Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 1., csütörtök Innováció a gyakorlatban Kevés szó jött annyira divatba, mint a latinból származó innováció. Az Idegen szavak szótára szerint ez csupán az újítást jelenti, de ma már ennél szélesebb értelemben használjuk. Innováció alatt értjük a találmányok, újítások gyors alkalmazását, a legmodernebb technikai eljárások átvételét, az új termékek bevezetését, vagyis tömören az új, az újdonságok iránti fogékonyságot. Ha az innovációra, mint a mindennapok gyakorlatára példát keresünk, aligha találunk jobbat, mint az orosházi Kazángyártó és Építő Ipari Szövetkezet. - Ez a kollektíva évről évre újdonságokkal rukkol elő, bátran alkalmazzák a legmodernebb eljárásokat. Ebbéli tevékenységük egyik szép elismer« sére. Tudományos intézetekkel léptek együttműködésre a hazai biokerámia kifejlesztésére. Egy szabadalom felhasználásával előrehaladott kísérleteket folytatnak az oxidkerámiából készült foggyökérpótlásra. Szabadalomhasznosítási kísérleti szerződést kötöttek a feltalálókkal, a változtatható tűz- térnyomású kazán kipróbálására. Rendkívül rövid idő alatt megkezdték a nagy átmérőjű pillangószelepek gyártását. És végül, de nem utolsósorban, műszaki-ipari együttműködési szerződést kötöttek a holland Brons- werk céggel. Bronswerk :rése\ ;alá- \ KÖZÉP Hasznosított szabadalmak a Thermopress kazáncsalá- ' dért kapott idei BNV-díj, 'rt Ez utóbbi "Szerződésről érdemes egy kicsit részletesebben is szólni, mert létrejötte kicsit példát mutat arra, hogyan kell gyorsan és sikeresen a gyakorlatban is megvalósítani az innovációt. A múlt év elején merült fel a gondolat, hogy bővíteni kellene a gyártmányskálát a KAZÉP-nél. Hiányzott ugyanis a választékból egy olyan kazántípus, amelyik képes tartósan, sok gőz előállításéra és jól bírja az állandó nagy terhelést, de a lökésszerű igénybevételt is. A Thermopresshez hasonló, kis vízterű és zsáktűzterű kazánok nem erre a célra készülnek, ilyen alkalmazásra jobb az úgynevezett há- romhuzamú, nagy vízterű típus. Ilyet náluk nem gyártanak, eddig csak tőkés importból lehetett beszerezni a szükséges mennyiséget. A szövetkezetben mór létrejöttek a műszaki feltételek egy ilyen típus meghonosításához, és úgy döntöttek, hogy a hosszadalmas és bizonytalan fejlesztés helyett keresnek egy partnert, aki átadja a licenszet, a gyártási tapasztalatokat, és akivel a továbbiakban is együtt lehet működni. Több neves kazángyártó cégtől kértek ajánlatot, ezeket versenyeztették, és végül a holland Bronswerk mel-, lett döntöttek. Az engedélyezések megszerzése után, felgyorsult a munka, és ehhez a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat és a szakhatóságok minden segítséget megadtak. Ez év február 8-án írták alá a szerződést, február 26- án kapták meg az első műszaki dokumentációt. az utolsó érkezési határideje iú— Mi viszonylag időben rájöttünk arra, hogy csak akkor tudunk a piacon maradni, és sikereket elérni, ha nem ülünk a már megszerzett babérokon, hanem igyekszünk állandóan megújítani termékeinket és tudásunkat is. A mi szövetkezetünk elég kicsi, mi nem rendelkezünk akkora tapasztalatokkal, hogy gond nélkül átvészeljünk néhány rossz évet. Nekünk állandóan jó üzleteket kell kötnünk, éhhez pedig olyan termékek szükségesek, melyek technikai színvonala élenjáró. Szükségünk van olyan gyártmányokra is, melyek újdonságok, melyeket másoktól olcsóbban, vagy jobb minőségben nem lehet beszerezni. Ügy érzem, hogy nagy munkával, de elértük a kitűzött célt, ma már mindkét termékcsoportban megfelelő választékkal rendelkezünk, és van még a tarsolyunkban is egykét meglepetés — mondja jogos büszkeséggel Surá- nyi András, a KAZÉP elnöke. Érthető az elnök elégedettsége, az utóbbi években rendkívüli mértékben felgyorsult a KAZÉP innovációs tevékenysége. Műszaki gárdájuk átszervezte a Thermopress kazáncsaládot, könnyebbek lettek a berendezések és nőtt a hatáfo- kuk. Szerződést kötöttek az Innovációs Alappal az oxid- kerámia termékek gyártástechnológiájának fejlesztóAz új Bronswerk—KAZÉP-kazán lius 16. És most jön az igazi meglepetés: az első Bronswerk—KAZÉP-ka- zánt az idei BNVm már láthatták az érdeklődők. A dokumentáció megérkezésétől számított két hónap alatt elkészültek a prototípusok! Új szerződések Hogyan lehet ezt megcsinálni? Mivel a KAZÉP-esek sem varázslók, nyilvánvaló, hogy a megfelelő előkészítésnek köszönhető a siker. Mert bár a dokumentáció csak február végén érkezett, az anyagjegyzéket már előre beszerezték, ennek alapján megrendelhették a szükséges anyagokat. Így a rajzok birtokában azonnal hozzákezdhettek a gyártáshoz. Ez a gyorsaság egyébként a Bronswerk tetszését is megnyerte, kinyilvánította hajlandóságát részegységek vásárlására, sőt harmadik piacokon való közös megjelenésre is. A Bronswerk-üzlet folytatása. az összes típus gyártásba vétele nyilván sok nehézséget okoz még. de már napi, rutinfeladatnak számít. A szövetkezet most a további újdonságok bevezetésével foglalkozik. Mivel fejlesztő, tervező kapacitásuk nem túlságosan nagy, már hosszú idő óta kapcsolatban állnak a különböző intézetekkel, egyetemekkel. Most például az energiagazdálkodási intézettel kötnek szerződést országos jelentőségű témákban. Az ÉGI kifejleszti a szövetkezet 21-féle kazánjára a felügyelet nélküli, automatizált üzemeltetési rendszert. E rendszer használata nemcsak munkaerőt, hanem energiát is megtakaríthat, mert biztosíthatja az optimális fűtési, üzemelési hőfokot. Talán még ennél is nagyobb jelentőségű az a megállapodás, hogy az ÉGI kidolgozza a szövetkezet kazánjainak biogázzal való "üzemeltetését. Ma még a különféle szerves hulladékok bomlásából keletkező gázok jórészt veszendőbe mennek, pedig kis- és középüzemi méretekben is hasznosíthatók lennének. Egy-egy állattartó telep hőenergia-szükségletének felét, kétharmadát lehetne biogázzal biztosítani. Az energia-takarékosságot szolgálja, a tápvíz-előmelegítés is, melyet a Bronswerk- kazánoknál lehet alkalmazni. Ezt is az ÉGI fejlesztette ki, és a füstgázok hulladékhőjének tekintélyes «részét lehet visszanyerni rajta. ♦ A különféle új ötleteknek ezzel még nem értünk a végére, de a fejlesztés alatt álló témákról vagy éppen a szabadalmaztatás alatt álló megoldásokról érthetően nem nyilatkoznak a szövetkezetben, az ipari titkot védeni kell. Azért nyilván ennyiből is látszik: az innovációs tevékenység komoly szellemi és anyagi ráfordításokat igénylő munka, de ma már enélkül nem lehet megélni. Kép, szöveg: Lányai László 0 Rába a jobb alkatrészellátásért Újszerű együttműködés jött létre a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a négy legfontosabb mezőgazdasági termelési rendszer, a bábolnai IKR, a nádudvari KITE, a szekszárdi KSZE és a bajai BKIR között. Szerződésben rögzítették, hogy az említett négy termelési rendszer a különböző közvetítőket kiiktatva közvetlenül forgalmazza a Rába-gyár termékeit és azok alkatrészeit. A* Rába ezután közvetlenül a négy rendszerközpontnak szállítja az erőgépeket, a munkagépeket és azok alkatrészeit. A megállapodás értelmében mindegyik termelési rendszer központi raktárbázist létesít, s ezeket saját forgóeszköz-alapjának terhére, a Rába-gyár tölti fel alkatrészekkel és gépekkel. Az együttműködés keretében a gyár évente mintegy 400 millió forint értékű alkatrészt és gépet szállít közvetlenül az azokat felhasználó termelési rendszereknek. Az újszerű együttműködés elsősorban azért jött létre, hogy kiküszöböljék a már krónikusnak mondható alkatrészhiányt. Az eddigi gyakorlat alapján ugyanis hiány mutatkozott az alkatrészekből, akkor is, amikor jelentős készletek voltak belőlük különböző raktárakban. Ezentúl a gyártó- és a felhasználó naprakészen intézi az alkatrész-utánpótlással kapcsolatos teendőket. A Rába-gyár emellett továbbra is kész arra, hogy váratlan meghibásodások esetén, a rendszerekhez nem tartozó gazdaságokat is soron kívül ellássa az általa gyártott gépekhez szükséges alkatrészekkel, közvetlenül is elfogad észrevételeket, panaszokat. Érvényesítik azt az elvet, hogy Rába-gvártmányú mezőgazdasági gép alkatrész- és főegységhiánya nem késleltetheti a termés betakarítását. II mezöhegyesi Kezdeményezés Gazdasági társaság melléktermék hasznosítására Megszervezték a répaszelel Az országJgukorgyáraiban a répa feldolgozása során évente hárommillió tonna nyersszelet képződik. E hatalmas mennyiségű mellék- termék hasznosítása évek óta megoldatlan. A nyersszelet takarmány. Mérésekkel bizonyított, hogy takarmányértéke meghaladja a 75 százalékot. Leginkább a kérődző állatok etetésére alkalmas. Tömeges felhasználására többféle módszert is ismernek, de egyik sem terjedt el, vált általánossá. Mindeddig — a szárított mennyiséget kivéve — megoldatlan volt a tartósítás, tárolás. így a nedves szelet etetésére csak a téli hónapokban nyílt lehetőség. A szállítás növekvő költségei miatt azonban erre is egyre kevesebb gazdaság vállalkozott. A felhasználás kevesebb gondot okozott abban az esetben, ha a szeletet szárították, de az energiaárak növekedése gazdaságtalanná tette ezt a megoldást is. Egy tonna szelet szárítása tavaly meghaladta a 3 ezer 800 forintot. Végül is a nyersszelet felhasználatlan része az ösz- szes mennyiség mintegy fele, gödrökbe került. A Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát kezdeményezésére ez év elején cukorgyári melléktermékek hasznosítására szarvasmarhahústermelő gazdasági társaságot hoztak létre. Az első ezzel kapcsolatos elképzelések a Mezöhegyesi Állami Gßz- daság és a helyi cukorgyár egyesülését követően 1981- ben láttak napvilágot. Az időpontok egybeesése nem véletlen. A répaszelet értékesítésének és felhasználásának gondjai ugyanis ettől kezdve már egy gazdaságon belül vártak megoldást. A kombinát szakemberei kezdetben helyi méretekben gondolkodtak, később több megyén kívüli intézmény, gyár, mezőgazdasági üzem vezetőinek véleménye alapján módosították eredeti elképzeléseiket. A társasági szerződést végül is negyven gazdálkodó egység — kutatóintézetek. cukorgyárak, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, feldolgozó üzemek — írta alá. asál A képviselettel megbízott gazdaság a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát lett. Az aláírók a munka összehangolására Budapesten koordinációs irodát hoztak létre. A társaság a cukorgyárak körzetében tizenegy területi csoportot alakított ki. A szarvasmarhahús-terme- lő gazdasági társaság szervezeti felépítése azon a tudatos elképzelésen alapszik, hogy a mezőgazdasági üzemek a cukorgyárak körzetében hizlalótelepeket hozzanak létre. A mezőhegyeseiek azt is kiszámították, hogy a majd újonnan épülő telepek, mellékterméket kibocsátó gyártól nem lehetnek távolabb 20 kilométernél. Ha ez nem így történne, a szállítás magas költségei miatt a hizlalás sokat veszítene gazdaságosságából. A koncentrált hizlalótelepek építése óriási előnyökkel járna. Az olcsóbb takarmány, a melléktermék etetése egy kilogramm hús előállításának költségeit 5-6 forinttal csökkentené. Ugyanakkor kevesebb munkaerőre lenne szükség. így az egy kilogramm húsra jutó munkabér a korábbinak fele, egy forint lenne. A költségek csökkenése végül is a nyereség növekedéséhez vezetne. Nem elhanyagolható természetesen az sem, hogy a feldolgozó üzemekben egyszerűbbé válna a programozás, hiszen a mező- gazdaság a korábbi, viszonylag kis tételek helyett, egyszerre nagyobb mennyiségű és azonos minőségű vágóállatot tudna szállítani. A gazdasági társaság létrejöttével a vállalkozásban részvevők megoszthatják a beruházás, fejlesztés költségeit és a befektetés arányában többletnyereséghez juthatnak. A mezőhegyesiek a program megvalósításában élen szeretnének járni. Csakhogy a partnerek túlzott óvatossága miatt a többi megyéhez képest máris lemaradás tapasztalható. A kombinát szakemberei mindenesetre erőfeszítéseket tesznek a tervek megvalósításáért. totó: Veress Erzsi Az igazán jó az lenne, hangsúlyozták, ha gazdaságosságnak alárendelt szakosodás jönne létre az üzemek között. Míg ugyanis Mezőhegyesen a növendék marháknál egy kilogramm súlygyarapodás 65 forintba kerül, addig Vésztőn, ahol legeltetésre is lehetőség van, mindössze 49 forintba. A növendék állatok tartása, tehát a megye északi, legelőkben bővelkedő gazdaságaiban lenne előnyös.^ kombinát ezért arra is vállalkozik, hogy tartalékalapjának felhasználásával segítse az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ilyen közös beruházásra készülnek a mezőhegyesiek a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezettel. De a programba bekapcsolódtak már a mezőgyániak is, hozzájuk eddig háromszáz növendék marhát helyeztek ki. A vállalkozás, amely óriási feladatok megoldására készül, egyben lehetőséget kínál a részt vevő üzemeknek arra is, hogy adottságaikat jobban kihasználhassák. A mezöhegyesi földeken például vétek óriási területeken takarmányt termeszteni, ha más gazdaságok adottsága a legelő, elegendő mennyiségű füvet ad a növendék állatok fejlődéséhez. Az új takarmányozási módszernek és az állatok kihelyezésének köszönhető, hogy a kombinát az idén a silókukorica termőterületét 200, a lucernáét 300 hektárral csökkentette. Arra, hogy a későbbiekben mennyivel csökkenhet a takarmányter- mő-terület, még csak óvatos becslések állnak rendelkezésre. Ezek szerint az állatok takarmányozása 30—40 százalékkal kevesebb silókukoricát igényelne. A kombinát e fejlesztés első lépcsőjében négyszer 200 férőhelyes épületek kialakítását tervezi. Hogy a későbbiekben a hizlalás a mostani hat helyett, egy telepen történjen. Végezetül szólni kell arcpl is, ami lehetővé tette a program beindítását: A mezőhegyesiek 1982-től tejsavas tartósítással oldják meg, hogy a szelet egész évben alkalmas legyen takarmányozásra. Kepenyes János
