Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-17 / 192. szám
NÉPÚJSÁG KGST-tanácskozás A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen- hétfőn megkezdődött a KGST burgo- nyanemesítési szakbizottsága, nak négynapos tanácskozása. Az ülést, amelyen az európai KGST-országok burgonyanemesítő szakembereinek képviselői veszrjek részt. Debre. czeni Béla, az egyetem rektora nyitotta meg. A tanácskozáson a burgonyanemesítés utóbbi években elért eredményeit összegezik; különös tekintettel a vírusokkal, baktériumokkal, gombás betegségekkel szemben rezisztens fajtákra. A négynapos tanácskozáson előadás hangzik el a hazai burgonyatermesztésről, összefoglalják a világ burgonya- nemesítési eredményeit, s a tagországok képviselői is beszámolnak az utóbbi években végzett munkáról, s a további együttműködés lehetőségeiről, módszereiről. Hajdani kubikosok — Vésztőről Kubikostalálkozó Csongrádiul Idős vadász nem vén vadász Hangulatos rendezvény Gyomaendrödön (Folytatás az 1. oldalról) a pontszámokat. A találkozó első helyezettje a Csongrád városi Tanács városfejlesztési üzemének Május 1 Szocialista Brigádja lett. Békés megyéből a Körös—Berety- tyói Vízgazdálkodási Társulat Haladás brigádja szerepelt a legjobban, a harmadik helyet szerezte meg. J. Szórát Gyula A MAVOSZ megyei intézőbizottságának ifjúsági bizottsága és a gyomaendrődi vadásztársaságok vadásztalálkozót rendeztek augusztus 14-én, Gyomaendrödön. A rendezvény célja az volt, hogy idős, egészségük miatt már keveset vadászó, ám sok tapasztalattal rendelkező vadászokat hozzanak ösz- sze a fiatalokkal, egy kis kölcsönös tapasztalatcserére. A találkozót Kárpáti József, a MAVOSZ megyei IB propagandistája nyitotta meg. Ezután Sinka Pál, megyei vadászmester vezetésével kis csoportok jöttek létre, amelyek a megyei vad- gazdálkodás helyzetét, feladatait vitatták meg. A vadászfórummal párhuzamosan rajthoz álltak a főzőverseny és lövészverseny résztvevői is. A fakanalat 14, két tagból álló csapat, a puskát 17 négytagú csoport vette kézbe. Az egésznapos rendezvény tapasztalatai kedvezőek. A rendezők minden szükséges felszerelést biztosítottak, a helyi ÁFÉSZ sátraiban pedig minden érdeklődő vásárolhatott ételt, italt. A szervezés tehát kitűnőre vizsgázott. De bizonyítottak az idős vadászok is. Mint kiderült, reflexeik nem hagyták cserben őket, sok nagyszerű lövéssel ejtették ámulatba a megjelenteket. Nem maradtak szégyenben az őzpörköltet főzök sem. A két vetélkedő végén Sinka Páltól vehették át a díjakat a következők : a keretversenyt a gyomaendrődi Széchenyi- Vadásztársaság csapata nyerte, második a gyomaendrődi Körösmenti Vt.. harmadik a Köröstarcsai Vt. csapata lett. A főzőversenyt a békéscsabai Vörös Lobogó Vt. nyerte. Vezetője, id. Szurovecz István, nemcsak kitűnő főztével, hanem azzal is elismerést szerzett, hogy egy vadászjelölttel közösen dolgozott. Második a kondorosi, harmadik a gyomaendrődi Körösmenti Vt csapata lett. m. sz. zs. Földmunkában a szeghalmiak brigádja (Enyedi Zoltán felvételei) fllkotmánynapi események Alkotmányunk napját ünnepi eseményekkel köszönti Budapest, a főváros lakóit, vendégeit gazdag kulturális és sportprogram várja. Augusztus 20-án délelőtt 10 órakor kerül sor a Kossuth Lajos téren — a Parlament és az állami zászló előtt — az ünnepélyes tisztavatásra. Ezt követően 11.30 órakor kezdődik a vízi és légi parádé, az Országház előtti Duna-szaka- szon, este kilenckor pedig a tűzijáték. Az ünnepnapot megelőzően. augusztus 19-én 16 órakor katonai tiszteletadással, ünnepélyes külsőségek között vonják fel a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellérthegyen, a flesza- badulási emlékműnél. Az Országház előtt 17 órakor ugyancsak katonai tisztelet- adással vonják fel az ünnep tiszteletére a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját. D Magyar Hemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 17-TÖL Devizanem vételi közép árf. 100 egységre eladási forintban Angol font 6574,78 6581,36 6587,94 Ausztrál dollár 3767,33 3771,10 3774,87 Belga frank 80,10 80,18 80,26 Dán korona 441,95 442,39 442,83 Francia frank 552,83 553,38 553,93 Holland forint 1395,62 1397,02 1398,42 Japán yen (1000) 146,75 146,90 147,05 Kanadai dollár 3067,60 3070,67 3073,74 Kuvaiti dinár 13321,51 13334,84 13348,17 Norvég korona 571,74 572,31 572,88 NSZK márka 1537,97 1539,51 1541,05 Olasz líra (1000) 27,52 27,55 27358 Osztrák schilling 218,77 218,99 219,21 Portugál escudo 44,71 44,75 44,79 Spanyol peseta 33,97 34,00 34,03 Svájci frank 1796,70 1798,50 1800,30 Svéd korona 622,05 622,67 623,29 TV. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3844,93 3848,78 3852,63 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Eloltották a gázfáklyát — ma kezdik a kút elfojtását (Folytatás az 1. oldalról) juk a munkafogásokat — folytatja Vass István. Késő délutánra jár az idő, amikor kiderül: az új kútfejet mégsem sikerül felszerelni. A területet ismét lezárják, előkerül a rakétapisztoly, a gáz újbóli lángra lobbantására. Ha ég, kisebb a robbanásveszély, öt lövés után sem gyulladt meg. — Mi az oka? — fordulok Hegyi Ferenc fúrási főmérnökhöz. — Ahhoz, hogy a gázsugarat begyújtsuk, 5—15 százalékos gáztelítettség szükséges. Távolról nehéz eltalálni azt a helyet, ahol ilyen a gáz koncentrációja — hallom a választ, s közben megtudom: az aknában levő gáz robbanóképes, de ha azt gyújtják meg, akkor nagyobb károk keletkeznek. Késő este kimerültén vonulnak pihenőre a mentőbrigád tagjai. A hétfőt a további előkészületekkel töltötték, majd kedden reggel 5 órakor megkezdik a gáz elfojtását, az új 8 tonnás kitörésgátló felszerelését. Estig szeretnének is végezni a kút megzabolázásával. Kép, szöveg: Szekeres András VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 17-TÖL Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegycímletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán ven (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz lira (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Töröl líra 1000 VSA dollár 100 vételi eladási árf. 100'egys. forintban 6383,92 6778,80 3657,97 3884,23 77,77 82,59 429,12 455,66 784,06 832,56 536,78 569,98 52,20 55,42 1355,11 1438,93 142,49 151,31 67,86 72,06 2978,55 3162,79 12934,79 13734,89 555,14 589,48 1493,32. 158^,70 26,72 28,38 212,42 225,56 43,41 46,09 32,98 35,02 1744,55 1852,46 603,99 641,35 22,15 23,51 3733,32 3964,24 \ Munkában a tűzoltók. Néhány perces pihenő 1982. augusztus 17., kedd Kallódó szakemberek Ö özhelyszerű megállapításaink egyike, hogy „szellemiekben gazdag ország vagyunk", s ehhez legfeljebb annyit teszünk hozzá, hogy a jól képzett szakemberek sokaságából csak kevesen dolgoznak képzettségüknek megfelelő munkahelyeken, munkakörökben. Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő korcsoportokban — százalékos arányokkal számolva — egyedül Romániában alacsonyabb a felsőfokú oktatásban részt vevők száma, mint Magyarországon. Ugyanez a vizsgálat rögzíti a középfokú oktatásban részt vevők százalékos arányát is (szintén a megfelelő korcsoportokban). Magyarország, 69 százalékkal, a mezőny utolsó harmadában foglal helyet, összehasonlításként néhány példa: Japán 93. Bulgária 90, Portugália 84, Dánia 83 és Ausztria 73 százalék. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon mindenki, aki az általános iskola elvégzése után továbbtanul — akár szakmunkásképzőben, akár valamilyen szakiskolában — középiskolásnak számít. Legtöbbjük (40—42 százalékuk) a szakmunkásképzőket választja, s vajmi kevés a reményük, hogy tanulmányaikat felső fokon — egyetemeken, illetve főiskolákon — folytathatják. Mintegy 30 százalékuk a különböző szakközépiskolákat választja. s ők a gimnazistáknál jóval esélytelenebbül startolnak a felsőfokú oktatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi — egyébként az UNESCO által készített — statisztika; vagyis az, hogy miért szorulunk egy 28 országnyi mezőnyben az utolsó előtti helyre a felsőfokú oktatásban részt vevők arányát illetően. És most menjünk még lejjebb az „iskolahierarchiában". Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani, hogy a ma foglalkoztatott fizikai munkavállalók meglepően nagy hányada — egyes források szerint mintegy 40. más források szerint huszon- valahány százaléka — a szó valódi értelmében vett elemi iskolai végzettség nélkül dolgozik. Arról már sokkal kevesebb szó esik, hogy évről évre — és nem jelentéktelen arányban — nő azok száma, akik az általános iskola után valamilyen szakmát tanulnak. S hogy minden munkaerő-prognózis azt jósolja: a szakképzett emberek (munkavállalók) aránya szükségképpen és rohamosan növekszik majd — már középtávon is! — a segéd- és betanított munkásokhoz képest. De mi lesz ezekkel a szakmunkásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak?, A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka technikai jellemzőit. Legutóbbi elemzésükből kiderül, hogy 1977 óta — amikor igazi gépi munkát a munkások mindössze 25—27 százaléka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett; s a fizikai munkások fele sem géppel, sem gépen nem dolgozott — a helyzet úgyszólván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizálásban, a géppel dolgozók arányának növelésében — egyszóval: a műszak; fejlesztésben — rejlő intenzifikálási tartalékok kihasználatlanok. De hát a műszaki fejlesztés felgyorsítása nem csupán elhatározás, hanem mindenekelőtt pénz kérdése (is)! (Egyetlen szélsőséges, ám jellemző példa: közismert a magyar telefonhálózat — nemcsak a világ-, s nemcsak az európai színvonalhoz, de saját gazdasági és társadalmi fejlettségünkhöz viszonyított elmaradottsága. Ennek oka, hogy soha nem jutott elegendő pénz az infrastruktúrára, s ezen belül a telefonhálózat megfelelő fejlesztésére. A posta szakemberei azonban bevallják, hogy ha például nagy hirtelenjében megkapnák azt a mintegy 160 milliárd forintot, ami a telefonhálózat korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen, e hatalmas összeggel évekig nem tudnának mit kezdeni. Azért sem, mert nincs megfelelően képzett szakembergárdájuk a korszerűsítéshez.) „És általában — írta. Hol- tzer Lóránt a Külgazdaság c. folyóirat egyik nemrég megjelent számában — a gépesítéstől és az automatizáltságtól függetlenül is igjz, hogy ha a munkaerő-állomány szakmái struktúrája fejlettebb a mindenkori termelés — tárgyi és szervezettségi körülmények által meghatározott — színvonalánál! akkor ez a képzettségi tartalék a gazdasági fejlődés potenciális alapjává, forrásává válhat.” egyen szabad megismételni, hogy közhelyszerű megállapításaink egyike: mi, akik szellemiekben, jól képzett szakemberekben gazdag ország vagyunk, csakis olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozíciónkat, amelyek nagy szellemi munkahányadot tartalmaznak, magas műszaki és szellemi színvonalat képviselnek. Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: kik azok, s hol vannak, akik képesek ilyen termékek gyártására? Vértes Csaba Alkalmazott grafikai biennálé Sajtótájékoztató a képzőművész-szövetségben Harmadik alkalommal rendezik meg Békéscsabán augusztus 20. és október 31-e között az alkalmazott grafikai biennálét. Hétfőn a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségében sajtótájékoztatón számoltak be az előkészületekről. A rendezvényt ebben az évben az embléma és a csomagolás témakörében hirdették^ meg, s az érdeklődésre jellemző, hogy nem kevesebb, mint 820 pályamunka érkezett a rendezőkhöz. Ebből 670 kerül a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítótermének falaira, s 88 művész alkotásai jelzik az alkalmazott grafika hazai eredményeit, amelyek nemzetközi viszonylatban sem lebecsülhetők. A sajtóértekezleten azt is elmondták, hogy a kétséget kizáróan magas művészi, szakmai színvonal jelenleg még nem jellemzi általánosan a magyar csomagolástechnikát. A szakemberek véleménye szerint áruink csomagolása legtöbbször elmarad a világ- színvonaltól, és ez pénzben is kifejezhető veszteséget okoz a népgazdaságnak. A békéscsabai kiállítás a rendezők szándéka szerint művészeti kérdéseken kívül erre a gondra is igyekszik felhívni a hazai iparvállalatok és külkereskedelmi szervek figyelmét. A kiállításon három 20—20 ezer forintos fődíjat és öt külön- díjat adnak ki.
