Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
ÜHiWMM 1982. augusztus 18., szerda Szépen magyarul - szépen emberül 0 terpeszkedő kifejezések Magyar írók perei 0 Rém Elek tiszteletes Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér! — tartja a közmondás. Ezzel arra tanít, hogy céljaink, elképzeléseink legyenek arányban képességeinkkel, lehetőségeinkkel. Ha valaki többet akar, mint amennyire erejéből futja, _vagy amennyit a körülményei megengednek, azt könnyen kellemetlenség érheti, vagyis — mesterkélten szólva — ráfázhat. Vonatkozik ez a népi megfigyelés a nyelv használatára, a nyelvi magatartásra is: addig nyújtózkodjunk, ameddig gondolatunk ér! Még[s találkozunk mindennapjainkban olyan szóbeli vagy írás's megnyilatkozással. amely 1 ’sszabbra nyúlt annál, amennyit a mondanivaló -igényel. Egyszerűbb és egyúttal helyesebb néldául, ha nem kifogás tárgyává tesznek valamit, hanem kifogásolják. A „küldöttség kitűzött. céljai" is határozottabban hat, ha rövidebb: a ..küldöttség céljai". Néha a hivataloskodás teszi terjengőssé a közlést: az ügy hamarosan elintézést nyer. Ez a mondat talán természetesebb így: az ügy hamarosan elintéződik; vagy ekképp: az ügyet hamarosan elintézik. „A termést nem vonják adó alá" kifejezés is nehézkes; föloldásának több módja is lehet:' a termést nem adóztatják meg, vagy mentesitik az adótól, stb. Helyenként a stílusosságra, a pontosságra való túlzott törekvés nyújtja meg a mondatot : az értelmiségnek föltétlenül van funkcionális szerepe; műveit sok idegen nyelvre lefordították. Hagyjuk ki az önismétlő részeket! Nem kell a funkcionális, illetőleg az idegen jelző: az értelmiségnek föltétien van szerepe (vagy feladata, rendeltetése, akár funkciója és így tovább); műveit sok nyelvre lefordították. A sportnyelvben sem ritkák a szóburjánzások: végezzünk törzsdöntési gyakorlatot kétszer előre; kétszer hátra!; a verseny vasárnap kerül lebonyolításra. íme, a fölösleges elemek nélküli változatok: döntsük törzsünket kétszer előre, kétszer hátra!; a verseny vasárnap lesz (esetleg: a versenyre vasárnap kerül sor; a versenyt vasárnap bonyolítják le, vagy rendezik meg). Néha egész szövegszerkezet lazul meg és terül szét: érdeklődés volt a bemutató iránt a szakemberek részéről, sőt érdeklődött a sajtó, a rádió és a televízió is. Ne ismételjük meg az érdeklődni szó alakjait! Tömörebb lesz a hír: érdeklődtek a bemutató iránt a szakemberek, sőt a sajtó, a rádió, a televízió is. Esetleg: érdeklődéssel fogadta a bemutatót a szakmai közönség, sőt a sajtó, a rádió és a televízió is. Nem szabad tehát, hogy a szabatos és természetes fogalmazás védőgátját széttörjék a terpeszkedő kifejezések. Inkább eléjük kell újabb és újabb korlátot állítanunk tudatosabb nyelvi magatartással. Azért, hogy ne híguljon föl a beszéd és az írás. hogy a közlés a lényegre, a mondanivalóra szorítkozzon. És hogy ne idézhessük — egy"-egy körülményes megnyilvánulás kapcsán — a bevezető közmondás szólásváltozatát: „rövidebb a pokróc, mint az ágy”. Molnár Zoltán Miklós Rém Elek tiszteletes — azaz Tompa Mihály magyar költő — hadakozása egy furcsa, diákstiklinek indult kollégiumi perrel kezdődik. A sárospataki diákok között hagyományos szokás volt télen a falopás. Egyrészt a gyakran nyomorító hideg miatt, másrészt meg afféle virtusból is, hiszen lophattak volna fát a közeli erdőkből is. A diákok azonban házaktól „rekviráltak”. Tompa is, immár húszesztendősen, orátor korában, 1838-ban. Csakhogy érvényben volt egy iskolai törvény is, amely kimondta: „Aki valakinek ... kárt teszen, azaz lop, fát, vagy mást: azonkívül, hogy a kár megbe- csültetvén, azt megfordítani köteleztetik, veréssel is bün- tettetik”. Erre ítélte Csorna Mihály tanár is a nagydiákot. Mikor Tompa ezt megtudta, állítólag így kiáltott fel: — Boruljon el a nap, ha engem verve lát! Verve látta, nem borult el, Tompa pedig a verés miatt megsértődött, s egy évre elment praeceptornak Sár- bogárdra. Aztán visszatért a kollégiumba. Ez azonban valóban epizód. IRTÓZTATÓ IDŐ Igazi összeütközése akkor kezdődik a hatalommal, amikor rátalál a forradalom bukása után a felelősségérzet keserű, kemény lírájának hangjaira. Tompa református lelkészi hivatásához képest aktívan részt vett a forradalomban tábori papként, önkéntes nemzetőrként. A bukás után visszahúzódik a magánéletbe, papi hivatásához, csak leveleiből tör fel eleinte az emberi panasz: „Ez irtóztató idő, megmérgezi a kedélyt, s nincs is a becsületes, gondolkodni szerető embernek élete” — írja Szemere Miklósnak. Az sem véletlen, hogy írói nevének — Kelemér községből képezve, ahol szolgált — a Rém Eleket választja. Aztán felfakad a versek áradata is. 1850-ben megírja A gólyához című versét. A szájhagyomány szerint 1850 tavaszán Losonczy Ábrahámhoz látogatott Susára, az udvaron egy hatalmas vadgesztenyefa alatt beszélgettek a rémuralomról, amikor a csűr tetején elkezdett egy gólya kelepelni. Ebből az idillből fogalmazza meg azt a hátborzongatóan kemény látleletet, amelynek sorai nemzeti szállóigévé váltak, s amelyben ilyen végítéleti sorok vannak: „A menyasszony [meddőségért eped, Szüle nem zokog holt [magzat felett, A vén lelke örömmel [eltelik, Hogy nem kell élni már [sok ideig". A vers T. aláírással jelent meg Szilágyi Sándor lapjának, a Magyar Emléklapoknak 1850. 4. számában. Azonnal elkobozták, aztán sokáig úgy tűnt, nem történik semmi, a vers szerzőjéhez senki sem szólt. 1852 májusában azonban — épp mikor Aranynál volt látogatóban — lakásában házkutatást tartottak, irományait, leveleit, virágregéinek kész kéziratát lefoglalták, lepecsételték. (Akkor már Hányán volt lelkész.) „Semmi nagy história nem lehet, de mégis kellemetlen állapot” — írja Aranynak, bizonyítván, a házkutatás még nem izgatja komolyan. MARADHAT-E PAP? 1852. július 6-án aztán három zsandár jelent meg Tompánál kocsival. Magukkal vitték Kassára megmaradt irataival együtt, a kassai császári katonai törvényszék parancsára. Először Szilágyi Sándorhoz fordul támogatásért: „Neked tán kötelességed is volna valamit munkálkodni, mert többnyire te adtad ki azon költeményeket, melyekért hadi törvényszék elé állíttatom. Ezek közt leginkább terhel a Gólya, mint azt a felsőbb parancsolatban saját szemeimmel olvastam. Azért rajta, Sándor öcsém, most segíts, ha valaha! Választ hiába írsz, én már akkor Isten tudja hol és hogyan leszek” — írja július 10-én. Az inkriminált két sor egyébként ez: „Mondd meg nekik, hogy [pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve, széthull [nemzetünk”. Kassán a régi Fekete Sas fogadóból átalakított fogházba került, ahol társaival érintkezhetett, a' városba kijárhatott, vendéget fogadhatott. Letartóztatása után azonban csak az ötödik hét végén hallgatják ki, bizonytalansága tehát érthető. „Meddig fog ez az állapot tartani? Feleletül látok itt 8-9 hónapos, sőt egy-kétéves kihallgatatlan foglyokat” — írja Arany Jánoshoz. Kihallgatása után azonban — míg vallomása Bécset megjárja — hazaengedik, augusztus közepe táján már otthon van. 1853. január 31- én újra Kassára idézik, egyesek szerint most már a kéziratban terjedő Pusztán című vers miatt is, bár erre utalást nem találunk. (Az alkotmányos rend helyreállítása után a katonai törvényszéki iratokat, közöttük a kassait is megsemmisítették, így levéltári dokumentumok nem maradtak fenn.) Most majdnem két hónapot tölt Kassán, rendkívül félve attól, hogy kenyérkereseti forrását, papi állását elveszítheti, hiszen ez a törvény: ha a papot büntetik, nem hirdethet igét tovább a szószékről. Szilágyi Sándor apja, a kormány hivatalos lapjának szerkesztője emel szót érdekében, s 1853. április 3-án végleg elbocsátják. (A császár szerencsés meggyógyulásának örömére.) A legenda szerint a német bíró tört magyarsággal inti börtönből való eltávozásakor: — Aztán több gólya ... nem csinálni! Valóságban az elbocsátó irat így szól: „A katonai és polgári helytartóság 1853. március 28-án kelt magas leirata következtében a további vizsgálat alól felmentetik, és szabadlábra helyeztetik”. Ez azonban csak látszatszabadság, szemmel tartják, őriztetik, útlevél nélkül sehova se mehet. „Én nehezen mehetek Borsodba vagy akár- hová, mely a megyén túl van; nem szabad; a zsandár most legközelebb is rábízott a hanvai parasztbíróra, hogy ki ne bocsásson Hanváról; ha pedig kimegyek, jelentse fel, majd megtanít ő. Nem tréfa, szóról szóra igaz” — írja Lévay Józsefnek. Ha utazni akar. Kassára kell folyamodnia, aztán Putnok- ra mennie a szolgabíróhoz, onnan Rimaszombatba a főnökhöz, s bárhol tartózkodik. mindenütt jelentkeznie kell a csendőrségen. Fejezzük be a hanvai tiszteletes perének ismertetését egy Arany Jánoshoz írott levele részletével. 1853. május 17-én írta: „Haza szabadultam végre ítélet nélküli kegyelem útján, így rendőri felügyelett alatt levék, olyan az állásom, mint az írás sza- yai szerint, »a madárnak az ágon«, ha a felügyelő tisztviselőnek nem tetszik a képem, referál, hogy nem jól viselem magam. Furcsa biz az! Szilágyi Sándornak ördög baja sincs, ki mint felelős szerkesztő adta ki a Gólyát, engem pedig majd elítélnek, majd megfosztanak nyomorult kenyeremtől, örökre; mert amely pap hadi törvényszék előtt áll eo ipso elveszti hivatalát, ez a rendelet szava.” Mit tehetett Hanván Tompa? Nyíltan nem beszélhetett a haza sorsáról, megteremtette tehát a magyar líra egyik sajátos, közéleti-politikai műformáját: az allegóriát. Bényei József (Folytatjuk) Augusztus 25-én adják át a nagyközönségnek a Vésztő határában feltárt Csolt-monostor helyreállított romját és az állandó történeti kiállítást. A rendkívül gazdag leletanyagot egy hatalmas, volt grófi borospincében látogathatják az érdeklődők Fotó: Béla Ottó Csabai fúvósok Zánkán A közelmúltban jelent meg a Zánkai Képek című lap legújabb száma, amely a Béke és Barátság nemzetközi úttörőtábor lapja. A kiadváhyban olvashatunk a békéscsabai úttörőzenekarról is, amely 10 éve. 1972 szeptemberében alakult. A 40 tagú zenekar — amelyben 10 lány és 30 fiú játszik — menetindulókat, fúvósátiratokat tolmácsol magas színvonalon úttörőkből és kisdobosokból álló közönségének. Kétszer szerepeltek Csillebércen, s az idén már harmadik alkalommal szórakoztatták a zánkai úttörőváros több nemzetiségű lakóit. A különböző országos versenyeken arany és ezüst fokozatot értek el. Külföldön is jártak már a csabaiak, Schöneich városában léptek fel. A fúvószenekar vezetője Máté Mátyás. V. L. Honfoglalás kori leletek Örménykúton A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete 3 éves ásatást kezdett örménykúton, a községi víztorony mellett és a település határában. Csaknem 2 ezer négyzetméteren forgatták meg a földet a 6 hetes munkálatok alatt. A szerdán befejezett ásatások első szakaszát dr. Bálint Csanád és dr. Jankovich B. Dénes, az Akadémia tudományos főmunkatársai vezették. Rajtuk kívül 4 régész és népes számú technikai dolgozó tevékenykedett az ásatásokon. Szabó Ferenc, a Békés megyei Múzeumi Szervezet igazgatója a következőket mondta a leletanyagról: — A hathetes örménykúti ásatásokon őskori és népvándorlás kori leletek kerültek elő, ezek tudományos értékelése azonban további kutatómunkát igényel. Ezenkívül a régészek honfoglalás kori lakóház maradványaira bukkantak rá. Ez azt bizonyítja, hogy a mai örménykút he- Ivén már honfoglaláskor letelepedtek őseink. Jövőre a szakemberek folytatják ezt a több szempontból is nagy jelentőségűnek ígérkező ásatást. I„ s. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Világablak. 8.5$: Rendezők — vendégségben. 9.04: Báthy Anna és Závodszky Zoltán operafelvételeiből. 10.05: A csudálatos Mary. 10.43: Fekete Mária nótákat énekel, Kecskés Sándor klari- nétozik. 11.10: Az MRT szimfonikus zenekarának Bartók-felvételei- ből. 12.45: Idegenforgalmunk előőrsei. Stockholm. 13.05: Operaslágerek. 13.49: ,.S mi vagyok én...” Középiskolások vetélkedője Arany János halálának 100. évfordulója alkalmából. 15.05: Rásonyi Leila hegedül, Miklós György zongorázik. 16.15: Nóták. 17.05: Szomszédolás Szlovákiában. 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.44: Magyar művészek operettfelvételeiből. 19.25: ,,Egy talicska halálára”. Irodalmi műsor. 20.05: A főszerepben Sherrill Milnes. 21.25: Határtalanul. 22.30: Népdalok. 22.45: ..Bánya — meteorológia”. 23.00: Hándel-művek. 0.10: Marenzio-madrigálok. PETŐFI RADIO 8.05: Grabócz Miklós dalaiból. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04. 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. Lakatos Sándor vezetésével. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Szíriusz és Corinta. Fantasztikus rádiójáték. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 19.00: Népdalcsokor. 19.45: A Rainbow együttes felvételeiből. 20.35: Barátom az ördög ügyvédje. 21.25: ..Szóljon hangosan az ének.” 22.20 : A cigánybáró. 23.20: A mai dzsessz. Gary Burton felvételeiből. III. MŰSOR 9.00: Romantikus mesterművek. 11.05: A Dunánál. 11.25: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának női kara énekel. 12.12: Dvorzsák: VI. szimfónia. 13.07: Perényi Miklós gordonká- zik. 13.40: Bluesfelvételek. 14.35: Carmen. 15.30: öreg otthonom. Margarita Aliger élete és költészete. 15.56: Bécsi klasszikus muzsika. 16.47: öt földrész zenéje. Mexikó. 17.00: Katona József: Bánk bán. 17.29: Berlioz-művek. 19.05: Sztravinszkij — az ember és zenéje. 20.00: Schubert: Három kórusmű. 20.15: Külföldi tudósoké a szó. 20.30: Üjdonságainkból. 21.10: Nagy siker volt! Jandó Jenő zongorahangversenye. 22.10: A magyar népköltészet hete. 22.41: A Pikk Dáma. Részletek Csajkovszkij operájából. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Operettkettősök. 17.15: Munka nélkül. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Szolnoki dzsesszhangversenyek műsorából. Binder Károly együttese játszik. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. (A tartalomból : Aszfaltmozaik Gyerekek az autóban. — Ütinform.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Csak gyerekeknek! (f.-f.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Első számú közellenség. Francia—olasz film vígjáték. (ism.) (f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Vulkáni jelenségek Európában. 17.15: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 17.20: A nyelv világa. 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.10: Dorogi változások. 18.40: Barátunk, a ló. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fehér Klára: A tenger. 6/3. rész. 20.55: Panoráma. 21.55: Egy hang és néhány TYl QC7lr 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: ,,ö az. aki magyar hangra tanítja az erdőket”. 20.30: Lengj magasan lámpács- ka. Japán rövidfilm. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Gyalogjárók. Riportfilm. (f.-f.) BUKAREST 16.00: Hírek. 16.05: Férfi röplabda. 17.00: Az asszonyok világa. 17.50 A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.50: Az estély. Játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.20: Videooldalak. 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Leesett a felhőkből. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló, 19.55: Reklám. 20.00: Zürich: Nemzetközi atlétikai találkozó. 21.30: Az ember zenéje. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A szürke parton, a szürke tengeren. 21.15: Reklám. 21.20: Hírek. 21.25: Panoráma. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Fehér farkasok, 8 órakor: Családi összeesküvés. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Honda-lovag. 6 és 8 órakor: A birodalom visszavág. Békéscsabai Terv: A Kobra napja. Gyulai Erkel: Hogyan csináljunk svájcit? Gyulai Petőfi: 4 órakor: A kapitány kalandjai. 6 és 8 órakor: Csendestárs. Orosházi Partizán: Nürnberg. 1946. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Keoma.
