Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyeslilietek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÜLIUS 13., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 162. SZÁM Lázár György ma Romániába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kormányelnökének meghívására július 13-án, kedden hivatalos baráti látogatásra Romániába utazik. n külpiaci szervezet fejlesztése Az Interinvest Fejlesztési Betéti Társulás részt vesz a Technoimpex, illetve a Mo- nimpex egy-egy külföldi vegyes vállalatának bővítésében. A hazai külkereskedelmi vállalatok értékesítésében nagyon fontos szerepet töltenek be külföldön alapított vegyes vállalataik. Ezek révén a külkereskedelem, és ígv a hazai iparvállalatok is gyors és pontos információkat kapnak a külpiaci viszonyokról, a külkereskedő szoros kapcsolatot tarthat fenn a vásárlókkal, és a vegyes vállalatok lehetőséget nyújtanak arra is, hogy raktárról gyorsan, rövid határidő alatt szállítsanak hazai termékeket a külföldi megrendelőknek. Az Interinvest saját tőkével tulajdonostársként részt vesz egy-egy vegyes vállalat tevékenységében is. Az idén kötötték meg azt a két szerződést, amelynek értelmében az Interinvest — a Technoimpex Technoital elnevezésű milánói, illetve a Monimpex Monde Ciprus ciprSsi cégénél tulajdonostársként hozzájárul a tőkeemeléshez. Mindkét esetben az a cél, hogy az eszközök bővítése révén kiszélesíthessék a vegyes vállalatok tevékenységét. A Technoital esetében a nagyobb alaptőke lehetővé teszi, hogy bővítsék a Magyarországon gyártott szerszámgépekből a helyszíni bemutatási lehetőséget, és így gyorsítsák az olasz és más külföldi vevők kiszolgálását. Geodéziai vándorgyűlés Szarvason A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület idei vándor- gyűlését hétfőn nyitották meg Szarvason, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskoláján. A tudományos tanácskozás résztvevői a háromnapos eszmecserén vitatják meg a földügyi szervezetek feladatait — egyebek közt a topográfiai térképek korszerűsítését, a meliorációs tervezés geodéziai teendőit —, elemzik a termőföld védelmével kapcsolatos és az új földértékeléssel összefüggő tenni- és tudnivalókat. Megnyílt a X. nemzetközi Kodály-szeminárium Kétszáz hazai és külföldi ének- és zenetanár részvételével hétfőn megkezdte munkáját Kecskeméten a X. nemzetközi Kodály-szeminárium. A hagyományos nyári rendezvénysorozat rangját jelzi, hogy a mostanira is a világ minden tájáról, összesen huszonkét országból érkeztek hallgatók. Az ideit még vonzóbbá tette a Ko- dály-centenárium; a szemináriumon a neves zenetudós és pedagógus életútja, munkássága önálló foglalkozásként szerepel, a bemutató tanításokon pedig a nevéhez fűződő ének-zenei nevelési koncepcióval ismerkedhetnek a szakemberek. Az ünnepélyes megnyitóra este az Erdei Ferenc Művelődési Központban került sor, ahol Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes méltatta a tizedszer megrendezett Kodály-szeminárium jelentőségét. A kurzuson'neves szakemberek tartanak előadásokat, bemutató tanítást, hangversenyeket. Gyulai fák alatt Fotó: Fazekas László Üzemszociológiai nyári egyetem Üzemszociológiai nyári egyetem nyílt hétfőn Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A konzultációsorozatot másodszor rendezik meg az ország minden részéből érk^ő hallgatóknak. A résztvevők — százharminc üzemi középvezető — többek között a műszaki fejlődés lehetőségeiről, az alkotó képesség fejlesztéséről hallhat előadásokat, e témákat vitatják meg. A nyári egyetem nyitó előadását Szabó Kálmán akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora tartotta. Az üzemszociológiai nyári egyetem résztvevői számos üzemet, gazdaságot, intézményt is felkeresnek. Szövetkezeti kisválalkozások Software és gyermekgondozás, villanyszerelés, tervezés és ablakmosás — a szövetkezeti iparban és szolgáltatásban egyre több fajta tevékenységet végeznek kisvállalkozásban. A kisszövetkezetek száma már megközelíti a százat, egyre népszerűbbek a szakcsoporti formák, s a szabályozó rendeletek megjelenése óta jelentősen bővült az átalánydíj-elszámolásos részlegek köre is. Az ipari szövetkezetek területi szövetségei külön bizottságokat hoztak létre a megalakuló új szervezetek támogatására. Tapasztalataik szerint az eddigi vállalkozók többsége a nem túlságosan eszközigényes tevékenységet választotta, a komoly anyagi kockázatot még kévésén vállalják. A már létrejött szervezetek döntő többsége mind az ipari, mind a szolgáltató területen olyan feladatok elvégzésére alakult meg, amelyek valamiféle hiányt pótolnak. A budapesti Gép- és Vegyipari Szövetkezetek Szövetségénél például eddig 12 kisszövetkezet jött létre, hárpm közülük kifejezetten gyártással foglalkozik: fémforgácsolást, műanyag-feldolgozást végeznek, valamint papír-, nyomda- és kötőipari termékeket állítanak elő. Hét szövetkezet vegyes profilú, ipari és szolgáltatási igényeket is kielégít, az autószereléstől a játékgyártásig, a fotócikkek javításától az adás-vételig. Két kisszövetkezet kizárólag szervezési és tanácsadói feladatokat lát el, az egyik például software fejlesztések, számítógépes programok készítésére vállalkozott. A Budapesti Építőipari és Szolgáltató Szövetkezetek Szövetségénél már húsz kisszövetkezet jött létre. Az új vállalkozások főként olyan szolgáltatói tennivalókra irányulnak, amelyek iránt jelenleg fokozódik az igény. Három szövetkezet foglalkozik például építőipari tervezéssel és szervezéssel, öt építésre és különböző szakipari szerelésekre vállalkozik, van külön villanyszerelő kisszövetkezet, és két olyan is, amely technológiai, valamint épületgépészeti szerelést, általános lakatosipari munkákat végez. Több olyan szövetkezet is megalakult, amelynek tagjai speciális szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen például a szigetelők kisszövetkezete — saját szabadalmuk alapján dolgoznak — vagy a sportlétesítményeket tervező, építő szövetkezet, amely karbantartási munkákra is felkészült. A LARES Szövetkezet megalapítói az úgynevezett humánszolgáltatások iránt kielégítetlen keresletben láttak lehetőséget, egyebek közt gyermekgondozást, idős emberekkel kapcsolatosan ellátást, továbbá korrepetálást stb.-t vállalnák. Az egyik tervező és tanácsadó kisszövetkezetnek a régi épületek, hidak statikai vizsgálata a specialitása. < A szakcsoporti formát főként azok választották, akik főfoglalkozásuk megtartása mellett próbálják ki a vállalkozási lehetőségeket. A szakcsoportok jelentős része az „anya”szövetkezetek kapacitásának bővítésére alakult, háttéripari tevékenységgel, és különböző ipari, építőipari és lakossági szolgáltatással egészíti ki azt. A hagyományos, de keresett szolgáltatásokon kívül több újfajta kezdeményezéssel ás jelentkeztek a szakcsoport- alakítók. Például hegymászók fogtak össze a magas épületek ablakainak tisztítására, kisebb épület-karbantartási munkák elvégzésére, egy másik társaság speciális igényt kielégítve villámhárítókat szerel. Átalányelszámolásos részlegek főként a személyi szolgáltatások területén létesültek nagyobb arányban. Budapesten a szövetkezeti fodrászüzletek és kozmetikák 10 százaléka már így működik. A látszerész kisszövetkezeteknél 19 átalánydíj-elszámolásos egység van, a kőbányai Finommechanikai Szövetkezetnél pedig négy részleg dolgozói — több mint ötve- nen — vállalták a nagyobb kockázatot. Az ipari és szolgáltató szövetkezetek új szervezeti formáinak működése még csak a kezdeti lépéseknél tart. Sok új szövetkezet van alakulóban, a vállalkozók köre napról napra bővül. A gazdasági eredmények ma még nem mérhetők, az ötletek, kezdeményezések sikerétől, életrevalóságától függnek, s ebben elsősorban a piac dönt. Iskolai felnöttnevelők IV. nyári akadémiája Békéscsabán Ismét a békéscsabai egészségügyi szakközépiskola adott otthont a Művelődési Minisztérium középfokú nevelési osztálya, alsófokú nevelési és ifjúságvédelmi főosztálya, az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osztálya, valamint a Békés megyei Ta- nács V. B. művelődésügyi osztálya szervezete iskolai felnőttnevelők egyhetes nyári akadémiájának. Az öt évre szóló, a felnőttnevelés elméleti és gyakorlati alapjait nyújtó nyári akadémiát több mint száz résztvevő előtt Csordás Istvánná ~dr. nyitotta meg tegnap délelőtt, a szakközépiskola aulájában. Megnyitó beszédében a következőket hangsúlyozta: „— Az MSZMP KB ez évi, áprilisi állásfoglalásából kitűnik, hogy társadalmunkban az oktatás szerepe és jelentősége; a nevelés tágabb és szőkébb értelemben vett területei, a szocializáció, az oktatónevelő munka társadalompolitikai felelőssége, a felnőtt- oktatás, a munka melletti tanulás egyre fontosabbá, tudatosabbá vált. Oktatáspolitikánk további fontos feladata az is, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődés, a különböző tudományágak eredményeinek, haladásának tendenciáit időben felismerje, elemezze, közkinccsé tegye. E szellemi tőke kovácsműhelyében az önök, tehát a pedagógusok szerepe, felelőssége politikai fontosságú. Ennek figyelembevétele a felnőttoktatásban is nélkülözhetetlen. Kívánjuk — mondotta végezetül —, hogy az akadémia programjának megvalósításában alkotó, aktív közreműködőkké váljanak, s hasznosítsák munkájukban az itt hallottakat.” Ezután Róta Pál, az akadémia vezetője ismertette az egyhetes, gazdag szakmai programot. A megnyitó után Kővári Tibor, az MSZMP KB munkatársa tartott előadást közoktatásunk fejlesztésének elveiről és irányairól, majd a fejlődő országok felnőttoktatási problémáiról dr. Tímár András, az OPI főosztályvezetője szólt. Délután vetítéssel egybekötött előadást tartott Farkas József, a Magyar Televízió főmunkatársa időszerű külpolitikai témákról. Este a tanfolyam résztvevői megtekintették a várszínház előadását. A felnőttnevelők nyári akadémiájának gazdag szakmai programjában az adott szakterületek legjobb ismerői vesznek részt előadóként, de a szervezők gondoltak a pihenésre, szórakozásra is. íme egy kis ízelítő az egyhetes programból: csütörtökön kirándulás Romániába, Menyházára, pénteken látogatás Mezőhegyesre, ahol előadást hallhatnak a résztvevők az általános nevelési központok iskolai felnőttoktatásban játszott szerepéről, megtekintik az épülő nevelési központot, majd a helyi állami gazdaságba tesznek látogatást. Az immár hagyományos fórumra szombat délután kerül sor, és másnap, vasárnap délelőtt zárja kapuit az iskolai felnöttnevelők negyedik nyári akadémiája. B. S. E. Csordás Istvánná dr. megnyitó beszédét mondja Fotó: Fazekas László
