadán és hacsak lehet. 1982-ben erősebb, mint a múltban, amikor elsősorban meggyilkolt testvéreinek, Johnnak és Ro- bertnek a híréből és dicsfényéből élt. A Kennedy név ma már nemcsak fiatalságot, reményt és karizmát jelent; a Kennedy név eggyé vált a harmadik testvér személyében az atomfegyverkezés befagyasztásának követelésével. „Befagyasztás" — Amerikában az a jelszó, mellyel sok millió amerikai azonosul. „Zéróalap” És Kennedyt nemcsak honfitársai támogatják, külföldről is érkeznek az USA- ba a nukleáris befagyasztás harcosai. Legutóbb Japánból utazott New York-ba olyan emberek csoportja, akikre az egész világ felfigyelt. Hirosima és Nagaszaki atombombázásának túlélői, japán férfiak és nők jöttek, hogy eszmecserét folytassanak az. amerikai „Zéróalap” mozgalom ötven tagjával. A 30 japán vendég 1945. augusztusi élményének felidézésével, a nyilvánosság előtt figyelmezteti a közvéleményt az atombombázás veszélyére. A „befagyasztás" és a ..Zéróalap" mozgalomról úgy nyilatkozott Richard Shout, az amerikai újságírók 87 éves doyenje: Ilyet még soha nem láttam! Kereszteshadjárat ez a békéért . . Szigeti Júlia Építőmunkások féláron Stuttgarti emberkereskedők Két rendőrségi riadókocsi stoppol a nyugat-németországi Duisburg belvárosának metróépítkezésénél. A rendőrök leugrálnak az autókról. körülveszik, igazoltatják a munkásokat. A razzia a kantinra is kiterjed. Bár sokaknak sikerül kijutniuk a gyűrűből, hat jugoszlávot és egy törököt, akiknek nincs tartózkodási, sem munka- vállalási engedélyük. a rendőrautóba tuszkolnak. így kezdi . a hamburgi Stern magazin riportját a nyugatnémet rendőrség és az illegális építőmunkások „harcáról". Az ország nagy építkezésein ugyanis számtalan jugoszláv, török, olasz és angol dolgozik munkavállalási engedély, társadalmi és betegbiztosítás nélkül. A nyilvántartott munka- nélküli építők' száma majdnem 200 ezer. De a szak- szervezet becslése szerint körülbelül ugyanennyi kőműves, ács és betonmunkás dolgozik illegálisan. Kialakult az építőmunkások feketepiaca, ahol olcsóbban mérik a munkaerőt. A háttér világos: az építőipar mindössze 56 százalékának van munkája. Az élet-halál konkurrenciában marakodó cégek igyekeznek az árakat lenyomni. Sokan aztán, ha megkapják a rendelést, az illegálisan bevándorló olcsó- jánosok munkabérén próbálják behozni a hiányt. Honnan szerzik az illegális munkásokat? Erről a kiterjedt maffia gondoskodik. Ismerkedjünk meg vele a stuttgarti bíróság előtt folyó per közben. A vádlottak padján egy banda négy tagja ül. amely ezer jugoszlávot és törököt tartott rabszolgaként. és adott bérbe nyugatnémet cégeknek. Névtelen telefonbejelentés hívta fel rá az államügyészség figyelmét, s a bűnügyi rendőrség négy hónapig figyelte az érintett .vállalatot", majd lecsapott. A banda főnökének. a pri- uszos Vidak Korac horvát ellenforradalmárnak sikerült idejében megugrania. 1974-ben. a heidelbergi bíróság ítélete alapján, egy jugoszláv konzul elleni gyilkosságban való részvétel miatt három évet már börtönben töltött. Mielőtt a rendőrség lecsapott volna. Korac már a Lichtensteini Va- duzba tette át székhelyét. A stuttgarti ügyészség megkeresésére ott ugyan letartóztatták de aztán óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Azóta nyoma veszett. Most az Interpol keresi. Korac Stuttgartban és más városokban munkásközvetítőt alapított. Némelyiket, mint építőipari vállalatot be is jegyeztette. A hatóságok félrevezetésére, néhány munkás után társadalombiztosítási díjat és adót fizetett. A külföldieket — főleg az NSZK-ban maradt jugoszláv turistákat — negyven különböző baden- württembergi és hesseni cégnek közvetítette. Velük építették a stuttgarti munkaügyi hivatal épületét is, ahol most a munkanélküli segélyeket fizetik. Az „üzlet" pompásan ment. A nyugatnémet cégek Yictak Korac, a gengszterto- nök. 1974-ben már három évet töltött börtönben (Fotók: Stern — KS) a „kiközvetített" munkásokért 16—24 márkát fizettek, az előírt 32—40 helyett. A munkások ebből 8—12 márkát kaptak, és még örültek is, hogy engedély nélkül is dolgozhatnak, az NSZK-ban. Aki mégis elégedetlenkedett az alacsony bér miatt, azt megfenyegették, hogy feljelentik és kiutasíttatják. A munkafelügyelők „önvédelemből" pisztolyt hordtak magukkal. A vádirat szerint a Korac cég három év alatt kereken tízmillió márkát keresett, miközben alig fizetett adót és társadalombiztosítást^ így 3,3 millió márkával károsította meg az államkasszát. Az együttműködő nyugatnémet cégek pedig hamis szerződésekkel, számlákkal, a balesetek és a betegségek elhallgatásával segítették a modern emberkufárokat. A nyomozás rendkívül nehéz volt, mert mindenki hallgatott. S aki nem? — Nos, a stuttgarti metróépítkezésen lefogott egyik jugoszláv munkás vallott. Részletesen beszámolt az emberkereskedelemről. Kiengedték, s azután egy reggel — holtan találták . . . Stuttgart mellett Münchenben folyik a rabszolgakereskedelem. S míg Dél- Németországban főleg a ju- goszlávok és az osztrákok uralják a mezőnyt, a Rajna- és a Ruhr-vidéken inkább olaszok és hollandok a „vállalkozók”. Az emberkufárok persze nem finnyásak. Üzletüket kiterjesztik a kábítószerre, a zsarolásra és a rablásra. Nijmegen holland határvárosban nemrég lepleztek le embercsempészést: munkanélküli angol építőmunkások ezreit juttatták el Nyugat-Németországba. S nem egy közülük, aki — látva a helyzetet — megpróbált saját szakállára munkát keresni az NSZK-ban, csakhamar törött lábakkal volt kénytelen visszatérni Angliába . . . Gáti István Razzia a duisburgi metróállomáson. A rendőrök hét személyt letartóztattak, mert nem volt tartózkodási és munkavállalási engedélyük
