Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
1982. július 6., kedd o fl brigádmozgalom fejlesztésének kérdései Orosházán légverte kalászosok Június 14-e után a békéssámsoni tsz-ben Alig maradt ép kalász, mutatja Simon Imre főagronómus (Tudósítónktól) Az Orosházi Üveggyár termelési és értékelő bizottsága, valamint a szocialista brigádok klubja a közelmúltban tartotta meg az élenjáró szocialista brigádok vezetőinek tanácskozását, melynek napirendjén a szocialista brigádmozgalom, a munka verseny-mozgalom fejlesztésének időszerű kérdései szerepeltek. A gyár gazdasági és társadalmi vezetőivel együtt megjelent az összejövetelen dr. Molnár Balázs, az Üvegipari Művek munkaügyi főosztályvezetője is. Tarján József, az üzemi pártbizottság titkára bevezetőjében elmondta, hogy az 1971. decemberi KB-határo- zatot, mely a munkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésének útját jelölte ki, az üveggyárban is végrehajtották. Fejlődésében vázolta fel a munkaverseny egy-egy témáját, eredményét, beszélt a meglevő hiányosságokról is. Az alapvető súlypont e téren is a termelés. Ez bizonyítja a brigádmozgalom és a munkaverseny eredményes voltát, hiszen 11 év alatt megháromszorozódott a termelés értéke. Ebben a gyári dolgozók kétharmadát kitevő brigádtagok nagy szerepet játszottak. A munkaverseny tartalmában, formájában so^ kát változott. Kedvezőbb feltételek alakultak ki a szervezés, az irányítás és az értékelés valóban a gazdasági vezetés feladata volt, és az napjainkban is. A vállalások konkrétak, mérhetők, eredményesnek bizonyultak a szocialista együttműködési II közlekedés A KPM Autófelügyelet Békés megyei bizottsága csaknem egy éve költözött a Szarvasi úti új, korszerű telepére. Azóta mintegy 30 ezer gépjármű időszaki műszaki felülvizsgálatát végezték el. Nem csupán Békéscsabán, hanem az üzemekben, vállalatoknál is végeznek műszaki felülvizsgálatokat. így a távolabbi településekről nem kell a megyeszékhelyre utazni. A tapasztalat az, hogy a gépjármű-tulajdonosok és üzemben tartók megfelelően felkészítik járműveiket a műszaki vizsgára, megértve, hogy a kifogástalan műszaki állapot a biztonságos közlekedést szolgálja. Felvételeink a korszerű eszközökkel felszerelt vizsgáztatócsarnokban készültek. szerződések, nőtt a kollektív újítások száma, a társadalmi megmozdulások teljesítése. A jó tapasztalatok át- adása-átvétele célját segíti a szocialista brigádklub. A gyár közel 1 millió forintot fizetett ki ta brigádok jutalmazására a múlt évben. Hiányosságként megemlítette a néhol fellelhető bürokratikus elemeket, az egyes brigádok egyenetlen teljesítését, az anyagi ösztönzés nem elégséges voltát. Az élet minden területen változik, így a gazdasági és politikai élet is, a munkaverseny tartalmát, törekvéseit, módszereit hozzá kell igazítani a megváltozott gazdasági helyzethez, a nagyobb követelményekhez. Ebben legnagyobb tartalék maga az ember. Feladat e téren a továbbfejlesztés, és ezt az élenjáró brigádoktól lehet leginkább elvárni. Dr. Molnár Balázs gondolatébresztő előadásában a SZOT elnökségének május elején elfogadott irányelveit ismertette, hozzátéve az Üvegipari Művek illetékeseinek véleményét, javaslatait. Megállapította, hogy az 1038- as Mt.—SZOT-rendelet igen fontos központi rendelkezésnek számít, de a végrehajtásban voltak és vannak még hibák. Ma az ország egyensúlyi helyzete jobb alkalmazkodást kíván, a tartalékokat az üvegiparban is felszínre kell hozni. A vállalatok decentralizációja is végbemegy, és a meglevő vállalati keretek között is „le kell adni” a feladatokat oda, ahol megoldhatók. Ezt követnie kell a munkaverMüszcrcsen ellenőrzik a szénmonoxid-tartalmát lomnak is, s a továbblépést önfejlődéssel lehet elérni. Az új SZOT-irányelv szerint elsősorban növelni kell a »gazdasági vezetők felelősségét a munkaverseny szervezésében. Nem csökkenhet a párt befolyása sem, amely egyaránt hat a vezetőkre és a mozgalom résztvevőire. Nélkülözhetetlen a szakszervezetek szervezőmunkája és a KISZ hatékonyabb mozgósítása. Nem vállalati szinten, hanem inkább a műhelyek szintjén szükséges megszabni a feladatokat. A másik lényeges elv: meg kell valósítani a gazdasági tervezés és a munkaverseny egységét. Vagyis, célszerű a vállalati (és a gyári, ill. üzemi) éves tervek készítésébe jobban bevonni a dolgozókat, és fel kell használni a brigádvállalásokat. A többletvállalások is épüljenek be a tervbe. A feladatok legyenek célirányosak, konkrétabbak, folyamatosak. Űjabb fontos elvnek számít a teljesítményelvnek az egész munkaverseny folyamán való érvenyesitése. Továbbra is fő „sláger” marad az anyag- és energiatakarékosság vállalása. Az újító- rhozgalomban szinte kiak- názhatatlan lehetőségek rejlenek még. Az előadás a továbbiakban az értékelés körét- érintette. Szó volt az erkölcsi és anyagi elismerés jelenlegi gondjairól, s a jövőbeni alakításáról, valamint egyéb szervezési kérdésekről is. A témához többen hozzászóltak, majd a tanácskozás szekciókban folytatódott. gépjármüvek kipufogógázának Energiatakarékos technológiák Üj energiatakarékos technológiák, hulladékhasznosító eljárások kialakításán dolgoznak a Mezőgépfejlesztő Intézetben. Jelenleg összesen mintegy no kísérleti stádiumban levő témával foglalkoznak az intézet kutató- íejlesztő munkatársai, s azzal számolnak, hogy az év végéig a gyáraktól, gazdaságoktól további 50—60 új feladat kidolgozására kapnak megbízást. Egyik legutóbbi sikeres fejlesztésük a trágyakomposztáló kezelőtelep, amelyből az elsőt a közelmúltban Dunavarsán.vban állították fel, Az eljárással a híg trágyát 15 nap alatt „átdolgozzák", s egyebek között értékes virágföldet nyernek belőle. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalattal közösen. olyan bálaégetőt terveztek, amely a lehető legjobb hatásfokkal égeti el a szalmát és más mezőgazdasági hulladékot. Ugyancsak a legutóbbi kísérleti munkák sikere az a komplett gépsor, amely a mezőgazdasági és az erdőgazdasági melléktermékeket összegyűjti, aprítja, bálázza. majd feldolgozza. Ezeken kívül számos új típusú kombájn- adapter. önjáró cukorrépa-beta- karító gép mintapéldánya is elkészült. Nehéz napokat élnek át a békéssámsoni Előre Tsz-ben. Tavasszal 180 hektár kalászost pusztított ki a belvíz, s további 150 hektár vetésen hagyott nyomot. Azután június 14-én éjjel, amikorra már az utóbbi évek talán legjobb termésében reménykedtek, hatvan, helyenként száz milliméteres eső kíséretében jég csépelte a kalászokat, szaggatta szét a napraforgó, a kukorica leveleit, hogy csak a száruk maradt meg, tette tönkre a hagymát, a zöldborsót. A dió nagyságú jég vastagon borította a földet, s egy-két helyen néhány órával a felhőszakadás után is találtak jeget. Az egyik tanyában tpbb száz libát vert agyon a „nyári dió” .. . * * * A 3 ezer 650 hektár szántót művelő közös gazdaságban 2* ezer 200 hektárra zúdult jég. A növények 800 hektáron 50—100 százalék között károsodtak. A vetőmag-felügyelőség 61 hektár napraforgót, 100 hektár borsót, 79 hektár hibrid kukoricát zárt ki. minősített le. A 80 hektár őszi árpát, az Állami Biztosító felmérése szerint több mint 70 százalékos kár érte. A háztáji földek sem kerülhették el a pusztítást. A 300 tagot ért kár igen jelentős. A legnagyobb mértékűt a hagymaföldön észlelték, a jég 40 hektáron teljesen elverte a növény még zöldellő szárát. Az itt, háztáji földön, termesztett hagyma túlnyomó többsége exportra került volna. A kár 4 millió forint. Azt hogy mennyit, és kinek fizet a biztosító, még nem lehet tudni. Az azonban tény. a termésre csak kevesen kötöttek biztosítást. Más a helyzet a termelő- szövetkezettel. A közös gazdaság minden növényét biztosította. — A szövetkezetünket ért kár 20—25 millió forint. A biztosító — a kialakult gyakorlat szerint — a szövetkezetei ért veszteségnek mintegy 50 százalékát fizeti meg — magyarázza Simon Imre, főagronómus. * * * A jégverés után néhány héttel kialakult helyzetről, a veszteségek pótlásáról, az intézkedésekről tájékozódtunk. — Kezdem az év elején történtekkel. Tavasszal, ahogyan a visszavonuló belvíz A fél pályán elöl halad a locsoló- és a seprűkocsi, követi a bitumenszóró, utána néhány méterre a zúzalékkő- szóró, majd hátramenetben egy zúzalékkövet szállító billenős tehergépkocsi, s a sort két úthenger zárja be. Ennek a gépláncnak a segítségével történik az út felületi bevonása bitumenemulzióval és zúzalékkővel. A bitument talán mindenki ismeri. A bitumenemulzió azonban nem azonos azzal, hanem annak egy más vál* tozata, illetve — segédanyagok közbeiktatásával — vízzel való keveréke. Így válik permetezhetővé, amire mindjárt rákerül a zúzalékkő, s ezt — hengerezés és a víz elpárolgása után — megköti a bitumen. De még mennyire megköti! Annyira, hogy azután nincs kavicsfel verődés, ha gépkocsi halad végig rajta, és nagy melegben sem „izzad”. * * * Elek—Kétegyháza között az út egyik oldalán már befejezték a munkát, a másik oldalon még néhány 100 méter hátra van. Tadanai György művezetőnek láthatóan nem sok most a dolga. Ember, gép tudja, hogy mi a teendője. Az egyik brigád vezetője Pécskai János. Jó a munkatempó. jó a hangulat. — Régen útépítő? — érdeklődöm. engedte. újravetettünk 90 hektárt. A terület nagyobb részére azonban még májusban sem tudtunk géppel rámenni. A belvíz okozta kár egyébként számításaink szerint 2,5 millió forint volt. A júniusi jégverést követően úgy láttuk, minden eddiginél gyorsabb döntésre, cselekvésre van szükség. Így történhetett meg, hogy egy héttel, június 14-e után a 60 hektár napraforgó helyén már földbe került a rövid tenyészidejű kukorica vetőmagja, pedig két-három napig itt-ott még víz borította a földet. Mindehhez hozzátartozik, hogy a vihar másnapján még a szakemberek egy része is lemondott a jégverte kukoricáról, amikor meglátta a levelektől megfosztott, égnek meredező szárakat. De egy héttel később, az első friss hajtások láttán, már más véleményen voltak. — Ügy tűnik, a kukorica valamennyire kiheveri a pusztítást, de a termés alighanem alatta marad a tervezettnek — teszi hozzá az elnök. * * * A megtett intézkedések közé tartozik az is, hogy a szö— 1961 óta, de ezt a fajta munkát az idén először csinálom. — Mi a véleménye róla? — Nagyon jó. Csak pontosan kell mérni az emulziót és a zúzalékot. — Miért kell? — Felesleges mennyiség ne kerüljön az útra. — És ha kerül? — Leverődik az út szélére, ami kárba vész. Nálunk pedig a követ nem dekára, hanem száz vagon számra mérik. — Nem fárasztó a munka? Inkább tréfának szánom ezt a kérdést, mert a gépek olyan pontosan dolgoznak, hogy már vagy negyed órája alig akad tennivalójuk a „gyalogosoknak”. A válasz: — Ha a gépek nem lennének, még nagyon az elején tartanánk. így meg már hamarosan elkészül ez az útszakasz. * * * Ternován Mihály brigádtag az egyik közlekedésirányító. — Mi az eddigi tapasztalata? — Ritkán fordul elő. hogy egy-egy gépkocsivezető nem csökkenti a sebességet, vagy átmegy a túloldalra, ahol még nem szilárdult meg az emulzió. Most jön — mutat arra — az UP 34—02 forgalmi rendszámú személy- gépkocsi. Látja, óvatosan hajt a vezetője. vetkezet vezetői megvizsgálták, milyen további lehetőségük van az árbevétel és jövedelemkiesések pótlására. Ennek tulajdonítható, hogy a szállítást és rakodást végzők nemrég egymillió forint értékben újabb bérmunka végzésére kaptak megbízást. Az építőrészleg pedig kétmilliós többletmunkát vállalt. Várhatóan segít majd a helyzeten a 100 hektár másodvetés, a silókukoricának valót az árpa aratása után vetik el. A rét- és legelőterület intenzív művelése is nagyobb eredményt ígér a tervezettnél. — Sajnos a felhőszakadás miatti erkölcsi veszteségünk sem lesz kevés, hiszen az itteni ember megszokta, és büszke is volt rá, hogy termésátlagaival gazdaságunk az élen jár. Most várhatóan leiiebb kell adnunk, szerencsére szövetkezetünk elég erős ahhoz, hogy egy ilyen természeti csapást is — úgy- ahogy — kiheverjen. Ha mindez tíz évvel ezelőtt történik. aligha tudtuk volna elkerülni a veszteséget — mondja végezetül a főagronómus. Kép, szöveg: — Mennyi idő kell, amíg használhatóvá válik az útfelület? ,— Nyáron, melegben 3 órára van szükség. Ha előbb mennek rá, oda lesz a munkánk. A gépkocsivezetőknek igazán megéri,, hogy türelmesek legyenek. Nekik készül az út. A megyében még 9 helyen javítják majd az utat hasonló eljárással: Békéscsaba—Csanádapáca, Sarkad— Kötegyán—Üjszalonta, Ecseg- falva—Dévaványa (Dévavá- nyán is), Endrőd—Nagyszénás, Orosháza—Tótkomlós, Orosháza—Kaszapeu, Körösújfalu—Vésztő között — tájékoztat Pintér László, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság fenntartási osztályának a vezetője. — Ezeken a helyeken tehát ugyancsak félpályás forgalomlezárásra kerül majd sor? — Természetesen. ♦ ♦ * Egy autóbuszvezető kissé meglepődve mondja az egyik útépítőnek: — Érdekes, most nem verődik fel a kavics úgy. mint máskor. Gépkocsin Elek felé haladva mi is ezt tapaszaljuk. — És ha a kőbányából jobb minőségű zúzalékkövet kapnánk, ezzel a nálunk új módszerrel még tartósabbá válnék a felszíni konzerváló réteg — mondja végül is Pintér László. Pásztor Béla senynek és a brigádmozga- Pribék Sándor biztonságáért Köpenyes János Fél pályán a géplánc
