Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
1982. augusztus 18- szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás DÉIUAGYARORSZÁG Tanulékony lány. — Hogy halad a lánya a könyvelői tanfolyamon? — kérdezte egy asszony a szomszédnőjétől. — Sok baj van vele — válaszolja az anyja. Eddig csak zsebpénzt kért tőlünk, most már Vaskos számlákat nyújt be. Rajt előtt a Szegedi Dózsa. Széli József vezető edzőt megkérdezték, hogy milyen tervvel vágnak a pont- vadászatnak. — Az első 5 hely valamelyikén akarunk végezni — válaszolta, majd így folytatta: — Hangsúlyozni szeretném: nem a mindenáron történő visszakerülés a célunk. Fellendülőben Szegeden a másodlagos gazdasági tevékenység. Jelentős fellendülés tapasztalható a magánkisiparban. Eddig 364 új ipar- jogosítványt adtak ki, így a kisiparosok száma meghaladja az 1500-at. Az év első felében 63 gazdasági munkaközösség is alakult a Ti- sza-parti városban, 351 ember részvételével, ebből 30 vállalati gazdasági munka- közösség. A kiskereskedelemben meghirdetett 121 boltból 76, a vendéglátásban meghirdetett 73 üzletből pedig 60-at vettek át. Az eddigi tapasztalat: javult az ellátás, fokozódott a verseny, ami a kínálat növekedéséhez vezetett. Megalakult a Rock Színház. Miklós Tibor, az új társulat művészeti vezetője mondja; — Ez a társulat új színt hoz a magyar színházi életbe. Nemcsak a műfaj miatt, hanem a képzésben is. Akik hozzám szegődtek, azoknak olyan terheket kell vállalniuk, amikre másutt nem kötelezik őket. Igazán jó musicalszínészeket a főiskolán sajnos nem képeznek. Ezért nekünk már a meglevő színház keretein belül kell előadókat nevelnünk saját magunk számára. Dallam. Egyszerű dallamot játszik a hangszóró az OTP- fiók pénztáránál, amikor valakit a kifizetőhelyhez hívnak. Jó ötlet, de a dallamot mégis többször meg kell ismételni, amíg az ember felfigyel rá. Talán jobban ráirányulna a figyelem, ha a hely szelleméhez méltó nóta dallamával csalogatnák a pénztárhoz az ügyfeleket. Például: „Nincs pénzem, se dohányom...” Vagy: „Száz forintnak ötven a fele . . esetleg a fiatalabbak kedvéért az Abbától a Mani, ma- ni, mani. Beszélgetés Márkus Lászlóval. Az interjúban a népszerű művész így vall önmagáról: „Nem szoktam magamat figyelni. Talán egyetlen szem előtt levő erényem: az őszinteség. Eleinte azért volt annyi ellenfelem, mert nem tettem féket a szavaimra, nem szabályoztam a viselkedésemet. Fiatal, kezdő színészként mindez egészen magától értetődő volt. Hamis vagy mesterkélt sosem voltam. Lehetséges, hogy évek során lecsendesedett viharos temperamentumom, de azért tudok kiabálni ma is, ha felbosszantanak.” A Debreceni Ruhagyár ózdi egységének sorsa* Idézet Görömbölyi László riportjából : „Bár többször elhangzott a beszélgetések során, hogy még nem született döntés az önállóság ügyében, elgondolkodtatóak az eddig lezajlott események. Nem tekinthető optimális megoldásnak, ha egy iparvállalat sorsáról egy város (jelen esetben Ózd) politikai vezetői akarnak dönteni, ráadásul a közvetlenül az érdekelt felek megkérdezése, meghallgatása nélkül. Annál inkább meglepő ez, hiszen 1981 augusztusában nagyfokú elégedettségüket fejezték ki azok, akik néhány hónappal később — szinte mindenkit megkerülve — akciót kezdtek az önállóságért." Í^H ÍRLAP Háztáji az erkély alatt. Ma már nem lehet megállapítani, hogy a csanádpalotai, a kisteleki vagy éppen a fel- győi lakásszövetkezeti közösség döntött először a „kétarcú lakótömb” létrehozásáról. Olyan praktikus és a mai korra jellemző igényekhez kötődő „háztájis”, kétszintes házsorok építéséről van szó, ahol hely van a portán a garázsnak, de néhány hízónak és aprójószágnak is. Lengyel látogatók Csong- rád megyében. Több éves együttműködés továbbfolytatásaként lengyelországi látogatók érkeztek Csongrád megyébe a honvédelmi munka tanulmányozására. Az MHSZ lengyel testvérszervezete, az LÓK küldöttsége egy ezredes vezetésével ismerkedik a honvédelmi szövetség mindennapjaival, a tömegkapcsolatok építésének, fejlesztésének módszereivel, a honvédelmi és a különböző, ez irányú sportágak körülményeivel, életével. Már hagyomány, hogy nyárra a Szegeden szerkesztett Kincskereső című gyermek irodalmi folyóirat nem jelenik meg. Ilyenkor a tv szegedi stúdiója képernyős különkiadásokat készít. Az idei televíziós program címe: Források közelében. A műsor a megye, illetve a Dél-Alföld változatos nép- művészeti kincseiből mutat be egy csokorravalót. mm SZOLNOK MEGYEI Vtt/C PWXJEtíRJAlK5YBUJEI»l Ellopták a drótot, úszott a sziget. Sziget úszik a holt Tiszán — terjedt el a hír Szolnokon. A nádassal, páfránnyal sűrűn benőtt nagy felület percenként 5 méteres sebességgel haladt előre. A jelenség a holt Tiszán 4-5 évenként ismétlődik. Az ottani szakembereknek már rutinjuk van az ilyen zabolátlan szigetek megfékezésében. Erős dróttal biztonságos partszakaszhoz rögzítik, majd a növényzet elhalása után kijelölt területre fuvarozzák a földet. Ezt tették most is, de valaki elvágta a drótot, s ismét úszó kedve támadt a 120 négyzetméternyi szigetnek. A jókedvű kőműves. Szabó Zoli még huszonéves. Afféle mókamester a faluban. Kőműves szakvizsgát tett, de nincs az a ház körüli munka, amihez ne értene. Hogy érzi magát ilyenkor, aratás után? — kérdezte tőle D. Szabó Miklós újságíró. — Fáradtan. A tsz-ben terménytárolót építünk, sok a gebeszkedés. Éjjel meg elfelejtettem aludni, mert apámmal szénát fuvaroztunk. De azért hétvégeken vidám az élet. Igaz, most fátyolos a hangom, és ez nem a kövidinkától van, hanem azért, mert nem jutott be a focicsapatunk a megyei I. osztályba. Nem mellékes a melléküzem. A nagyiváni Petőfi Termelőszövetkezet Medicor melléküzemágának fő profilja a foghúzófogók készítése. Idén 70 ezer darabot gyártanak, melynek 80 százalékát szócialista és tőkés országokban értékesítik. Az üzemben foglalkoznak még sebészeti ollók, állatorvosi műszerek forgácsolásával, különféle gumigyűrűk készítésével és gumiköpeny felújításával is. Évi termelési értékük 8 és fél millió forint. . összeállította: Lovász Sándor Kirakodóvásár, ökörsütés Már minden előkészület megtörtént a vendégek fogadására a hortobágyi ki- lenclyukú hídnál. Az augusztus 20-án kezdődő, nemzetközi hírű népművészeti kirakodóvásárra az idén is nagyszámú érdeklődőt várnak: eddig 350 népművész és népi iparművész jelezte részvételi szándékát, s mintegy 50 ezerre tehető a vásárra látogatók száma. A pásztormúzeum és a betyárcsárda előtti területen a vendéglátóipari vállalatok már állítják a pavilonokat, amelyek mindegyikébe villamos kábeleket vezetnek, hogy a kánikulai forróságban hűtött italokat biztosítsanak a vendégeknek. A háromnapos vásáron hagyományos alföldi ételeket is kínálnak: a csárda kertjében nyárson sütnek ökröt, s bográcsban készül majd a birkapörkölt és a táj jellegzetes étele, a harminc- kétszer megforgatott slam- buc. A vásár idején a puszta ezpttal is számos látványossággal várja az odalátogatókat. Az ország egész területéről összesereglő mintegy 90 idős pásztor augusztus 20- án — a hagyományoknak megfelelően — megkoszorúzza Somogyi Árpád Pásztorfiú című szobrát, majd a vízi színpadon a debreceni népi együttessel közösen folklórműsort mutatnak be. A mátai lovaspályán megrendezik a csikósok és a fo- gatosok bemutatóját. A régi kilenclyukú kőhídon, a vásár idején csak gyalogos forgalom lesz, a gépkocsik a mellette felállított ideiglenes hídon közlekedhetnek. Színes műanyag csizmák Futószalagon készülnek a színes műanyag gyermekcsizmák a martfűi Tisza Cipőgyárban. Az iskolaév kezdetéig háromszázezer pár pvc-csizma kerül az üzletekbe. A szép kivitelű, könnyű kiscsizmák három alapszínben és nyolc színvariációban készülnek. így ki-ki választhat magának a legjobban tetsző csizmákból. A lábbeli könnyű, nem ázik be. így hordása különösen az őszi-téli sáros, latyakos időben praktikus, viselésével sok cipőt megtakaríthatnak a szülők. A 23-astól a 39-es nagyságig készülő gyermekcsizmák egész • napos viselését a gyártók nem ajánlják, néhány órát viszont kényelmesen viselhetik, az iskolában. a rendtartásnak megfelelően váltócipővel célszerű felcserélni. A csizmába legjobb pamutzoknit húzni, ez magába szívja a lábizzadságot. A köny- nyű. béleletlen csizmák mellett a téli időszakra százezer pár meleg béléssel ellátott pvc-csizma is készül. A szőrmével kibélelt lábbelit a keményebb hidegben is praktikusan hordhatják a gyermekek. A csizmák ára 155 és 250 forint között váltakozik. a nagyobb árat természetesen a téli bélelt csizmáért kérik. Huszonöt éve nyugdíjban Egy életül, amely Segesvártól Békéscsabáig vezetett Az újvidéki Magyar Szó augusztus 6-i számát olvasva egy olyan fotóra lettem figyelmes, amelyen vasúti kocsikra emlékeztető méh- kaptárok láthatók. A húsz „vagonból álló szerelvényt” az a nisi nyugdíjas vasutas készítette, akinek még ma is kedvenc hobbija a méhészkedés. Hirtelen ez a felvétel jutott eszembe a Bertalan Sándor békéscsabai nyugdíjas főpályamesterrel folytatott beszélgetés közben. A hasonlóság közöttük az, hogy mindketten kimondottan szerették a vasutat, ahol életük nagy részét töltötték. Eltérő vonás viszont az, hogy Berci bácsi — így szólítja környezete — időközben már felhagyott a méztermeléssel. A 83. életévében járó Bertalan Sándor Segesváron született, ahol édesapját a pénzügyi igazgatóság hivatalszolgaként alkalmazta. A családban négyen voltak testvérek, öccse 1922-ben, nővérei pedig a ’70-es évek végén haltak meg. A ma is jó egészségnek örvendő özvegy ember meglepő pontossággal emlékezik vissza még 60—70 évvel ezelőtti eseményekre is. Ha nem robbant volna ki a világháború, sorsa talán neki is másképpen alakul... — Hol járt Berci bácsi iskolába? — Segesváron elvégeztem a 6 elemit, majd beiratkoztam a brassói faipari szakiskolába. Négy év múlva segédlevelet szereztem az épület- és bútorasztalos szakmában. A budapesti felső ipari iskolában szerettem volna továbbtanulni, de az első világháború keresztülhúzta számításomat. így egy éven át mint távirat-kézbesítő dolgoztam. — Merre járt a háború évei alatt? — Először Kolozsvárra kerültem. ahol a pályafenntartás felvett irodai munkára. Rá egy évre besoroztak katonának. és a 82. közös gyalogezred Szászrégenben állomásozó zászlóaljához vezé- nveltek. Néhány hónapos kiképzés után abba az alakulatba osztottak be, amelynek Piavéhez kellett vonulnia. Indulás előtt azonban kivettek a menetszázadból, hogy géppuskástanfolyamra küldjenek. Előbb a 22-es honvédekhez Erzsébetvárosba, majd onnan Marosvásárhelyre kerültem. Az októberi forradalom híre már Ra- tosnyán, a román határnál ért bennünket. A magyar hadsereg felbomlott, és nekem, mint századírnoknak vissza kellett mennem néhány katonatársammal Vásárhelyre, hogy az iratokat átadjuk. A parancsnokságon azután szélnek eresztettek bennünket. . — Mikor hívták be újra katonának? — Amint hazatértem Segesvárra, megtudtam, hogy magyarokból, szászokból és románokból nemzetőrséget szerveztek. Sőt Udvarhelyen megalakult a székely hadtest is. Ennek az volt a célja, hogy a magyar hadsereg megállítsa a román előrenyomulást. Tizennyolcban Kolozsvárra vezényeltek, majd onnan a zászlóaljjal Szatmárnémetibe vittek. Húsvét napjaiban megütköztünk a románokkal, és mi sajnos bekerültünk a „hurokba”. Később Nyíregyházán, a vásártéren az egyik vezérkari tiszt közölte velünk, hogy mindnyájunkat leszerelnek. Mint hadifogoly kerültem vissza Brassóba. A vöröskatonákat nem engedték szabadon, csak azokat, akik korábban a székely hadtesthez tartoztak. Tizenkilenc tavaszán ismét a vasúthoz kerültem, amelyet román fennhatóság alá vontak. Ősszel újra behívó parancs érkezett, de én bevonulás helyett átjöttem Magyarországra, ahol nemsokára kényszerútlevelet kaptam, és egy jó ideig a vasúti ezredben szolgáltam. Híd- és siklóépítéssel, vágányemeléssel kapcsolatos munkákban vettem részt, s végül 1922 januárjában leszereltek. — Hová ment ezután? — Békéscsabára, ahol az alföldi gazdasági vasútnál mint pályafelvigyázó jelöltet alkalmaztak több mint fél évig. A szükséges iratok beszerzése után véglegesítettek. Itt jegyzem meg, akik ebben a beosztásban dolgoztak, 1944 után már pályamestereknek hívták őket. Feladatom volt egyebek között a Tótkomlóson, Vésztőn, Békéscsabán dolgozó pályamunkások irányítása. Három év múlva átkerültem a MÁV békéscsabai osztálymérnökségéhez előmunkásnak. Akkoriban 90—120 koronát lehetett keresni havonta. A Felvidék visszacsatolása után, 1941 augusztusában pályamesteri tanfolyamra küldtek Kassára. A vizsgákat követően visszatértem előző munkahelyemre, ahonnan 1957-ben mentem nyugdíjba. A második világháborúban nem vettem részt, mivel a katonaság alól felmentettek. A felszabadulás utáni években is igyekeztem pontosan és jól ellátni mindazt, amit feletteseim rám bíztak. A '40-es évek végén kormányelismerésben részesültem, s élüzemavatáskor pedig jutalmat kaptam. A vasutasszakszervezetbe 1944-ben léptem be, most pedig bizalmija vagyok a nyugdíjasszakcsoportnak. — Hogyan telnek a nyugdíjasévek? — Régebben méhészettel foglalkoztam, azután átengedtem ezt a fiamnak, aki később szintén abbahagyta. Két éven keresztül a sportpálya építésén dolgoztam, majd a Sarkadi Cukorgyár mint éjjeliőrt alkalmazott egy darabig. Most ugyanilyen teendőt látok el a Gabonatröszt Zsáktisztító Vállalatánál. A nyugdíjhoz jól jön ez a kis mellékes. Egyébként feleségem 1976- ban meghalt, de szerencsére mégsem maradtam teljesen egyedül. Hol a lányomékat, hol meg a fiamékat látogatom meg. Négy unoka és három dédunoka van a családban . . . Eddig még nem volt dolgom az orvosokkal. Azt sem titkolom el, hogy csaknem 50 éve dohányzom. Lehet, egészségemet a fokhagyma rendszeres fogyasztásának köszönhetem? Remélem, nem veszi szerénytelenségnek, ha azt mondom, bizonyára több, hozzám hasonló korú özvegy ember örülne, ha olyan körülmények között élhetne, mint jómagam jelenleg ... — Mikor járt utoljára Segesváron? — Négy évvel ezelőtt. E várostól 5 kilométerre van Fehéregyháza, ahol megtekintettem a Petőfi-emlék- oszlopot. Ez egy nagy kő, melynek tetején egy turulmadár látható. Nagy megelégedéssel tapasztaltam, hogy valaki vagy valakik rendszeresen gondozzák az emlékhelyet . .. Kép, szöveg: Bukovinszky István Közel a másfél milliárdhoz Az idei esztendő első félévében a takarékszövetkezetek is nehezebb feltételek között dolgoztak. A korábbinál sokkal nagyobb erőfeszítések árán tudták növelni 1982- re tervezett betétállományukat, eredményessé tenni sok irányú pénzügyi szolgáltatásaikat, és érvényre juttatni a hitelpolitikai irányelveket. Mindezek ismeretében Galam- bosi László, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője sikeresnek mondhatta az első félévet. Tagságuk több mint 1500 fővel növekedett, és ezzel párhuzamosan a részjegyalap 489 ezer forinttal emelkedett. Június végén a megye 10 takarékszövetkezetének több mint 92 ezer tagja volt, s a befizetett részjegyek értéke meghaladta a 12 és fé] millió forintot. Ezután arról tájékoztatott a vezető, hogy a tíz takarékszövetkezeti központ és 46 kirendeltsége ez év első felében 51 millió ŐJ9 ezer forinttal növelte betétállományát. így június végén az általuk kezelt betétállomány összege meghaladta az 1 milliárd 377 millió forintot, ami elismerést érdemel. Ugyanakkor azt sem hallgatta el Galambosi László, hogy az idei betétállomány növekedésének üteme a múlt évitől elmaradt. Nagy figyelmet követelt az év első felében a kölcsönfolyósítás is, melyet szigorú hitelpolitikai irányelvek írnak elő., A titkárságvezető azonban arról adhatott számot, hogy a megye takarék- szövetkezetei — igaz éltek a lehetséges kerettúllépéssel — az év első hat hónapjában 14 ezer 295 szövetkezeti tagnak összesen 133 millió 606 ezer forint kölcsönt adtak. Ez 14 millió forinttal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. Figyelmet érdemel — és ez Békés megye takarékszövetkezeteire az utóbbi években jellemző —. hogy a folyósított kölcsönökből most is jelentős részarányt képviselnek a mezőgázdasági hitelek. Az elmúlt félévben 4180 darab mezőgazdasági termelést és állattartást szolgáló hitellevélre adtak kölcsönt, 44 és fél millió forint összegben. Vagyis 4,5 millió forinttal többet, mint 1981 első félévében. Előrelépés tapasztalható az idén a családalapító fiataloknak nyújtott kedvezményes kölcsönfolyósításban is. Ez év első felében ilyen címen 3 millió 318 ezer forintot kértek és kaptak a fiatalok. Legnagyobb részarányt azonban ebben az évben is a személyi kölcsönként folyósított hitelnyújtás jelenti, 44,9 millió forint ösz- szegben. Változatlanul dinamikusnak mondotta a titkárságvezető az egyéb pénzügyi szolgáltatások fejlődését. Ugyanis a félév során megkötöttek több mint 16 ezer darab új biztosítási ügyletet, és díjbevételként beszedtek 21 millió 756 ezer forintot, mely 1,7 millió forinttá] haladta meg a múlt évit. Az Állami Biztosító megyei Igazgatóságának megbízásából káresetek címén hat hónap alatt 5,1 millió forintot fizettek ki a takarékszövetkezetek, s 1981 első félévében az ilyen ösz- szeg csak 1,5 millió forint volt. A felvásárló szervek megbízásából a kisgazdaságokból felvásárolt termékek ellenértékeként 280,6 millió forintot fizették ki az idén. Társasutak szervezésével 2,4’ millió forint díjbevételt értek el. Ugyanakkor értékesítettek 813 ezer darab totólottó szelvényt és borítékos sorsjegyet, vagyis 109 ezerrel többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A beváltott nyertes szelvények értéke meghaladta a 3,1 millió forintot. — Az idei első félév nagy erőfeszítést követelt takarékszövetkezeteink minden dolgozójától és vezetőjétől. Az 5 millió 12 ezer forintos félévi nyereség — ami 10,3 százalékkal nagyobb, mint a ‘bázisidőszakban volt — azonban sikeres erőfeszítésről tanúskodik — fejezte be tájékoztatását Galambosi László, a ‘KíESZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője. Balkus Imre
