Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

1982, augusztus 3., kedd «u au raw Kinek kell az Universitas? Hz elkésett „Búvár” „Marika! Mi volt ez az aréna az ABC előtt?” —szólt lakótársnője után egy fia­talasszony az elmúlt vasár­nap délután a békéscsabai Lencsési úti lakótelep egyik tízemeletesének bejáratánál. „Ah, semmi különös, csak valamiféle bohócok szóra­koztatták ott a srácokat” — hangzott a válasz. A hang­súlyból, a kísérő gesztikulá- cióból megállapítható volt, hogy a bohóc szó itt nem le­kicsinylő értelemben hang­zott el, csak éppen nem tu­dott mást rá .. . A Gyulai Nyár gazdag, és országhatárainkon túl is hír­névre szert tett programjá­nak évekkel ezelőtt még a szó nemes értelmében véve szerves része volt a budapes­ti Universitas együttes je­lenléte, szereplése. Nehéz, s ma már talán felesleges is lenne kideríteni, hogyan „go­lyózták ki” a szintén nem­zetközi hírű amatőregyüttest. Kezdetben még hivatásos színészek bevonásával mu­tattak be egy-egy kiváló pro­dukciót a fővárosi egyetemis­ták. Aztán kiszorultak a gyu­lai tanácsháza szép udvará­ra, majd az utcára; kezdet­ben még belépőjegyes elő­adásokat tartottak, később már éppenhogy hirdették őket... Mára? A közönség számára kinyomozhatatlan volt, mikor és hol nézheti meg Koffer című műsoru­kat. Békéscsabára is ellátogat­tak. A megyei művelődési központ szervezte a vasár­nap délutáni két fellépést. A délutáni strandbeli meg is volt, de aztán egyre sűrűbb és sötétebb lett az ég, így A Nemzetközi Képzőmű­vészeti Szövetség kezdemé­nyezésére ebben az évben, szeptember 27. és október 3. között rendezik meg a kép­zőművészeti világhét esemé­nyeit. A világhét hazai, köz­pont; programjáról Tímár Árpád, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. — A magyarországi- meg­nyitó ezúttal Csepelen, a munkásotthonban lesz. A központi gondolat: „Művé­szek a társadalomért”. En­nek jegyében kerül sor a megnyitót követően harminc mai magyar művész csopor­tos kiállítására. Szobrászok, festők, grafikusok, iparmű­vészek vallanak alkotásaik­kal arról, hogy miként lát­ják a művészet lehetőségeit a nyolcvanas évek magyar társadalmában. Kerámiaművészetünk el­ismerését, az utóbbi évtize­dekben kivívott rangját jel­zi, hogy idén Magyarorszá­gon tartja közgyűlését a nem­zetközi kerámiaakadémia. A genfi székhelyű szervezet legfontosabb feladatának a modern kerámiaművészet tá­mogatását és népszerűsítését nem az eredetileg meghirde­tett helyszínen, hanem né­hány száz méterrel a város- központhoz közelebb, az úgy­nevezett „nagy ABC” előtti aszfaltplaccon, az eredeti időpont előtt (!) egy órával tartották meg programjukat. Az alkalmi és a „véletlen” közönség (úgy fele-fele rész­ben 8—10 évnél fiatalabbak és 25—35 éves szüleik) jól szórakozott. Sőt: talán ér­tették és érezték is a kivá­lóan időzített politikus gag- geket, találó poénokat, illő kritikákat,, a fanyar és szi­porkázó humorcsillámláso- kat. A gyulai nyári programo­kat szervezők bizonyára részleteiben is meg tudják indokolni, miért lett, miért lehet ilyen mostoha az az Universitas, amelyért nem­csak a fővárosi közönség, de a külföld és hazánk minden más tájának szervezői, kö­zönsége szinte verseng, ra­jong. Csak hát a tisztesség azt kívánná, hogy ne hozzuk őket kellemetlen helyzetbe. Inkább ne legyen, mint így. Annak ellenére, hogy Kato­na Imre rendező-vezető és társulata nemcsak színesíte­ni. de bizonyos összehason­lítások esetében még jelen­tősebb rangot is adna ennek a rendezvénysorozatnak. Ar­ról már nem is beszélve, hogy a közönségnek nyújtott Universitas-élmény ugyan­azon színvonal esetében sok­kalta olcsóbb, mintha mások csinálnák ... Elvégre amatő­rök. és kiválóak. Megint el­múlt egy nyári évad, ismét borotvaélre került az együt­tes. Várjuk, vajon jövőre ho­vá kerülnek? n. L. tartja. Jelentős a szerepe a nemzetközi kiállítások meg­szervezésében is. A kerámia­akadémia közgyűlése és az ezzel kapcsolatos események sorozata több városunkat érinti. Kecskeméten szilikát­ipari triennálét tartanak. Siklóson — a jelentősnek ígérkező nemzetközi szak­mai tanácskozáson kívül — a magyar kerámiaművészet harmincéves fejlődéséről rendeznek kiállítást. Pécsett kerül sor a hagyományos ke- rámiabiennáléra, és Szolnok ad otthont a képzőművésze­ti filmszemlének. Budapes­ten, nemzetközi minikerámia- kiállítást láthat a közönség, és ugyanitt elméleti tanács­kozást rendeznek a közmű­velődés és a képzőművészet kapcsolatáról. A felsorolt központi prog­ramokon kívül természete­sen számtalan más kiállítás és rendezvény gazdagítja a világhét hazai eseménynap­tárát. A képzőművészeti szö­vetség felhívására már ed­dig is több közművelődési intézmény jelezte, hogy vala­milyen formában — Ráállí­tással, tanácskozással, elő­adásokkal — csatlakozik a képzőművészeti világhéthez. Miről ir a Szovjet Irodalom? A Szovjet Irodalom au­gusztusi száma Marija Rol- nikaite litván írónő HOSZ- •SZŰ HALLGATÁS című re­gényét közli W. Németh Éva fordításában. Az írónő ma­ga is megjárta a koncetrá- ciós tábort — lágernaplója magyarul is megjelent —, új regényének témáját is ebből a tragikus élményből merí­tette. A regény maga a lá­gerek életének, borzalmainak, a foglyok szenvedéssel teli életének leírása, miközben mindvégig bizonyítja a lassú kínhalálra ítéltek erkölcsi magasabbrendűségét. A Líra rovatban Janka Kupala és Jakub Kolasz szovjet-belorusz költőkről közöl a folyóirat válogatást abból az alkalomból, hogy ebben az esztendőben ünnep­li a belorusz irodalom e két költőnagyság születésének 100. évfordulóját. A verseket Apáti Miklós, Győré Imre, Héra Zoltán. Képes Géza, Konczek József, Krémer Jó­zsef, Nyilasy Éalázs és Tan- dori JDezső ültette át magyar nyelvre. A Napló rovatban Rita Korn emberközeli, az iroda­lomtörténet számára is hasz­nos adalékot nyújtó írói port­réi Leonyid Martinov, Hidas Antal és Kun Ágnes alakját eleveníti meg az olvasó szá­mára. Az Irodalomról rovat pedig két terjedelmes tanul­mányban foglalkozik a 70-es évek szovjet prózairodalmá­val — szerzője Alekszandr Mihajlov — és a legfiatalabb szovjet költőnemzedékkel. A Kilátó rovat két romániai magyar költőt, Méliusz Józse­fet és Kányádi Sándort mu­tatja be Larissza Vasziljeva tanulmányában. A hazánkban megjelenő fo­lyóiratok közül egyszerűsé­gében is talán a legszebb és legáttekinthetőbb külalakú a Zrínyi Nyomdában előállí­tott környezet- és természet- védelmi havilap, _a Búvár. Olvasói, barátai júliusban azonban hiába várták meg­jelenését! Megyénkbe végül is 29-én (!) hozta el a posta. Mint az köztudott, a havila­poknak az esedékes hónap első felében kell az újságo­sokhoz kerülniük. De nem­csak a Búvár késett ebben a hónapban! Az Ezermester, szintén sok tízezer példány­ban megjelenő, nemzetközi hírnevű lapunk ez évi he­tedik számára még mindig várhatnak az olvasók. Az utóbbi hónapokban szinte minden héten kitehetik az újságos pavilonokba a „Fü­les nem érkezett!” feliratú, a sok használattól kopottá vált táblácskát. Pedig ez a hetilap szintén a legnépsze­rűbbek közé tartozik, s tu­domásom szerint szerdán­ként kellene megjelennie. Pedig az augusztusivá lett Búvárban megannyi érdekes témáról olvashatunk. A ve­zértéma értelemszerűen a március 15-én megjelent természetvédelmi rendelet, vagyis annak ismertetése, illusztrálása. A lapban szí­nes fényképekkel megtalál­hatók azok a bizonyos „mel­lékletek”: a védetté tett nö­vények és állatok listája, pénzben kifejezett értékük­kel egyetemben. A korábbi védelmi táblázat sajnos bő­vült: az újban olyanok ne­vével is találkozhatunk, amelyek a köztudatban „ká- ros”-ként, „haszontalan”- ként szerepel. Elsősorban a közvélemény formálása, az ismeretterjesztés a legfonto­sabb, hiszen virágzó réte- ink, madárdallal teli ligete­ink és erdőink, az emberi lét teljességét szolgáló bioló­giai egyensúly megmaradá­sát, létét szolgálja ez a ren­delet is. A lap bemutatja a fenn­állásának nyolcszázadik év­fordulóját ünneplő, gazdag természeti és kultúrtörténeti értékekkel rendelkező du­nántúli, bakonyi kisváros, Zirc jelenét, környezetvédel­mi gondjait. A hagyományos, kivehető poszteren ez alka­lommal hazánk egyik védett gerinctelen állata, a havasi cincér (Rosalia alpina) sze­repel. A külföldi érdekessé­geket bemutató írások kö­zül kiemelkedik a Fókava­dászok földjén — Ütőn Grönland jégvilágában cí­mű, színes, képes útibeszá­moló Juhász Előd tollából. Az Űj könyvekről című ro­vat ismertetőt közöl a Békés megyei természetvédelmi ka­lauzról, amelynek „szerzője az ismert természetvédelmi szakember, Réthy Zsig- mond”, a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeum mu­zeológusa. A Mikrokörnyezet című rovatban az akvaristák a ví­zi növények „táplálásáról”, a házi kertészek a lap késői megjelenése miatt kicsit már aktualitását vesztett júliusi szobanövény-gondo- zási tudnivalókról, a terra- risták a levélmászó és fa­kúszó békák tartásáról, az inszektáriumkedvelők (ízelt-, lábúak tartására szolgáló biotechnikai berendezés) a trópusi tücskök tenyésztésé­KÉPERNYŐ Csütörtök A csütörtök általában amo­lyan pihenőnap a tévében. Korábban a sorozatok fel­szentelt napja volt. Az el­múlt, hétvégivé előléptetett nap tévés estéje számomra mégis „fejbevágósra” sike­rült. A halhatatlan „Saint Tro- pezi csendőr”, alias Louis de Funes pályakezdő filmjével traktált bennünket nyolc órától az egyes műsor. Hát... Nemcsak a huszon­öt éves kópia, de a történet is meglehetősen kopottnak tűnt. Inkább filmtörténeti kuriózumnak tudjuk el­könyvelni ezt a sztorijában unhatatlanságig ismételt Megmentettem az életemet. De: elandalított, vagyis in­kább alkalmat adott a nap­pali történések fölötti gon­dolkozásra. Aztán hirtelen képernyőre úszott az inzert: Békés megyei tájkép — rek­lámokkal. Fantasztikus! Ho­gyan lehet ilyen nagyszerű­en fényképezni Békés me­gyét? Meglepett az az ope­ratőri bravúr, amelynek se­gítségével a legmutatósabb, legimpozánsabb oldaláról fényképezte a főutcát, az Irányi utca sarkát. A hirdetések már kevésbé sikerültek, ami a rendező és a hirdetéseket feladó megyei szervek, vállalatok túlzott nagyvonalúságát jelzi. Ha nem Békés megyei lennék, emiatt alighanem kikapcsol­tam volna a készüléket... Talán ezen első „főbevá­gás” volt az oka, hogy a ket­tesen folytattam a tévézést. Vincze Péter író, Havas Pé­ter rendező neve olyannyira ismeretlenül cseng a nézők előtt, hogy kíváncsivá is tesz. Bár a szereplők listájából, korából kiderült, hogy igen­csak pihentették az archí­vum polcán ezt a tévéfilm- kóDiát. Pedig a Némafilm vi­tára ingerlő. Kritikai és mű­vészeti, valamint társadalom- politikai folyóiratainkban ol­vasható polémiák szerint a vita kihalófélben levő vala­mi napjainkban. Ismerőseim megoszlottak a tévéfilm kri­tikája kapcsán. Egyesek sze­rint az agronómus (Kézdy György villanásnyi, de emlé­kezetes alakításában) mond­ta ki a lényeget, a jellemzőt. Mások szerint, csak egy író fejéből pattanhatnak ki ilyen képtelenségek. Nos, lehetne azon vitatkozni (meditál­ni?...), hogy a különleges vagy az általános érvénye­sül-e jobban bizonyos mély­ségek feltárásában, megmu­tatásában. Hogy az általáno­sítások mezején ítéletalkotá­sainkban meddig szabad el­mennünk. A«inyi azonban bi­zonyos, hogy a film láttán megjegyeztük a stábot. Én legalábbis legközelebb ismét átkapcsolok, ha az ő alkotá­sukat sugározzák. (nemesi) ről olvashatnak. (nemesi) Festival do Brasil Az idei békéscsabai nyár második nagy szórakoztató, kulturális eseménye a Festival do Brasil című látványos zenés-táncos összeállítás lesz, a brazil táncegyüttes bemutatásában. A brazil ritmusokra, időnként eredeti folklórelemekre épített látványos műsorban a régi és új táncok, a történelmi múlt egyes időszakainak jól koreografált bemutatása szerepel. A bé­késcsabai ifjúsági és úttörőház meghívására Békéscsabán augusztus 12-én, este 8 órakor a szabadtéri színpadon fellépő brazil táncegyüttes bizonyára felejthetetlen élménnyel ajándé­kozza meg — immár nemcsak Budapest, de — megyénk közönségét is. (bse) Képzőművészeti világhét, 1982 Művészek a társadalomért Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Tudomány és gyakorlat, (ism.) 8.55: Sugár Rezső műveiből. 9.44: Éneklő Ifjúság. 10.05: MR 10—14. 10.35: Liszt-művek fúvósátirat­ban. 10.50: Bemutatjuk új Chopin-le- mezünket. 11.41: Édes Anna. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. Az elvált asszony. 14.20: Daloló, muzsikáló tájak. 14.39: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. 15.05: Kórusainknak ajánljuk. 15.26: Sztárok — anekdoták nél­kül. 16.00: Délutáni Rádiószínház. 16.35: Operaáriák. 17.05: Olvasó a labirintusban. 17.30: Weiiner: I. divertimento. 19.15: Népszerű hangszerszólók. 19.42: Feltaláljuk a meleg vizet? 20.12: Népzenekedvelőknek. 20.42: Rádiószinház. A Cenci-ház. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : A Cseh Filharmónia ének­kara énekel. 22.56: Lemezmúzeum. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Jeremiás Béla népi zene­kara játszik. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Körtánc. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamaszpanasz . . . 18.35: Nótamuzsika. 19.09: Irodalmunk- a két világ­háború között. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Kalmár Magda énekel. 21.20: Népdalok, néptáncok. 22.10: A-tól Z-ig a popzene vi­lágában. 23.20: ..Miénk ez a cirkusz.” III. MŰSOR 9.00: Haj. 10.00: Zenekari muzsika. 10.40: Chick Corea és Lionel Hampton dzsesszegyüttese játszik. 11.05: Az aranykakas. 12.00: Kamarazene. 14.01: Századunk zenéjéből. 14.47: Irodalmunk a két világhá­ború között. 15.17: Zenekari muzsika. 16.55: Labirintus. 17.10: A szerelem költője. Balas­si Bálint. 17.30: Külpolitikai arcképcsar­nok. 17.50: Pipagyűj temény._ 18.00: Beethoven kamaranvűvei- ből. 19.05: A Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekarának hangversenye. 20.45: Igor Sztravinszkij — az ember és zenéje. 21.35: Balettzene. 22.00: Költészet és valóság. 22.30: Bartók: Kilenc kis zongo­radarab. 22.48: Romantikus operákból. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Klasszikus keringők. 17.15: Kölcsön a városnak. Túr- kevén „kommunális köt­vényt” válthatnak- az ál­lampolgárok. Riporter: Kardos Ernő. 17.25: Kunsági népdalok túrke- vei előadókkal. 17.35: Tapasztalatcsere. Braun Ágoston jegyzete. 17.40: Filmslágerek popsztárok­kal. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Antarktisz, (ism.) 17.10: Szereted a dinnyét? 17.25: Sakk-matt. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Emlékszel még? 18.25: Dél-alföldi krónika, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kórház a város szélén. 20.50: A hajózás története. 21.25: A Kodály-módszer hétköz­napjai. (f.-f.) 21.55: Négy évszak a Balatonon. 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Képmagnósok figyelem! (f.-f.) 20.30: Határtalan barátság, (ism.) 21.00 : Tv-híradó 2. 21.25: Halálkanyar. BUKAREST 16.05: Szünidei vendégek. 16.25: Dalok. 16.40: Fiatalok klubja. 17.30: Kép és zene. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Fórum. 21.05: Caragiale: A boldogság vonata. 21.55: Kedvelt dallamok. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.40: Tv-napló. 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A mi napunk. 18.45: A testvériség kincsesházai. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Témák és diplomák. 20.45: Reklám. 20.50: Ádám. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Irodalom. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Makedón népi hangszerek. 20.25: A forradalom emlékmű­vei. 21.10: Reklám. ' 21.15: Hírek. 21.20: Osori zenés esték ’82. Hangverseny. VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. augusztus 3-án. kedden 21 órakor: OROSZLÁNOK AQUINCUMBAN MOZI Békési Bástya: Nürnberg 1946. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4 és 6 órakor: Legyen a férjem. 8 órakor: Depkegyűjtő. Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: Kojak és a Marcus Nelson gyilkossá­gok I., II. rész. Gyulai Erkel: Vőlegény. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: A remény joga. 8 óra­kor: Vérvonal. Orosházi Parti­zán: fél 6 órakor: Fehér /farka­sok. Fél 8 órakor: Szelíd moto­rosok. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Hegyi emberek. 22 órakor: Örült nők ketrece.

Next

/
Thumbnails
Contents