Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-15 / 191. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS Bemutatkozik a szarvasi Táncsics Tsz A szarvasi Táncsics.- Termelőszövetkezet 2800 hektáros területének jelentős része — mintegy nyolc kilométer hosszon — az élő Körös mellett fekszik. A folyó vízszintjétől függően 60—-300 hektárt veszélyeztet a belvíz. A szövetkezet gazdálkodására — a belvíz- és a rossz csapadékeloszlás ellenére — a stabilizálódás, az egyenletes javulás a jellemző. A gabonafélék — búza,- árpa, kukorica — a vetésterület 35—40 százalékát teszik ki. Búzahozamuk az utóbbi években hektáranként 5—5,5 tonna között van. A szakvezetés szerint ennek titka a korszerű fajtaösszetétel, növényvédelem, betakarítás és szárítás. Vetőmag- termesztésükről érdemes részletesebben is szólni. A szövetkezet ez évtől szerződött a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalattal, a jól jövedelmez.ö magtermesztésre. Ennek keretébem 250 hektáron árpa-, búza, kukorica, lucerna és fűfélék magvait termeszti, fajtafenntartás és fajtaelőállítás céljából. Külön érdekessége ennek a tevékenységnek. hogy a szikes területekre is jól adaptálható. Róna lucernafajta vetőmagelőállító bázisává vált a szövetkezet. A magtermesztés ipari hátterét a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalat közelmúltban felújított szarvasi üzeme adja, ahol modern eljárásokkal teszik belföldön és külföldön is értékesíthetővé az egyes tételeket. A Táncsics Tsz állattenyésztésének takarmány igényét a terület 15 százalékát kitevő silókukorica, lucerna, gyep és műrét fedezi. A takarmánytermesztés érdekes módon kapcsolódik a gabonaprogramhoz. A magas víz- állású gyepekből rendszeresen feltörnek 300 hektárt. 1-2 évig búzát termesztenek benne, majd ismét füvet telepítenek rá. Így' nemcsak több búzát adnak a népgazdaságnak. hanem forgórendszerben felújítják gyepterületeiket. Szükség is van a sok tömegtakarmányra. hiszen ezer szarvasmarhát kell jó minőségű fűvel, szénával ellátni. A 4.60 tehén istállóinak rekonstrukciója 1983-ban fejeződik be. A korszerű, kötetlen tartáséi elhelyezést biztosító, fejőházas tehenészeti telep várhatóan tovább javítja a tejtermelést. A mostani. 4 ezer 600 literes teherkénként! tejhozam az év végére eléri az ötezer litert. A jövő évtől már csíraszegény tejet adnak át a felvásárlónak — ez pedig tovább növeli a fajtaátalakító keresztezéssel javított tehénállomány jövedelmezőséget. Másik jelentős állatfajuk a pecsenyekacsa. Az ágazat fejlesztésében évek óta igénybe veszik a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet segítségét: jelenleg is az ő fajtájukat. a Körös menti hibridet nevelik. Évente 630 tonna pecsenye-, kacsát adnak át a feldolgozónak. a BOV békéscsabai gyárának. Részt vésznek a MAKI kísérletében, amely a hal és a kacsa társult nevelését szolgálja a Körös holtágában. Több. mint tíz éve üzemel a szövetkezet kenyérüzeme. Évente 800 tonna — másfél, két- és háromkilós — kenyérrel bővítik a környék választékát. Szarvason hét. Csabacsüdön és Kardoson egy üzletben értékesítik a kenyeret, amelynek minőségét egyetlen tény jól bizonyítja: nem ritka, hogy sort állnak érte a vevők. A szövetkezet részt vesz az országos energiaracionalizálási programban. A jövőben földgáz és termálvíz felhasználásával csökkenti költségeit — igénybevéve tagjai újításait is. (X) Nagyüzemek és kisgazdaságok szolgálatában a békéscsabai Lenin Tsz " > K ' - ■*' Í** <J9í -t ~ -í Tr'V s§ -ft ERI MNHI < c A békéscsabai Lenin Tsz a megye egyik legnagyobb órutó.jást termelő szövetkezete, évente átlagosan 134 ezer tyúkot" tartanak ketreces tojóházakban. A tojóketreceket 13 éve vásárolták külföldön, A berendezések nemcsak elhasználódtak, hanem a kitrágyázó résszel is sok gond adódott az utóbbi években. Korábban a technológia szerint a ketrecek alatti üveglapokról kaparóval húzták le a baromfitrágyát. Gyakran előfordult, hogy e művelet közben eltörtek az üveglapok, s mivel időközben az áruk is megemelkedett, jelentős költségként jelentkezett a pótlásuk. Egy éve, ho£y a szövetkezet szakemberei új kitrá- gyázási eljárás kidolgozásába fogtak. Ennek eredményeként a „Plygéne” szalagos kitrágyázót nagy közönségsikerrel mutatták be az idei szegedi ipari vásáron. A berendezés lényege, hogy az öveglapok helyett futószalagot helyeznek a ketrecek alá. Segítségével 2-3 perc alatt. gombnyoterületen évente átlagosan 400—500 ezer facsemetét állítanak elő. A gyümölcsfaoltványok jelentős része exportra kerül. fennmaradó hányada a nagyüzemek és a kiskertekben termelők igényeit elégítik ki. tóanyag megeredése jobb. biológiailag értékesebb és bővebben terem. Az elképzelések szerint valamennyi fajnál áttérnek a vírusmentes tenyészanyag-előállításra a közeljövőben. A Lenin Tsz faiskolájában a következő gyümölcsfajok csemetéi szerezhetők be: alma, szilva, körte. birs. naspolya. őszibarack, cseresznye, kajszibarack. meggy, mandula és dió. Az említett fajok száz fajtája kapható a szövetkezet és a forgalmazó ÁFÉSZ-ek lerakatainál. Idényjellegű árudák a következő helységekben működnek: Szarvason, Békésszentandráson, Orosházán, Sarkadon. Mezőberénvben és ' Békésén — ezek'október közepétől a következő év áprilisáig üzemelnek. A békéscsabai áruda egész évben nyitva tart. Ebben nemcsak saját előállítású facsemetéi forgalmaznak, hanem más vállalatoktól, szövetkezetektől vásárolt szaporítóanyagokat is. Érdemes közülük néhányat kiemelni. Beszerezhető szőlővessző, bogyósok — ribiszke. köszméte — szaporítóanyaga, valamint olyan dísznövények, amelyet te- nyészedényben forgalmaznak — tehát egész évben kiültethetek. , A békéscsabai Lenin Tsz faiskolájában nem csak a minél jobb és szélesebb fajtaválasztékra törekszenek. Olyan fajták előállításában is élen járnak, amelyek nagy 'népszerűségre tettek szert a kiskerttulajdonosok körében, így beszerezhető náluk az Érdi jubileum meggyfajta, a Stanley-szilva, a Red Spur almafajta. másra elvégezhető a kitrágyázás, amelyre csak 2—3- naponként van szükség. A szalagos technológia előnye továbbá, hogy a korábban importált berendezésekkel szemben 70 százalékban hazai alapanyagokból készül, kis súlya miatt nem terheli a ketreclábakat, kezelése egyszerű és minimális karbantartást igényel. A szalag hosszától függően nemcsak nagyüzemekben, hanem kisüzemi ólak tisztántartására is alkalmas. Üzemeltethető villanymotoros, de akár kézi meghajtással is. A kitrágyázó berendezést a békéscsabai Lenin Tsz a tatabányai Delta Ipari Szövetkezettel k&operációban gyártja, a forgalmazó a Békés megyei AGROKER Vállalat. A hosszú élettartamú berendezés iránt máris nagy az érdeklődés, nemcsak a nagyüzemek, hanem a kistermelők is keresik. A békéscsabai Lenin Tsz faiskolája több mint harmincéves üzemi múlttal rendelkezik. Az ötvenhektáros A facsemete-előállítás nagy szakértelmet igénylő munka. A szövetkezet kertészetének dolgozói ilyenkor, nyár közepén a törzsfaiskolából gyűjtik a szemzőhajtást, majd egész az ősz végéig oltják a fiatal csemetéket. Két év kemény munkája kell ahhoz, hogy jó minőségű csemeték hagyhassák el a faiskolát. Két éve, 198()-ban kezdtek a faiskolában a vírusmentes almafacsemeték előállításához. A vírusmentes szaporíFacsemetéik minőségét garantálja nemcsak a több mint harmincéves tapasztalat és a jól dolgozó munkáskollektíva, hanem a szaporítóanyag-felügyelőség, amely állandóan figyelemmel kíséri a faiskola munkáját. Nemcsak az onnan kikerülő végtermékek minőségét figyelik, hanem év közben is ellenőrzik az esedékes munkák — talajművelés, növényvédelem — időben történő elvégzését. (X)
