Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 20., péntek o Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta az Állami Ifjúsági Bizottság el­nökének jelentését az 1981 — 82. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól. A kormány megállapította, hogy a ta­nácskozások a KISZ X. kongresszusát követő időszak jelentős ifjúság- és társada­lompolitikai eseményei vol­tak. szervesen illeszkedtek a szocialista demokrácia fóru­mainak rendszerébe. A Mi­nisztertanács felhatalmazta az Állami Ifjúsági Bizottsá­git. hogy a KISZ X. kong­resszusának kezdeményezé­sei alapján összeállított, a kormány által r>ár korábban elfogadott felad ;t tervet egé­szítse ki az ifjúsági parla­menteken elhangzottakból adódó allami feladatokkal és rendszeresen ellenőrizze megoldását Az Állami Tervbizottság lőtérjesztése alapján a kor­mány úgy határozott, hogy Szabolcs-Szatmár, Borsod- Abaúj-Zemplén, valamint Zala megye egyes körzetei foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséhez- állami támoga­tás nyújtását engedélyezi. A támogatást elsősorban pályá­zati úton olyan üzemek nyerhetik el, amelyek gaz­daságosan létesítenek új munkahelyeket. A Minisztertanács'a SZOT előterjesztése alapján hatá­rozott a munkavédelmi szak- és továbbképzés fej­lesztéséről és a középfokú munkavédelmi oktatás kiszé­lesítéséről. Eddig középfokú munkavédelmi végzettséget csak megfelelő technikusi alapképzettség után lehetett* szerezni. Ezentúl a kétéves levelező rendszerű képzés­ben a szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizo- nyítvánnyaj és kétéves mun­kavédelmi szakmai gyakor­lattal rendelkezők is részt vehetnek. így lehetővé vá­lik. hogy a kereskedelmi, közlekedési. egészségügyi szakképesítésűek és a MÁV- lisztek is megszerezhessék a középfokú munkavédelmi szakképzettséget. A kormány ennek megfelelően módosí­totta a Munkavédelmi To­vábbképző Intézet feladatkö­rét is. Az alkalmazott grafikai müvésztelep záró kiállítását tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a Kner Nyomdában Rideg Gábor, a Művészet folyóirat főszerkesztője nyitotta meg. A több mint háromhetes időszak alkotásaiból rendezett bemu­tató jól reprezentálta a művészet és az ipari háttér kapcso­latát, azt a törekvést, amit a kulturált kereskedelem fejlesz­téséért kifejtettek a művésztelep alkotói. A kiállítás augusz­tus 31-ig várja a látogatókat Fotó: Fazekas László Kiterjesztették a munkavédelmi szakképzés és továbbképzés rendszerét A vállalati szociális ter­vekben továbbra is az első helyet foglalja el a dolgozók egészségének, testi épségének védelme, ma sem akadályoz­hatja a pénz szűkössége a munkavédelmi szabályok szi­gorú érvényesítését. A kor­mány és a szakszervezetek azt is elősegítik, hogy a mun­kavédelem egész folyamatát olyan jól képzett szakembe­rek irányítsák, akik az üzem megtervezésétől és felszere­lésétől kezdve a- baleseti és egészségi ártalmak megelő­zéséig hozzáértően tudnak in­tézkedni. Ezért tekintette át csütörtöki ülésén a Minisz­tertanács a munkavédelmi szakképzés és továbbképzés helyzetét, s rendeletben gon­doskodott annak további kor­szerűsítéséről. A SZOT elnöksége előter­jesztésében rámutatott, hogy hazánkban 23 esztendeje ké­peznek munkavédelmi szak­embereket. hat évvel, ezelőtt pedig létrejött a Munkavé­delmi Továbbképző Intézet, s ezzel a munkavédelmi szak­emberképzés szervesen beil­leszkedett az állami oktatás és továbbképzés rendszerébe. Itt olyan szakembereket, szakmérnököket. üzemmér­nököket képeznek, akik al­kalmasak arra. hogy szakte­rületüket irányítsák, a mód­szereket fejlesszék, s maguk is további szakembereket ne­veljenek. Az intézetben hat esztendő alatt mintegy 3700 munkavédelmi szakembert képeztek, s egy felmérés sze­rint a munkavédelmi szak­mérnökök 84 százaléka je­lenleg is szakterületén dol­gozik. A Munkavédelmi Tovább­képző Intézetben évente mintegy 570 munkavédelmi szakember végez, s ezzel az értékes szakgárdával a jö­vőben még racionálisabban kell gazdálkodni. Némelyik jogszabály módosítására van szükség ahhoz, hogy a nép­gazdaságnak azok a terüle­tei is hozzájussanak közép­fokú végzettséggel rendelke­ző munkavédelmi szakembe­rekhez, amelyek eddig nél­külözték őket. Jelenleg ugyanis a középfokú munka- védelmi végzettség megszer­zése csak azok számára le­hetséges, akik már középfo­kú műszaki vagy agrár jel­legű szakképzettséggel ren­delkeznek. Ezért néhány ága­zat. például a kereskedelem. a szállítás és hírközlés, az egészségügyi hálózat hátrá­nyos .helyzetben van. mivel nincs elegendő műszaki alap­képzettségű dolgozója, aki megszerezhetné a középfokú munkavédelmi képzettséget. Számításba jöhető dolgozó­iknak többsége gimnáziumi érettségivel vagy kereskedel­mi, közlekedési. MÁV-tiszti. egészségügyi végzettséggel rendelkezik, s ez eddig nem volt elegendő a középfokú munkavédelmi szakképzett­ség megszerzésére. Pedig ezeken a területe­ken is nagy szükség van hozzáértő munkavédelmi szakemberekre. Ezért a Mi­nisztertanács mostani rende­leté értelmében az intézet munkája átalakul. 1984-ben megszűnik a munkavédelmi technikusképzés, ugyanakkor bevezetik a középfokú mun­kavédelmi szakemberképzést, amelyet nem kötnek műsza­ki szakképzettséghez, azt vi­szont feltételül szabják, hogy aki ilyen képzésre jelentke­zik, annak érettségivel és legalább kétéves munkavé­delmi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Ez a mó­dosítás nem jelenti a tanu­lók létszámának növekedé­sét, kizárólagos célja az. hogy szélesebb körből ve­hessenek részt a dolgozók középfdkú munkavédelmi oktatásban. A Munkavédelrhi Tovább­képző Intézet felsőfokú ta­gozatain — továbbképző rendszerű levelező oktatás­ban — változatlanul mun­kavédelmi szakmérnöki, üzemmérnöki, illetve felső­fokú munkavédelmi szakké­pesítés szerezhető. A kétéves középfokú, levelező rendsze­rű munkavédelmi képzés előfeltétele a szakközépisko­lai (középfokú technikumi) vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvány és kétéves üze­mi gyakorlat. Ezzel megnyí­lik a lehetőség, hogy közép­fokú munkavédelmi szakké­pesítést szerezhessenek a ke­reskedelmi. közlekedési. MÁV-tiszti, egészségügyi stb. végzettséggel rendelkezők is. Továbbra sem tartozik az intézet feladatai közé a mun­kavédelmi szakemberek alap­fokú képzése, és a gazdálko­dó szervezeteknél dolgozó munkavédelmi vezetők idő­szakos továbbképzése. Ez az ágazati vezető továbbképző intézmények feladata, de az intézet tartalmilag és mód­szertanilag összehangolja az állami oktatásban, a vezető- továbbképzésben, illetve a vállalatoknál folyó munka- védelmi oktatást. Nemzetközi galambkiállítás Békéscsabán Tánciskolások záróbálja A mezőhegyesi fiatalok kö­rében is — talán a nosztal­giahullám az oka — egyre nagyobb az érdeklődés a tánctanulás, a társastánc­tanfolyamok iránt. Kétségte­len. hogy a monoton ritmu­sú diszkó hanyatlása, a rock and roll. a twist, a tangó feltámadása kidolgozottabb, összehangoltabb mozgást igé­nyel. A mezőhegyesi művelődési ház társastánctanfolyamán Antali Zoltán táncoktató ve­zetésével több klasszikus és divattáncot sajátíthattak el az. elmúlt hetekben a tánc­iskolás fiatalok. E tahfolyam zárógáláját augusztus 21-én. szombaton délután rendezik meg. a Mezőhegyesi Cukor­gyárban. A tánciskölás anya­gon kívül itt igazi csemegé­nek ígérkezik a mezőkovács-, házi verseny táncosok s a helyi úttörők versenytánc- és diszkóbemutatója is. Szűcs József Nemzetközi galambkiállítás nyílik ma délelőtt Békéscsa­bán, a Kemény Gábor Szak­középiskolában. A galamb- tenyésztők seregszemléjén 84 hazai és 12 külföldi kiállító vesz részt. A Magyár Ga­lambtenyésztők Országos Szövetsége, a Békés megyei kisállatíenyésztők szövetsége és a Magyar Galamb-kisál- lattenyésztők békéscsabai egyesülete 12. alkalommal rendezi meg a megyeszékhe­lyen a kisállattényésztők be­mutatóját. A kiállítás szervezésében oroszlánrészt vállaltak a bé­késcsabai galambászok, akik a korábbi években egyes faj­tákkal országos hírnévre tet­tek szert. A strasszer. a mál­tai, a tyúktarka, 'a római díszgalambok kiváló minősí­tésének híre határainkon túl­ra is eljutott. A tenyésztők a későbbiekben a haszonga- lamb-tenyésztésben is elis­merést szereztek. A külföldi és hazai tenyésztők állomá­A kiállításon 94 belföldi és 12 külföldi tenyésztő vesz részt Fotó: Veress Erzsi nyuk pótlását nemegyszer békéscsabai galambokkal ol­dották meg. A megyeszék­hely tenyésztőinek sikerét bizonyítja az is, hogy a ta­valyi seregszemlén a békés­csabai Filyó György — brünni hegyeseivel — nyerte el a kiállítás vándordíját. A mostani kétnapos kiál­lításon egyébként 24 fajtát mutattak he a látogatóknak. A bíráló bizottság 10 szem­pont figyelembevételével már a bemutató megnyitása előtt elvégezte a minősítést. A díszgalambok közül a king, a mondain fajták, a haszonga­lambok közül a brünni he­gyesek és a conier fajták vitték el a pálmát. A vándorserleget a díszga­lambok értékelését követően az idén is Filyó György nyerte el. A nagy testű ha­szongalambok kategóriájá­ban a most alapított vándor­serleget Péli György kondo- rosi tenyésztő kapta—meg. — kepenyes — Boldogulásunk forrása ágyón-nagyor. az elején jártunk 'a műveltségnek, kü­lönösen a politikai műveltséggel, amikor annak ide­jén. 1949-ben az országgyűlés törvénybe foglalta az ányt. Augusztus 20.: István királyunk, az újkenyér s az alkot­mány napja lett — egybeesett a három. A falu egyik fele ott ballagott a körmenetben, a másik fele a gyűlésen volt. ahol nemzeti és piros szalaggal díszített friss kenveret szegett meg az ünnep szónoka. Azután elmondta, hogy ez a népköztársasági alkotmány az első alaptörvénye a népnek, hordozza, amit a felszabadulástól addig elértünk, és a jövendőbe is mutat, ami nem más. mint a szocializmus felépítése, amely révén minden dolgos ember egyre följebb halad. Az emberek tapsoltak, bólintottak: jól van. alkotmány van. lássunk dolog után. Az alkotmány meg élni kezdett a napok valóságában,' az élet mindennapjaiban, amelyekben volt napsütés is. vihar i:;. és az estéket .nappalok követték. És egyre többen nemcsak hittek az alkotmány igazságában, hanem megszerezték annak az igazságnak a tudatát, eszmei és valóságbeli összefüggéseinek lényegét, a fölismerést, hogy lehetnek ugyan hullámvölgyek és viharok, a hajónak el kell érni a derűs öböl biztonságát. István király. Kenyérünnep. Alkotmánynap ... A három történelmi fogalom, amely ma együtt érvényesül, több mint ezer évet ível át: az államalapítástól — sok-sok történelmi viharon keresztül — a felszabadulásig, amely a demokráciát adta, a földosztásig, amely valóságos új kenyeret adott; a küzdelmekig, amelyek kivívták az 1949-es alkotmányt, majd elhozták a mát. amelyben alkotmányos életünk változásai benne tükröződnek. Magyarán: az alkotmány történelmi fejlődéséről van szó. A történelem persze becsapott bennünket, nem is egyszer. Amíg föl néni szabadultunk, azt tanultuk: Magyarországnak ezeréves alkotmánya van. Azt mondta róla 1940-ben a mi­niszterelnök: „Alkotmányunk íratlan és azon törvények és jogszabályok összessége, amelyek a nemzet vérébe mentek át. amelyekből kitörülhet valamit az idő. de egyetlen nem­zedéknek a hangulata soha. Alkotmányunk élő valami, tehát fejlődik. így életrajzformája van. amely életforma fejlő­dik.” Nos. ez az ..élő valami” a szegény nép számára nem volt több a ködnél, a semminél. Mindaddig, amíg föl nem emel­ték szavukat gyalázatos sorsuk miatt, mert abban a pillanat­ban lesújtott rájuk az uralkodó osztálynak ez az élő vala­mije. Voltak a történelemben jószándékú haladók és forradal­márok. akik hordozói voltak a polgári alkotmányosságnak. Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője 1793-ban független magyar államról ír. „amelyben a népnek is részt kell venni a hatalom gyakorlásában.7’ Hajnóczy Jó­zsef. a jogtudós és történész 1790-ben két alkotmányterve­zetet is elkészít. Követelései: függetlenség, a dolgozó nép jo-- gainak szélesítése, a közteherviselés kiterjesztése a neme­sekre. Négy évvel később már köztársasági alkotmányt kö­vetel. Berzeviczkv Gergely az általa készített polgári alkot­mánytervezetet egyenesen Napóleonnak ajánlotta . . . Az 1849. április 19-én elfogadott „Függetlenségi Nyilatko- zut"-tnl Magyarország lényegében alkotmányos köztársasággá lett. de ahogy leverték a jakobinusokat, leverték a szabad­ságharcot — megfojtották az alkotmányosság eszméjét is. Csak az az „élő valami” maradt. Az alkotmányfejlődés következő állomása 1919 volt Ma­gyarországon. A június 23-án elfogadott forradalmi alkot­mány megfelelt mindazoknak a követelményeknek, amelye­ket a szocialista alkotmánnyal szemben támasztani lehet. Legfőbb értéke az volt. hogy a legmagasabb szinten, a szo­cialista alaptörvény szintjén összegezte a Magyar Tanács- köztársaság lényegét. „A proletariátus minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett abból a célból, hogy meg­szüntesse a kapitalista rendet, a burzsoázia uralmát és he­lyébe a szocialista társadalmi és termelési rendet állítsa.” Ez az alkotmányunk is az ellenforradalom áldozata lett. Harminc évnek kellett elmúlnia, hogy 1949-ben megszüles­sen az új, amely együtt élt. s él velünk mai történelmünk folyamatában. Egy az élete az őt létrehozó hatalommal, tár­sadalommal. annak minden követelményével és intézményé­vel. Ha a gazdasági-politikai-társadalmi körülmények fejlő­désében jelentős változás áll be. annak tükröződnie kell az alkotmányban is. Ha valamely alkotmányos rendelkezés — mint elérendő cél — megvalósul, nincs többé szükség az alkot­mány szabályozására. Vagy: kialakulhat és beválhat vala­mely gyakorlat a mindennapi életben, amely alkotmányos rendelkezést igényel, nos. ennek ott a helye az alaptörvény­ben . . . Azaz: az alkotmánynak nemcsak a korok kronológiájában figyelhető meg a története, hanem belső-önmaga fejlődésé­ben is. mint amikor az MSZMP X. kongresszusa így foglalt állást: „A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére nem szük­séges új alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és ja­vasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünk­nek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Nép- köztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat." Ezl követően született meg „Az 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvénybe foglalt alkotmány módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról." A címében pontosan idézett törvény a mai alkotmányunk. Tíz fejezet. 78 paragrafus. Államéletünknek a szocialista de­mokratizmus fejlesztésének, politikai rendszerünk állandó erősítésének, egész magyar világunknak és internacionaliz­musunknak az alaptörvénye. Attól az első naptól 1972-ig sok minden történt. Uralko­dóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok: a Magyar Népköztársaság szocialista állammá lett. Változások következtek be a társadalom osztályszerkezetében, kialakult az egységes termelőszövetkezeti- társadalmi osztály. A szocia­lista demokrácia szélesítése azt jelentette és jelenti: az ál­lampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül részt vállalhatnak a közügyek intézésében. Fejlődött a nép­frontmozgalom. amely tömöríti a társadalom erőit a szocia­lizmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, alapvetően fontos szerepe van a nép­képviseleti szervek megválasztásában. Változások következ­tek be a jogok és kötelességek tekintetében . . . emokrácia és állampolgári alapjogok: a szocialista társadalom érdekében élnek és realizálódnak. Élnek és realizálódnak a városi vagy falusi munkásembe­rek bírálatában, ha a munkahelyen vagy a lakóhelyen nem rendben mennek a dolgok; benne vannak abban is. ha a dol­gok rendben mennek. Ott vannak a pihenésben, a pohár bor­ban, a polcokon sorakozó könyvekben, a családi ebéd illatá­ban éppen úgy, .mint egy balatoni vagy külföldi túrában, a hobbikertek örömében, a saját termésű barackban, mint ahogy a kirakatok gazdagságában, a suhanó gépkocsikban, vagy akár az istentiszteletek csöndes zsolozsmáiban is benne élnek. És még mennyi mindénben, ami -az embert, az állam­polgárt természetszerűen körülveszi, mindennapjai élő való­ságaként. boldogulása forrásaként. Dér Ferenc N alkotni

Next

/
Thumbnails
Contents