Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 14., szombat KISZ-élet Lökösházán Ki figyeljen az ifjúsági klubra? A község négy KlSZ-alap- szervezetében 89 tagot tartanak nyilván. Ennél azonban jóval több a mozgalmi munkában résztvevők száma. Azok a lökösházi középiskolások, akik Békéscsabára. Gyulára, vagy Két- egyházára járnak át. az ottani iskolai alapszervezetek tagjai. * * * Balogh Istvánné, a községi KISZ-bizottság titkára így kezdi a KISZ-élet jellemzését: — Mind a négy alapszervezet munkahelyekhez kötődik — a termelőszövetkezethez. az iskolához, a MÁV- hoz és a vámhoz. Küiön- külön az alapszervezetek elfogadhatóan dolgoznak. A községi bizottság, melynek titkári funkcióját ez év májusától látom el, elsődleges feladatának az alapszervezetek együttműködésének javítását tekinti. Helyzetünk azért nem könnyű, mert például a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok szezonmunkák idején hajnaltól késő estig a határban vannak. olykor hétvégeken is. A MÁV alapszervezetben pedig sokan más községben laknak, vagy máshol teljesítenek szolgálatot. A községi pártbizottság titkára, Gergely Károly, amikor a KISZ-esek kerülnek szóba, szintén azt hangsúlyozza. hogy a fiatalok a termelésben szinte kivétel nélkül ■ megállják a helyüket. A társadalmi munkájukra sem lehet panasz. A május 1-e óta együtt dolgozó „új” községi KISZ-bi- zottság eddigi tevékenysége is pozitív. . Szabó Ferenc — a termelőszövetkezet alapszervezetének titkára — véleménye jól kiegészíti az elhangzottakat: — A mostani KlSZ-bizott- ság keresi az előrelépés lehetőségeit. De nehezebb a fiatalságot összefogni, mint mondjuk a '60-as, ’70-es években. Pedig a szervezet vonzását Lökösházán is növelni kellene. Olyan programokkal, ami leköti a ti- zen-huszonéveseket. -Ebbe belefér a politikai, ideológiai nevelés, különböző vitakörök, kulturális rendezvények. diszkó, utazás, stb. — minden, ami a közösséget formálja, összetartja. * * * A cél egyértelmű: az eddigieknél jobban összefogni a község fiataljait. Ehhez létesítmények, technikai eszközök és nem utolsósorban pénz szükséges. Lökösházán van ifjúsági és úttörőház. Látszólag tehát lenne olyan hely, ahova rendszeresen eljárhatnának, amit sajátjuknak tekinthetnének. De az ifjúsági és úttörőház kihasználtsága elmarad a lehetőségektől. 1978-ban félmillió forintba került a régi kastély felújítása. Kialakítottak itt könyvtárat, MHSZ- és.sport- klubot, valamint az ifjúsági klubnak otthont adó szobát. De az ifjúsági klub agilis vezetője elköltözött a faluból. Öt követően nem volt olyan ember, aki szervezett, irányított volna, bár a klub vezetését a művelődési ház igazgatónője vette át, de ez nem jelentett igazi megoldást. 1981-ben hét vetélkedőt tartottak itt. Ebben az évben pedig semmilyen rendezvény nem volt. Hollandi Károly, a területi pártalapszervezet titkára a következőket mondja a klubról: — Az év első 4 hónapjában a község vezetői nem engedték üzemelni, mert nem a jellegének megfelelően használták, másrészt a klub állaga nem megfelelő. Április után ismét használható volt. De júliusban elköltözött a művelődési ház vezetője, így 'megint be kellett zárni. Most szombaton — augusztus 14-én — ismét vetélkedő lesz, ezért a kulcsokat a községi KlSZ-titkár- nak adták át a tanácsnál. Gergely Károly hozzáteszi: — A közművelődés személyi feltételeit kell először megteremteni. Legkésőbb szeptember végéig szeretnénk megtalálni azt az embert, aki a művelődési ház igazgatása mellett szívügyének tekinti az ifjúsági klub működését is. Egyébként a művelődési ház 2 millió forintos korszerűsítése, bővítése folyamatban van: Játéktermet, szakkörszobákat és olyan helyiségeket alakítunk ki, amiben nagyobb rendezvényeket is lebonyolíthatunk. Balogh Istvánné az ifjúsági klubról ezeket mondja: — Ügy mint klüb, régóta nem működött, bár az elmúlt évben egyes alkalmakkor a helyiséget használták. Azóta nem .. . Véleményem szerint is a megoldást egy olyan ember munkába állása jelentené, aki odafigyelne az ifjúsági klubra. A tanácselnöknő különben megígérte, hogy az ifjúsági házat a tanács — amint erre lehetősége lesz — megcsináltatja. Mi azt szeretnénk, ha minél hamarabb használatba vehetnénk a klubot. Legyen inkább rossz állapotú, mint semmilyen. Ha igazi klubéletet akarunk kialakítani. már most hozzá kell látni a munkához. * * * Hogy pontosan mikorra sikerül egy jól működő klubot létrehozni, ma még homály fedi. Pedig egy ilyen klub alapja lehetne a magasabb szintű községi KISZ- munkának. Ez nemcsak a fiatalok, hanem az egész település érdeke is egyben» A lehetőség adott, és a KISZ- esek lelkesedése is optimizmusra ad okot. Lovász Sándor Barátaink-akció A, KISZ ..Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” akciósorozatának indulása óta fontos része a Barátaink-akció. Célja, hogy a fiatalok élményeket, tartalmas ismereteket szerezve, baráti kapcsolatokat építve mind ifibbet tudjanak meg a szomszédos szocialista országokról. Meglepő, hogy a rendszeresen utazó, vagy akár önmagukat tájékozottnak, műveltnek nevező. magasan képzett fiatalok is milyen kevéssé ismerik a testvéri szocialista országok történelmét, kultúráját. A rohanó tempójú turizmus sem kedvez az elmélyült ismerkedésnek, a baráti kapcsolatok építésének. Ezen kíván segíteni a Barátaink-akció. játék. A játékban részt vehet minden egyénileg vagy csoportosan utazó fiatal. A közösségek (ifjúsági klubok, KlSZ-alapszervezetek, iskolai osztályok, ifjúsági brigádok, baráti körök, családok) kollektíván is játszhatnak. A játék lényege, hogy mindenki előre készüljön fel az utazásra, és nyitott szemmel járva, tartalmas ismereteket szerezzen a , meglátogatott országról. Egy országra vonatkozó feladatok és keresztrejtvények beküldése már nyerési lehetőséget kínál, de akik több országban járva oldják meg a feladatokat, többszörös eséllyel vesznek részt a sorsoláson. A játékban részvevők a Barátaink akciója rejtvényfüzetet az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodákban szerezhetik be. Ehhez egy világjáró ABC-kiad- ványt is mellékelnek. amely részletes információkat tartalmaz valamennyi, az utazással kapcsolatosan felmerülő kérdésre. A megfejtéseket 1983. január 31- ig kell beküldeni az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda bármelyik fiókjának. Első munkahelyem Levél Kovács Viktóriától Nyáron egy hónapot a Kner Nyomda Dürer üzemében töltöttem. Most fejeztem be általános iskolai tanulmányaimat, eddig nem dolgoztam közösségben, munkások és munkásnők mellett. Ezért érthető szorongás fogott el, amikor először léptem át a gyár kapuját. Anyukám, aki itt a nyomdában dolgozik, bátorított. Az első héten délután dolgoztam, kettőtől tízig. — Vajon milyen munkát bíznak rám? — kérdeztem önmagámtól. Hamarosan kiderült. Az összehordógéphez kelle.it lemennem. Ez a gép hordja össze az íveket A gépkezelő türelmesen elmagyarázta a tennivalómat, és felhívta a figyelmem egykét fontos dologra. Gyorsan telt az idő. Olyan „játékkedvvel" fogtam hozzá, hogy az első napokban fel sem tűnt, hogy milyen fárasztó ez a munka. Egy hónap alatt megismertem a könyvgyártás majdnem minden fázisát. Az összehordott ívek később a cérnafüzögépre kerülnek. Ott a gép összefűzi az íveket. Innen a félig kész könyveket a VBF nevű gépre viszik, ahol borítót kapnak. Azután a könyveket egy asztalra viszik. Itt a selejtett félreteszik. Az utolsó művelet a burkolás, vagyis a könyvre védőborítót tesznek. Persze mindez így egyszerűen hangzik, mégis mire a kéziratból könyv lesz, sok-sok ember hosz- szadalmas, fáradságos munkája fekszik benne: a szerzőé, a szedőké, a grafikusé, a tördelőé, a könyvkötőé és még sorolhatnám tovább. A délelőtti műszak fárasztó volt, mert hajnali ötkor kellett kelnem. De megérte. Majdnem kétezer forintot kerestem, amiből részben megvásároltam az iskolai felszereléseket, és vettem egy-két dolgot, amire már régóta vágytam. Egyhónapos munkám során sok barátot, kedves ismerőst szereztem. Hasznos tapasztalatokra tettem szert, amik azért is fontosak, mert nyomdaipari szakközépiskolában tanulok tovább. Beilleszkedtem egy jó légkörű munkaközösségbe. Ügy érzem, amit elvártak tőlem az első munkahelyemen, azt teljesítettem. Hitvallásuk: a céltalanság 11 beatnemzedék és irodalma BEAT. Ehhez a szóhoz legtöbben — főleg fiatalok, de az idősebbek is — egyből hozzáteszik, zene, beat zene. Mert ez a legnépszerűbb a beatnemzedék művészetéből. S jeles képviselőit, évtizedek óta tartó sikerét tekintve ez érthető is. Ám nemcsak zenészei, hanem például fotóművészei, festői is voltak ennek a mozgalomnak. A zenéhez hasonlóan figyelemre méltót pedig irodalma adott a világnak. BEAT. Az amerikai angol nyelvben melléknév, s egyébként annyit jelent, hogy megvert, legyőzött, vesztes, megcsalt, kisemmizett. A slang-ben pedig élősködő, mihaszna alak. Ügy tűnik — sorra véve a nemzedék képviselőit —, válamennyi jelző illik rájuk... De hát kik is tartoznak valójában, ide? A közelmúltban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában harmadszor a beatnemzedék irodalmából összeállított antológia, amely — Allen Ginsberg verse után — az Üvöltés címet kapta. Ginsberg szabad versei mellett elsősorban Jack Kerouac. Gregory Corso, Lawrence Ferlinghetti és William Burroughs lírájából, illetve prózájából kap ízelítőt az olvasó. Amikor magyarul először találkozhattunk ezekkel a műfajilag nehezen meghatározható írásokkal. 1967-ben. óriási sikert arattak. A könyv rövid időn belül két kiadást élt meg, s magas példányszámban fogyott el. Gimnazisták — emlékszem, magam is —. egyetemisták szorgalmasan húzgálták aló. másolták ki sorait, idézték, szavalták őket; gyakori téma volt a beatirodalom előadásokon, vitákon — s nem csupán a fiatalok körében. De honnan indult ez az irányzat, s mikor? Bár hazánkba Amerikából a hatvanas évek második felében érkezett, tulajdonképpen korábbi időszakra, az ötvenes évek második felére, a hatvanas évek elejére tehető kialakulásának időpontja. Vagyis: hidegháború, Korea. McCarthy-korszak. A szereplők — szerzők és szerepeltetett figurák — a kiábrándult, lázadó, az egész társadalom erkölcsi, filozófiai normáit elutasító, befelé fordult fiatalok. Undorodnak attól az életformától, amit szüleiktől látnak, másra vágynak, érzik, hogy ez a valóság személyiségellenes, de fogalmuk sincs arról, mit tehetnének ez ellen, vagy'egy másik külvilág érdekében, saját létük tartalmassá tételéért. Menekülésként minden. de főleg önmaguk elől. csavarognak; Kerouac szerintem a mozgalomra legjellemzőbb regényében. az Ütonban azt mondja, hogy az ember egyetlen nemes feladata így hangzik: mehetünk. S persze cél nélkül, csakúgy, ahogy isznak, szeretkeznek, szívják a marihuánát. A helyszín legtöbbször San Francisco, a hullám születési heTye. New York. Boston, a kaliforniai tengerpart, de a többi nagyváros perifériái is. A művek a céltalan éldegélést ábrázolják, akárcsak Lennie Tristano, Dave Brubeck, Lester Young dzsesszzenéjükben. Harry Redley és Harold Feinstein fotóikon, vagy a festő, John Agley. Az Üvöltésből idézem, hogy többek között kikről és kikhez szólnak a beatírók. Ginsberg felsorolása több mint tíz oldalon keresztül tart . . . Ezzel a versidézettel rokon Kerouac fogalmazása az Ütonban: ,, . .. Engem csak az őrültek érdekelnek: azok. akik őrültül szeretnek élni, és őrültül szeretnek beszélni, akik sóvárognak a megváltás után, és mindent egyszerre akarnak; akik soha nem ásítoznak, és nem mondanak közhelyeket, hanem egyre égnek, mint a meseszép. sárga petárda, amely robbanáskor ezernyi szikrát szór az égre, és kék pont ragyog a közepén, aztán az is szétpukkan, s az emberek elragadtatva kiáltanak fel...” A fogadtatás hazájukban és hamarosan határaikon túl is egyrészt feltétel nélküli azonosulás, lelkesedés volt a fiataloktól, másrészt viszont kezdettől fogva tartózkodás, várakozó álláspont jellemezte az igényes irodalmi kritikát. Be is igazolódott. A beatművek jelentőségét szociológiai tartalmuk, a gazdag, figyelmet érdemlő dokumentumanyag', a társadalmi problémák feltárása adja. meg az a személyiségféltő, jót akaró szándék, amelyből fakadtak. Gyengéjük a passzivitás, a tengődés. amelybe süllyedtek, valamint a formai rendezetlenség, a gyakran átgondolatlan, önmagát ismételgető, alacsony színvonalú esztétikai köntös. Ma — 15 évvel később — már túlzás nélkül elmondhatjuk: a beatnemzedék írói. ahogy jöttek, úgy le is tűntek a művészet porondjáról. Kerouac viszonylag fiatalon meghalt a többiek vagy nem írnak már. teljes feledésbe merültek, vagy beilleszkedve az óriási, átfogó amerikai irodalomba, simulva átlagigényekhez és átlagszínvonalhoz, írogatnak, hogy megélhessenek. Beat- filozófiájukat természetesen rég feladták, vagy talán már meg is tagadták párszor azóta . . . Ginsberg az egyetlen, aki korunk nagy költői közé tartozik. Ö is azért, mert halad a korral; áz amerikai és a világlíra nemes hagyományait követi, a mai társadalmi fejlődést figyeli, s így ír. A megjelenésétől fogva sosem egységes, széteső irányzat tehát a hetvenes évek elejére megszűnt. Áramlatként a hippi lépett helyébe — írók nélkül —, s a hetvenes évek közepére ez is letűnt, nem számot tevő, maradék képviselői a társadalom peremére szorultak. A beatnemzedék már a múlté, irodalmának jelentősebb darabjai azonban a kortárs amerikai, sőt világirodalom részei. Niedzielsky Katalin ..Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban, hisztérikusan lemezteleneden éhezőket, a néger utcákon vonszolva magukat hajnalban egy pofa hasis után kutatva. angyalfejű hipstereket égve az éjszaka gépezetében a csillagos dinamóhoz fűződő hajdani égi kapcsolatért, kiket kirúgtak az akadémiáról, mert bediliztek . . . kik trikóban és gatyában kuporogtak a borotválatlan szobában, papírkosárban égetve el pénzüket és figyelve a falon keresztül áradó Terrorra, kik cigarettával égettek lukat a karjukba tiltakozásul a Kapitalizmus riarkotikus dohányködje ellen, kik egymás után háromszor vágták fel ereiket sikertelenül, végül is hagyták a fenébe,.. .” Szűcs József rajza