Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 4., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 155. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Nőtt a Vöröskereszt társadalmi jelentősége Ülésezett a megyei küldöttértekezlet Öz Ferenc szóbeli kiegészítést íüz a beszámolóhoz Fotó: Kovács Erzsi öt év munkáját értékelték, s vezetőséget választottak a Vöröskereszt megyei küldött- értekezletének résztvevői tegnap, július 3-án Békéscsabán,’ az MSZMP Oktatási igazgatóságán. Elsőként a Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetőségének elnöke, dr. Sarnyai Ferenc üdvözölte a 143 küldöttet. Ezután Szik- szai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára levezető elnökként köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Péter Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesét, Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Kaposvári Júliát, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének főtitkárhelyettesét, Nagy Istvánt, az SZMT elnökét, dr. Forrni Józsefet, a KISZ megyei bizottságának titkárát és dr. Horváth Éva megyei főorvost. Az V. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolóból megtudtuk, milyen jelentős eredmények születtek megyénkben a térítés- mentes véradásban, az egészségnevelő munkában, a családvédelemben és a szervezeti életben. A megyei vezetőség a járási és városi vezetőségek figyelmét a család- védelmi tevékenységre, az ifjúság családi életre nevelésének fontosságára, a tisztasági mozgalmakra, a teljes térítésmentes véradás megvalósítására irányította az értékelt időszak kezdetén. Megyénk jellegéből adódóan a mezőgazdasági 'területek vöröskeresztes munkáján volt, és még ma is van javítanivaló. Korszerűsítésre, a szervezett oktatás hatékonyabb terjesztésére várt a társadalmi elősegélynyújtás is. Az összefogás ereidményeként elmondható, hogy megyénkben erősödött a Vöröskereszt nevelő, szervező, mozgósító funkciója. A mozgalom kiemelkedő éve volt az 1981- es, amikor a Vöröskereszt 100 éves, az ifjúsági Vörös- kereszt 60 éves évfordulóját ünnepeltük. Ekkor az emberek nagy tömegei ismerték meg jobban a szervezet céljait, és remélhetően sokan magukévá tették azt. Egy-egy vöröskeresztes világnapi jelszó — például az ez évi Gondozzuk a rászorultakat — jelentős hatással van a munkára. Az e gondolatok jegyében rendezett programok a szocialista erkölcs és a közösségi magatartás jegyeit erősítették az aktívákban és megyénk lakosságában is. A segíteni akarás, a helytállás és összefogás szép példáit sorakoztatták fel a gyermekévben, a rokkantak évében, majd a megyénket ért természeti katasztrófák időszakában is. Térítésmentessé vált a véradás és nőtt a véradók társadalmi, erkölcsi megbecsülése. A megyei párt végrehajtó bizottsága 1980-ban értékelte a Vörös- kereszt megyei szervezetének munkáját és kijelölte a további feladatokat. Az egészségnevelő munka során többek között állandó feladat a korszerű táplálkozás ismereteinek terjesztése, a közegészségügyi és járványügyi tevékenység segítése, az egészségre káros ártalmak elleni küzdelem, a megelőző, felvilágosító tevékenység. Előadások, tanfolyamok, vetélkedők, pályázatok módszerével népszerűsítették az egészséges életmód feltételeit. Közösen tevékenykedtek az egészség- és Környezetvédelem érdekében a különböző társadalmi szerkezetekkel, főként a HNF- bizottságokkal. A családtervezés lehetőségeit ismertették meg a családvédelmi, családpolitikai munka során, aktivizálták a fiatalokat és felnőtteket az idős korúak- kal való törődésre. Kiemelt feladataik közé tartozik a gyermek- és ifjúságvédelem, az alkoholizmus elleni küzdelem. A megye általános és középfokú iskoláiban ifjú vöröskeresztesek terjesztik a mozgalom eszméit, és dolgoznak a humanista társadalmi célok elérésén. A polgári védelemben, az önkéntes ápolónők képzésében, a térítésmentes véradásban, az elsősegélynyújtásban szép eredményeket mondhat magáénak a megyei szervezet. Országos példaként szolgál a megyénkben két éve szerveződött vízimentő-szolgálat is. A politikai, társadalmi és tömegszervezetekkel jó a kapcsolata a 445 alapszervezetnek, amelyben több mint 40 ezer tag dolgozik. A beszámoló és a hozzáfűzött határozati javaslatok a megyei szervezetet jellemző egyenletes fejlődést tükrözték. A . célok között szerepel a komplex családvédelmi tevékenység; a fiatalokkal, az idős korúakkal, a gyesen levőkkel való fokozott törődés. Üj módszereket kell kidolgozni, s a feltételeken is javítani szükséges a gyógyult alkoholisták utógondozásán ban, az alkohol elleni harcban. Továbbra is fontos feladat a cigánylakosság egészségügyi nevelése. Jó módszernek bizonyultak az egészségnevelési napok, a környezetvédelem, a tisztasági mozgalmak különféle formái. Az elsősegélynyújtás társadalmi bázisát szélesíteniük kell, stabilizálni a véradás eredményeit, korszerűsíteni módszereit. A realitásoknak megfelelő célokat tűzött ki a beszámoló a mozgalmi, szervezeti élet és a gazdasági munka teendőinek meghatározásánál is. A beszámolót, a határozati javaslatot, és Űz Ferenc megyei vöröskeresztes titkár szóbeli kiegészítőjét a küldöttgyűlés elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon) Húszéves a SEU Ma két évtizede, 1962. július 4-én nyitotta meg első alkalommal kapuit Gyulán az eszperantó nyári egyetem, a Soméra Esperanto Universitato, helyi kezdeményezésre, a városi tanács támogatásával. Célja első perctől az eszperantó nyelv segítségével a béke, az emberi közeledés, hazánk jobb megismerésének szolgálata volt. 1968-tól a TIT tizedik nyári egyetemeként a szervezet rendezvényeinek sorát gazdagítja. A ma már húszra szaporodott nyári egyetemek mindegyike — így a gyulai is — három funkciót lát el: megismertetik a részvevőket' az adott tudományterület legújabb hazai és külföldi tudományos kutatási eredményeivel; bemutatják, és megismertetik Magyarország és szűkebben a rendező megye, város mai társadalmi viszonyait, elért eredményeit, kultúráját, történelmét, gazdasági, művészeti, építészeti arculatát, népünk mindennapjait; végül, de nem utolsósorban a szórakozva művelődés lehetőségét teremtik meg, azaz kellemes körülményeket, pihenést, üdülést és kikapcsolódást is biztosítva a részvevőknek. Nyári egyetemeinknek ezt a három általános funkcióját a gyulai egy fontos negyedikkel gazdagítja: megteremti a részvevők . közös nyelvét, segít e közös nyelv ápolásában, gyakorlásában; tehát mindazt, amit máshol a különböző anyanyelvű részvevők szükségképpen egyéni élményként élnek át, a közlés nyelvi feltételeinek megteremtésével a nyári egyetem részvevőinek közös élményévé teszi. A két évtizedes jubileumát ünneplő gyulai nyári egyetem sok éves, tudatos, szorgalmas és eredményes munka gyümölcse. A nyári egyetem növekvő hazai és nemzetközi elismerése, az iránta megnyilvánuló bel- és külföldi érdeklődés bizonysága annak, hogy Gyula város Tanácsa és a TIT Békés megyei szervezete fontos, jó ügyet szolgál, amikor az eszperantó nyelv felhasználásával az emberi kapcsolatokat — nemzetiségi hovatartozásra tekintet nélkül — erősíteni segíti. Igazolódott az évek során az az elv, hogy,az ,.eszperantóval az eszperantóért” jelszó helyett az „eszperantóval a tudományért, a jobb emberi kapcsolatokért”, törekvést léptette. Az egyetem aktivistái arra törekednek, hogy minél változatosabb formában adjanak lehetőséget hazánk. Békés megye és Gyula város értékeinek megismerésére, olyan előadások megtartására, amelyek az egyes tudományágak területén a legújabb ismereteket adják, egyetemes szintűek, és mindezek együtt az eszperantó nyelv népszerűsítését is szolgálják. Azért, hogy a részvevők gazdag, sokrétű programból vehessék ki részüket, várlátogatást, tárlatlá- togatást! orgonahangversenyt, városnéző sétát, kirándulásokat biztosított az egyetem részükre mindig a színvonalas és változatos előadások mellett. Azt. hogy az eszperantó nyelvű tudományos ismeretterjesztés szervezői nem hiába fáradoztak, az is bizonyítja, hogy 19 év alatt öt kontinens 35 országából több mint négyezer eszperantista méltatta figyelemre és látogatott el a gyulai nyári egyetemre, és a huszadikra is közel háromszáz jelezte érkezését, köztük az Eszperantó Világszövetség elnöke is. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Geszten (Községriportunk a 4. oldalon.) Fotó: Veress Erzsi Felkészítő tábor az ifjúsági mozgalomra Az Egyetemi és Főiskolai Tanács a KISZ KB mellett működő rétegtanács minden évben nyáron és télen az egyetemek és főiskolák KISZ-vezetőinek felkészítő tábort szervez. Szarvason négy alkalommal rendeztek már ilyen tábort. Most július 2-től egy előtábort szerveztek azoknak a KISZ-tit- károknak, akiket a kongresz- szus után választottak meg az alapszervezetek. Tegnap, július 3-án még 260-an érkeztek az ország minden felsőoktatási intézményéből. Ma, július 4-én megkezdődik a munka. Elsőként Fejti György, a KISZ Központi Bizottság első titkára a KISZ X. kongresszusának határozataiból tart előadást, amelyben ismerteti az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetekre vonatkozó féladatokat, elképzeléseket. Ez azért is fontos, mert a KISZ X. kongresszusa úgy fogalmazott, hogy a felsőoktatási KISZ- munkát — tartalmát és kereteit illetően — meg kell újítani. Áprilisban az irányelveket a KISZ Központi Bizottsága megtárgyalta, és a mostani szarvasi fórum az, amelyen ezeket a határozatokat feldolgozzák. Az egyhetes tábor ideje alatt ellátogat a táborba Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára, aki a nemzetközi politikai életről ad tájékoztatót. Ezt követően, július 6-án, kedden megvitatják a résztvevők az ösztöndíj- és oktatáskorszerűsítéssel kapcsolatos kérdéseket. Július 7-én minisztériumi napot rendeznek, amelynek keretében dr. Bihari Mihály, a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője a felsőoktatás fejlesztésének munkálatairól ad tájékoztatást. Az előadás konzultációján az egyes ágazati minisztériumok vezetőivel azt vitatják meg a fiatalok, milyen szerepe, feladata van ebben a KISZnek. A programok mellett szekcióüléseket tartanak, amelyeken többek között olyan témák szerepelnek, mint a fiatalok társadalmi, közéleti tevékenysége, az értelmiség képzése és nevelése, munka- kapcsolat a párt-, állami és társadalmi szervezetekkel a felsőoktatási intézményeken belül. Végül még egy téma: a nagyobb egyetemi centrumokban a megyei KISZ-bi- zottságok mellett rétegtanácsok működnek majd a jövőben, s nemcsak megyei székhelyenként, hanem egyes egyetemi típusok összefogásaként is. Sz. J. A július 3-i zárófoglalkozáson adtak számot tudásukról a kéthetes angol, német és francia nyelvtanfolyamakon részt vett óvodások. A gyermekek nyelvi ismereteit ének- és tánc- tanulással egészítették ki. Bemutatójukat sok szülő és hozzátartozó tekintette meg Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban Fotó: Kovács Erzsi
