Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

1982. július 9., péntek NÉPÚJSÁG A szórakoztatás ellentmondásai Egy felmérés tanulságai itűnő szakemberek évek óta vitatkoznak azon, mit jelent a tö­megkultúra, hogyan módo­sult a művészetek funkciója, emberformáló szerepe a XX. század második felében? Mit jelent a szórakozás, és mit a szórakoztatás, s mindezek hogyan illeszkednek bele az egyén sajátos tevékenységé­nek rendszerébe? A kulturá­lis tárca megbízatása alap­ján „A közművelődés hely­zete és fejlesztésének távla­tai” című kutatási téma ke­retein belül a Művelődésku­tató Intézet éppen azért vizs­gálta meg a közelmúltban a szórakoztató intézmények tevékenységét, hogy közelebb jusson a fenti kérdések megismeréséhez. A vizsgálat a legtipikusabb szórakoztató intézmény, az Országos Ren­dező Iroda és az alkalmi ren­dezőszervek, a művelődési intézmények műsoros előadá­sainak megfigyelésére szo­rítkozott, azzal az alapelvvel, hogy a szórakozás alapvető­en rekreatív funkciót tölt be az emberek életében. így al­kalmas lehet a fizikai és a szellemi aktivitás újraterme­lésére, és az egyéni és társa­dalmi kérdések mélyebb ösz- szefüggéseinek megértésére. Az osztályok, rétegek, cso­portok kialakult szórakozási szokásai mindig kapcsolat­ban állnak társadalmi létük egészével; munkájukkal, életmódjukkal, politikai, gaz­dasági, szociális feltételeik­kel. A szórakozás és a szóra­koztatás tükrözi a társadalmi rétegek viszonyát a művelő­déshez és a művészetekhez. A szórakozás rétegspecifi­kus voltát ma már senki sem vonja kétségbe, azt azon­ban nehezebb igazolni, hogy ez a jelenség abból adódik, hogy a szórakozás nem egy­szerűen az egyéni műveltség függvénye, hanem az adott réteg általánosan elfogadott ízlésszerkezetéhez igazodik. Ez a magyarázata annak, hogy a jái'sadalom életében különböző szellemi divat- irányzatok hatnak egymásra, s talán így érthető meg az is, hogy a népdalt is lehet úgy énekelni, mintha az ma­gyarnóta volna, vagy egy Shakespeare-drámát is lehet úgy nézni, mintha az vala­miféle sportmérkőzés volna. A szórakoztató művek be­fogadásakor is átfut az em­ber képzeletén, hogy ami bennük történik, az akár ve­le is megeshetne, de ez a ka- tartikus élmény nem. azonos a klasszikus értelemben vett megrendüléssel, nincs olyan súlyos etikai konzekvenciája. A szórakoztató művek épít­kezésében is fölfedezhető az a dramaturgiai törekvés, hogy a bonyodalmat valamilyen módon megoldja, s egyben a nézőben keltett feszültséget levezesse. Ehhez kitűnő esz­köz a humor, a happy end, egy groteszk mondat vagy gesztus, tehát mindaz, ami számunkra valóan fejezi ki a világ dolgait. Számbavéve a közgondolkodásban eleve­nen élő megközelítési mó­dokat, értelmetlen volna el­vetünk a szórakoztató mű­vészeteket, mert azok hoz­zátartoznak az egészséges emberi igényekhez. Minden ember szórakozik valamilyen formában, átéli az eseményeket — tehát bi­zonyos értelemben katartikus hatásukat is —, ezért nem kezelhetjük a szórakoztató művészeteket esztétikumon kívüli jelenségként, sem pe­dig az elidegenedés irányába ható kulturális tünetként. Az a tény azonban, hogy vala­mennyi ember számára min­dennapi, természetes igény a szórakozás — a gyakorlatban sok gondot okoz. Az említett vizsgálat során az ŐRI által szervezett és le­bonyolított műsorok közül 41-félét figyeltek meg a fel­mérők: október utolsó heté­ben pedig a megyei taná­csok által engedélyezett mű­sorokból válogattak. Típus szerint a látottak II cso­portba sorolhatók; gyermek- műsorok; együttesek; disz­kó; bárműsor; népdal, folk­lór; nótaest; bál; irodalmi műsor (hivatásos előadók­kal); amatőr együttesek; esztrádműsorok (hajóműso­rok, divatbemutatók stb); is­meretterjesztő előadások. Noha a kétéves vizsgálat a szórakoztatásnak csak egy szűk körére — a műsoros estekre — irányult, mégis megmutatkozott, hogy sze­mélyektől függetlenül min­den a semleges középszer fe­lé mutat. Hiába lépnek fel a legjobb előadók, hiába van egy-egy értékes műsorszám, ha a produkció egésze, a ki­alakult igény, a környezet ezt eredményezi. Mélyen be­épült intézményeinkbe a kö­zépszer, melynek eredménye­ként szinte mindenütt ösz- szemosódnak az értékek. Az államilag szervezett, rendezett előadásokat — füg­getlenül minőségüktől — a gyakorlat támogatja, külön­féle eszközökkel ösztönzi, a haknit pedig éppen csak megtűri. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a hakni létező igényt elégít ki. tiltásával csak nő a szó­rakoztatási konjunktúra. Az igazi hakni azonban nem is a szokványos témák rutin­szerű tolmácsolására, hanem a valódi szükségletekre énít, gyorsan reagál a társadalmi mozgásokra, az ízlésbeli vál­tozásokra, csak így maradhat életképes minden más törek­véssel szemben. Éppen a legfőbb bajt nem magában a hakniban kell látnunk, mint ahogyan önmagában a mű­ködési engedély sem garan­tálja az eladóművészek est­jeinek jó minőségét. A szer­vezés jellegéből sem követ­kezik egyértelműen, hogy amit az állami intézmények kínálnak: garantáltan magas színvonalú, s hogy amit az alkalmi együttesek szervezői, az egyértelműen álkultúra, giccs, ripacskodás, Egy-egy műsor színvonalát, értékét annak alapján kelle­ne minősíteni, hogy tényle­gesen mit tartalmaz, nem pe­dig a feltételezett közönség­óhajok szerint. A szórakoz­tatás ügyével foglalkozóknak tehát nem azon kellene tör­niük a fejüket, milyen újabb szabályozókat vezessenek be, hanem azon, hogy biztosítani tudják az alkotó, kritikus légkört, elvi, ideológiai támo­gatást, amely lehetőséget te­remt a szórakoztatók képes­ségeinek sokoldalú kibonta­koztatásához. A vizsgálat alapján az is körvonalazódott, hogy érde­mes lenne az intézmények számára — de velük egyet­értésben — konkrétabb in­tézkedési terveket készíteni. Ezek megvalósítását képzett és lelkiismeretes népművelők garantálhatnák, akik a kul­túra tömegessé tételét nem­csak deklarálják, hanem ma­guk is példát mutatnak élet- rehívásában, terjesztésében. Ezzel gazdag műsorétlapot lehetne összeállítani, amely alkalmas volna arra, hogy a jelenleginél szélesebb körbe,- mélyebb rétegekbe is eljut­hasson a kultúra. Nem lép­hetünk föl azzal az igénnyel, hogy újabb országos hálóza­tot építsünk ki, ennek nin­csenek meg az objektív fel­tételei, de arra van lehető­ségünk — belső tartalékokra alapozva —, hogy a válasz­tékot bővítsük. szórakoztató intéz­mények jobb műkö­désének alapfeltétele nenedzserhálózat ki­építése lehetne, amely rugal­masan igazodnék a konkrét igényekhez, a mindennapi élet gyors változásaihoz. Reálisnak látszik az is, hogy az Országos Rendező Irodán kívül területi műsorirodákat is létrehozzanak (lásd a sió­foki, az egri kísérleteket), ezáltal a helyi kívánságok, a lehetőségek jobban figyelem­be vehetők, és valószínűleg a műsorok gazdagabbak, színe­sebbek lennének, a működte­tés pedig kevesebb költségbe kerülne. A meglevő szabá­lyozók közül — a megkérde­zettek és a vizsgálódók sze­rint is — a legfontosabb vol­na mielőbb rendezni a mű­ködési engedélyek sorsát. A helyzet megoldást sürget, en­nek ellenére — vagy éppen ezért — minden javaslat, új­raszabályozás csak növelné a bürokráciát. A kérdés ugyan­is nem az, hogy miként tör­ténjék az újrarendezés, ha­nem az, legyen-e egyáltalán. Tibori Tímea a olyan Mezömegyeri változások a zenélni tudó és szerető klubtagokból, a klub kerete­in belül. Nagy munkában vannak Mezőmegyeren. A helyi ter­melőszövetkezet építőbrigád­jának kivitelezésében bőví­tik és átalakítják Békéscsa­ba VII. kerületének művelő­dési házát. A munkálatokról, no, és a nyári—őszi tervek­ről ifj. Filadelfi Mihály, az Arany János Művelődési Ház igazgatója adott tájé­koztatást. — Körülbelül egyharma- dával nő majd a ház alapte­rülete. Az építkezéssel egy időben felújítást is végeznek. Az új részben két klubszo­ba, no és a régen időszerű szociális és higiéniás helyi­ségek kapnak helyet. A hom­lokzati klubszobából és egy irodából könyvtárterem lesz, s kialakítunk egy fotólabort és stúdiót is. A tervek és a kivitelező Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet ígérete szerint az új, szep­temberben kezdődő közmű­velődési évadra már minden készen lesz. Hogy zavartala­nul dolgozhassanak, augusz­tusban be is zárjuk a házat. Hosszasan lehetne azon polemizálni, hogy a mező­megyeri ház városi vagy köz­ségi jellegű. A község, Me­gyei^ Békéscsaba kerülete lett. Az optimistább helyi la­kók szerint is sok-sok évti­zednek kell még eltelnie ah­hoz, hogy az alig több mint másfél ezer lelket számláló, zömében reggelente a kör­nyező települések vállalatai­hoz dolgozni eljáró megyeri- ek valódi városi lakosoknak érezhessék magukat. S ad­dig is a művelődési háznak is vállalnia kell e kettőssé­get. Többek között ezért is volt szükség a már évek óta húzódó átalakításra, bővítés­re. Az indokok „egyéb” ka­tegóriájába tartozik például olyan is, minthogy a műve­lődési ház nagyterme pótol­ja a meglehetősen elhanya­golt helyi, 12. számú általá­nos iskola tornatermét, szak­köri és mozgalmi helyisége­it. Az iskola meghatározó te­hát a közművelődés tevé­kenységének tervezésében, gyakorlatában. Az elmúlt tanévben kísérlet gyanánt a gyermekcsoportok önkor­mányzati rendszerét vezették be. Emellett ezeknek a szak­köröknek és kluboknak egy vezetőjük volt, de szinte minden foglalkozásra más­más előadót hívtak meg, aki egyúttal amolyan „alkalmi szakkörvezető” is lett. A közművelődés korcso­portok szerinti felosztásának következő „lépcsője” a ti­zen-, huszonévesek. Megyénk egyetlen tevékenyen dolgozó dzsesszklubjának gazdája a ház, bár a klub kétheti fog­lalkozásait érthető okok mi­att a városközpontban, a Gyopár Klubban tartja. Az elmúlt időszakban a Megyei Művelődési Központ segítsé­gével több éjszakai koncer­tet is rendeztek a hazai dzsesszélet kiválóságainak szereplésével. Ezt természe­tesen a következő évadban is folytatni szeretnék. A klubtagok között igen sok a zenész. Ez elsősorban a csabai zenei szakközépis­kola létének köszönhető. A klub egykori „bázis zeneka­ra”, a Hat Szív időközben feloszlott. Aki némiképpen ismeri a dzsesszklubok rend­szerét, működését, az tudja: zenekar nélkül szinte lehe­tetlen a munka. Ezért jött az az ötlet, hogy úgynevezett „dzsesszműhelyt” alakítanak S akinek nem a dzsessz, hanem más megy? Nos azok­ra is gondol a ház. Még ezen a nyáron, pontosabban júli­us 1-gyel indult a pol-beat- stúdió. Bizonyosan sokan tudják, hogy tavasszal „Gi­tárral a kézben” címmel te­hetségkutató verseny volt Békéscsabán. Az ekkor fel­tűnt szólisták, együttesek „menedzselése”, továbbkép­zése, fejlődésük figyelemmel követése is feladata lesz en­nek a stúdiónak, amelynek foglalkozásait a szakma ha­zai jelességei vezetik. S még maradjunk egy-két mondat erejéig a dzsessznél. Az idén ősszel, szeptember második felében rendezik meg a III. békéscsabai dzsesszhétvégét a Magyar Rádióval közösen. Az elkép­zelések szerint ismét az if­júsági és úttörőház ad majd otthont a szombat esti kon­certnek, nyilvános rádiófel­vételnek, majd vasárnap délelőtt a megyeszékhely központjában szabadtéri dzsesszmatinét is tartanak. — Az idősebb korosztá­lyoknak fenntartott kiscso­portokról csak azt mondha­tom, amit egy-két évvel, ez­előtt is: kiválóan és ered­ményesen tevékenykednek. A nyugdíjasklubban mindig telt ház van, pávakörünk a most zárult évadban há­rom megyei találkozón vett részt, egyet pedig maguk rendeztek. Az augusztusi „nyári szü­net” előtt még két kiemelt rendezvény színhelye Mező- megyer. Július 7-én Bródy János énekes-zeneszerző ön­álló estjét rendezték, 22-én pedig a szombathelyi, az el­múlt hónapokban feltűnt Masina együttes koncertjére kerül sor. (nemesi) A VI. békés-tarhosi zenei napok és Kodály Zoltán születésének centenáriuma alkalmából nagyszabású dokumentumkiállítást rendezett a Zenetörténeti Múzeum anyagából a békési Jantyik Mátyás Múzeum. A gazdag bemutatót korábban a tarhosi zenepavilonban láthatták az érdeklődők; mostantól augusztus közepéig a békési múzeumban lehet megtekinteni A népzenekutatás történetéből című kiállítást. Képünkön: egy eredeti fonográf viaszhengerrel Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.35: Népdalok, néptáncok. 9.09: Üj lemezeinkből. 9.33: Én kis kertet kerteltem . . . 10.05: Kököjszi és Bobo.isza. 10.22: Magyar mondák. 10.37:..........mit ér a trombita­szó?” 10.42: Dixielanddel Amerikában. 11.00: Irodalmunk a két világ­háború között. 11.45: Mendelssohn-dalok szöveg nélkül. 12.45: A Rádió lemezalbuma. 14.18: Csizmadia Imre nótáiból. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Közvetítés a Magyarország —Izrael tenisz Davis Kupa mérkőzésről. 15.10: Suppé operettdalaiból. 15.28: Hétszínvirág. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Wieniawski hegedűművei­ből. 17.05: Közvetítés a Magyarország —Izrael tenisz Davis Kupa mérkőzésről. 17.15: Reflektorfényben egy ope­raária. 17.46: Francia madrigálok. 18.05: Közvetítés a Magyarország —Izrael tenisz Davis Kupa mérkőzésről. Í8.30: Esti Magazin. 19.15: Közvetítés a Magyarország —Izrael tenisz Davis Kupa mérkőzésről. 19.20: Richard Strauss: Halál és megdicsőülés. 19.44: A Rádiószínház bemutató­ja. Különben nem történt semmi. 20.40: Operettkedvelőknek. 21.30: Választóvonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 23.05: Dmitrij Sosztakovics zon­gorázik. 23.37: Duke Ellington bigbandje játszik. . 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne- g ved órája. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Disszertáció — kontra bestseller. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00 : Kettőtől ötig . . . 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Nótakedvelőknek. 21.30: A musical. 22.30: Igen is, nem isv 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: A Miskolci szimfonikus ze­nekar hangversenye. 10.11: Népdalok. 10.30: A X. debreceni Bártók Bé­la ^nemzetközi kórusver­senyről jelentjük. 11.05: XX. századi operákból. 12.00: Peter Pears énekel. 12.45: Balázs Béla: Napló. 13.07: Szimfonikus könnyűzene. 13.50: A syracusai fiúk. 14.18: Vonós muzsika. 15.30: Operaáriák. 16.00: Magyar zeneszerzők. 16.29: Muzsikáról, versben, pró­zában. 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 18.00: Népdalok. 18.25: Üj Zenei Üjság. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.04: Charles Münch vezényel. 21.15: A Bartók Béla X. nemzet­közi kórusverseny záró- hangversenye. Kb 23.00: Könnyűzene esti hangulat­ban. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Grafikon. 18.00: Alföldi krónika. 18.15:, Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­soréi őze tes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Iszaak Babel: A kezdet. Tévéfilm. (ism., f.-f.) 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.20: Keresztkérdés. 17.50: Aratás ’82. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Szeszélyes évszakok. 21.30: A hajózás története. 22.15:-Tv-híradó 3. 22.25: Mesterdallamok. 17.55: Magyarország—NSZK. Vízi­labda-mérkőzés. 19.00: Csak egyetlen Balti-tenger van. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Chick Corea Quartet műsora. 20.35: Periszkóp. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Döntés. 21.35: Reklám, (f.-f.) 21.40: Jósfay György: Szigorított fegyház. Tévéjáték, (f.-f.) BUKAREST 15.00: Hírek. 15.30: A volánnál. (Autóvezetők műsora.) 15.45: Német nyelvű műsor. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00 : Tv-híradó. 20.25: Kertünk, udvarunk. 20.30: Üj utak felé. 20.55: Klava felel. Szovjet film. 22.05: Tv-híradó. 22.15: Zenés körhinta. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.40: Tv-napló. 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: A barátság találkozója. 18.45: Rajzfilm. (Zg.) 18.51: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Telestart. 20.00: Hill Street Blues. (Zg.) 20.55: Reklám. (Zg.) 21.00: Gőzhenger. (Zg.) 21.50 : Tv-napló. 22.05: Holnap. (Bg.) 0.05: Hírek. (Bg.) II. MŰSOR 18.57: Ma este. ■ (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Tudomány. (Bg.) 20.00: A cédrus. 21.15: Reklám. (Zg.) 21.20: Hírek. (Zg.) 21.25: Találkozások. 21.10: Reklám. (Zg.) 22.15: A cigánykaraván az égbe megy. (Bg.) VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 9-én, pénteken 21 órakor: VAK BÉLA KIRÁLY MOZI Békési Bástya: Egy kis romanti­ka. Békéscsabai Építők Kultúr- otthona: A macska rejtélyes ha- 1 lála. Békéscsabai Kert: Karate. Békéscsabai Szabadság: de. 10, t 4, 6, 8 és 22 órakor: Harman a* slamasztikában. Békéscsabai Terv: Tegnapelőtt. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: Mephisto I.. II. rész. Gyulai Kert: Földren­gés Tokióban. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: ... És megint düh­be jövünk, 8 órakor: Segítség. Help! 22 órakor: ... És megint dühhé jövünk. Orosházi Béke: A mama százéves. Orosházi Parti­zán: fé\ 6, fél 8. fél 10-kor: Ez Amerika! Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Az a nyakon yvvezető nem válik, 8 órakor: Hidegvér­rel. II. MŰSOR

Next

/
Thumbnails
Contents