Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 20., péntek o Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének jelentését az 1981 — 82. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól. A kormány megállapította, hogy a tanácskozások a KISZ X. kongresszusát követő időszak jelentős ifjúság- és társadalompolitikai eseményei voltak. szervesen illeszkedtek a szocialista demokrácia fórumainak rendszerébe. A Minisztertanács felhatalmazta az Állami Ifjúsági Bizottságit. hogy a KISZ X. kongresszusának kezdeményezései alapján összeállított, a kormány által r>ár korábban elfogadott felad ;t tervet egészítse ki az ifjúsági parlamenteken elhangzottakból adódó allami feladatokkal és rendszeresen ellenőrizze megoldását Az Állami Tervbizottság lőtérjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy Szabolcs-Szatmár, Borsod- Abaúj-Zemplén, valamint Zala megye egyes körzetei foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséhez- állami támogatás nyújtását engedélyezi. A támogatást elsősorban pályázati úton olyan üzemek nyerhetik el, amelyek gazdaságosan létesítenek új munkahelyeket. A Minisztertanács'a SZOT előterjesztése alapján határozott a munkavédelmi szak- és továbbképzés fejlesztéséről és a középfokú munkavédelmi oktatás kiszélesítéséről. Eddig középfokú munkavédelmi végzettséget csak megfelelő technikusi alapképzettség után lehetett* szerezni. Ezentúl a kétéves levelező rendszerű képzésben a szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizo- nyítvánnyaj és kétéves munkavédelmi szakmai gyakorlattal rendelkezők is részt vehetnek. így lehetővé válik. hogy a kereskedelmi, közlekedési. egészségügyi szakképesítésűek és a MÁV- lisztek is megszerezhessék a középfokú munkavédelmi szakképzettséget. A kormány ennek megfelelően módosította a Munkavédelmi Továbbképző Intézet feladatkörét is. Az alkalmazott grafikai müvésztelep záró kiállítását tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a Kner Nyomdában Rideg Gábor, a Művészet folyóirat főszerkesztője nyitotta meg. A több mint háromhetes időszak alkotásaiból rendezett bemutató jól reprezentálta a művészet és az ipari háttér kapcsolatát, azt a törekvést, amit a kulturált kereskedelem fejlesztéséért kifejtettek a művésztelep alkotói. A kiállítás augusztus 31-ig várja a látogatókat Fotó: Fazekas László Kiterjesztették a munkavédelmi szakképzés és továbbképzés rendszerét A vállalati szociális tervekben továbbra is az első helyet foglalja el a dolgozók egészségének, testi épségének védelme, ma sem akadályozhatja a pénz szűkössége a munkavédelmi szabályok szigorú érvényesítését. A kormány és a szakszervezetek azt is elősegítik, hogy a munkavédelem egész folyamatát olyan jól képzett szakemberek irányítsák, akik az üzem megtervezésétől és felszerelésétől kezdve a- baleseti és egészségi ártalmak megelőzéséig hozzáértően tudnak intézkedni. Ezért tekintette át csütörtöki ülésén a Minisztertanács a munkavédelmi szakképzés és továbbképzés helyzetét, s rendeletben gondoskodott annak további korszerűsítéséről. A SZOT elnöksége előterjesztésében rámutatott, hogy hazánkban 23 esztendeje képeznek munkavédelmi szakembereket. hat évvel, ezelőtt pedig létrejött a Munkavédelmi Továbbképző Intézet, s ezzel a munkavédelmi szakemberképzés szervesen beilleszkedett az állami oktatás és továbbképzés rendszerébe. Itt olyan szakembereket, szakmérnököket. üzemmérnököket képeznek, akik alkalmasak arra. hogy szakterületüket irányítsák, a módszereket fejlesszék, s maguk is további szakembereket neveljenek. Az intézetben hat esztendő alatt mintegy 3700 munkavédelmi szakembert képeztek, s egy felmérés szerint a munkavédelmi szakmérnökök 84 százaléka jelenleg is szakterületén dolgozik. A Munkavédelmi Továbbképző Intézetben évente mintegy 570 munkavédelmi szakember végez, s ezzel az értékes szakgárdával a jövőben még racionálisabban kell gazdálkodni. Némelyik jogszabály módosítására van szükség ahhoz, hogy a népgazdaságnak azok a területei is hozzájussanak középfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi szakemberekhez, amelyek eddig nélkülözték őket. Jelenleg ugyanis a középfokú munka- védelmi végzettség megszerzése csak azok számára lehetséges, akik már középfokú műszaki vagy agrár jellegű szakképzettséggel rendelkeznek. Ezért néhány ágazat. például a kereskedelem. a szállítás és hírközlés, az egészségügyi hálózat hátrányos .helyzetben van. mivel nincs elegendő műszaki alapképzettségű dolgozója, aki megszerezhetné a középfokú munkavédelmi képzettséget. Számításba jöhető dolgozóiknak többsége gimnáziumi érettségivel vagy kereskedelmi, közlekedési. MÁV-tiszti. egészségügyi végzettséggel rendelkezik, s ez eddig nem volt elegendő a középfokú munkavédelmi szakképzettség megszerzésére. Pedig ezeken a területeken is nagy szükség van hozzáértő munkavédelmi szakemberekre. Ezért a Minisztertanács mostani rendeleté értelmében az intézet munkája átalakul. 1984-ben megszűnik a munkavédelmi technikusképzés, ugyanakkor bevezetik a középfokú munkavédelmi szakemberképzést, amelyet nem kötnek műszaki szakképzettséghez, azt viszont feltételül szabják, hogy aki ilyen képzésre jelentkezik, annak érettségivel és legalább kétéves munkavédelmi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Ez a módosítás nem jelenti a tanulók létszámának növekedését, kizárólagos célja az. hogy szélesebb körből vehessenek részt a dolgozók középfdkú munkavédelmi oktatásban. A Munkavédelrhi Továbbképző Intézet felsőfokú tagozatain — továbbképző rendszerű levelező oktatásban — változatlanul munkavédelmi szakmérnöki, üzemmérnöki, illetve felsőfokú munkavédelmi szakképesítés szerezhető. A kétéves középfokú, levelező rendszerű munkavédelmi képzés előfeltétele a szakközépiskolai (középfokú technikumi) vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvány és kétéves üzemi gyakorlat. Ezzel megnyílik a lehetőség, hogy középfokú munkavédelmi szakképesítést szerezhessenek a kereskedelmi. közlekedési. MÁV-tiszti, egészségügyi stb. végzettséggel rendelkezők is. Továbbra sem tartozik az intézet feladatai közé a munkavédelmi szakemberek alapfokú képzése, és a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó munkavédelmi vezetők időszakos továbbképzése. Ez az ágazati vezető továbbképző intézmények feladata, de az intézet tartalmilag és módszertanilag összehangolja az állami oktatásban, a vezető- továbbképzésben, illetve a vállalatoknál folyó munka- védelmi oktatást. Nemzetközi galambkiállítás Békéscsabán Tánciskolások záróbálja A mezőhegyesi fiatalok körében is — talán a nosztalgiahullám az oka — egyre nagyobb az érdeklődés a tánctanulás, a társastánctanfolyamok iránt. Kétségtelen. hogy a monoton ritmusú diszkó hanyatlása, a rock and roll. a twist, a tangó feltámadása kidolgozottabb, összehangoltabb mozgást igényel. A mezőhegyesi művelődési ház társastánctanfolyamán Antali Zoltán táncoktató vezetésével több klasszikus és divattáncot sajátíthattak el az. elmúlt hetekben a tánciskolás fiatalok. E tahfolyam zárógáláját augusztus 21-én. szombaton délután rendezik meg. a Mezőhegyesi Cukorgyárban. A tánciskölás anyagon kívül itt igazi csemegének ígérkezik a mezőkovács-, házi verseny táncosok s a helyi úttörők versenytánc- és diszkóbemutatója is. Szűcs József Nemzetközi galambkiállítás nyílik ma délelőtt Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában. A galamb- tenyésztők seregszemléjén 84 hazai és 12 külföldi kiállító vesz részt. A Magyár Galambtenyésztők Országos Szövetsége, a Békés megyei kisállatíenyésztők szövetsége és a Magyar Galamb-kisál- lattenyésztők békéscsabai egyesülete 12. alkalommal rendezi meg a megyeszékhelyen a kisállattényésztők bemutatóját. A kiállítás szervezésében oroszlánrészt vállaltak a békéscsabai galambászok, akik a korábbi években egyes fajtákkal országos hírnévre tettek szert. A strasszer. a máltai, a tyúktarka, 'a római díszgalambok kiváló minősítésének híre határainkon túlra is eljutott. A tenyésztők a későbbiekben a haszonga- lamb-tenyésztésben is elismerést szereztek. A külföldi és hazai tenyésztők állomáA kiállításon 94 belföldi és 12 külföldi tenyésztő vesz részt Fotó: Veress Erzsi nyuk pótlását nemegyszer békéscsabai galambokkal oldották meg. A megyeszékhely tenyésztőinek sikerét bizonyítja az is, hogy a tavalyi seregszemlén a békéscsabai Filyó György — brünni hegyeseivel — nyerte el a kiállítás vándordíját. A mostani kétnapos kiállításon egyébként 24 fajtát mutattak he a látogatóknak. A bíráló bizottság 10 szempont figyelembevételével már a bemutató megnyitása előtt elvégezte a minősítést. A díszgalambok közül a king, a mondain fajták, a haszongalambok közül a brünni hegyesek és a conier fajták vitték el a pálmát. A vándorserleget a díszgalambok értékelését követően az idén is Filyó György nyerte el. A nagy testű haszongalambok kategóriájában a most alapított vándorserleget Péli György kondo- rosi tenyésztő kapta—meg. — kepenyes — Boldogulásunk forrása ágyón-nagyor. az elején jártunk 'a műveltségnek, különösen a politikai műveltséggel, amikor annak idején. 1949-ben az országgyűlés törvénybe foglalta az ányt. Augusztus 20.: István királyunk, az újkenyér s az alkotmány napja lett — egybeesett a három. A falu egyik fele ott ballagott a körmenetben, a másik fele a gyűlésen volt. ahol nemzeti és piros szalaggal díszített friss kenveret szegett meg az ünnep szónoka. Azután elmondta, hogy ez a népköztársasági alkotmány az első alaptörvénye a népnek, hordozza, amit a felszabadulástól addig elértünk, és a jövendőbe is mutat, ami nem más. mint a szocializmus felépítése, amely révén minden dolgos ember egyre följebb halad. Az emberek tapsoltak, bólintottak: jól van. alkotmány van. lássunk dolog után. Az alkotmány meg élni kezdett a napok valóságában,' az élet mindennapjaiban, amelyekben volt napsütés is. vihar i:;. és az estéket .nappalok követték. És egyre többen nemcsak hittek az alkotmány igazságában, hanem megszerezték annak az igazságnak a tudatát, eszmei és valóságbeli összefüggéseinek lényegét, a fölismerést, hogy lehetnek ugyan hullámvölgyek és viharok, a hajónak el kell érni a derűs öböl biztonságát. István király. Kenyérünnep. Alkotmánynap ... A három történelmi fogalom, amely ma együtt érvényesül, több mint ezer évet ível át: az államalapítástól — sok-sok történelmi viharon keresztül — a felszabadulásig, amely a demokráciát adta, a földosztásig, amely valóságos új kenyeret adott; a küzdelmekig, amelyek kivívták az 1949-es alkotmányt, majd elhozták a mát. amelyben alkotmányos életünk változásai benne tükröződnek. Magyarán: az alkotmány történelmi fejlődéséről van szó. A történelem persze becsapott bennünket, nem is egyszer. Amíg föl néni szabadultunk, azt tanultuk: Magyarországnak ezeréves alkotmánya van. Azt mondta róla 1940-ben a miniszterelnök: „Alkotmányunk íratlan és azon törvények és jogszabályok összessége, amelyek a nemzet vérébe mentek át. amelyekből kitörülhet valamit az idő. de egyetlen nemzedéknek a hangulata soha. Alkotmányunk élő valami, tehát fejlődik. így életrajzformája van. amely életforma fejlődik.” Nos. ez az ..élő valami” a szegény nép számára nem volt több a ködnél, a semminél. Mindaddig, amíg föl nem emelték szavukat gyalázatos sorsuk miatt, mert abban a pillanatban lesújtott rájuk az uralkodó osztálynak ez az élő valamije. Voltak a történelemben jószándékú haladók és forradalmárok. akik hordozói voltak a polgári alkotmányosságnak. Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője 1793-ban független magyar államról ír. „amelyben a népnek is részt kell venni a hatalom gyakorlásában.7’ Hajnóczy József. a jogtudós és történész 1790-ben két alkotmánytervezetet is elkészít. Követelései: függetlenség, a dolgozó nép jo-- gainak szélesítése, a közteherviselés kiterjesztése a nemesekre. Négy évvel később már köztársasági alkotmányt követel. Berzeviczkv Gergely az általa készített polgári alkotmánytervezetet egyenesen Napóleonnak ajánlotta . . . Az 1849. április 19-én elfogadott „Függetlenségi Nyilatko- zut"-tnl Magyarország lényegében alkotmányos köztársasággá lett. de ahogy leverték a jakobinusokat, leverték a szabadságharcot — megfojtották az alkotmányosság eszméjét is. Csak az az „élő valami” maradt. Az alkotmányfejlődés következő állomása 1919 volt Magyarországon. A június 23-án elfogadott forradalmi alkotmány megfelelt mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a szocialista alkotmánnyal szemben támasztani lehet. Legfőbb értéke az volt. hogy a legmagasabb szinten, a szocialista alaptörvény szintjén összegezte a Magyar Tanács- köztársaság lényegét. „A proletariátus minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet, a burzsoázia uralmát és helyébe a szocialista társadalmi és termelési rendet állítsa.” Ez az alkotmányunk is az ellenforradalom áldozata lett. Harminc évnek kellett elmúlnia, hogy 1949-ben megszülessen az új, amely együtt élt. s él velünk mai történelmünk folyamatában. Egy az élete az őt létrehozó hatalommal, társadalommal. annak minden követelményével és intézményével. Ha a gazdasági-politikai-társadalmi körülmények fejlődésében jelentős változás áll be. annak tükröződnie kell az alkotmányban is. Ha valamely alkotmányos rendelkezés — mint elérendő cél — megvalósul, nincs többé szükség az alkotmány szabályozására. Vagy: kialakulhat és beválhat valamely gyakorlat a mindennapi életben, amely alkotmányos rendelkezést igényel, nos. ennek ott a helye az alaptörvényben . . . Azaz: az alkotmánynak nemcsak a korok kronológiájában figyelhető meg a története, hanem belső-önmaga fejlődésében is. mint amikor az MSZMP X. kongresszusa így foglalt állást: „A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére nem szükséges új alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Nép- köztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat." Ezl követően született meg „Az 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvénybe foglalt alkotmány módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról." A címében pontosan idézett törvény a mai alkotmányunk. Tíz fejezet. 78 paragrafus. Államéletünknek a szocialista demokratizmus fejlesztésének, politikai rendszerünk állandó erősítésének, egész magyar világunknak és internacionalizmusunknak az alaptörvénye. Attól az első naptól 1972-ig sok minden történt. Uralkodóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok: a Magyar Népköztársaság szocialista állammá lett. Változások következtek be a társadalom osztályszerkezetében, kialakult az egységes termelőszövetkezeti- társadalmi osztály. A szocialista demokrácia szélesítése azt jelentette és jelenti: az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül részt vállalhatnak a közügyek intézésében. Fejlődött a népfrontmozgalom. amely tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, alapvetően fontos szerepe van a népképviseleti szervek megválasztásában. Változások következtek be a jogok és kötelességek tekintetében . . . emokrácia és állampolgári alapjogok: a szocialista társadalom érdekében élnek és realizálódnak. Élnek és realizálódnak a városi vagy falusi munkásemberek bírálatában, ha a munkahelyen vagy a lakóhelyen nem rendben mennek a dolgok; benne vannak abban is. ha a dolgok rendben mennek. Ott vannak a pihenésben, a pohár borban, a polcokon sorakozó könyvekben, a családi ebéd illatában éppen úgy, .mint egy balatoni vagy külföldi túrában, a hobbikertek örömében, a saját termésű barackban, mint ahogy a kirakatok gazdagságában, a suhanó gépkocsikban, vagy akár az istentiszteletek csöndes zsolozsmáiban is benne élnek. És még mennyi mindénben, ami -az embert, az állampolgárt természetszerűen körülveszi, mindennapjai élő valóságaként. boldogulása forrásaként. Dér Ferenc N alkotni