Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 28., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Esőszünet a földeken Az Alföldön befejező szakaszához közeledik az aratás Az utóbbi napok sorozatos esőzései hosszabb-rövidebb időre, de lényegében országszerte megálljt parancsoltak az aratóknak. A kényszerű szünetet mindenütt arra használták fel, hogy megjavítsák a hibás kombájnokát és szállítójárműveket, átcsoportosítsák a gépeket. Az eső­zés egyébként is lényegesen több haszonnal jár, mint kárral. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint na­gyon jót tett a kapásnövényeknek, felüdítette az egész határt. Az utóbbi napokban ugyanis már szemmel lát­ható volt a kánikulai forróság káros hatása. Csongrád- ban például már komolyan veszélyeztette az együttesen csaknem ötezer hektárnyi fűszerpaprikát, a gyengébb vízgazdálkodású talajokon pedig — a szárazság nyil­vánvaló jeleként — országszerte száradni, „furulyázni” kezdett a kukorica levele. Hatvanfokos melegben. A felvétel a Láng Gépgyár kovács­műhelyében készült (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Uj termékek a Gyulai Tejporgyárból Az ország fontos gabona- termő vidékén, az Alföldön, a munkát akadályozó esőzé­sek ellenére kedden már be­fejező szakaszában volt az aratás. A legdélebben fekvő Csongrádban a kenyérgabo­na már teljes egészében biz­tonságban volt, s csak a Du­na—Tisza közi homokvidé­ken lehet még néhány kom­Folyamatosan szállítja a fénycsőgyári berendezéseket egy, a múlt év végén aláírt szerződés értelmében az Egyesült Izzó Ghánába. A Tungsramnak ez a második jelentősebb vállalkozása a nyugat-afrikai országban. (A hetvenes években már fel­építettek egy izzógyárat, amely azóta is fontos szere­pet tölt be a környék izzó­lámpa-ellátásában.) A fény­csőgyártás azonban egész Nyugat-Afrikában még nem épült ki, ilyen fényforráso­kat legközelebb Marokkóban lehet beszerezni. A magyar technológiákkal most létesü­lő ghanai fénycsőgyár tehát a térség első ilyen üzeme lesz. A gyárban berendez­Japán hangszerek a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban Régi japán hangszerek be­mutatójával nyitotta meg ka­puját — négyévi felújítás után ismét — kedden a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. A hang­szergyűjteményt Emily Ben­del-Enking Angliában élő pedagógus ajándékozta a mú­zeumnak. Bendel-Enking asz- szony ifjú korában édesap­jával Japánban élt, ott kezd­ték gyűjteni a hangszereket. Az ajándékozó számos eu­rópai és amerikai múzeumot keresett fel személyesen, míg végül e budapesti mú­zeumra esett a választása. Itt ugyanis eddig csak né­hány keleti hangszert őriz­tek. Ez az első eset, hogy a múzeumot nem magyar vagy magyar származású sze­mély ajándékozta meg gyűj­teménnyel. A tárlatot a távol-keleti muzsikára vonatkozó, mint­egy félszáz darabból álló kézikönyvtár is gazdagítja. A kiállítást — amelyet Miklós Pál, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nyitott meg — október elejéig te­kinthetik meg az érdeklődők. bájnt' látni. Ezek az együt­tesen mintegy hétezer hektá­ron vetett rozsot és zabot vágják. Amennyiben az idő­járás megengedi, két-három nap alatt végeznek ezzel a munkával is. A megye gaz­daságainak tulajdonában le­vő csaknem nyolcszáz ara­tó-cséplő berendezés többsé­ge pihenőre tért, kisebb ‘lé­kednek a komplett alkatrész- gyártásra és a szerelésre is. A piaci felmérések igazol­ták: a fénycsövek iránt igen nagy a kereslet az afrikai kontinensen. A most épülő accrai fénycsőgyár rövidesen évente 2,2 millió fénycsövet állít majd elő és a számítá­sok szerint legalább másfél millió dolláros exportbevé­telre is szert tehetnek a szomszédos országok meg­rendelései nyomán. A gyár avatására még ez év vége előtt sor kerül, a kísérleti gyártást is magyar szakem­berek irányítják majd. Egyébként február óta gha­nai szakembereket képeznek ki az Egyesült Izzóban. szűk pedig a Szabölcs-Szat- már megyei téeszeknek segít. A szentesi Május 1. Tsz például öt, a székku- tasi Új Élet Tsz pedig két kombájnt küldött a tarpai, illetve az- újfehértói közös gazdaságba. A tervek sze­rint összesen mintegy húsz nagy teljesítményű kombájnt csoportosítanak át az Alföld legdélibb tájairól az észak­keleti megyébe. Békés megye 122 ezer hek­tárnyi búzájának 96 százalé­kát aratták le keddig, s hogy ennek a termése is magtárba kerüljön, ahhoz a szakemberek számítása sze­rint már mindössze csak két- három napra van szükség. Hajdú-Bihar megye 90 ezer hektár kenyérgabonájának körülbelül tíz százaléka volt aratatlan tegnap, s mivel ezen a vidéken vasárnap óta nem esett számottevő csapa­dék, már meg is kezdték utolsó rajtjukat a kombáj­nok. Bács-Kiskun megyében már főleg csak a szórványro­zsok, késői érésű búzák ad­nak munkát az aratóknak. A szakemberek becslése sze­rint azonban ezek együttes területe sem haladja meg a húszezer hektárt. A felsza­badult tarlókat sok helyütt máris újabb vetésre készítik elő. Bács-Kiskun megyében együttesen mintegy tízezer hektárt akarnak másodvetés­sel hasznosítani. Pest megyé­ben vasárnapi déltől a leg­több gazdaságban állnak a gépek. A vidék nagyüzemei eddig a 75 ezer hektárnyi búzának háromnegyedét, a rozsnak és a tavaszi árpá­nak pedig körülbelül az egy­negyedét takarították be. Több, a megye déli területe­in gazdálkodó szövetkezet­ben már a múlt héten befe­jeződött a kalászosok beta­karítása. Exportfejlesztő hitelek terven felül A . Magyar Nemzet« Bank 1982-ben, a beruházási hitel­kereten belül, de a tervezett­nél több kölcsönt nyújt a vállalatok és szövetkezetek exportfejlesztő beruházásai­nak finanszírozásához. A korábban számításba vett 9,7 milliárd forinttal szemben a bank ebben az évben várhatóan 10,2 milli- árdot bocsát a vállalatok, szövetkezetek rendelkezésére, hogy megvalósíthassák ex­portárualap-bővítő fejleszté­seiket. Az 500 milliós több­letet azok a vállalatok és szövetkezetek kapják, ame­lyek igen rövid idő alatt megtérülő beruházásokra vállalkoznak. Olyan beruhá­zásokra, amelyek építés nél­kül, elsősorban új gépek üzembe helyezésével — több­nyire már hazai raktáron le­vő berendezések, gépek meg­vásárlásával és üzembe állí­tásával — növelik a terme­lést és bővítik az exportot. Cél az is, hogy a fejlesztések már a jövő évben a ráfordí­tásokat meghaladó devizabe­vételt eredményezzenek. Ezeknek a szigorú követel­ményeknek jelenleg elsősor­ban a mezőgazdasági szövet­kezetek, az állami gazdasá­gok, az élelmiszer-gazdaság­ban dolgozó egységek tesz­nek eleget. A közelmúltban a bank 76 , mezőgazdasági fejlesztéshez — döntő több­ségében szántóföldi növény- termesztés korszerűsítéséhez — 400 millió forint értékben nyújtott hitelt. A következő hónapokban a bank további jelentős hiteleket folyósít ha­sonló fejlesztésekhez mező- gazdasági üzemeknek. (Tudósítónktól) A Gyulai Tejporgyár a társüzemek tejtermékeit is értékesíti, így a nagybánhe- gyesi tejüzem termékét, a Túró Rudit, amelynek nagy sikere van a vásárlók köré­ben. Minden igényt ki tud­nak elégíteni a karamellás tejből is. ömlesztett sajtfé­leségekből nem mindig tud­ták biztosítani a megfelelő választékot, így többször elő­fordult. hog-y a Derby, Csár­dás és Mackó kockasajtból hiány volt. Az utóbbi hetekben hiába keresték az üzletekben az egy kilogrammos soványtej­port, nem volt. A napokban megszűnt a hiánycikk, mivel Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ megyénk egyik leg­nagyobb szövetkezete. Mű­ködési területe hét községre és Orosházára terjed ki. E nagy szövetkezetben 700 fia­tal dolgozik. Az 1981-ben megtartott ifjúsági parla­menteken közülük sokan szó­vá tették, hogy a szakmai és területi széttagoltság követ­keztében keveset tudnak egymásról, egymás munká­járól. A megoldásra váró fel­adatok, célkitűzések, vagy éppen egy-egy településen, illetve kereskedelmi egység­ben bevált kezdeményezé­sek alig, vagy csak nagyon későn jutnak el hozzájuk. Mindent egybevetve, a tájé­koztatás hiányát tették szó­vá. Az ÁFÉSZ központi ifjú­sági parlamentjének küldöt­tei már a szövetkezet veze- |. tőihez címezték a jobb tájé­kozottság iránti igényüket. Az ÁFÉSZ vezetői első hal­lásra egyetértettek egy If­júsági Híradó negyedéven­kénti megjelentetésével. S miután a központi ifjúsági parlament határozatot ho­zott a híradó megjelenteté­sére, már semmi akadálya nem volt annak, hogy nap­világot is lásson. A házilagosan készülő If­júsági Híradó negyedéven­ként jelenik meg, és jut el 400 példányban az ÁFÉSZ fiataljaihoz. Az egyszerű és a nyári szünidőben a tejpor­gyárban dolgozó diákok fel­adata a soványtejpor csoma­golása lett. Jelenleg a fagy­laltporok forgalmazása, ér­tékesítésé történik, amelyből tízfélét tudnak ajánlani. A közelmúltban kezdték mega 25 dekás tégelyes margaréta­vaj értékesítését, amelyet hamar megkedveltek a vá­sárlók. A közeljövőben kezdik meg megyénkben értékesíte­ni a kávéstejszínt, amely a Budapesti Tejipari Vállalat terméke: hosszú a szavatos­sági ideje. ízléses csomago­lásban és olcsó áron. mégis tetszetős fedőlapon szembetűnően helyezték el az állandó rovatok címszavait is a szerkesztők. A híradó állandó rovatai: gazdálko­dás, pártélet, ifjúságpolitika, KISZ-élet. Ezeket követi a ..Mozdulj - velünk” főcímet viselő sportrovat, a hírek, a humor, a felhívás, a külön­legességek rovata. A lap első számában dr. Tóth Sándor, az ÁFÉSZ el­nöke mint a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresszusá­nak küldötte összegezi inter­jújában a legfontosabb fel­adatokat. Továbbá a keres­kedelmi egységek szerződé­ses üzemeltetésének tapasz­talatairól, a pártalapszerve- zet múlt évi munkájáról, a nemrég alakult szocialista brigádokról, az ifjúsági bi­zottságok megyei továbbkép­zéséről, a csorvási és a csa- nádapácai KISZ-szervezet te­vékenységéről, az ÁFÉSZ fiataljainak sportéletéről ol­vashatunk. Ezután megany- nyi érdekesség, köztük kü­lönleges ételek receptjei zár­ják a húszoldalas, nagyon jól szerkesztett Ifjúsági Híradót. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ fiataljainak kérése tehát valóra vált. Most már negyedévenként tájékozód­hatnak szüvetkezetük életé­ről és saját dolgaikról, mi­közben az olvasó jogán ők is rendszeresen írhatnak sa­ját lapjukban. Balkus Imre Budapesten, a ferencvárosi rendező pályaudvaron fordítják meg a Dunántúl és a Tiszántúl vasúti forgalmának mintegy kilencven százalékát. A két gurítódomb naponta átlagosan négyezer-nyolcszáz kocsit íendez. Ennek a munkának egyik fontos, de egyben legveszélye­sebb részét a „sarusok” végzik. A pályaudvaron a munkaerőhiány pótlására kísérletkép­pen négy vágányon angol gyártmányú hidraulikus kocsifékezö berendezést helyeztek üzem­be, amelyhez nem kell kezelő személyzet, minimális karbantartást igényel, csökkenti az árukárt, és ami a fő: balesetmentes (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Magyar fénycsögyár Ghánának — ormosi — flz ifjúsági parlament után Teljesült az orosházi ÁFÉSZ fiataljainak kérése

Next

/
Thumbnails
Contents